Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-28 / 99. (3651.) szám

18 ^i^gaiAYmAarhiriíAp 1935 AprÜk 28, VMámap, már az egész szigeten tilos a madárvadászat! És erre a munkámra vagyok a legbüszkébb. Az életrajzi adataimról kérdezősködik. Na­gyon érdekli, hogy milyen diák vagyok. Zenészt vallók be. Most megint az a halik erély hangzik ki a hangjából, amit talán leg­inkább a rab oroszlán rezignált felhördülésé­hez mernék hasonlítani: — Fiam, maga 25 éves, egészséges és muzsikál. Istenem, mit akar az élettől még többet? — S aztán kicsit szórdinósan: — A zene engem is oly sokszor megsegített. (így mond­ja: „... ausgeholfen ...“) — És most hogy’ van a zenével? — kér­dem, titokban a rádióra gondolva. Megáll s a vak emberek fejtartásával a tá­volba néz: — Oh jetzt bin ioh sclion mit mei non Végein g&nz zufrieden! — vall újra; lassan hangsúlyozza a szavakat, teljesen éreztetve, mi rejlik mögöttük ... Egy fahivégl kúriára tér be kísérőiével. Ugylátazik, nem akarják az eső után oly élet- veszélyesen síkos utat végigbotorkálni a Materi táig. Bucsuzáskor névjegyet iratok alá. Ponto­san mutatnom kell neki a helyet, hová nyomja a ceruzát sorkezdéskor. A dátumot is feliratom s az uj sorhoz újra odavezetem a kezét. Csakugyan nem látja a fehéret... — Érdekes nép lehetnek maguk és én nagyon-nagyon örülök, hogy magát megismer­hettem. S a kezem után tapogatózó keze, ahogy egy lépcsőfokkal lejjebb állok, végigsiimitja a hajamat. Mintha meg akart volna áldani. GYENES ISTVÁN. Fürdők és gyógyforrások Irta: Dr. Sládek Bohumir, az állami fürdők vezetőségének központi igazgatója Az emberiség már az őskorban Í6 úgy tisztelte a természetes gyógyforrásokat, mint az Isten ajándé­kát. Titokzatos, legtöbbször legendaszerQ eredetük hagyományosan megerősítette a természet varázsla­tos gyógyerejébe vetett hitet akkor is, amikor az orvosi tudomány kutatásainak eredményével elég­telennek bizonyult. A beteg emberek sokszor tömegesen zarándokol­tak el az „eleven vizforrásokhoz". Útjuk valóságos bucsujárás volt. Imádsággal és zsolozsmák éneklé­sével közeledtek az „élő vizek" forrásaihoz, me­lyeket valóságos szentelt helyeknek tartottak. Az idők folyamán ezen természetes vizforrások körül épületeket emeltek a betegek elszállásolásá­ra. Műhelyek, üzletek és egyéb alkalmatosságok ke­letkeztek a gyógyfürdők berendezésére és kihasz­nálására, melyeknek összesége alkotja a fürdőhely forgalmát. A szakirodalomban thenmáknak nevezett gyógyfor­rások ma is igen sűrűn buggyannak fel a köztár­saság területéin is, állandóan oly kiadós gyógyero tartalommal, mely a betegnek enyhülést s javulást hoz. Oly jelentős a hideg és meleg gyógyforrások szánra, hogy méltán lehet beszélni a természet ál­tal gazdagon megajándékozott földről. Ezen hideg- és meleg gyógyforrásoknak termé­szetes gazdagsága a talaj geológiai összetételében s a föld belsejének vulkanikus tevékenységében ta­lálja magyarázatát. Nem kétséges és egész nemze­dékek tapasztalata igazolja a gyógyforrásoknak a különféle betegségekre gyakorolt gyógyító hatását. Ez a tapasztalat egyszersmind megerősíti azon igazságot, hogy a krónikus természetű betegségek is eredményesen gyógyíthatók, ha a beteg a fürdő- forrásból való vizet issza, vagy abban fürdőzik. Hogy miben rejlik a gyógyító erő, azt máig is a legtöbb esetben a titokzatosság siirii homálya fedi. A mai tudomány alaposan ismeri az egyes gyógy­források vizének kémiai analízissel megállapított pontos összetételét Ismeretes, hogy a gyógyfor­rás vize hány milligram Glaubereót, vasat, ként, rádiumot, vagy szénsavat tartalmaz. A tudósok már azt is megállapították, hogy a gyógyforrások vize ezen kimutatható alkatrészeken kivül olyan ele­meket is tartalmaz, melyeknek jelenléte ma még meg nem állapítható. Általánosan elfogadott elv, hogy a fürdői gyógy­kezelés csak magán a helyszínen gyakorolható leg­eredményesebben. Beigazolt tény, hogy ha valaki a fürdőhelyen lakik, nemcsak megtámadott szerve gyógyul meg, hanem megerősödik egész szervezete Élettani és lélektani szempontból sokszor már ma­ga a környezet és a mindennapi megszokott élet­mód változtatása is sokat jelent. Azonban egész- ‘ ségi állapotunknak általános felülvizsgálása leg­eredményesebben csak egy fürdőhelyen képzelhető el. Ott az ember kellő figyelmet szentelhet szervei működésének 8 ha valami rendellenességet észlel, amely nyílt vagy rejtett betegségre vall, módjában áll a fürdőorvos pontos utasításai szerint gyógyke­zeltetni magát. Nagyon fontos az is, hogy a beteg teljes bizalommal viseltessék a kiválasztott fürdő­hely iránt. Ez a körülmény már egymaga is igen hatékony tényező a gyógyulás utjén. Már most a fürdőigazgatóságok elsőrendű érde­ke, hogy igyekezzenek a közönség körében bizalmat gerjeszteni. Ennek pedig első feltétele az, hogy a fürdői gyógykezelést szigorúan szolid és tudomá­nyos alapokra fektessék. A fürdőhelyek között igen sok van az állam tu­lajdonában, igy például csak a legjelentősebbeket említve a nyugatcsehországi fürdők közül a joa- chimsthali s a szlovenszkóiak közül a ezliácsi gyógyfürdő. Joachimsthalnak — mialt fürdővárosnak — a tör­ténete szoros össze függésiben van a rádium felfede­zésével, előállításával a az emberi szervezetre gya­korolt élettani hatásával. Joachimsthal igen gazdag radioaktív forrásokban, amelyek úgynevezett rá­dium emanaciót tartalmaznak. A környék lakossága már ismerte a joadiimsthali forrásoknak a reu­matikus megbetegedésekre gyakorolt kitűnő gyógyí­tó hatását. Mátyás király prágai tartózkodása ide­jén szintén Joachimsthalből hozatott vizet izületi csúzának kezeltetésére. Iparsz.erüen először 1908- ban kezdték kihasználni ezeket a forrásokat Vala­mivel később egy Madhe nevű kémikus kimutatta a joa/ahimstlha.lii források rádióemanácíóját s ez időtől kezdve a közönség érthető érdeklődést mutat a fürdő iránt, amely radioaktív forrásainak kiadós győgyerejével az egész világon egyedül áll. A szlíácsi gyógyfürdő a Garam elbűvölő szépségű kies völgyében fekszik, Zólyom és Besztercebánya között. E fürdő gyógyhatásának sajátossága abban leli magyarázatát, hogy a mintegy 150 méternyi mélységből — trachifrsziklák közül — felbuggyanó 25—33 C. fokú víz nagymennyiségű szénsavat tar­talmaz. Ezek a források oly gazdagok, hogy napon­ta körülbelül 4000 hektoliter gyógyvizet nyomnak fel négy óriási tartályba. A természet által nyújtott fürdők eredményesen gyógyítják o szív-, ideg- és női betegségeket és nagymértékben csökkentik az örgedéssel járó egyéb kellemetlenségeket. Szliáeson a szénsavas fürdőkön kivül ivókúrára alkalmas források is vannak. A fürdő a legmoder­nebbül van felszerelve s a nemrég épített uj épü­letben nyolcvan kód nyert elhelyezést, amely a für­dőfelszerelést kiegészíti. Az idei szezon alatt vezetik be először az orvosi vizsgálóintézetet, amelynek szolid tudományos fel­szerelése hatékonyan fog hozzájárulni a fürdő fel­lendítéséhez. Az állam mindent megtesz, hogy a szliácsi gyógyfürdőt magas színvonalra emelje a ' hogy annak gyógyító hatását bevigye a köztudatba. Ezért az államvasutak és az állami fürdők igazga­tósága már május 8-án különvonatot indít Szliács- ra. A résztvevők háromhetes gyógykurája minden kiadást s igy az útiköltséget is beleszámítva, 1100 koronát tesz ki. Ez irányban bővebb felvilágosí­tással Prágában a WiÍ6on-pályaudvaron a kirándu­lási vonatok referátusa szolgál. 3CerM£trejk4wj 6. szám. Megfejtési határidő: május 7. * * * Mai keresztrejtvényünk megszerkesztése egyedül­álló a keresztrejtvénykészités történetében. Az áb­rában ugyanit kizárólag 5, 6, 7 vagy 19 betűből álló sorok vannak. Ez a körülmény a megfejtést egy kis­sé nehézzé teszi ugyan, de remélni merjük, elsőran­gú szórakozást nyújtunk. A helyes megfejtés igazo­lására a 6 leghosszabb sor, aaaz a 2, 5, 8, illetve a 23, 43, 58 szánra sor küldendő be. Vízszintes: 3. Meglehetős hosszú idő. 10. Folyó. Oroszországban ered, majd átfolyik Litvánián éa Keletporoszországon. 13. Helyhatározó. 14. Erkölcs. 17. Sümegről való. 18. Mennyiség meghatározása. 19. A legnagyobb magyar főmunikája. 20. Venni ige paramcsolómódban. 21. Valaminek a felülete, felső pereme. 22. Ezt az autóbusz is tud. 28. Igen ismert és népszerű magyar népdal kezdősora. 24. ügyetlen ember teszi. 26. Hóhér — névelővel. 28. Növényi élősködő. 32. Középiskolai tantárgy, másképpen poé­tika. 35. Ez egy római szám Ötven és hatvan kö­zött. 40. Mi alá? Nem alá". 41. Amerika fel­fedezőjének spanyol neve. 42. Taksony vezér uno­kája, akit Szent István megvakittatott 43. Idézet Vö­rösmarty egyik legszebb költeményéből. 44. Dél- európai nép. 45. „ ... én szegény költő vagyok" (Idézet Arany János Fiamnak c. verséből). 46. Be­cézett női név — idegenesen. 47. Sima, sik. 48 Harminc perces. 49. Azon a helyen. 50. Ismertet, magyaráz. 54. Délamerikai papagájféle. 58. Petőfi- vers. 03. Esetleg. 04. Az üzlet. 65. Nyelvtaniban a cselekvő személy. 66. Ötven százalékéra. 67. Ruház­kodási cikk. 68. Ahogy a tűz lobog. 69. Tésztaféle. 70. A griz. 71. Bibó Lajos nagysikerű könyve. 72. S Síkságok (a negyedik betűire ók kellene.) Függőleges: 1. Az ebéd egyik fogása. Első betű: cs. 2. Petőfi legismertebb népdalának kezdősora 3. Teasütemény. 4. Élesítő. 5. Mikszáth Kálmán egy ismert munkájának elme, (vak betűk: K, É, G, A). 6. Fürge, mozgékony. 7. Kronoe és Ehea leánya, a házltüshely istennője. 8. Vaezary Jánoi egyik üké­re* vigjátéka. 9. Lát Ige alakja. 10. Kultivál, gyako­rol. 11. Közigazgatási és földrajzi beoeztottaág. 12. Fekszik — németül. 14. A Megváltó anyja, a Szent Szűz. 15. Népies neve egy ennivalónak. 16. A költé­szetnek ezt az ágát különösen Petőfi művelte. 26. Értékelés. 27. Iskolák régies kifejezéssel. 28. A vegyipar fontos alapanyaga, fertőtlenítésre is hasz­nálják. 29. Az Ilonka. 30. Időhatározó. A -ság kép­ző nem feltétlen szükséges. 31. Kevés pénzért meg­vásárolható. 33. Női név. 34. Kis község Abauj-Tor- na vármegyében. 36. Multszázadbeli magyar iró és szerkesztő. Keresztneve: Imre. 37. . . . lábúak: az állatvilág legszámosabb törzse. 38. Latin női név. 39. Hogy néz ki? 50. Lakmároztam. 51. Megszégye­nít. &2. Megdarálják. 53. Kitűnő magyar operett- szinész és komikus. 54. Hegy neve a jugoszláv fő­város mellett. 55. Koszorús költőnk. 56. Vitustánc. 57. Gaz — névelővel. 59. Idegen férfinév röv. 60. Kutya után kell fizetni. 61. Szoros neve az észak- nyugati Kárpátokban. 02. Lovasraham. ¥ * * Bíróság álé kerül Newyork állam „sörkirálya", a legnagyobb amerikai szeszcsempész Syracusc (Newyork állam), április 27, Az államügyészség összeállította a ,,Dutch Schultz"-ügy aktáit, amelyek a szesztilalom idejében elkövetett legnagyobb arányú szeszcsempészésre és az azzal kapcsolatos különböző bűncselekményekre vonatkoz­nak. A vádlott Arthur Fliegenheímer, akit az alvilágban Dutch Schultz néven ismer­tek. A vádirat tizenegy bűncselekménnyel vádolja és amennyiben valamennyiben bű­nösnek mondják ki, úgy nem kevesebb, mint negyvenhárom évi fegyház vár ,,az utolsó sörbáróra". Fliegenheímer már 27 éves korában egy kiterjedt szerve­zetű bűnszövetkezet feje volt és hat évvel ezelőtt csak úgy ismerték, mint aki egyedül „ellenőrzi" a sörüzletet egész Newyork ál­lamban. Egy kis jegyzetfüzetből, amely állí­tólag Dutch Schultz tulajdona volt, megál­lapították, hogy a „sörkirály" néha egymillió koronán fe­lüli összeget vett be egyetlen hét alatt. A kiadási oldalon különösen sok százdollá­ros tételt találtak, amelyek „a törvény em­bereinek" cimen voltak elkönyvelve. A bűnügy nagyon hasonlít A1 Capone bűnügyéhez, aki jelenleg Alcatraz szigetén, a sanfranciskói öböl hires fegyházában tölti ki büntetését. Őt csak tizenegy évi fegy- házra ítélték, holott a „sörkirály" ennél sokkal nagyobb büntetésre számithat. Flie- genheimer azt hangoztatja, hogy benne nem a nyilvános ellenséget, hanem a nyilvános jótevőt üldözik. A rendőröket röviden hiz­lalt kutyáknak nevezi, akik lusták dol­gozni. Április 14-iki Sziámiunkban megjelent 4. szá­nni keresztrejtvény helyes megfejtése: Víz­szintes: 14. Köszönöm, hogy elgázx>lt, 48. Mint felhők a nyári égen. Függőleges: 9. Az ember ugyan hová lesz? 18. Egy nyug a lom vár a végső. 4. számú keresztrejtvényünket 40 olvasónk fejtette meg helyesen. A megejtett sorsolás alapján eheti könyvajándékunkat: Nagy Endre „Hajnali beszélgetések Lukits Milos- sal“ c. müvét diszkötésben Kardos Ödön nyerte. * ¥ ¥ Keresztrejtvényfejtőink szives figyelmébe! A keresztrejtvények helyes megfejtését levelezőlapon kérjük szerkesztőségünk elmére bekül­deni. A levelezőlap címoldalának baloldali felére kérjük a lapunkból kivágott keresztrejtvény- szelvényt felragasztani. 8zelvény nélküli megfejtéseket nem veszünk tekintetbe. A PRAGA MAGYAR HÍRLAP keresztle jtvényszelv’ nye A 6. számú rejtvényt meg fejtette (név és pontos cim)t %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents