Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-29 / 124. (3676.) szám

3 „A kisálltául államaiéval azonos fegyverkezési lehetőséget követel Magyarország" GOmMs Gyula Magyarorszás fegyverkezési követeléseiről beszélt a képviselőházban „Nem követjük Németország példáját** — mondotta a magyar miniszterelnök „Kapható-e Magyarország a megegyezésre? - Igenis, kapható — az egyenrangúság alapján P Budapest, májas 28. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A képviselőház gyors iramban tárgyalja «z állami költségvetést. Teg­nap a késő esti órákban megszavazták az igaz­ságügyi tárca költségveetését, majd a miniszter- elnökség költségvetésének tárgyalására tértek át. A vita ellenzéki szónokai általában a közsza­badságok visszaállítását és a titkos választójog mielőbbi bevezetését követelték. „Először a kenyérkérdét, azután alkotmányjogi kérdések** Gömbös Gyula miniszterelnök a vita befejez­tével válaszolt az elhangzott felszólalásokra s kijelentette, hogy a titkos választójog elvi alap­ján áll, de terve szerint a kerületűikül ti titkos választás korrektivumaként a megyénkénti követküldés volna a helyes. Előbb azonban a kenyeret jelentő gazdasági ja­vaslatok letárgyalása a szükséges, s csak azután kerülhet sor az alkotmányjogi természetű kér­dések letárgyalására. A munkanélküliségről s a munkáskérdésről is megemlékezett s kijelentette, hogy a jövőben a munka és a tőke harcát nem sztrájkok utján, hanem a bíróságok révén fog­ják elintéztetni, A képviselőház a miniszterelnökség költség- vetését Gömbös Gyula felszólalása után elfo­gadta. A honvédelmi költségvetés vitája A képviselőház ma a szokástól eltérően már reggel nyolc órakor kezdte meg ülését, mert a parlament tagjai délután 5 óraikor a kormányzó­nál gaTden-partyn vesznek részt. A szokatlanul korai ülésen feltűnt, hogy a kormánypárt kép­viselői csaknem teljes számban jelentek meg, Inig az ellenzék padsoraiban alig-alig mutatko­zott valaki. Ma a honvédelmi és a külügyi tárca költség- vetésére került sor. A honvédelmi tárca költség- vetési előadója, Farkas Elemér beszédében hang­súlyozta, hogy Magyarország a békét kívánja s ezt akarja szolgálni, amikor biztosítani akarja magát. Magyarország — úgymond — nem követi azokat az államokat, amelyek egyoldalúan szakítottak a népszövetségi kötelezettségükkel, hanem a népszövetséghez fordul az igazságtalan egyoldalú korlátozások megszüntetése és a fegy­verkezési egyenjogúság elismerése érdekében. Érdekes volt Csicsery-Rónay kormánypárti képviselő felszólalása, aki adatokkal igazolta, hogy amíg Magyarországon békében és háborúban egyaránt mintegy 230 lakosra jut egy katona a zsoldos rendszer folytán, addig Olaszor­szágban békében 113, háborúban pedig 12 la­kosra jut már egy katona s a többi országokban az arány ilyen: Angliá­ban 200 — 25, Lengyelországban 90 — 15, Franciaországban 60 — 9, Oroszországban 125 — 11, Csehszlovákiában 120 — 15, Romániában 69 -— 10, Jugoszláviában 69 — 6. — Nagy sakkhuzások történnek Európa politikájá­ban — folytatta Gömbös — és e sakkihuzások köz­pontjában Németország ell. Egy biztos: a világ el fogja ismerni Németországnak azt a nagy érdemét, hogy a bolsevizmust megállította nyugat felé s egy biztos magyar szempontból: hogy Magyarországnak a Kárpátok medencéjéből kiin­duló poilitkáját nem lehet másképpen, elképzelni, minthogy mérlegelés tárgyává kell tennünk állan­dóan a hat a ma s német erők létezését. Mi szívesen veszünk részt az európai béke stabili­záláséban, de a mi külön politikai elgondolásunk­nak iránya az igazság érvényesülése. Ha azonban azt látjuk, — mondotta Gömbös, — hogy ennek el­lenkezője történnék, hogy arról van szó, hogy a francia hatalmi rendszer megerösittessék és hogy a béke igazságtalanságai állandósittassanak, akkor magyar államférfi nem vehet részt semmiféle tár­gyaláson. A magyar kormány mindig megmutatta békés szándékait, Mégis bármilyen ■európai imo­Csjjnya szinu focjierakódás gyorsan eltűnik, ha a száraz fogkefére kevés Chlorodont-fogpasztát nyomunk és a fogakat minden irányban alaposan keféljük. A fogak már rövid használat után visszanyerik gyönyörű ele- fántcsontszerü fényüket. A frisseség és tisztaság pompás érzése marad vissza a szájban. Tubusa Ke 4'—. Belföldi gyártmány. rénylétről volt szó, mindig keresték tudatosan a ma­gyar bűnösöket. Hála Istennek, a marseillei ügy lezáródott. A marseillei eseményt is arra használ­ták fel, — mondotta a magyar miniszterelnök — hogy Magyarország ellen hadjáratot indítsanak azzal a céllal, feotgy megsemmisítsék. Hála a nagyhatal­maik józanságának. ez nem sikerült. Amiig a körü­löttünk levő államok a politikai atmoszféra súlyos­bításának stílusát követik, addig magyar államférfi nem helyezkedbetik más álláspontra, mint a re- zerváltság álláspontjára. Gömbös ezután a Berlin—római tengelyről beszélt és kijelenti, toogy Olaszországot és Németországot csak az osztrák kérdés választja el egymástól. Magyainorsziág bizonyos kérdésekben szolidáris Ausztriával és Olaszországgal, de megvan a szim­pátiája Németország felé. A népszövetség egy ol­dalú 'hatalmi tendeimciákat követett, amikor Nó- metoirezigánaik nem adta meg az egyem joguságot. Mi, úgymond, Németországot utján nem követ­hetjük, de azt hiszem, hogy a dunai koinifeir en­cián Magyarországnak módja lesz egyenjogúság iránti törekvéseit előterjeszteni. Ha ez az egyen­jogúsítás nem történnék meg, kétségbe 'kellene von- niuink a nemzetközi fórumok létezésének jogosult­ságát. Gömbös Gyula a fegyverkezési egyenjogúságért Nagy érdeklődés kísérte Gömbös Gyula mi­niszterelnök és honvédelmi miniszter beszédét, aki részletesen foglalkozott Magyarország egyenjogúsításának követelésével. A katonai egyenjogúság kérdése — úgymond — ma Ma­gyarország legaktuálisabb kérdése. Nem a há­borús gyülöletszitás, nem is a hadiipar érdekei vezetik Magyarországot ebben a kérdésiben, de a béke fenntartása lebeg mint cél a magyar kor­mány szeme előtt. Igaza volt — folytatta a mi­niszterelnök — Rakovszky Tibor képviselőnek, aki azt mondotta, hogy a lefegyverzett államok veszélyt jelentenek a béke szempontjából, mert a felfegyverzett szomszédok bennük prédát lát­nak. Olyan európai helyzetet kell teremteni, amely kizárja az olyan konfliktusok lehetőségét, ame­lyek háborúhoz vezethetnek. Az elkövetkezendő nemzetközi tárgyalások leg­fontosabb kérdése lesz Magyarország fegyver­kezési egyenjogúságának kérdése. Magyarország eddig türelemmel várt az alkalomra, amíg azt a népszövetség megadja. Nem követtük — úgymond — Németország példáját, mert reálpolitikát folytatunk, a nép- szövetségnek tagja vagyunk és bízunk az igaz­sácfé*”"’'í'ben. Rendkívül kellemetlen volna, ha Magyarország­nak is önkényes eszközhöz kellene nyúlnia eb­ben a kérdésben. Türelemmel várunk igazság­érzetünk tudatában, bár megalázottaknak érez­zük magunkat. Az egyoldalú helyzet a háborús gyűlölet gyupontja. Magyarország követelése'' — Követeljük az általános védíkötelezettséget, — folytatta ezután a magyar miniszterelnök — legföljebb kétévi szolgálati idővel, azonos fegyverkezési lehetőséget a kisantant államaival és bizonyos arányos légvédelmet. Ha követeléseinket teljesitik, még mindig kisebb lesz Magyarország hadereje a legkisebb kisan­tant-állam haderejénél, számukra tehát még min­dig meglesz a biztonság. A zsoldos hadsereg a magyar nép előtt nem rokonszenves, mert a ma­gyar állampolgár mindig önzetlenül teljesítette kötelességét hazájával szemben. Reméljük, hogy ebben a formában támasztott követelésünkkel szemben senki kifogást nem emelhet, mert nem akarom föltételezni, hogy azok, akik szemben állottak velünk, a magük előnyét továbbra is igazságtalan módon fenn akarják tartani. Magyarország többizben tanujelét adta béke- szeretetének és türelmének, a marseillei ügyet is békésen intéztük el. Az egyenjogusitás kérdésében a külügyminiszter úrral kezdettől fogva hittük, hogy győzni fog a belátás és a béke politikája. Aki az egyoldalú mai európai helyzetet akarja fenntartani, az ál­landóan veszélyezteti a békét. 'Magyarország hadügyi költségvetése a többi államéhoz képest rendkívül csekély. A miniszterelnök nagy helyesléssel fogadott beszéde után a honvédelmi tárca költségvetését a képviselőház megszavazta. A kisebbségi kérdés Ezután a külügyi tárca költségvetésének tár­gyalására tértek át. Az előadó hosszabb beszéd­ben ismertette a költségvetés részleteit, majd örömmel állapította meg, hogy a marseillei ké­nyes ügy befejeződött, „amiért — úgymond — lord Edennek hála jár“. A magyar kisebbségek helyzetéről szólva fölemlítette, hogy a kisebbségi ügy rosszabbodott s a kisebbségi helyzet hullámzása általában Franciaország politikájának változásával függ össze. A katonai egyenjogusitás kérdéséről is szólott és kijelentette, hogy a magyar közvéleményben súlyos csalódást okozna, ha a népszövetség nem tudná a kérdést megoldani. A kölcsönös segély- nyújtási egyezmények tekintetében óvatosságot ajánl, mert Magyarország csak olyan szerződést irhát alá, amely érdekeivel nem áll ellentétben. Gömbös a magyar külpolitika irányvonalairól A külügyi tároa költségvetésének vitájában Bucihinger, Fábián és Sigray Antal felszólalása iirtá újból Gömbös Gyula miniszterelnök érméiké- dett szólásra. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy el­sősorban a békés revízió kérdése, az egyeofjogttsag problémája és azok a gazdasági kérdések érdeklik a magyar külpoilitiíkát, amelyek a békeszerződések megkötése óta teherként maradtak Magyarország­ra. Hangsúlyozta, hogy az első pozitív irány, amely­ben Magyarország külpolitikája, halad, Olaszország. Magyarország és Csehszlovákia Gömbös Gyula miniszterelnök ezután a szom­széd államokkal való kapcsolatokra tér át. A magyar nemzet — úgymond, — nem alacso- nyodhatik le annyira, hogy politikai létezésé­nek feltételeit kizárólag gazdasági szempontok szerint állapítsa meg. Bár tuidioim, — folytatta azután —, hogy a cseh­szlovák piacra nekünk szükségünk vám éppen úgy, mint Csehszlovákiának is szüksége van miiireánk, de olyan gazdasági politikát, amely azt jelentemé, 'hogy felejtsük el politikai követelé­seinket és kisebbségeink könnyeit, nem lehet tőlünk várni. Mi szívesen leülünk a tárgyaló asztalhoz, de egy ezeréves nemzetnek nem lebet úgy tárgyalnia, ha kezelt gúzsba kötik. Ha el­ismerik, hogy nekünk jogunk van élni a Kárpá­tok medencéjében, (ha elismerik, 'hogy tizenkét­millió magyar létezése magasabb aspirációkra jo­gosít, akkor nem a magyar kormányon fog múlni, hogy megtaláljuk a kellő megértést. A miniszterelnök ezutám az egyik képviselő felszólalására válaszolva kijelenti, hoigy a rend és az igazság érdekében meg kell állapítani, hogy a marseillei ügy tárgyalásánál Litvimov Magyarország mellé állott. Beszéde végén a mi­niszterelnök kijelentette, hogy a Kárpátok medencéjében Magyarország nélkül nem lehet dönteni, nem lehet határozni. Ez a mai aktív tételünk, —■ mondotta. Ezt a külföld is nagyon jól tudja, hiszen azért szorgalmazzák állandóan azt a kérdést, hogy kapható-e Ma­gyarország a megegyezésre. Hát igenis, kap­ható, ha látjuk azt a tendenciát és azt a tö­rekvést, amely azt a hitet keltheti bennünk, hogy a magyar nemzetet egyenrangúnak is­merik el. Ezután a képviselőház a külügyi tároa költség­vetését általánosságban és részleteiben is elfo­gadta és a kereskedelmi tárca költségvetésének vitájára tért át. Az átalakulóban lévó angol kormány minisztereket keres MacDonald fia nem kap tárcát ■ Edén kilátásai London, május 28. Az angol kormány át­alakítása küszöbön áll. MacDonald megkísérelte, hogy a kormányrekonstrukciónál harmincnégy- éves fiának, Malcolm MacDonaldnak tárcát biz­tosítson, de ez az atyai terv nem sikerült. A fia­tal MacDonald jelenleg a domíniumok minisz­tériumának alállamtitkára. Illetékes körök nem egyeztek bele előléptetésébe, mert tulfiatalnak tartják. — Beavatott források értesülése szerint nem lehetetlen, hogy a külügyi tárcát Edén lord kapja meg. A főpecsétőr kilátásai kedvezőek és ha Sir John Simon visszavonul, csak ő kerülhet számításba a fontos miniszteri tárca betöltésé­nél. Baldwin a légi paktumért London, május 28. Baldwin, a titkos tanács elnöke, akit Angliában mindenki a jövő minisz­terelnökének tekint, hétfőn este az Albert Hall­ban nagy beszédet mondott, amelyben főleg lég­ügyi problémákkal foglalkozott. Rámutatott a légi flotta kiépítésének nagy fontosságára, de egyúttal utalt arra is, hogy a kontinens államai­val mindenekelőtt a légügyi paktumokat kell megkötni, mert elsősorban a légi támadások le­hetőségét kell kiküszöbölni. Németország hajlan- I dó résztvenni a légügyi tárgyalásokban, ame- j lyek egykönnyen eredményhez vezethetnek. A legfelsőbb amerikai bíróság alkotmányellenesnek bélyegezte Roosevelt gazdaságpolitikai diktatúráját Newyork, május 28. Az Amerikai Egye­sült Államok legfelsőbb bírósága legújabb dönté­sében kimondja, hogy az NRA törvényekben körvonalazott elnöki teljhatalom nem rendelke­zik alkotmányos alappal. Ez a döntés az NRA köreiben óriási izgalmat keltett. Richberg, a New-Deal körök vezetője azonnal konferenciát hivott össze, hogy foglalkozzék a döntéssel, A legtöbb amerikai lap helyesli a legfelső bíróság határozatát, mert a közvélemény régóta nincsen megelégedve azzal az erőszakos politikával, amellyel az NRA vezetői az ország közgazda­ságát a realitásoknak meg nem fefelő módon in­tézik. A döntés egyébként óriási változásokat okozhat az Unió gazdaságpolitikájában. 576 tör­vényt és 201 póttörvényt mondott alkotmányel­lenesnek, s ez a közgazdasági élet minden ágá­ban fölfordulást jelent. Törvényellenes például a minimális bérekről és a maximális munkaidő­ről szóló rendelet is, amelyet a gyárosok nem kötelesek többé betartani. 22 millió munkást és három millió üzemet sújt, vagy legalább érdekel a tegnapi határozat. A kormánynak 340 bírósági eljárást meg kell szüntetnie, mert a legfelsőbb bíróság törvényellenesnek jelentette ki azt az alapot, amellyel az NRA ellen vétőket üldözik. Í99S tuSfm 79t szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents