Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-08 / 106. (3658.) szám

2 ^m<^Magíarhiklab 1935 május 8, szerda. GIL ROBLEZ . I. a spanyol politika előterében Lerroux ui jobboldali kormánya -- Az első erős kormány a köztársaság fennállása óta most nehezükre esik a kisantanttal való tevé­keny együttműködés elfogadása. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány fenn akarja tartani a Németországgal és Lengyelországgal való együttműködés lehetőségét is. Ebből ered az a gondolat, hogy Magyarország a dunai egyez­ménnyel szemben ugyanazt a szerepet játssza majd, amelyet Berlin és Varsó más körülmények között a keleti kölcsönös segélynyújtás tervével szemben játszott. Kánya magyar külügyminisz­ter a lap szerint a római értekezleten való ma­gyar részvétel előfeltételeként a fegyverkezési jogegyenlőség megadását jelölte meg. „Az igazi béke megteremtése*1 Budapest, május 7. A félhivatalos „Budapesti Hírlap*4 a velencei értekezletről kiadott hivata­los kommünikéhez a következő kommentárt fűzi: — A hivatalos jelentés szavaiba foglalt ered­mény azért fontos, mert egyrészt a velencei megegyezés nagymértékben elősegítette a kö­zeljövőiben esedékes római konferencia munká­ját, másrészt megmutatta, hogy Olaszország, Ausztria és Magyarország — a római konferen­cián résztvevő nemzeték egyik csoportja — készek és hajlandók saját önös érdekeikről le­mondva komoly é6 jelentős áldozatokra és engedményekre csak azért, hogy előmozditták éppen a dunai kérdés várható megoldásánál az európai együttműködés szellemének érvényesü­lését és az igazi béke megteremtésének nagy és nemes ügyét. Diplomáciai lépések egy könyv címlapja miatt Prága, május 7. A csehszlovák katona- tiszti szövetség kiadta Wolf Richárd könyvét, amelynek cime: „Németország katonai szelle- me.“ Ebben a könyvben okiratok alapján azt bizonyítják. hogy Németország tudatosan ápolják a katonai szellemet és a népet elő­készítik a háborúra. A könyv boritéklapján térkép van, amely azt mutatja, milyen volna Európa, ha a német terv és Hitler programja megvalósul. A térkép hátterében kampós- keresztes német katona áll. A Lidové No- viny szerint a prágai német követség tiltako­zott a könyv címlapja ellen és azt követelte, hogy a könyvet távolítsák el a könyvkeres­kedések kirakataiból — Leégett egy város Delhi közelében. Delhiből jelentik: A Delhitől 20 kilomé­ternyire fekvő Nehroliban tegnap óriási tűzvész keletkezett. Több mint 200 ház le­égett s néhány ember a lángokban lelte ha­lálát. Madrid, május 7. Lerroux miniszterelnök megalakította uj kormányát, amely holnap mutatkozik be a cortezben. A köztársasági államforma létezése óta most történik elő­ször, hogy a kormány mögött erős többség áll. Természetesen ez az eredmény a köztár­sasági gondolat rovására történik, mert a kormány háta mögött álló legerősebb párt jobboldali színezetű, ami azt jelenti, hogy az egész kormányzat jobbfelé tolódott. A kor­mánytámogató pártok között van Gil Roblez katolikus néppártja, amelynek a cortezben Budapest, május 7. ((Budapesti szerkesztő- ] súgjuk telefonjelentése.) A képviselőház teg- j napi ülésén terjesztette be Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter Magyarország 1935—36 év- ] re szóló költségvetési előirányzatát. A javas­lat szerint a jövő költségvetési éviben a ki­adások végösszege 1176.1 millió, a bevételek végösszege pedig 1100.2 millió pengőt tesz ki. A költségvetési hiány tehát 75-9 millió pengő, ami az előző évi költségvetéssel szem­ben 9.8 millió pengős többletet mutat. A költségvetési előirányzat a békeszerződések­ből eredő terhek fedezésére 1 millió pengőt, az államadósságok törlesztésére pedig 86.8 millió pengőt szán. Fabinyi miniszter a költségvetés előter­jesztésével kapcsolatban nagyszabású expo­zét mondott. Beszédében rámutatott arra, hogy az utóbbi időben a világgazdasági életben kedvezőbb fejlődés körvonalai bontakoz­nak ki. 120 képviselője van, azaz a legerősebb párt Ezenkívül a 60 képviselőt számláló, szintén jobboldali színezetű agrárpárt is a kormány- támogatók sorába lépett. Lerroux mérsékelt radikális pártjának száz képviselőjén kívül tehát csupa jobboldali képviselő támogatja a kormányt. A kisebb pártok köziül a liberális demokraták és a függetlenek kaptak minisz­teri tárcákat A független párt monarcbista beállítottságú s két miniszterének egyike, Chappaprieta, XIII. Alfonz alatt pénzügy- miniszter volt. Gil Roblez a hadügyintárcát kapta meg, azaz a legfontosabbat az uj kor­[ — Igaz, — ugymoud — hogy az általános i gazdasági diagnózis megállapításánál mégis : nagyon tartózkodónak kell lenni, a miinek két ] főoka van: az egyik a nemzetközi politikai helyzet bizonytalansága, a másik a nemzet­közi valutáiig viszonyok zavart volta. A nem­zetközi valutáris életben az elzárkózás! ten­denciának fokozottabb fejlődését észlelhetjük. A magyar pénzügyi és gazdasági élet feladata ezért: kerülni minden kockázatot, amely meg­haladja az ország anyagi erejét, keresni a többi nemzetekkel a gazdasági megegye­zést és ahol arra mód nyilik, regionális egyezmények utján még jobban kiszéle­síteni s végül állandó figyelemmel kisérni a nem­zetközi gazdasági fejlődés irányát s ha az le­hetőséget ach, Magyarországnak a jobb irány­iba azonnal bele kell kapcsolódnia. Haladó reálpolitikát kell követni. A költségvetés a pénzügyi és gazdasági szolidságot, a realitást mányiban. Csak azzal a föltétellel volt hajlan­dó a kormányt támogatni, ha pártja legalább öt tárcát kap, amit meg is kapott. Lerroux radikálisai megelégedtek három tárcával. A kormányalakítás az alig 38 éves Gil Roblez nagy győzelmét jelenti. A fiatal népvezér, aki a köztársaság megalakítása után elsőnek látott hozzá a megvert tömegek megszervezé­séhez és óriási erejű katolikus akciót dolgo­zott ki, ma is az ország legnépszerűbb poli­tikusa, akinek ügyességéről legendákat me­sélnek. Az általános vélemény szerint nagy politikai jövő áll előtte. és az okos takarékoskodást jelenti. A pénzügyminiszter ezután a kormány erő­feszítéseit ismertette, amelyekkel különböző munkaalkalmakról kiván gondoskodni. Bejelenti, hogy 17 millió pengős költséggel újabb beruházásokat fognak eszközölni a vasúti forgalom biztonságának fokozása érde­kében, a távbeszélő-hálózat fejlesztésénél, vizimunkálatoknál, ut- és hídépítéseknél, 27 millió pengőt fordítanak a nagy tranzver­zális utak építésére, 35 millió pengőt családi házak építésére, úgyhogy összesen 80 és fél­millió pengőt juttatnak a gazdasági élet vér­keringésébe. Tovább tort a forrongás a FüKp-szigetefcea Manila, május 7* A Ságda-feli:eléssel kap­csolatban a kormány eddig 250 egyént tartózta­tott le. A szag dalisták az egyes tartományokban tovább harcolnak a kormánycsapatok ellen és Rizalban barrikádokat emeltek. A felkelők ezen­kívül megtámadták Mauban községet, Tabivaa tartományban. A szagdalisták vezére Tokióba menekült, ahol nagy tisztelettel fogadták. Az új­ságíróknak kijelentette, hogy a Fülöp-szigetek népe nem viseli el többé az amerikaiak elnyo­mását és ezért lázadt fel. Az általános vélemény szerint a felkelést japán agitátorok szították* Haladó gazdasági reálpolitikát hirdet a magyar pénzügyminiszter Fab nyi pénzügyminiszter benyújtotta a képviselő- háznak az 1935 - 36 évi k$lts Égvetési javaslatot ■■■■■■■■■■BHinn BMW Regény • IRTA: KOMLÓS ALADÁR 11 ™ rflRIANü (3) — Tizenhétben. — Tizenhétben? — lelkendezett Meiselné. — Na, ez nagyszerű! Hogy lehetséges, hogy nem ismertük egymást? Hiszen én az egész tisztikart ismertem. Révésznek sokszoros oka volt rá, hogy ne szeresse a háborús emlékeket s ezért más témá­ra igyekezett terelni a beszélgetést: Ott, ahol a Dnyeszter vize zug ... A szomszéd asztalnál egy fiú és leány fel­figyelt a dalra, amely ismeretlen volt előttük: talán még iskolába se jártak a dal népszerűsége idején. Az asszony összecsucsoritott szájjal éne­kelt s arca eltorzult az erőlködéstől; szemét közben állhatatosan az ügyvédre szögezte, mint­ha figyelmeztetni akarná a nagyjelentőségű él­ményre, mely e percben összefűzi őket s ellen­őrizni, hogy kellő áhítattal hallgatja-e a dalt. Van egy kicsiny madárjárta zug ... A harmadik asztalnál most egy férfi felesz­mélt a rég-hallott ismerős melódiára. Csendet intett a társaságában levő hölgynek s elmereng­ve igyekezett ellesni a régi nóta foszlányait, amely meglehetősen időszerűtlenül hangzott fel e pillanatban. Révész lecsillapodott a fülbemá­szó, bús melódia hatása alatt, az asztalra könyö­költ s tenyerébe fektette homlokát. Hányszor hallotta s dalolta maga is egykor ezt a dalt! A lövészárokban, a kaverna priccsén ülve, miköz­ben izzó szén füstölgőit a tetőről lecsüngő csaj­kában s künn az éjszakában srapnellek rob­bantak . .. s igen, egyszer tőle is hallotta, Mei- selnétől, mikor a menetszázad indulása előtti este ép az ő vendéglőjükben búcsúztak az ott­honmaradóktól ... az asszony az asztalfőre ült s énekelt s mindenki elhallgatott, csak a cigány % kisérte... akkor még fiatal volt s valóban szép s harsányan énekelte: Ott, ahol a Dnyeszter vize zug ... ő az asztal másik végében ült akkor s mint afféle hadapródjelölt, közelébe se juthatott Mei- selnének, akinek magasrangu tényleges tisztek csapták a szelet... Ég tudja, mi volt az vele akkoriban a fene majd megette az asszonyért, de ez alig volt hajlandó szóbaállni a szürkeru­hás hadapródjelölttel, akinek még csak extra­ruhára sem telt. Mindössze három-négy alka­lommal tudott Meiselné közelébe férfi, de ez mindig csak foghegyről beszélt vele s a negye­dik találkozásukkor igy szólt hozzá: — Menjen haza levelet Írni a feleségének! — Pedig nem is volt felesége ... S künn a lövész­árokban árulta el aztán a századparancsnoka, egy fiatal tényeleges főhadnagy, hogy Meiselné a lakásán volt a búcsú délutánján ... Hogy gyű­lölte akkor az asszonyt! az ostobaságáért, amely- lyel udvarlóit a katonai rangjuk szerint válasz­totta meg, a buta fenhéjázásáért, amellyel őt le- fricskázta magáról, ép őt, aki biztosan a legesze- veszettebben vágyódott utána a garnizonban, az egész csúf megszédültségeért, amelyben kész­pénznek vette a tisztarák hamis széptevéseit s rövideszü kis nő lévén, akinek fejébe szállt az elegáns kapitányok és főhadnagyok hódolata, rossz nyelvek szerint minden menetszázadnál más tiszttel csalta meg jámbor férjét, ó, hogy gyűlölte! a saját megalázottságáért, amelyben látnia kellett, hogy diplomás ember létére min­denki föléje kerekedik, elnyomottságának és mellőzöttségének minden keserűségéért, az egész háborúért talán . .. Az utóbbi időben azt hitte, hogy már begyó­gyult a seb, amit a háború ütött rajta. Most látja, hogy tévedett. Úgy látszik, nem gyógyul m meg addig teljesen, mig le nem tiport, meg nem alázott valakit egykori megalázói közül. Ott, ahol a Dnyeszter vize zug... Az asszony még mindig énekelt. Ki ez az asszony? Halántékán gondosan rejtegetett ősz hajszálak csillannak meg árulkodva, szájában, melyet nyilván azért csücsörít oly kínosan, hogy szépséghibáit elleplezze, három aranyfog villan elő, homlokán ráncok húzódnak. Ré­vész felveti tenyeréből a fejét. Most talán itt az alkalom. Ó, a legkitűnőbb! Épp Meiselné... Mintha varázslat hullott volna le róla. Micsoda rejtély az: szeretni! Hogy lehet azt ép ésszel megérteni, hogy valaha minden vágyódása eh­hez a nőhöz kapcsolódott s akármilyen képte­lenség, úgy érezte, hogy szinte megszűnnék em­ber lenni, közönséges testtel biró és mindenna­pi gondoktól zaklatott ember s talán szárnyai nőnének boldogságában, ha ez a nő... ez a hiú, ostoba nő itt, aki épp olyan ember, mint millió más, csak valamivel öregebb és valamivel tyukeszübb ... Micsoda megbabonázottság volt ez velem! ... Mit kezdjek ezzel a nővel? Mi közöm hozzá? Az volna a legokosabb, ha most felállnék s itthagynám, mindenesetre okosabb, mintha illendőségből vele unatkozom itt min- addig, mig valaki táncra nem hívja és el nem viszi tőlem ... — Hol jár az eszecskéje, Pierrot? Észre sem vette, hogy befejeztem az éneket! — hallotta egyszerre az asszony szemrehányó hangját. — Mondom, nem szeretem a háborús emlé­keket, — felelt a férfi. — Ugyan! — csodálkozott Meiselné s ide­genkedve és rosszalóati hátrább húzta székét. — Ez a dal igazán olyan... olyan poétikus. S halkabban, mint előbb, újból dúdolni kezd­te: „Ott, ahol a Dnyeszter vize zug .. *M A férfi idegesen ráncolta a homlokát. —■ Nekem ma sem imponál úgy semmi, — folytatta, öntudatlanul egyre növelve a férfi ingerültségét az asszony — mint egy jólmegter- mett, szép, derék uniformisos férfi. — Úgy? — Révész, aki mindig restelkedett alacsony volta miatt, gyűlölettel nézett rá... Több mint másfél évtizeddel a nagy öldöklés után úgy ültek egymással szemben, értetlenül és ellenségesen, mintha még mindig a háborús emberiség két nagy frontját képviselnék, azok­nak a frontját, akik csak szenvedtek és azokét, akiknek jól ment a háború alatt... 6. A férfi fáradt volt tovább játszani s igy felelt: — Most már tudom, ki maga, asszonyom. — Nem hiszem. — Maga Meiselné, Kassáról... Egyébként nagyon szépen énekelt. Az asszonynak sikerült elleplezni megdöbbe­nését, gyorsan felelt: — Maga ismerte Meiselnét... azazhogy ki az a Meiselné? Én nem ismertem. Az én ne­vem ... az én nevem Róna Edit. — Úgy? — Az ügyvéd arcát sötét hullám ön­tötte el. No megállj! Most visszakapod a köl­csönt. Adok én neked háborút és uniformist! S nem is panaszkodhatsz majd, hiszen azt mon­dod, hogy nem vagy Meiselné... Különben is, nyugtatta meg magát, ennek az asszonynak szüksége van egy jó leckére. Hogy esetleg ha­lálra sebzi Meiselnét, azzal most nem sokat tö­rődött. Önző volt s szívtelen, mint a legtöbb agglegény s e pillanatban ellenállhatatlan vá­gyat érzett rá, hogy legyőzze, megalázza ezt az ostoba asszonyt.. . Kiegyenesedett, elmúlt be­lőle minden unottság, tele volt harci kedvvel. — Igazán? — mondta s nyugodt hangot eről­tetett magára. — Pedig szinte esküdni mertem volna rá. Ismertem Kassán egy Meiselné nevű vendéglősnét, na csak úgy felületesen, ahhoz hasonlít nagyságos asszony. De ha jól megné­zem, talán nem is olyan nagy a hasonlatos­ság . .. Pedig az is szép asszony volt ám! Az asszony beugrott. Mily nagyszerű alka­lom megtudni, hogyan látják öt az emberek! Kit ne izgatna a kép, mely ismerősei lelkében róla él! De millió közül egynek ha egyszer módja van bepillantani ebbe a tükörbe. Meisel- né titkon kissé megborzongott, de izgalmát igyekezett elfojtani. Kíváncsian várta az ügy­véd véleményét. Milyen mulatságos hecc lesz, ha végül majd leleplezi magát a meglepődő férfi előtt! Hát csakugyan farsang, igazi álarcosbál! Úgy vonzotta a játék, mint egy örvény... Jó­kedvűen, incselkedő hangon kérdezte: (Folytatása következik.^ r

Next

/
Thumbnails
Contents