Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-28 / 99. (3651.) szám

1935 április 28, vasárnap. ^R\gaT-MAC^AT> -Hl RLAT> ASSZONYOK LAPJA Tápíáíkozási reformok A háziasszony a legjobb orvos, a kony­ha a legolcsóbb patika, mondja egy régi köz­mondás, de ennek értelme csak a mai idők­ben kezd praktikussá válni, mert azelőtt ki törődött azzal, hogy a táplálkozás célszerű is legyen, őseink az evést magáért az evésért és a vendégeskedésért kedvelték: a hadjáratok, vadászat, lovaglás fizikai fáradalmai után gyomruk a sokféle hús, erős fűszerek, italok megszámlálhatatlan fogásait fel bírta dolgozni. A M a íróasztal mellett görnyedő, idegéletet élő emberének azonban másképpen kell táp­lálkoznia, hogy a szervezete fenntartásához szükséges energiát megszerezze, de felesleges ballaszttal ne terhelje gyomrát. így tehát, amíg ősanyáink megfőztek, sütöttek mindent, amivel a gazdálkodás, vadászat az éléskamrát megtöltötte s aminek elfogyasztására mindig akadt elegendő vendég a háznál, addig a mostani háziasszonyokat a kiszabott koszt­pénz s a megváltozott táplálkozási felfogás számításra, adagolásra szoktatja és sokszor a megfelelő étrenddel az orvos kezelését nagyban segíti elő. A modern irányzat mindenben az egyszerű­re, tökéletesre törekszik: a művészet egy­szerű vonalakban, cikornyák elvetésével dol­gozza fel témáját, az építészet is a higiéna törvényeinek megfelelően símaifalu, nap­fényes, levegős lakásokat produkál; az öl­tözködés a test mozgásához alkalmazkodó s életmódunk a sok nap, levegő élvezete, az egyszerű élethez, ételekhez való visszatérés: mind a modernizmus jegyében halad. Táplál­kozásunkba® is előtérbe kerülnek azok az egyszerű, Isten-adta tápszerek, melyek eddig csak kisegítő szerepet vittek a konyhán. Ma már tudjuk, hogy a mentinek változatosnak kell lenni, mert a sok husevés ártalmas, gyomor- és bélbetegséget okoz, káros lerako­dások keletkeznek tőle és a tejtermékek, tojás helyettesítik a húst; tudjuk továbbá, hogy a zöldség és gyümölcs nemcsak párolva, főzve, de friss vltamlndus, nyers állapotában nemcsak kisegítő, de elsőrendű kelléke menünknek. A táplálkozást ma már a kozme­tika követelményei is igazgatják: a karcsú vonal, melyre csodálkozva néz le a régi fest­mények molett szépsége, a szép teint, rugal­mas mozgású alak mértékletességre késztet­nek s a fiatalos megjelenésért ki ne hozna áldozatot? S ennek elsőrendű gyógy tényezői: levegő, nap, torna, zöldség és gyümölcs. A modernizmus legfőbb tana a fejlődés törvénye: a táplálkozás reformjának hosszú útja a nyárson sült hústól Karlsbadon keresz­tül vezet a vitamin és kalória szerint anali­zált nyers kosztos zöldség reszelék jóig. Jel­szavak hangzanak el, apostolok támadnak egy-egy uj természetes táplálkozási irányzat érdekében, a fanatikusok életünk sikerének, szerencséjének bázisát benne látják. Sokféle diéta keletkezett így: hússal vagy husnélkül, sótalanul, főtt vagy nyers étellel stb. Minde­zek a táplálkozáson kivül az életmód refor­málását: a nap áldásának testre és növényre való hatását, test- és lélegzési gyakorlatokkal kötik össze: a szélsőségek kikapcsolásával nagyon sok érdekes és megszívlelendő újítást hoznak, melyekkel érdemes lesz foglalkozni a továbbiakban, hogy kl-ki megtalálja a saját részére alkalmas életreformot. Vannak irányzatok, melyek nemcsak a test, de a lélek reformálását is ambicionálják, nagy súlyt helyezve a természeti erők ki­használására. Szabályaikat természettudomá­nyi alapon, pszichológiával és asztrológiával karöltve állítják fel. Tagjaik sorába® számos kiváló természettudós és orvos munkálkodik az eszme érdekében; követőik nagy tábora sok helyen teleniilésekbe tömörült, elsőrangú üdülő és gyógyhelyeiken az egyénnek meg­felelő kezelésben és ellátásban részesülnek. Miután az emberiség főrésze az élet gond- járma alatt görnyed, szívesen fogad mindent, ami az élet kellemesebbé tételének reményé­vel kecsegtet s nagy a száma azoknak, akik életrendjük reformálásával akarják életüket gondtalanabbá varázsolni. HALMY KÁROLYNÉ (Kassa). Hogy ő démon, azt sajátmaga állapította meg, száraz, tárgyilagos hangon kijelentve: — Igen, én démon vagyok — és kis, fáradt eó­hajt eresztett utána. — Sajnos. A beszélgetésünk különben nagyon egyoldalú volt, inkább csak ö beszélt, helyesebben, panaszko­dott. Soha nem hittem volna, hogy egy démon eny- nyi keserűséggel lehet tele Meg kellett sajnálnom szegényt. — Hogy lett — pillanatra megálltam a nehéz szónál, 6 azonban kisegített s nyomban folytatta: — Úgy lettem démon, hogy bakfiskoromba® va­laki kijelentette: nagyon veszedelmes szemem van- Meglepett a dolog, sokat foglalkoztatott, veszedel­mes szem. Valójában nem is értettem, hogy mit akar ezzel mondani, inkább sejtettem az értel­mét, aztán kezdtem kipróbálni a veszedelmes vol­tomat és addig próbáltam, próbálgattam, amig tu­datosan kacérrá neveltem magam. Mondhatom, nem volt könnyű feladat, fárasztó az ilyesmi, állan­dóan mosolyogni, állandóan vidám kedvet mutatni és gyűjteni a férfisziveket, mint az indiánok a skalpokat. Olyan buta sportnak indult az egész, lassan presztízskérdés lett belőle és már nem volt visszaút! Háromszor mentem eddig férjhez, min­dig azt hittem, hogy no, most megcsöndesedik, megnyugszik az életem. Nem, nem lehetett. Az em­berek, de a férjeim is démonnak tartottak és hiába akartam már ebből az áradásból partra úszni. Mindegy. Csak az fáj, hogy nem tudok magamnak egy hetet szakítani, amikor alaposan és főként, őszintén kipihenhetném végre magam. — Pihenni? — ámuldoztam. — El sem tudja gondolni, hogy mi, szerencsétlen teremtései ennek a világnak, milyen fárasztó életet élünk. Igen, megőrli az idegeket, megvakitja a lelkeket. Ha visszagondolunk a háboruclőtti divat gyors és egymástól teljesen elütő változásaira, — a földet seprő, felcsipkézett toalettek után azoknak teljes ellentétére, a rövidebb és szűk „bukj el szoknyák" feltűnésére, — megállapít­hatjuk, hogy a háború utáni idők divatja sok­kal szolidabbá lett. A huszonkét-huszonöt évvel ezelőtti ujitásoik minden átmenet nélküli, való­ban váratlan szenzációk voltak. Annyira szen­zációsan újak, hogy a háború előtti dámák egy-egy idény elmúltával a divatjamúlt ruhák mellé akasztották az addig viselt toalettjeiket és az uj szezont frissen varratott ruhatárra1 kezdték el. A háború előtti divatirányok gyom és szélsőséges váltakozása a viselt ruhák ala­kítását lehetetlenné, a rendezett gazdasági helyzet pedig a hasonló takarékosságokat tel­jesen — fölöslegessé tette ... Ma a divabkreátorok lassan változtatnak és Ügyelnek az átmenetre. A szenzációs divatvál­tozások helyett olyan óvatosan variálnak, hogy az újítások szinte összefüggő láncszemenként követik egymást a szézónok során. Ma bizony nincsen okunk egy-egy idény elmúltával leve­tett ruháinkat az ócskaságok közzé száműzni. A divat — amely mindig a kor anyagi lehető­ségeihez idomul —• olyan osiga-laeeusággal változik és alakul hogy az első. sőt a másod­esztendős létezését jubiláló ruhadarabokat né­mi átalakítás mellett még bátran tovább visel­hetjük. A most leírtak természetesen a mostani ta­vaszi divatra is vonatkoznak. Annál is inkább, mert a tavaszi idény divatja minden változa­tossága és újszerűsége mellett is nagyon sok alakítási lehetőséget nyújt. A ruhák szabásánál a vállak kidolgozású, az ujjak szabása és a szoknyarészek kibővülő vo nalvezetése szembeötlő. Ezzel szemben a ta­valyról megmaradt tavaszi szövetruhák epau- Icttekkel kiszélesített vállakkal vagy puffos ujjakkal és alig kiszélesedő ezonyákkal ké­szültek. Szűk ruhákat bővekké átalakítani — valósziníltlenül hangzik A divat azonban te­kintettel van a hölgyek kényszer-praktikussá­— Azért látni a kacagós szemük mélyén ezt a fáradtságot, látni, ba jobban megnézni az ember. — Nem lelhet megcsalni az életet — bólogatott szomorúan. — Nem lehet kivánni az embertől, hogy sohase lehessen őszinte, hogy soha ne mutas­sa ki a bánatát, hogy soha ne élhessen a maga kedve szerint. Program szerint színházba menni, társaságba, vacsorára, kirándulni, nyaralni. Hallgattunk szomorúan. Később egész halkan új­ra megszólalt: — Rideg élet ez, a sok hangoskodó ragyogása el­lenére is, megfagy benne a szív, megdermed a lé­lek — Istenem, ha én mógegyszer élőről kezdhet­ném. Tudja, szerény örömök között, szelíd vidám­ságok között, őszinte kacagással beleszaladva a ve- röfényes reggelekbe, ártatlan szivvel, ha én még- egyszer ... De nem lehet, nem! Hanem egyszer majd mégis itthagyok mindent, mindent és elme­gyek valahova vidékre, valami csöndes kis faluba... — Faluba, — csodálkozom. — Mondjuk, hogy nem faluba, de . . . Különben erről ne beszéljünk, az álmainkról nem szabad be­szélni. Iámét elhallgatott. Fáradtan lehunyta a pilláit, a miipilláít, platina- szőke hajának a kibodoritott tincse a homlokába omlott, a ruzsoe ajka körül mély ránc remegett: maga volt a meghasonlottság, az élő szomorúság. Később láttam táncolni. Már villanyozottan, élén­ken udvaroltatott megának. Sürgött-forgott, szel- lemeskedett, csupa vidámság volt. — Kérem — surrant hozzám egy pillanatra, — ne mondja el senkinek, hogy én panaszkodtam, hogy szomorúnak látott, hogy ... — és mosoly­gott, nehogy valaki megpillantsa rajta a bánatát, amely az övé, holtáig az övé. Szegény, szegény démon. (Budapest.) (—L) ! gára és még ezekhez a valószínűtlennek tetsző | átalakításokhoz ie számos ötletes átalakítási lehetőséggel szolgál. Nagy előny, hogy tavaly tavasszal a szövetruhákat rövid, hasonló szö­vetből készült palettával kiegészítve viselték. A szűk szoknyák kibővítéséhez szükséges be­rakásokat vagy gloknirétszeket a tavalyi (kis pa­lettából lehet utánapótolni. Ezzel már az át­alakítás legnagyobb nehézségén túl is va­gyunk. A váltakat kiszélesítő epauletteket már könnyű eltávolítani, ugyanígy a puffos vállu ujjakat simákká átszabni. A derekat pár hát- varrással kell beszűkíteni, mert a tavalyi, blu- zoean bő derékkal szemben az idén a testhez- állóan beszűkített derékrószek a divatosak. A díszítés átmodernizálása céljából, ha a ruha nem sötét és egyszinü kolméjü, a tarka taftból készített, csokorba kötött gallér, szélesen öl­álló manzsetta és öv garnitúrák a legmegfe­lelőbbek. Elegáns benyomást kelt a taft garni­túrával diszit-ett átmodernizált ruha, ha a kö­zépe zé lessé gü kalapját is a garnitúra taftjával bevonva készítik. A mintás szövetruhákra vi­szont a plis6zédÍ6zes organdí gallér és man­zsetta garnitúrák vagy a kivágás oldalán el­helyezett pikké margaréta tüzékek a legalkal­masabb felfrissítések. Az olyan átalakításra szoruló ruháknál, me­lyeknél nem rendelkezünk szövetutánpótláseal. a divat az elütő szinü anyagok felhasználását is engedélyezi. Az elütő ezlnü anyag lehet sima vagy mintás, szövet, taft vagy satln is. A szok­nya kibővítésénél az elütő szinü és mintájú anyagból készitik a plisszébedolgozásokat é? mély „holfaltnikat". Mig a szoknyánál a színes kibővítésekkel meglehetősen takarékosan bán­nak, addig a felsőrésznél a vállakat és az ujja­kat is színesből szabják. Előszeretettel alkal­mazzák e célra, a mélyen bedolgozott, raglán- vállas ujjakat, majd a könyöktől kezdve kiszé­lesedő, háromnegyedes hosszúságú japánujja- kat. is. Az idei tavaszi divatra annyira jellemző rövid pelerineket ie a ruhákat diezitő anyagok­ból lehet előállítani. Más a helyzet a meleg tavaszi napokra al­Átalakításoknál felhasználható praktikus dlvatötletek — Vasárnapi divatlevét — 19 kialmas selyemruháknál. Mert az még aránylag könnyen keresztülvihető, hogy a vádiaknál puffos ujjakat simákká szabjuk át. De végig szűk ujjakbód bőveket csinálni — az már való­ban lehetetlen! Ugyanis mig a tavaszi divat- irányzat. a szövetruháknál raglánvállaa, kimó- nósza-básu vagy egészen sima ujjakat ir elő, addig a selyemruhákat sűrűn behúzott, egy­kori sonkaujjakra emlékeztetőén felpuffozott, vagy a könyök felé egész szélesre kibővülő ujjakkal készíti. Ezeknek a kinézé6re lényege­sen elütő ujjváltozatoknak pedig az a.z egyet­len, közös tulajdonságuk, hogy — nagyon sok anyagot igényelnek. A kérdés megoldásán a kombinált ujjak di­vatjával segít Páris. A sötét és egyszinü se­lyemruháikat raglánvállas, sűrűn behúzott schottiech v-agy pepita mintás tiaftujjakkal lehet átmodemizálni. Nagyon mutatósak és átalakí­tás céljaira különösen alkalmasak a plissével megtoldott ujjaváltozatok. Ezeknél a ruha anyagából csak a rövid, könyökön felülig érő sima felsőnjj készül. A plisezé meghosszabbítás világos, többnyire fehér georgetteből van. A plieezérészt a csuklónál keskeny manzsetta fogja össze. Másik lényeges kérdés a tavaszi selyemru­háknál a kivágás körüli rész diszitése. Tavaly a 6ima, magas kivágások voltak divatosak. A magasság az idén ie kötelező, de a simaság eltűnt és helyébe ötletes díszítések kerültek. Ezek között vezetnek a szövetruháknál is fel­említett mintás taft vagy satin gallér garnitú­rák, pli66zéfodrokból összeállított organdi gal­lérok meg zsabbók és — a virágok! A tavaszi divat a virágdísz jegyébe® indult meg s köblö­sen a sötótebb selyemruhákat díszítik velük elő­szeretettel. A bolyhoz krizantén, lapos kamélia és margaréta formájú virágok a tavalyi tava­szi ruhák átmodernizálásánál különösen jó szolgálatot tesznek. A világos, többnyire fehér organdi vagy pikké virágokat, gallérszeriien a ruha hátrészén, a két vállvarrásnál csokrok formájában, vagy koszoruszerüen az egész nyak körül helyezik el. Csinosaik a lapos virágokból összeállított manzsetták is. A virágokkal díszí­tett ruháknál nemcsak a kivágást és az ujjak manzsettáit élénkítik virágokkal, de ráadásul az öv elejére i« tűznek párat belőlük... Tehát, e tavasszal, a megváltozott divatirány mellett sincsen különösebb okunk a panaszra. A divat annyi ügyes és ízléses alakítási lehe­tőséget nyújt számunkra, hogy csekély anyagi áldozatok mellett is divatosak lehetünk — még a tavalyi vagy két év előtti ruháinkban is! RADVÁNYI MAGDA. Mit főzzünk? HETI ÉTLAP. Hétfő. Ebéd: Paradicsomleves, székelygu­lyás. Vacsora: Füstölt csülök, körített liptói uj hagymával. Kedd. Ebéd: Zöldségleves, báránypörkölt tarhonyával. Vacsora: Sajtos omlett fejes salá­tával. Szerda. Ebéd: Húsleves libahátából, főtt libahús paradicsommártással és rizzsel. Vacso­ra: Karfiol vajas morzsával. Csütörtök. Ebéd: Bableves csülökkel, mákos metélt. Vacsora: Burgonyás tarhonya kolbász-szeletekkel. Péntek. Ebéd: Spárgakrémleves, sárgaré­pafőzelék bundás zsemlyével, turóslepény. Va­csora: Kaszinótojás, ementhali sajt, retekkel. Szombat. Ebéd: Gulyásleves, lekváros derelye. Vacsora: Vese velővel, ecetes ubor­kával. Vasárnap. Ebéd: Zöldborsóleves, sertés­borda rántva vöröskáposztával és vajas ujbur- gonyával, rizskoch. Vacsora: Hideg rántotthus zelleraalátával, vegyes befőtt. A konyha titkai A halat könnyebben tudjuk pikkelyétől meg­tisztítani, ha előbb egy pillanatra forró vízbe tartjuk. * Igen gyorsan lehet habot verni, ha a tojást hideg vízbe hütjük, majd mikor keverni kezdjük, egy késhegynyi sót adunk hozzá. k A zsír nem avasodák meg ha sütés közben né­hány kanál tejet adunk hozzá. Az avat? zsir kel­lemetlen szagát és izét nagyon könnyen elvihet­jük, ha karikára vágott nyers sárgarépát, vagy tisztára mosott fae-zéndarabkát temünk bele és újra kisütjük. * A tojás konzerválásának legbiztosabb módja a következő: A kiválogatott friss tojásokat iól bekenjük vazelinnal. Azután hegyes végükkel I**- felé fordítva szakajtóban, vagy dobozban árpa közé rakjuk. Időnként a tojásokat meg kell for­gatná.

Next

/
Thumbnails
Contents