Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-19 / 93. (3645.) szám

Nagypénteken Óriási felháborodás Németországban "A Genfibe vezető hidat lerombolták” A genfi határozat európai visszhangja --A németek főleg Litvinovot vádolják -- „A bolsevizmus győzelme Gertiben" Hitler nagy elhatározásokat érlel Berchtesgadenben (fg) Elvégeztetett!... Az Istenember -— aki a szeretetlenség, az erőszak, a szenve­délyek posványába merült világnak a sze­retet törvényét, a testvériség szellemét, az erény tisztaságát hozta — keresztre feszit- tetett. A jóság, az irgalmasság, a' szelídség Megtestesítőjét a gyarlóság, a bűn a Golgo­tára hurcolta s balga elvakultságában kivé­gezte. Az emberi lét tizenkilenc évszázados kö­dén keresztül a legszörnyiibb dráma, a Tra­gédia megrendítő képe rajzolódik ma sze­meink elé s az örök Nagypéntek hegyéről ma is sir a krisztusi hang s a szenvedő Lé­lek fájdalma csuklik föl benne : Uram, miért hagytál el engem ? A megkínzott Istenember felkiáltása min­den kor emberének fájdalmas kérdése ! A huszadik század gyermekének kétségbe­esése is sikolt ezekben a tragikus szavak­ban. Mert a huszadik század embere is árva, elhagyatott és a lelki megváltás után epe- dezik. Hiába zugnak el fejünk fölött a hala­dás repülő csodái, hiába örvénylik körülöt­tünk az ezerszinü és ezerhangu élet, hiába beszélhetünk a földteke másik felével, hiába közvetíti a láthatatlan hullám tanyai há­zainkba is a legmüvésziesebb zenei müve­ket, hiába bocsát a hajóépítők lángesze úszó palotákat a végtelen vizekre, — nincs a raffinált civilizációnak csodadoktora, aki a lelkek válságát, az álmaiban csalódott, az eszméitől megcsömörlött, kétmilliárdnyi test­vére között is magára maradt Embert meg tudná gyógyítani. A technika, a tudomány, a filozófia, a művészet a fejlődés immár ,,legmagasabb" fokán sem jelent megoldást a leglényege­sebb kérdésre, az élet értelmére s nem je­lent orvosságot a legnagyobb bajra, a lélek betegségére. Szeretet nélkül a mai „tökéle­tes" élet is épp olyan sivár, épp olyan üres, épp olyan vigasztalan, mint a kétévezred előtti „barbár" világ volt. Egy Isten testvérgyermekei helyett ádáz ellenségek vagyunk ma is. írásból, szóból, a mozi vásznáról, az éter hullámaiból gyü- lölséget vetünk, mérget szivünk. „Kibékül­tünk", de meg nem engesztelődtünk. Egy­mástól félő, egymásra fenekedő, kielégítet­len „peres" felek, gyarló, civakodó embe­rek vagyunk. A tökéletesség csúcsaihoz kö­zeledő technika —■ amire oly büszkén tekin­tünk föl —■ az Élet kiszolgálása helyett ha­lálgázokat, halálgépeket, halálsugarakat ter­mel. Az Isten képmására alkotott Emberi Szellem a szeretet világszövetsége helyett véd- és dacszövetségek ellenséges csoport­jaira osztja a világot. Mindenki a saját igaz­ságának, önző érdekeinek védőfalait építi Berlin, április 18. A német lapok óriási felhá­borodással kommentálják a szerdai genfi hatá­rozatot, de kijelentik, hogy Németország fegy­verkezésének egyhangú elitélése várható volt, nem jelent újat és nem jár praktikus következ­ményekkel, azaz a birodalom egykedvűen fo­gadhatja a tanács határozatát. A lapok főleg Litvinovot támadják hevesen és a többi hatal­mat azzal vádolják, hogy a szovjet politikai esz­közévé vált és a bolsevisták világforradalmi tö­rekvéseinek csatlósa lett. Egyöntetű vélemény uralkodik azon a téren is, hogy a szerdai hatá­rozat lerombolta a hidat, amelyen Németország Genfbe visszatérhetett volna. Hivatalos körök kijelentik, hogy a német illetékesek azonnal megfogalmazzák a német álláspontot, amint a genfi események pontos jelentése Berlinbe érke­zik és a beszédek hiteles szövege ismeretessé válik. A: első hivata'os kommentár A Völkischer Beobachter a német nemzeti szocialista párt központi orgánuma a következő címet adja cikkének: „Genf a világbolsevizmus talaja, — a népszövetség a politbüro szolgála­tában". A kommentár a következőket Írja: — A provokáló és hazug úgynevezett stresai határozati javaslat elfogadása után ismét tiszta képet alkothatunk a genfi grémiumról, amely megalapítása óta kizárólag arra szolgál, hogy a győző nagyhatalmak sacro egoizmojára az ál­lítólagos emberi közös érdekek védőköpenyét akassza. A népszövetségi tanács tegnapi ülése nem jelent semmi újat, de a német nép előtt is­mét bebizonyítja, hogy mennyire helyesen cselekedett a birodalom, amikor kilépett a népszövetségből. Az európai politikát tegnap óta a német fele­lősségről szóló újabb hazugság gazdagítja. En­nek a hazugságnak elismerését természetesen most nem csikarhatják ki Németországtól, de a genfi nagyhatalmak kicsikarták azt a többi államtól, amelyek többé-kevésbé függő viszony­ban vannak „az európai béke megszervezőinek" szabadalmazott genfi hivatalától. — A szovjetunió legelső uszályhordozója Törökország. Spanyolország delegátusa évek óta úgy gondolkozik, ahogy Páris akarja. Ausztrália Anglia második szavazatát jelenti és a többi kishatalom nem hajlandó magára vonni a nagyhatalmak haragját. A lengyel magatar­tásról külön kell beszélni. Lengyelország azon a véleményen van, hogy tegnapi szavazatával gyarapította biztonságát. Beck valószínűleg azért szavazott a javaslat mellett, mert emlé­keztették arra, hogy Lengyelország a közelmúlt­ban szintén egyoldalúan szakított a békeszerző­dések egyik intézkedésével. — A genfi szavazás tehát nem hozott újat. Uj talán csak az az európai politikában, hogy a Genfben összegyűlt európai hatalmak állás- foglalását a bolsevizmus külügyminisztere fo­galmazta meg. Ő volt a vita vezérszónoka. Ha tekintetbe vesz- szük, hogy Litvinov Genfben mint a népszövet­ségi politika bajnoka szerepelt, akkor megért­jük az események, hátterét. A bolsevizmus most uj módszerekkel igyekszik megvalósítani a III. internacionále világforradalmi programját. A genfi tanácshatalmak valóban hozzájuk illő tár­saságba kerültek. Németországnak nincs több mondanivalója e genfi színjátékhoz, mert jól ismeri ennek a népszövetségi tanácsnak fizimiskáját. A népszövetség mostani tanácskozásával önma­gának adott hatalmas nyaklevest. Mint a párisi militarizmus és a moszkvai bolsevizmus tribünje kikapcsolódott az európai békepolitika eszközei közül. A Germania szerint Laval beszédmodora em­lékeztetett Clemenceau és Poincaré beszédmodo­rára s megállapítható, hogy a francia külügy­miniszter az örök győző pózában tizenhét év­vel a háború után a felelősség újabb hazugságát igyekezett Németország arcába vágni. A német zsidók távirata Hitlerbe: Berlin, április 18. A német nemzeti zsidók egyesülete a genfi határozat alkalmával a kö­vetkező táviratot intézte Hitlerhez: — A nemzeti érzésű német zsidók megin­gathatatlan német hűséggel kitartanak a né­met nép és a német haza mellett. Reméljük, hogy az érthetetlen genfi határozat ellenére fel mindannyiunkban s vágyakozva nézünk fel a Keresztre, amely a Lélek megváltását, a Szellem felszabadulását, a gyűlöletet le­győző Szeretet diadalát ígéri. Bármily vigasztalannak is érezzük ma is az embersorsot, higyjiink ebben az ígéret­ben : az embert emberhez, a nemzetet nem­zethez közelhozó testvéri szeretet beteljesü­lésében ! s közben megfeledkezik a csak egyféle­képpen értelmezhető, minden ember és min­den nemzet külön igazságát fölséges harmó­niában egyesitő, általános emberi igazság­ról. Tervgazdálkodásról, önellátásról, ujjá- épitésről beszélünk, de a munkanélküliek millióinak sem munkát, sem kenyeret nem tudunk adni. Ki tud igazságot tenni közöttünk ? Ki tud közel hozni egymáshoz bennünket ? Ki tudja meggyógyítani nagy bajainkat ? A Nagypéntek sötét éjszakájára virradó, az optimizmus fényárjában ragyogó Husvét adja meg erre az egyedüli választ: a min­dent átfogó, a mindent egyesitő, a mindent megoldó krisztusi szeretet. Uram, miért hagytál el minket ? A Nagy­péntek krisztusi panasza fájdalmasan sajog A húsvéti bevásárlás már nem halasztható! Látogasson meg bennünket még ma! Tavaszi cipők gazdag választékával várjuk Ont. Előfizetési árz évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség. Prága II., P a n s k á fr.T 76, kavonta 2,6,Ké" íff^ldre:.év*nt®45^ A szlovenszkói és ruszinszlcói magyarság Jl,ce12. “• emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ocf & Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. nolitikoi nanilanía • • TELEFONI 303-11. • • ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. P P süRGÖnvcim HIRLRP PRflHft.

Next

/
Thumbnails
Contents