Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-04 / 80. (3632.) szám
A Czernin-palota vendége Az utolsó állomás előtt Bizonytalan eredménnyel végződött Edén varsói utfa Kedvetlenség Parisban - Lengyelország csak módosított formában hajlandó elfogadni a ke éti paktumot - - Laval kierőszakolt var$ói látogatása Prága várja az angol minisztert (sp) Prága, április 3. Amikor e sorokat Szlovenszkón olvasni fogják, Benes csehszlovák külügyminiszter és Edén angol főpecsétőr javában tanácskozik a prágai Czernin-palota vadonatújra átalakított barokk-termeiben s az angol bizonyára kutyafuttában elmondja csehszlovák minisztertársának a berlini, moszkvai és varsói konferenciák eredményét, hogy azután Benes gyorsan tájékoztassa a kis- antant álláspontjáról, úgy, ahogy a Titu- lescuval folytatott pozsonyi megbeszélés folyamán kialakult. Edennek aligha marad ideje, hogy megcsodálja a Czernin-palotát, amely kétségtelenül Európa egyik legszebb és legdrágább külügyminisztériuma, mert a kora délutáni órákban már tovább repül London felé. A háború utáni idők egyik legfontosabb prágai megbeszélése tehát a szó szoros értelmében repülő konferencia lesz s Edén félnapos prágai tartózkodásával kétségtelenül megdönti a nemzetközi konferenciák rövidségi világrekordját. Ennek ellenére a prágai összejövetel nem marad érdektelen. A minisztermegbeszélések legújabban kreált típusába tartozik, azok közé, amelyeknek Edén a ..felderitő konferenciák" nevét adta. A napirend főkérdése természetesen Németország és Lengyelország. A kérdések, amiket Edén felvet, a következőképpen hangzanak: hogyan vélekedik Csehszlovákia, illetve a kisantant az európai biztonság általános és kollektív alapokon történő megszervezéséről ? Hogyan vélekedik a keleti paktumról ? Mit tart helyesebbnek, ha a hatalmak, szakítva a német birodalommal, Berlin nélkül kötik meg a keleti paktumot, vagy pedig várnak és igyekeznek olyan plattformot találni, —- ámbár erre nincsen sok kilátás, —■ amely Németországnak is lehetővé teszi a csatlakozást ? E főkérdések mellett a lengyel probléma ugyancsak nagy szerepet játszik a rövid eszmecserén s Edén érdeklődni fog, vájjon lehet-e pozitív remény a lengyel—< csehszlovák ellentétek gyors kiküszöbölésére, s miként tartja Benes lehetőnek Varsó bevonását az általános európai biztonsági szerződési rendszerbe ? Megelégszik a kisantant az általános megnemtámadási szerződéssel, vagy a kölcsönös megsegítés alapján álló biztonsági szerződést kíván ? Beleegyezik a keleti paktum ilyen irányú megváltoztatásába, vagy kitart a régi Barthou- féle formula mellett ? Mielőtt Benes válaszolna, Edén beszámol utjának tapasztalatairól. Az eddigi három konferencia közül kettő — a berlini és a varsói — többé-kevésbé negatív, egy —> a moszkvai — pozitív eredménnyel végződött. A varsói eredmény a legproblematikusabb. El kell ismernünk, hogy Lengyelország szörnyen nehéz helyzetben van, amig Németország és Oroszország engesztelhetetlen ellenségként áll egymással szemben. Ha Németországhoz csatlakozik, a német— orosz konfliktus esetén a birodalmi őrség felvonuló területévé válik s a hadműveletek minden valószínűség szerint lengyel területen folynak le. Ha a szovjettel köt katonai szerződést, a vörös hadsereg vonul át konfliktus esetén lengyel területen s a hadműveletek természetesen ismét lengyel területen folynak le. A magyar^lengyel sorsközösség egyik szomorú jellemzője éppen a párhuzam, ami a lengyelek és a magyarok tragikus ütköző-nép szerepe között van. Ady London, április 3. Az angol kabinet foglalkozott Simon berlini utjának, valamint Edén moszkvai utazásának ideiglenes eredményével. Egyre világosabbá válik, hogy az angol kormány főproblémája az a kérdés, miként viselkedjék Nagy-Britannia a Németország nélkül megkötendő keleti paktum tekintetében. London végérvényesnek tartja Berlin vonakodását a keleti paktum megkötésétől. Anglia szívesebben látta volna, ha a keleti paktum Németországgal és Lengyel- országgal jön létre, mint nélkülük s nem tekinthet rokonszenvvel a németellenes szövetségi rendszer kiépítésére, de a beavatottak most mégis azon a vélyeményen vannak, hogy Simon Berlinből visszatérve engedett a francia—orosz kívánságoknak és a Németország nélkül megkötendő keleti paktumra nem tekint többé oly elutasítóan mint eddig. Lengyelország tekintetében angol körök még mindig remélik, hogy Varsó hozzájárul az általános biztonsági paktum megkötéséhez, ha ez legalább névleg lehetővé tenné Németország csatlakozását is. Mindazonáltal a lengyel kérdés megoldása nehéz, mert Lengyel- ország semmiesetre sem hajlandó beleegyezni abba, hogy háború esetén a vörös hadsereg, vagy a birodalmi őrség átvonuló területe legyen és a harc színhelyét az országba helyezze. Illetékes körökből származó jelentés szerint a lengyel kormány az Edennel folytatott tárhires mondása éppúgy áll a lengyelekre, mint a magyarokra : háborús konfliktus esetén a német farkas ugyanolyan veszély, mint az orosz medve, s a varsói diplomácia e súlyosan elhatározó tavaszi diplomáciai tárgyalások alatt merengve vetheti fel Ady kérdését: farkas esz meg, vagy medve esz meg ? A lengyel helyzetben a barát ugyanolyan veszedelem, mint az ellenség, egyremegy, kit választ Varsó. Amig Pilszudszki él, a választás Németországra esik, amiben kétségtelenül sok értelem van. Az agg harcos érzi, ha már arról van szó, ki vonul át Lengyelországon, a birodalmi őrség, vagy a vörös hadsereg, jobb az előbbit választani. Mert egyrészt a germán csizma mégis csak civilizáltabb, mint az orosz, kevesebbet tapos és gyorsabban vonul, másrészt a német hadsereg erejében inkább lehet megbízni, mint az oroszban, bármennyire behe- mót az utóbbi. S ha Németországot leköti nyugaton Franciaország, ugyanúgy leköti a szovjetet keleten Japán. A német hadsereg az átvonulás után legfeljebb a fasizmust hagyja ajándékul az országban, amitői Pilsudski nemzeti lelke nem irtózik túlzottan, — az orosz a bolsevizmust, amit nehéz kiirtani onnan, ahová befészkelte magyal&soik folyamán állítólag hajlandóságot mutatott a keleti paktumtervek elfogadására, de csak azzal a feltétellel, ha a nagyhatalmak beleegyeznek a Lengyelországot eddig kötelező kisebbségi szerződések megszüntetésébe, azaz a népszövetség teljesiti azt, amit Beck az elmúlt év szeptemberében Genfben kért. Még e kedvezmény esetén sem biztos, hogy Lengyelország csatlakozik a keleti paktumhoz, annak Franciaország és Oroszország által ajánlott formájában. Más tényezők azt gondolják, hogy Lengyel- ország javaslatot tesz Lengyelország és a balti államok területének semlegesítésére, azaz kérni fogja, hogy a népszövetség ugyanúgy mint Belgium esetében garantálja éz államok területi integritását. Ezt a javaslatot a franciák és az oroszok aligha fogadhatják el. Laval varsói megó vásának háttere Paris, április 3. A párisi lapok ugyan örömmel üdvözlik azt a jelentést, hogy Láváit Edén varsói tárgyalásainak első híreit a francia sajtó kedvezőtlennek tartja. A lengyel kormány állítólag kitart elutasító álláspontja mellett a keleti paktummal szemben és a javasolt kompromisszumos formula nincs a gát. Az orosz csapatok többször pusztították el Lengyelországot, mint a németek, s Pózén lengyeléinek fejlettsége azt igazolja, hogy nemzeti szempontból sem akkora csapás a német megszállás, mint az orosz. Pilsudski egyizben, a világháború alatt, a németeket választotta, s az idők igazolták őt. Nehezen szánja magát most arra, hogy a másik szomszédot válassza. „Az orosz láb nagyobb és taposása veszedelmesebb, mint a civilizált német cipőé" — mondotta mosolyogva Edennek, amikor a különféle hadseregek átvonulási problémáiról beszélgettek. Mindazonáltal Varsó nem döntött végérvényesen. Főtörekvése, hogy közös nevezőre hozza az európai érdekeket s ezzel egyáltalán kikerülje az átvonulási problémákat. Edén a nagy moszkvai győzelem után a lengyel fentartásokkal érkezik Prágába, azaz a helyzet eddig ugyanolyan bizonytalan, mint két héttel ezelőtt volt. A döntést Páris és London szeretné a Strezai konferencián meghozni, de Mussolini éles értelme máris figyelmeztette az optimistákat, hogy ne ringatózzanak illúziókban s ne várjanak túlsókat az olaszországi háromhatalmi konferenciától. Abban a meglehetős bizonytalanságban, amelybe Edén a mosza lengyel kormány meghívta Varsóba, de megjegyzik, hogy a meghívás nem történt spontánul és Edén varsói utazására volt szükség, hogy a lengyel kormány utólag meghívja a francia külügyminisztert. A Petit Párisién szerint a francia külügyminiszter Varsóban, a hely színén megmondja a lengyeleknek, hogy mi a világ véleménye a varsói politikáról és a német—lengyel szerződésről. Diplomáciai körökben egyelőre nem tudják, vájjon Laval moszkvai utazása után, vagy ai utazás előtt látogat Varsóba. A lengyelek azt követelik, hogy Laval Moszkva előtt látogassa meg Varsót, viszont a diplomáciai szokások szerint a moszkvai ut volna az első, mert a szovjet előbb hívta meg a francia minisztert, mint Lengyelország. Lengyel körökben mindenesetre jó vért szülne, ha Laval Moszkva előtt jönne Varsóba s ebben az esetben esetleg a franciák könnyebben megnyerhetnék a lengyeleket a keleti paktum tervének. franciák ínyére, mert azt teljesíteni, amit Hitler követel: a kölcsönös katonai megsegítés helyett csupán a támadás kizárását határozná el. A Matin ezt a formulát a biztonság túlontúl rugalmas megszervezésének nevezi, kvai eredmény és a varsói fentartások után került, nagy szerepet játszik a vélemény, amit a Czernin-palota vendége csütörtökön Benestől hall. Kíváncsin várjuk, miféleképen informálja a kisantant Edent. Teljes nyomatékkai Moszkva mellé áll és a biztonság Németország-ellenes megszervezését fogja követelni, vagy a nyitott ajtó politikáját hajlandó követni és semmi olyat nem kíván, ami Németország kizárását és az ellenséges frontokba való tömörülést jelenti. Csehszlovákia helyzete az utóbbit teszi ésszerűvé, s ezt látná szívesen a köztársaság sok millió németje, magyarja, lengyelé is, aki szivvel-lélekkel csatlakozik ahoz az angol politikához, amely békés és kompromisszumos kibontakozást óhajt, amig csak lehet. De ezt az elhatározást teszi valószínűvé Titulescu és Benes pozsonyi kommünikéje is, amely feltűnően békülé- keny és mérsékelthangu volt. Ha a kisantant Edennek a Németországgal való további tárgyalást javasolja csütörtökön és nem a szakítást, nem az ellenséges frontok megszervezését, akkor megvan a remény, hogy az ugyanezt javasoló varsói látogatás után Anglia Stresában teljesen a német bevonás mellé áll, s Európában diadalmaskodik az egyensúlyi politika elve. Páris Varsó ellen fjpMa: Képes melléklet 16 <>ldai ára Kí 120 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 kc., külföldre: évente 450, A szlovenszkói és rnszinszkói magyarság i1**®1.?’ emelr,e.t • Kia4ó mivatsíV félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # # Prága II., Panská ullce 12, ÜL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DolitirCai napilapja • • TELEFONs 3 0 3 1 1 • <1 ■gyes szám ára 1.20 KCt vasárnap 2.— KC. SŰRGÖNYCIM HIRIRP PRflHR.
