Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-26 / 122. (3674.) szám

lő £ Aliiig kereskedelmi forgalmának aranyértéke mindössze 33'6 százalékát teszi ki az 1329. évi forgalom értékének A népszövetség gazdasági helyzetjelentésének érde­kes adatai. Géni, május 25. A népszövetség most közzétett gazdasági helyzetjelentése a következőket tartal­mazza: A világ aranytermeiésének mennyisége 1934-ben mintegy 500—570 millió aranydollár értéket képvi­sel. A látható aranykészletek értéke 940 millió dolár- ral emelkedett. 1925 és 1929 közötti időszakban a világ arany terme­lésének átlagos értéke 400 millió dollár volt. A pro­dukció Délafrikában tavaly 326.000 kg-ra ment visz- eza. 1933-ban 343.000 és 1932-ben 360.000 kg. ara­nyat termeltek Délafrikában. A termelés Indiában is csökkent, amíg ezzel szemben Kanadában 92 000 kg.-ra emelkedett. Az Északamerikai Egyesült Ál­lamok területén 1934-ben összesen 85.000 kg. ara­nyat produkáltak az 1933. évi 72.000 kg.-os arany­produkcióval szemben. A statisztikai kimutatásban szereplő többi állam területén az aranytermelés emelkedő irányzatot mutat. A világ ezüstprodukciója az 1926. évi kimutatásban közölt 7.9 millió kg.-ról 1932-ben 8.2 mífllMó kg.-ra emelkedett, majd 1932-ben 5-3 millió kg.-ra süllyedt. 1932 óta az ezüsíprodtikeió ismét emelkedő irány­zatot mutat és mennyiségben az elmúlt esztendő folyamán 5.7 .millió kg.-ot ért el. A világ gazdasági válságának jellemző tünete, hogy a mezőgazdasági cikkek ára erősebb mér­tékben lanyhult, mint az iparcikkek ára. Á mezőgazdasági termények és az iparcikkek ára közötti diszparitás 1933 elején csökkenő irányzatot vett föl s ez az irányzat elsőnek Amerikában, Ka­nadáiban, Németországban és IIollaord-Indiában, majd Olaszországban, Magyarországon és Jugoszlá­viában nyilvánult meg. 1934 elején, a diszparitás csökkentésének folyama­ta átterjedt Csehszlovákiára, Norvégiára, Nagybritanniára és végül Finnország­ra. Franciaország volt az egyedüli állam, ahol a mező- gazdasági cikkek ára rohamosan visszaesett s ezzel megszűnt a diszparitás. A világ szénprodukpiója ez óv első negyedében a tavalyi év azonos szakához viszonyítva 3 százalék­kal, az öntöttvasprodukció 22 százalékkal, az acél- termelés 18 százalékkal és az ónprodukció 14 szá­zalékkal emelkedett. A nemzetközi kereskedelmi forgalom volumenjé- nep aranyértéke 1935. év első hónapjában az 1934. év azonos szakához viszonyítva 3 százalékkal visz- szament. A behozatal 2 százalékkal s a kivitel 4 százalékkal csökkent. Az Óceániába irányuló bevitel 16 száza­tokkal, Amerika importja 15 százaléikkal, Latin- amerikáé 13 százalékkal és Ázsia bivetele 9 száza­lékkal emelkedett. Ezzel szemben Afrika bevitele 1 és Európa importja 8 százalékkal hanyatlott. A ki­vitel Óceániában 22 százalékkal, Afrikában 15 szá­zalékkal, Európában 4 százalékkal, Északamerikában és Latinamerikában 2 százalékkal csökkent, amig Ázsiában 1 százalékkal emelkedett. A nemzetközi kereskedelmi forgalom aranyérté­ke márciusban idényszerűen emelkedett és az 1929. évi érték 33.6 százalékát tette ki. A multév márciusához viszonyítva a világ kivitele 7 százalékkal és behozatala 5 százalékkal vissza­ment. (Prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek indexszáma az elmúlt héten a következőképpen alakult (1927 január — 100): államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 98.568 (előző héten 98.418), a beruházási értékek in­dexszáma 95.844 (95.686), belföldi bankok 100 ezer 881 (100.881), ipari és szállítási értékek 90.295 (88.786), a teljes tőzsdeindex 91.195 (90.027), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 69.850 (69.249), valamennyi államköl­csön rentabilitásának indexe 5313 (5323), a 6 százaléknál alacsonyabb kamatozású államköl­csönök rentabilitása 5279 (5293), a prágai ér­téktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabili­tása 3351 (3366). Az ipari részvények indexé­nek analízise: cukorgyárak 66.734 (65.919), élelmiszeripar 103.324 (101.076), vegyi ipar 142.221 (139.875), sörgyárak 82.879 (82.297), építési ipar 74.070 (73.672), gépgyárak 69.638 (68.006), szövőipar 49.566 (49.345), szénbá­nyák 84.516 (81920), fémipar 75.843 (74.082), különböző vállalatok 103.741 (103.817), ipari és szállítási értékek együttesen 90.295 (88.786). (Mérsékelten megszilárdult a gyáripari ter­melés indexszáma.) A gyáripari termelés index­száma márciusban a februári kimutatásban kö­zölt 64.8-ról 64.9-re szilárdult meg, de nem éri el a tavaly márciusi 66.4-et. Március folyamán a papíripar, a nyomdaipar és a porcellánipar forgalma élénkült meg. A többi iparág termelési adatai stabilizált helyzetre mutatnak. (Tizennyolcmillió zsákra becsülik Brazília ká­vétermését.) Londonból jelemitnlk: Brazília 1935-i kávé termését a Nemzeti Kávéhiivabal 18 mililn ó zsákra becsüli, átnő valószínű Lég az idén is na­gyobb kávémiemmyiiséig rmogeeimnniiisitéeét fogja fizmiks égéssé tenni. 1935 május 26, vasárnap. (Szilárd a valutapiac.) A mai prágai deviza­piacon Kopenhága 3, Oslo 3, Tallin 3, Stock­holm 3, Brüsszel 2, Riga 2, Berlin 1.75, Danzig 1, Buenos Aires 1, London 0.70, Zürich 0.625, Amszterdam 0.50, Varsó 0.50, Liszabon 0.375, Alexandria 0.25, Paris 0.15, Milánó 0.125, Hel- singfots 0.05, Montreal 0.05 és Newyork 0.02 (koronával megszilárdult. A kötött devizáik kö­zül Rio de Janeiro árfolyama 5 koronával visz- szament. (Londoni fémtőzsde.) Ezüst gyenge, néz lany­ha::! ó, ón és ólon: tartott, hioirgany aliiigtairbott. Ezüst prompt 36 tizenegy biz enhatod—36%, 3 hó­napra 37—37 egy tizenhatod, Lesz. ámf. 36 tizen­egy tizenhatod, vörösréz sitamdari 33 ötniyoloaid— 33%, 3 hónapra 34—34 egvnyoilead, lesz. ánf. 33 ötmyoikad, elek troíyt 37—37%, besf. seb 36—37%, ón standard 328—%—288%, 3 hónapra 221%— 222, lesz. ári. 228%, stnailts ón 237%, ólioim kül­földi prompt 14 egynyoLcad, 3 hónapra 14 három- tiieenhaitod, lesz. ánf. 14 egymybtoad, ihopg-any prompt 14 ötnyolcad, 3 hárapra 14%, lesz. ánf, 14 ötmyolcad. Nomhivatailiois jegyzésiek: nudieziist prompt 33%, kés. száll, 33 tiizienhttiiizenlhiali'oicl, fi- mome/züist prompt 36 héititézenlhaticid, kés. szállt. 36 öínyoilcad, arány 14L5, óliom külföldi proumpit 14 egytiizeMiotod—13 háromitizenlhaitoid, 8 hónapra 14 egynyolcad—14 háromtiz^cinihatoid, horgany prompt 14 kilemiC'tiiizemlhatoid—14 táaeinieigytizieiniha- bod, 3 hónapra 14 ti'z>einlháronniti>zienihatod—14%, önitöit'twas 67, réz strong sflí&ets 64, mi,ekei bel- és külföldi 200—205, alumínium belföldi 100, anti- món néigwlus 76—77, ptoitiima 140, hiigany 11 öt- nyoilcaid—11%, antimón kinaii 47—48, WoLfraim- érc 30—32, fehérbádog 18%—19%, vörööréz­euíphait 15%—16. (Görögország külkereskedelmi mérlege pasz- sziv.) Athénből jelentik: Görögország az év első három hónapja során 2307 millió drachma érté­kű árut importált az előző év azonos szakának 2004 millió drachma értékű bevitelével szem­ben. Az év első negyedében exportált áruk ér­téke a tavalyi kimutatásban közölt 1138 drach­máról 1586 millió drachmára emelkedett. Görög­ország külkereskedelmi forgalmának első ne­gyedévi mérlege 721 millió drachmával pasz- sziv. A tavalyi év azonos szakában a mérleg 866 millió drachma passzívumot tartalmazott. (A „Merkur“ biztosító közgyűlése.) A „Merkúr" biztosító rt. most tartotta Mandelák Róbert elnök lé­té alatt idei rendes közgyűlését. A vállalat múlt évi mérlege alapján megállapítható, hogy az intézet aktíváinak összege 91.077.471.68 koronára emelke- det.' A biztosított töke összege 343.144.338 koronát tesz ki. A prémiukból és a kamatokból eredő bevé­tel összege 32,153.692.75 korona. Az intézet fönn­állásának tartama alatt kármegtérités címén 103 millió 302.684.96 koronát és életbiztosítás címén 33 millió 729.068.32 koronát folyósított. A múlt évi mérleg 37.318.09 korona tiszta nyereséget mutat ki. A nyereséget uj számlára vezetik át. A közgyűlés az igazgatóság valamennyi indítványát megszavazta. (Magyar—csehszlovák utazási iroda lesz Buda­pesten.) Budapestiről jelentik: A magyar—cseh­szlovák idegenforgalmi kapósulabok terén fontos változás történik. A csehszlovákiai fürdőhelyek, a csehszlovák vasutak, továbbá a Cadóik elhatá­rozták, hogy együttesen közös utazási irodát lé­tesítenek Magyarország részéire Budapestem. Ez az utazási iroda bonyolítaná le az Iibuisz bevoná­sával a csehszlovákiai fürdők felé irányuló ma­gyar idegeimfioingaJlinait. Erre a célra 50.000 pengő tőkével korlátolt felelősségű társaság alakult, melynek egyik tagja dir. Friedi ama Ignác, a ma­gyar—cselhszlováík koreskieicLelimii kannáira ügyve­zető elnöke. (Az európai légi közlekedés jövője.) A Nép­szövetség közlekedési és eaál'liitáei szervezete most adta ki Henri Boudhé tanulmányát, amely az 1931—33. évi adatok alapján az európai légi közlekedés gazdaságosságának kérdésiével fog­lalkozik. Adataiból kiderül, hogy a. légi közleke­dés ma még hasizmot egyáltalában nem hajtó vál­lalkozás. Európában mindem egyes légi közlelke- diéisi vállalat nagy állami támogatást élvez és a társaságok pénzbevétele- csak kivételesein halad­ja tml a® államai támogatás összegét. Európai át­lagban a társaságok bevételiéinek 70 százaléka esik az állami szubvenciókra és csak 30 száza­léka a vállalkozásból származó bevételekre. Az európai légi közlekedés legnagyobb hibája, hogy az elérhető nagy fizikai sebesség ellenére is túl­ságosain lassú. így az átszállások, várakozások etb. a berlini—párisi vonal menetsebességét órán- klmiti 60 kilométerre csökkentik és a 700 kilomé­ternél hosszabb egyéb viszonylatok közül is csak alig öit-!hat vain, álból a menettseibesség 40—50 ki­lométer. A hosszabb távolságokon, ez az átlag óránk int 30—40 kilométerig csökken. A legtöbb egyéb nemzetközi viszony latiban már csak 13— 26 kilométer az átlag. Tekintettel arra. hogy a technikai sebesség elérhető átlaga ma már órán- kint 225 km., a vonalak és a csatlakozások cél­szerű megszervezésével hatalmas módon lelhetne fokozni a légi közlekedés előnyéit. Európa Légi közlekedése ilymódan teljes átszervezésre szómul. (Spanyolország is pénzrögzltést követel.) Mad­ridiból jelentik: A pénzügyi kormányzat, valutapo­litikai helyzete rendkívül nehéz. A nemrégiben Franci a országgal kitört vámihábonu óta az expor­tőrök a pezeta Leértékelését követelik, az ipar viszont a nyersanyagának várható drágulására való tekintettel] feltétlenül a peizeta értékállósága mellett foglalnak állást. Spanyolországnak ezen­kívül nagy gondot okoz az amerikai ezüstvásár- Lásolkikal együttjáró pénzlcvonás. A legutóbbi amerikai nyiilatkoraatolk óta pénzügyi Ikörökben úgy ítélik még a helyzetet, hogy a valuták meg- rögzi'tésie most már csak rövid idő kéináése. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása a vásárpénztár igazgatóságá­nak jelentése szerint 760 szarvasmarha, 2800 belföldi sertés és 950 külföldi hízott sertés. ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, május 25. (Pragorádió.). Nyereség­realizálások következtében az értéktőzsde mai .forgalmában lanyha irányzat jött létre és a forgalomba került értékek árfolyama mérsé­kelten visszament. Az áríolyameltolódások mé­rete nem jelentős. A forgalom nyugodt ütemben bonyolódott le és a bizakodónak nevezhető hangulat kialakulását különböző kedvező gaz­dasági helyzetjelentések, elsősorban a- bank­tanács ma, közzétett jelentése, előnyösen befo­lyásolták. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat átmenetileg megszilárdult és szórvá­nyosan árfo 1 yarnemelkedések is adódtak, az ár­folyamveszteségek azonban túlsúlyban vannak. Bánya és Kohó 20, Cseh Kereskedelmi 18, Cseh-Morva Gépgyár 18, Káhel 7, Kolini Vegyi 5,Königshoifi Cement 7,Tejipar 40,Malom rt.50, Poldi 4,Északi Vasút 85,régi Északi Vasút 20,uj Északi Vasút 18, Csehszlovák Solo 2, Aussigi Vegyi 5, Nyugatcseh Schamotte 2 és Skoda G koronával gyöngült. Ezzel szemben Cseh Cukor 2, Dux Boclenbachi 1, Schönprieseni 3, Krizsik 5, Rézmüvek 2, Ringhoffer 5, Zetlitzi Kaolin 5 és Rakó 5 koronával megszilárdult. NemhivataLos kulis.ziban a Pozsonyi magnezit 10 és Bolgár Cukor 1 koronával gyöngült, amíg Possitza, Szén árfolyama 3 koronával javult. A beruházási értékek piacán szilárd irányzat jött létre és állampapírok iránt fokozott keres­let nyilvánult meg. A forgalomba került állam- értékek árfolyama további 0.05 koronával ja­vult. A nemhivatalos kulisz beruházási értékei közül csehszlovák fontköícsön 0.75 koronával és Prága város kölcsöne 0.50 koronával meg­szilárdult. Ezzel szemben a Dux-Bodenbachi prioritás árfolyama 0.50 koronával ment visz- sza s ugyanilyen mértékben gyöngült a magyar C. C. járadék. A magánlombardkölcsönök ka­matlába nem változott. BUDAPEST CSENDES. Budapest, május 25. Kezdeményezések híján ■az értéktőzsde mai forgalma nagyfokú üzlette- lenség mellett bonyolódott le. Némi élénkség csupán a bányászati értékek piacán mutatko­zott. Bauxit árfolyama nagyobb kínálat követ­keztében a tőzsdeidő elején 4.50 pengővel visz- iszament, de a tőzsdeidő későbbi folyamán foko­zódott a kereslet és ez az érték behozhatta kez­deti árfolyamveszteségének nagyrészét. Ma­gyar Általános Szén és Urikányi mérsékelten megszilárdult. A többi értékek árfolyamalakulá- sa nem vall egységes irányzatra. A kétirányú árfolyameltolódások mérete nem jelentős. A szilárdkamatozásu értékek piacán élénk forga­lom bonyolódott le s nagy kereslet mutatkozott svájci frankra, szóló fővárosi kölcsönök iránt. Az 10‘10-es és az 1914-es, svájci frankra szóló, ■ fővárosi kölcsön árfolyama 4.50 pengővel emel- j kedett, amíg a dollárra szóló 1927-es fővárosi kölcsön árfolyama 1% pegővel gyöngült. BECS NYUGODT. Bées, május 25. Nyugodt hangulat és barát­ságos irányzat jellemezte az értéktőzsde mai forgalmát. A 'tőzsdeidő elején a kuliszban egy­séges irányzat nem jöt t létre. A korlát forgalma szűk keretek között mozgott, de a forgalomba került értékek többségének árfolyama megszi­lárdult. A beruházási értékek piacán a szövetsé­gi kölcsönök árfolyama' a svájci tranche kivé­telével javult. A népszövetségi kölcsön osztrák és amerikai tranchea jól tartott. A schilling értékek piacán egységes irányzat nem jött létre. BERLIN ÜZLETTELEN. Berlin, május 52. Az értéktőzsde mai forgal­mát nagyfokú üzlefctelenség jellemezte. .Reali­zálások következtében az irányzat közvetlenül nyitás után ellanyhult s a forgalomba került értékek többségének árfolyama visszament. Na­gyobb árfolyamveszteségek nem adódtak, Csu­pán néhány speciális érték árfolyama gyöngült 4%-ig terjedő mértékben. Az átlagos árfolyam- veszteségek mérete nem haladja meg az l—1.50 % -os határt. BCötöst devizák: május 35 május 24 pénz áru pénz áru Budapest 493.— 497.— 493.— 497.— Bécs . , , 447.— 450.- 447.- 450.— Riga , 627- (533.- 627.- 633.— Tallin . . , 606. 614.— 606.— 614.— Bukarest . . 18.30 18.70 18.30 18.70 A prágai értéktőzsdén előfordult kötések május 24 május 25 NyereményfcölecöD . • ■ ■ 91.85 —.— 91.85 —’— 6%-oí beruházási kölcsön . 95 05 —.— 95.10 —.— 6%-Ot bsruháeie) köles 1928 95.20 —95.20 — Lisztkölesön ....... 92.80 —92 85 — 6%-o» lav államkölcsön , . 92.8O —92.85 — 5%-os államkölcsön 1988 > , 89.30 —89 30 — 4%-o» Kassa-oderbergl , . , 70 65 —.— 70.65 —.— 4%%-os pötjárudík » 1 • ■ 72.05 —.— 72 05 —.— 4.2%-os oátjárurték. . * « . 66.05 —66 05 —.— 4%-os pótfáradAk ■ • • • > 62.05 —.— 62 05 —.— 3.50%-o» pót}ár*<14k «... 56.80 —56 80 — rradikölcsönkártalannás . . , 49.15 —49.20 — 5%-os morva orsz kölcsön —.— ——.— —.— 3%-os bábom előtti adóssá? . —.— —.— —.— —.— G%-o« esek Jelzálogbank . 97.— —97.— —. — 4%-os Kassa oderber^l 1889 . 75.— —75.— — Csehszlovák Nemzeti Bank . . —.— —. — 4550 — —.— Nordbahn ..««•< .4490 — —. — 4405.— —.— Nordbahn Boncok . , « « 1C20 — —.— 980 — — — Cseh Cukoripar .•>«•• 600 - 603 — 604.- 6.5 — 8chöller . ..,*■* . 1727.- 1735.-1730 - 1735 ­Florvát Ónkor. >»•.>« 70.— —.— 69 — —.— áussiger Finomító ................ 890 — —.— 890.— —.— Kr líik ....... 817 - 825 - 830.- — Prágai Malmok ..... 1142 - 1150 - 1145.­Kollnl MQtrágya ..... 325 - 292 - 315.— — Kolini Kává . ...... ——. — — Kolini Szesz ....... ——. — —_ — ____ Te jipar ........................ • ——. — 1435 — án sstgt Vegyi ...... 975.— —968.— 970.— Budwelsl 8ör ...... —.— —.— —.— —.— Köntgsbofer Cement .... 895.— 897 — 890.— —.— Cseh-Morva Kőiben Danák . . 1445.—1443. —1420.— 1425.— Brflnnl Gépek ...... 81.— —80.50 — Ringhoffer . ..................... 425.— —430.— Ny ugatc&eh Szén, ..... 347.— —.— 345.— — Alpine . ........ 55.— —55.50 — Berg á. HOtteD ..... 1515.— —.—1495.— — Poldi . 610 - —6C6 — — Prágai Vas. 577.- 580.- 577.- 580.­Skoda 989.- 991.— 985.— — Pozsonyi Kábel ..... 764 — 765.— 758.— — | ínwald ■ ...... 18.— —.— 18.— — OUescbaui Papír ...... —.— ——.— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: május 24 május 25 Magyar Nemzeti Bank . . 178.- 178.25 Banxit 132.- 129.— Magyar általános Kószán . , 307.50 310.50 Salgó . ......... 28.20 28.20 Orikány 77.50 78.10 Magyar Fegyver ...... 94.50 92.— Ganz Danubius ...... 24.30 24.— Láng ............................. . • , 87.— 37.— Va góngyá* ........ 22.50 22.50 Rima . 45.75 44.50 Ofa faipar 25.10 25.50 Nova . •»«..,«,■ 20.15 20.25 állam vasút 27.- 27-25 rröszt . 75.25 75.75 Magyar Cukor ...... 140.— 141.­ízzótámpa —_ — Bészvénysör . 137.— 134.25 Hungária műtrágya .... 27.— 28.— Szikra ■ ., «>•■•.> —. — — Féltén . . t • —.— —.— Qumrrtl ......... 58 75 59.25 A prágai tőzsde devszajegyzései: ma tegnap Hiv. pénz áru pénz áru disk.% Alexandria 121.60 122.40‘ 121.35 122.15' 7 Amsterdam 1627.— 163k- 1626.50 1630.50 4 Athén . . . 22.50 22.80' 22.50 22.80' 7 Béig rád . 55.3866 55.6366* 55.3866 55.6866* 5 Berlin . . 967.50 970.—a 965.75 968.25 4 Brüssel . . 408.65 409.85 4C6.65 407.85 2 I Budapest . 707.35 709.35' 707.35 709.35* 4y3 ; Buen. Aires 624.— 630.—* 623.— 629.—* 6 Bukarest . 24.126 24.326* 24.126 24.326* 4 Va ! Danzig . . 452.50 455.50’ 451.50 454.50 6 Helsingfors 52.30 52.70 52.25 52.65 4 Kopenbagen 632.50 535.50 529.50 532.50 2I& Kowno . . 403.— 405.— 403.— 405.— 6 Lissabon . 108.10 108.90 107.725 103.525* 5 1 London . . 119.20 119.80 118.50 119.10 2 ' Madrid . . 328.— 330.— 328.— 330.— 5y, Mailand . . 198.225 199.025 198.10 198.90 3% Montreal . 24.04 24.16* 23.99 24.11* 8ys New York . 24.07 24.17 24.05 24.15 iya Oslo . . . 597.50 600.50 594.50 597.50 3ya Paris „ . . 158.50 158.90 158.35 158.75 3 Riga . . . 780.50 -783.50* 778.50 781.50* 5% Rio de Jan 204.— 206.—* 204.— 206.—* Sofia . . . 28.90 29.—* 28.90 29.—* 7 Rtambul .. . 19.20 19.30* 19.20 19.30* ! tockholm . 612.50 615.50 609.50 612.50 2‘/, Tallinn . . 856.— 660.—* 653.— 657.—* 5 Warschau . 453.— 455.— 452.50 454.50 5 Wien . . . 569.15 570.65* 569.15 570.65* 4 Zürich . . 777.25 779 25 776.625 778.625 21/, Felelős szerkesztő .* Forgáeh Géza 4* Budapesti szerkesztőség és kiadókivatel: I, Hor­thy Mik!ós-ut 21. IV. 3. Telefon 59 8 9S. Szer­kesztő Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szerkesztőség é6 kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucea 17 II. Telefon: 27—87. Szerkesztő: Rehorovszky Jenő. — Ruszán- szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár, Vár- alja ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Fö-ucca 105- I. Telefon: 35 29. Szerkesztő: Dr. Sziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyitrai szerkesztőség és ki­adóhivatal: Wilson-ucea 34. 1. és Methód-tér 3. Szerkesztő: Dallos István. * Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. * Hírlapbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 56.660/VII—1934. ez. rendeletével engedélyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents