Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-29 / 124. (3676.) szám
4 Verdíer bíboros pápai legátus a prágai katolikus kongresszuson? Olaszország és Ausztria veszi át Magyarország idei búzatermését Prága, május 28. Több prágai lap jelenti ' a Havas ügynökség ama római hírét, hogy a szentatya a jimiusvégi prágai katolikus kongresszusra Verdietr biborost, párisi érseket küldd ki rendkívüli pápai legátusként. A Li- dové Noviiny szerint a kinevezés csak akkor tekinthető véglegesnek, ha aat az Osservatore Romano is közli. Budapest, mláijus 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelen tése.) A magyarországi sajtó egybehangzó jelentése szerint Magyarország elvileg megállapodott már Olaszországgal az idei búzatermés egy részének átvétele tárgyában. Olaszország a megállapodás szerint ezidén egymillió métermázsa búzát vesz át és opciót biztosit magának további egymillió mázsa esetleges megvásárlására. A megállapodás véglegesítésére tegnap kezdődtek meg a tárgyalások a két állam kiküldöttei között Rómában. Ez®el egyidiileg Ausztriával is megtörtént már a megállapodás. Az osztrákok ezidén 2.2 millió métermázsa búza átvételére kötelezték magukat. A részletekre vonatkozólag most folynak a tárgyalások,' Fenaik Istvánt felmentették az ukrán cserkészcsapat sajtóperében Kassa, május 28. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az itteni felsőbíróság két politikai természetű sajtóügyben hozott ma ítéletet. Mindkét sajtóperben Bernét Pál ungvári újságíró, a Kárpáti Magyar Hirlap szerkesztője és Fenczik István, az orosz nemzeti liga képviselője szerepelt vádlottként. A nevezett lap Bernét Pál tollából egy cikket közölt, amelyben államellenes cselekedetekkel vádolta meg a bulgáriai táborozásból visszatérő ukrán cserkészeket. A csapat vezetőségének feljelentésére az ügyet már tárgyalta az ungvári kerületi biróság és Bernét Pált, mint cikkírót, Fenczik Istvánt, mint informátort, Ko- váts Miklóst pedig, mint felelős szerkesztőt el is Ítélte. Fellebbezés folytán foglalkozott most az üggyel a kassai felsőbíróság. A cserkészcsapat jogi képviselője, dr. Dolin- sky, sértő módon aposztrofálta a tárgyaláson dr. Fenczik Istvánt, miért is annak jogi képviselője, dr. Gagatkó becsületsértés címén feljelentést tett. Az incidens után a biróság letárgyalta az ügyet és mindhárom vádlottat felmentette. A második pert Bircsák tanár, cserkészparancsnok saját személyében folytatta a vádlottak ellen és ebben az ügyben az ungvári biróság úgy Bernátot, mint Fencziket kétheti feltételes fogházra ítélte. A felsőbíróság ezt az ítéletet is megváltoztatta, amennyiben Fencziket felmentette és csupán Bernátot ítélte el feltételesen. „Magyar munkát Széchenyi szellemében* mondotta a pozsonyi MAKK uj elnöke Jelentős eredményekben gazdag munkaév záróülésén megválasztották az uj vezetőséget Pozsony, május 28. A pozsonyi MAKK (Magyar Akadémikusok Keresztény Köre) vasárnap tartotta évzáró rendes közgyűlését és egyben tisztújító közgyűlését az 1005—1936-ik tanévre a tagok nagy és lelkes érdeklődése mellett. A közgyűlést Nemecz Miklós ügyvezető alelnök nyitotta meg és rövid beszédben visszapillantást vetett az elmúlt év munkájára. Utalt a belső fejlődésre és a társadalmi kapcsolatok felvételére, azonban sajnálattal állapította meg, hogy az egyesület belső életében nem volt teljes a szolidaritás. Majd Holénia György tartotta meg beszámolóját. Többek között örömmel jelentette, hogy a tagok száma az elmúlt évben 55 taggal gyarapodott. Utána Dallos Géza pénztáros számolt be a pénztár állományáról. Az évzáró közgyűlést követőleg a lelépő választmány indítványára az uj vezetőséget a szokástól el- térőleg már most választotta meg a közgyűlés. A választás eredménye a következő: elnök Rékay Károly, alelnök Nemecz Miklós, titkár Simbodh Béla, pénztáros Dallos Géza, jegyző Krongih Dénes. Választmányi rendes tagok: Moravek Samu, Pingitzer Károly. Pohl Ferenc, Stiffmayér Rezső, Dióéi Kornél, Sólyom László, Janits Kálmán, Rédl Jenő, Ve- zselák Károly, Takács István. Választmányi póttagok: Madarász László, Holénia György, Deák János, Luxlwig Aurél, Rád vány i István. Az uj vezetőség nevében Rékay Károly, az uj elnök mondott köszönetét a feléje és társaival szemben megnyilvánult bizalomért, melyet a nagy jelszavaktól mentes önzetlen, szerény, de mindég épi- tő munkával kiván viszonozni. „Azokat az irányelveket akarom leszögezni — mondotta többek között— amelyeket a MAKK-nak mindig szeme előtt kell tartania s amelynek alapján a jövőévi munkatervet összeállítani készülünk. Magyar munkát akarunk végezni keresztény erkölcsi alapon. Magyar munkát, Széchenyi szellemének megfelelő uj, konstruktív magyar munkát, mert az ő reformeszméi a legalkalmasabbak arra, hogy a kisebbségi sorsiban élő magyarság egy kis csoportja ideálként tűzze maga elé. A korszerű haladás szolgálatában állunk és éppen ezért a nemzeti eszmét tartjuk a társadalom egyik legfontosabb mozgató erejének, de ugyanakkor valljuk, hogy a nemzeti eszme csakis a valláser- kölcei alapon képes megmaradni a népek mai harcában a megértő, alkotó munkában.** A MAKK ezévi működésének mérlegét a következőkben állíthatjuk föl: A legnagyobb eredmény, amit ebben az esztendőben a MAKK elkönyvelhet, a SzMKE pozsonyi fiókjának életrekeltése •’ volt, amelyhez az egyesület jelentékenyen hozzájárult. A MAKK vezetősége felismerte azt az óriási kulturális jelentőséget, ami ebben a legnagyobb magyar kulturszervezetben rejlik, memorandumot nyújtott 1935 utalta 3% azenkw át a SzMKE vezetőinek és a pozsonyi fiók részébe pontos és könnyen megvalósítható munkaprogramot dolgozott ki. Ezt a munkaprogramot az SzMKE komáromi vezetőségi ülésén nagy tetszéssel elfogadták. Eltekintve ettől a jelentős eredménytől, más eredményeket is elkönyvelhet a- MIAKK. Mig az előző év megfelelő vezetés híján meglőhe* tősen szerény programot tudott csat megvalósita* ni, addig ebben az esztendőben a nevelő és isme* retterjeszto előadások egész sorát vonultatta fel az egyesület vezetősége. Az előadások főleg a szlovenszkói -magyarság kulturális és gazdasági kérdéseivel foglalkoztak. (A magyarság kulturális öntudatáról, a csehszlová>- kiai közkönyvtártörvény alkalmazása a magyar nyelvterületen, a járási közművelődési egyesületekről szóló törvény és annak alkalmazása a magyar* ság életében, a nemzetvagyon megmentése és növelése, az erdélyi magyar bankok hálózata és szervezettsége, a magyarnyelvű iskoláztatás a demokrácia tükrében, vetitettképes előadás Csallóköz történelmi gazdagságáról és etnográfiái érdekességeiről, a prágai filozófiai kongresszus és Nietzohe, a gyermeknevelés vezérgondolatai, stb„ stb.) A felsorolt Cimek is mutatják, hogy az előadások úgyszólván csakis egy óéit szolgáltak: közéleti érettségre nevelni a főiskolásságof. A tagok kérésének engedve, a következő tanfolyamokra sikerült szakelőadókat szerezni, akik ingyen, tisztán az ifjúság iránti szeretettből vállalták ezt a feladatot: ó-görög nyelvkurzus a reál- gimnáziumot végzett és latin szakra iratkozott filo- zaptarek számára, német nyelvkurzus, ó-szláv kurzus a szlovák-magyar szakosok számára, röntgen- kurzus, melynek gyakorlati óráit az evangélikus kórház röntgenológusának vezetése mellett élvezhették a kórházban a magyar medikusok, egyedül a magyarnyelvű jogi terminológiai kurzus nem tudott megalakulni előadó hiiján. A magyar diákság egy-egy ünnepélyes estét szentelt Rákóczi Ferencnek és Ady Endrének. Felújította és megerősítette a pozsonyi magyar társadalom széles rétegeivel való kapcsolatát, tánekurzust, Miklős-estét és pompásan sikerült bált rendezett. A zenét ápoló MAKK-tagokat nyolctagú cigány- és ugyanannyi tagú jazz-zenekar foglalta magába. Sok társadalmi estén szolgáltattak szórakoztató és tánczenét, ezenfelül a pozsonyi magyar rádióóra keretén belül kétezer is felkérték őket 40 perces szereplésre. A farsangi munlatság jövedelméből 3500 koronás vizsgadijalapot létesített a vezetőség. A vagyontalan magyar diáknak nem kell vizsga, előtt zálogházba sietnie, hogy a vizsgára való pénzösszeget megszerezze. Óriási jelentősége van ennek a látszólag jelentéktelen kiindulásnak, mert gyakorlati kezdetét jelenti az egyedül lehetséges önsegélynek. Már eddig is G főiskolás nyert ezer koronán felüli segélyt, melyet állásbajutás után egyéven belül vissza kell téríteni. A sportélet terén a futball vezetett. A MAKK a pozsonyi Tornaegylet labdarugó pályáján tartotta trér ningjeit. Sőt két Ízben meccset is. Teljesen rendezték idén az egyesület könyvtárát is, amelyet kartotékalapra helyezett a könyvtáros. A KODMAlálS ALEX QREEFP BUNUOYI REGÉNYE (2) — Arthur SkeTmerton, te már harminchat éves vagy és eddig úgy élted le fiatalságodat, hogy poros hivatali szobában akták fölé görnyedtél és nagyitóüvegen át böngésztél titokzatos betűket. A szemed elromlott és már nem volt érzéked a színek iránt, az agyad begyepesedett, az érzékeid megromlottak. Itt az ideje, Arthur Skel- merton, hogy a ,,the other side"-ot, az élet másik oldalát is kissé figyelembe vedd. És ugyaneznap délelőttjén Sir Arthur sürgős ügyben magánkihallgatást kért és kapott Sir Georgetól. A Forreign Office mindenható főnöke elcsodálkozva hallgatta végig Sir Arthur mondanivalóját. Próbálta őt elhatározásának megmá- sitására bírni, de mindhiába. Sir Arthurnak nem volt más felelete, mint a kategorikus „no". Visz- szaadta a még gondjaira bízott ügyiratokat és még aznap délután otthagyta a Green Park melletti legénylakását és átköltözött a Skelmertonofc keningtoni fényes palotájába, a kerti kiállítás parkjának tőszomszédságába. Ez a bolondosnak nevezett április havában történt. És Sir Arthur 1926 szeptemberében díszes meghívón tudatta barátaival és ismerőseivel, hogy október kilencedikén a Westminster Ab- beyben oltár elé vezeti Miss Daisy Paddock-ot. Barátai és ismerősei pedig ugyancsak törték a fejüket azon, hogy ki lehet az a titokzatos Miss Daisy, aki rövid néhány hét alatt elcsavarta ennek a világtól elvonatkozott betümolynak a fejét. Ezen gondolkodott Captain Bürke is, aki Ca- petownban kapta meg legjobb pajtásának meghívását a legszomorubb aktusra. Captain Bürke még a zulukafferek földjére készült egy pár izgalmas kalandra, de hogy Arthur kábelogramm- ja utolérte az ötödrendü fokvárosi szállodában, egy pillanatig sem habozott. A Cook-irodában felvilágosiitották, hogy repülőgépen, ha semmi akadály közbe nem jön, idejében ott lehet és Captain Bürke október nyolcadikén déli tizenkét órakor leszállóit a nyolc utast szállító délafrikai gép kabinjából a croydoni repülőtér pázsitos szőnyegére. Sir Arthurnak pedig egy oszlop mellől kellett végigszenvednie, hogy ősi angol szokás szerint a lakodalmi fiatalság mint csókolja végig a szép Daisyt, mig vele alig törődik valaki. A leghosz- szasabban Bürke, ez a ravasz fickó szorította a törékeny kis menyasszonyt a keblére. A lakomán pedig az első felköszöntőt is Captain Bürke mondotta. II. FEJEZET. Captain Bürke megindul a ködben, A Skelmerton -palota fényes termeiben ugyancsak vig hangulatban volt együtt a lakodalmi társaság. Sir George, akit sohasem látott emberfia olyan állapotban, mely bizonyos mértékű alkohol elfogyasztására enged következtetni, ezen az estén valahogy megfeledkezett magáról és dadogva tartott Captain Burkenak egy igen érdekes előadást a talajjavításnak iszapolás által való módjáról, amit a franciáik limonázsnak neveznek. Már régen túl voltak a vacsorán és a vendégek — apró csoportokba verődve — oszlottak meg a különböző fényes, kivilágított termekben, amikor a palota előtt megállott Sir Alfréd Din- ningham autója. Sir Alfréd régi, kedves barátja volt Sir Arthurnak s délelőtt az elsők között volt, akik homlokon csókolhatták a bájos menyaszszonyt. A jó vacsorának sem volt elvi ellensége és ezért bizonyára nem gondatlanságból, vagy érdektelenségből késte le az igazán elsőrendű esküvői lakomát, hanem azért, mert elfoglaltsága miatt csak most ért rá, hogy a gondtalan társaságot felkeresse. Sir Alfréd ugyanis ezekben a napokban egyike volt London legelfoglaltabb embereinek. Hiszen máskor sem panaszkodhatott arról, hogy tétlenségben kellene óráit hivatalos helyiségében töltenie, most azonban, hogy elérkezett a fag-nek, a híres londoni ködnek az ideje, különösen megszaporodtak a dolgai. Valahogy úgy volt, hogy — talán a gazdasági viszonyok romlása, a munkanélküliek számának emelkedése miatt — ezen az őszön ugyancsak megszaporodtak a bűnesetek és Sir Alfréd nemcsak hivatásánál fogva, hanem benső ösztönből is, esküdt ellensége volt a bűnnek. Egy éve állott a Scotland Yard élén és ez az egy esztendő a bűnnel folytatott szakadatlan küzdelemben telt el. Ma este is, csaknem az éjszakába nyúlóan ott tanácskozott a felügyelői kar legjobbjaival a Scotland Yard egyik kis termében. A felügyelők tapasztalataikat adták elő és az az általános vélemény alakult ki a tanácskozás végén, hogy az a sok-sok felderítetlen bűntény, amely mintegy egy hónap óta különös gondokat okozott a Scotland Yard-nak, végeredményben egy pompásan megszervezett bandának a müve. Nagyszabású bűnesetek voltak ezek, nem apró- cseprő rablások és betörések, vakmerő banditák dolgoztak precíz számítással, hidegvérrel és a' legnagyobb biztonsággal London szivében és a Scotland Yard legjobb erői tehetetlenül álltak a bűn lovagjaival szemben. Sir Alfréd még most sem tudta kiverni fejéből a gondokat, ahogy megérkezett a kivilágított palotába, ahol a pazar jókedv és külső világról való teljes megfe- ledkezés ütött tanyát. Elegáns szmokingja megfeszült domború mellkasán, balszemén csillogott a monokli, amelyet fekete selyemzsinór erősített az egyik gomblyukhoz, őszes haja kissé torzon- borz össze-visszaságban fedte merészen kiugró fejebubját, vastag bajsza lekonyult és teljesen befedte a felső ajkat, olyan jellegzetes alak volt Sir Alfréd, hogy aki egyszer szembenállód vele, sohasem felejthette el. Kutató, fürkésző 1 szemmel haladt teremről teremre, de most senkinek sem tűnt fel, mert a sok ember közül talán senki sem figyelte meg, hogy a Scotland Yard nagyhatalmú főnöke csak jóval a vacsora után érkezett. Az egyik kis terem barnak volt berendezve és Sir Alfréd itt megállott, hogy valami pompásan kevert koktellyel üdítse fel magát. A szoba sarkaiban hatalmas pálmák díszelegtek, alattuk körbefutó pamlagok, a falakon mesés értékű képek, több Hogarth, Gainsborough, Constable és Turner, de egész modernek is. A láb alatt keleti szőnyegek süppedtek. Az egyik hosszanti fal mentén hosszú bar-asztal volt felállítva, amely mellett két néger mixer kotyvasztotta a legfantasztikusabb italkeverékeket. Az asztal előtt magas, piros székeken estélyi ruhás hölgyek és férfiak ültek pazar összevisszaságban, a termet lárma és jókedv töltötte meg, és kékes füst, amely az elfogyasztott rengeteg egyiptomi cigaretta után ülte meg intarziás mennyezetig a hatalmas szobát. Sir Alfréd ezt a helyet megfelelőnek találta a megállapodásra és szemével hunyorgatva igyekezett megszokni a környezetet. Hirtelen felfedezett egy üres széket, amely baloldalról számítva a második volt és biztos lépésekkel igyekezett feléje. Korát meghazudtoló fürgeséggel pattant fel a szék hátára, az előtte levő talpas pohárt a vigyorgó néger felé nyújtotta és csak akkor nézett körül. Először baloldali szomszédjára esett pillantása. A következő pillanatban meglepetve ugrott le székéről. •— Halló, Bürke! Ez aztán meglepetés. Hogy van? —- Hogy van, Sir Alfréd? — nevetett vissza a kapitány és szélesen mosolygva nyújtotta hatalmas tenyerét szomszédja felé. — Valahol Délafrikában tudtam, Captain Bürke és most itt találkozom magával Arthur barátunk esküvőjén. •— Ott voltam az Abbev-ben is, Sir, csakhogy onnan én késtem meg kissé. Mindenesetre kellemesebb, mintha a vacsorát kellett volna elmulasztanom, mint magának, old boy. ^Foljftatáöa következik.) %
