Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-08 / 106. (3658.) szám
~ XIV. évf. 106. (3658) szám • Szerda • 1935 május 8 Mmnmm Előfizetési ér: évente 300, félévre 150. negyed- Szerkesztőség; Prága 11, Panská évre 76, havonta 26 Ké.. külföldre; évente 45a /4 SzIoVCTlSzkÓl 65 HlSZinSzkÓÍ TnCL^UÜTSáS sllce 12, a emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kő. • , . 007 ö Prága II, Panská ulice 12, HL emelet H képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai TlQpiLCLpjQ • • TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.-K& SÜRGÖNYÖM HIRLHP. P R R K A. ii-es a mi listánk! Csehszlovák nemzeti marxizmus A magyar választót körüludvarló csehszlovák pártök közül egyike a leghangosabbaknak a csehszlovák szociáldemokrata párt. Különösen az érsckujvári kerületben zengi büvdalait, ahol a múlt választáskor 31.093 szavazatot kapott s e réven mindjárt az első skrutiniumban kapott egy mandátumot. A párt szlovenszkói összes többi kerületében együttvéve csak egy mandátumot tudott ezenkívül szerezni. Jellemző erre a ..munkáspártra", hogy ez a két szlovenszkói mandátum véletlenségből pont két „szellemi munkás" tulajdona lett, s hogy a két szellemi' munkás mindkettejé éppen ügyvéd volt, s hogy ez a két ügyvéd éppen egy és ugyanazon pozsonyi ügyvédi irodának a társtulajdonosa volt, s hogy ez a két társtulajdonos mint a legderekabb „národovec" ismeretes. Ezzel már nagyjában a párt karakterisztiku- mát is megkaptuk. Internacionalista munkáspárt, amelyet két nacionalista intel'lektuel képvisel a parlamentben. Pacifista párt, amely — elvei főn- tartásával — minden katonai terhet mindenkor egyetlenegy szemrebbenés nélkül megszavaz. Még akkor is, ha ellenzékben van. Ugyanigy szavazta meg a legutóbb a katonai szolgálati időnek két esztendőre való felemelését. Demokrata párt, mely ugyanakkor — elvei föntartá- sával — a világháború előtti évek ó.ta nem akarta és nem engedte megejteni a hozzá legközelebb eső területen, a betegsegélyzőkben és a nyugdíjbiztosítókban a demokratikus élet legelemibb aktusát: a választásokat. Inkább csak kinevezett tagokkal tartja megszállva ezt a területet. Demokrata párt, amelynek tagja kezdeményezte — elvei föntartásával — a rendtörvényt, a szigorított sajtónovellát. Parlamentárist a párt, amely — elvei föntartásával —szemrebbenés nélkül megszavazta a meghatalmazási törvényeket. Mennyi föntartás, mennyi ellentmondás, mennyi következetlenség! Csak az a meglepő, hogy a szociáldemokrácia ugyanezeket a következetlenségeket ugyanilyen végzetes következetességgel követte el más országokban is, mig e következetlenségek lassan, de biztosan mindenütt diszkreditálták és felőrölték. Addig hangoztatta a marxi tételt, hogy a kapitalizmust saját belső ellentmondásai kell, hogy megdöirttsék, amág a marxi pártot a saját ideológiai és taktikai ellentmondásai döntötték meg. De nem elégiát akarunk írni egy elmúló dicsőségű tömegmozgalom megérdemelt lehanyatlása fölött, melynek egykori szociális tartalmát és dinamizmusát az elnyárspolgáriasult pártbon- cdk eltaktázálták és elmechanizálták; a saját mostani szövetségesei fogják egyszer elmondani a búcsúztató elégiát, amikor majd egyszer gúnyosan megállapítják róla, hogy kormánytámo- gatő korában megfeledkezett arról, hogy valaha ellenzéki sóiba is juthat. A velencei konferencia utóhuilámai Magyarország nem fogadja el a kölcsönös megsegítés elvét Bizonytalan a kiiantant-mfniszterek május 25-i római utazása Közös szerződési szövését dolgozott ki a három velencei batatom 1 Olaszországtól gazdasági téren, de ennek ellenére fenntartja fegyverkezési követeléseit, Magyarország kívánsága álitólag az, hogy a római konferencia után újabb külön konferencia üljön össze, amelyben a fegyverkezem egyenjogúságról tárgyalnának. Hír szerint Magyarország nem hajlandó diplomáciai vagy katonai kötelezettségeket vállalni, azaz ibso facto elutasítja a kölcsönös megsegítés elvét a középeurópai térben. A Petit Parisáén külön tudósítója szerint az osztrák támadást kizáró szerződés szövegében Magyarország, Ausztria és Olaszország megegyezett Ezt a szöveget Róma, Récs és Budapest közösen nyújtja be azoknak az államoknak, amelyek résztvesznek a római konferencián. A szöveg fönntartja a szuverén államok számára azt a jogot, hogy belső rendszereiket megváltoztassák, valamint fen tartásokhoz köti a béke- szerződések úgynevezett legális revíziójának elvét A fegyverkezés terén Magyarország megelégszik olyan platonfkus nyilatkozattal, amelyet a kisantant-államok elfogadhatnak. A lap ugyancsak közli azt a hirt, hogy az olasz kormány tanácskozni akar a kisantantállamok minisztereivel, még mielőtt Rómában összeülne a dunai konferencia. A Temps Velence jelentőségéről Paris, május 7. A „Temps" megállapítja, hogy a velencei megbeezélésekben nem szabad olyan tárgyalást látni, amely módosíthatná, a januári francia-olasz megegyezés által teremtett helyzetet. Miként Franciaország latibaveti minden befolyását a kisantantnál, hogy megkönnyítse a megegyezést, — folytatja tovább a lap, — éppúgy Olaszország is nagy buzgósággal azon fáradozik, hogy Budapestet és Bécset a kisan- tanttal való együttműködés normális feltételeinek elfogadására bírja. A magyar kormány helyzete — úgymond — kényesebb, mert tekintettel a revíziós álláspontra a magyaroknak A VELENCEI ELŐ KON FÉR EN€I A UTÁN Bér ger-Walderaegg báró (balra), Suvidh (középen) és Kánya Kálmán (jobbra) a tanácskozások után távoznak a velencei Grand Hotelből azért sem tartják valószínűnek e második elő- konferencia május 25-i összeillését, mert a nép- szövetségi tanács ülése május 19-én kezdődik Genfben és így nem volna idő a tervezett megbeszélés megtartására. A visszhang Pária, május 7. A francia lapok rendkívül sokat foglalkoznak a velencei előkonferencia eredményével. A Maiin jelentése szerint Magyarország messzemenő kedvezményeket kapott Prága, május 7. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a sikeresen befejezett osztrák-magyar-olasz velencei előkonferencia után felmerült az a terv, hogy az cdasz kormány diplomá- dailag érintkezésbe lép a kisantantállamok kormányaival a további lépések tisztázására. Ezzel a hírrel kapcsolatban a Deutsche Nachrichten- büro már azt a pozitív jelentést közölte, hogy az olasz kormány május 25-rc meghívta a kisantant minisztereket Rómába a dunai kérdések előzetes megbeszélésére. Illetékes körökben már csak Szlovák éljelöltje most ismét magyarul szónokol. Második jelöltje — csalogatónak — egy magyar. A legutóbbi választáson is ugyanigy volt. A másodjelölt magyar agitált és összehozta a szlovák listavezető mandátumát. Most is ezt a szerepet játssza, de ez a 11calommal nem szedi össze a mandátumot. 1929-ben a csehszlovák szociáldemokrata párt ellenzéki múlttal s ellenzéki programmal állt a választók elé. Megkapta a két szlovenszkói mandátumot. De most? Vájjon számi that-e magyarok közt szavazatra az a párt, amely hozzájárult a csehszlovk-magyar kereskedelmi szerződés fölbontásához, ami a közel öt esztendő óta tartó szerződésenkivüli állapotot, a szlovenszkói fakivitel és a Magyar- országgal való kereskedelmi forgalom teljes lekötését idézte elő? Számíthat-e a magyarság körében népszerűségre az a párt, amelynek magyarul szónokló éljelöltje tetőzte be iskolaügyi miniszter korában a magyar falvaknak úgynevezett szlovák kisebbségi iskolákkal való elárasztását, amikor éppen ő kezdeményezte azt, hogy ezekre az iskolákra, amelyeknek 'kiépítésére évente 100 milliónál többet költöttek, még egy 280 milliós rendkívüli alapot is teremtsenek? Amikor az ő minisztersége alatt emelkedett több mint kétszázra a szlovenszkói magyar és német községekben a Slovenská Liga iskoláinak száma, s amikor a hivatalt átadta, akkor Szlovenszkón az állami iskolákkal egyetemben mintegy négyszáz magyar és német községben működött ilyen szlovák kisebbségi iskola! Nem számíthat. Csak a szavazatok megfo- , gyatkozására számíthat. A magyar választó az elmúlt öt esztendő alatt tökéletesen megismerte ezt a pártot. Ez az öt év lerántotta az álinter- nadonalista párt képéről az internacionalista álarcot. A magyar kerület nem ad mandátumot neki sem az első, sem a második skrutiniumban. A magyar választó a minisztert megillető köteles tisztelettel hallgatja meg a magyarul szónokló Dérer képviselőjelölt urat, de rászavazni? Azt már nem. Mert ez annyi lenne, mintha a Slovenská Liga főprotektorára szavazna. A Slovenská Liga és a csehszlovák nemzeti marxizmus, elismerjük, igen szép nemzeti missziót teljesít — de ezt kizárólagosan a saját nemzete javára teszi. Nem emelhetünk kifogást az ellen, hogy híveket keressen magának, ahogy akar s ahogy tud, — de ezt is kizárólagosan a saját nemzetének hozzátartozói között teheti. Tőlünk akár a magyarok között is korteskedhetik, ez azonban teljesen hiábavaló és reménytelen erőlködés. Magyar ember nem fog szavazni sem a Slo-^ venská Ligára, sem a csehszlovák nemzeti marxizmusra.
