Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)

1935-04-16 / 90. (3642.) szám

XIV. éyf. 90. (2642) szám • Kedd • 1935 áPri,is 16 ft7m<WmfííM>AD Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K<L, külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • FI képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská jlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága IU Panská ulice 12, HL emelet •• TELEFONJ 30311 • # SŰRGÖNYCIM HIRlflP PRRHfl Az első felvonás: Stresa Európa ul programja: szövetségek, paktumok, fegyverkezések Anglia, Franciaország és Olaszország közös siresa! kommünikéié •* A kö­zépeurópai konferencia bejelentése -■ A három miniszterelnök zátósz&vai Anglia védi Németországot Mussolini szenzációs nyilatkozata a béke megőrzése volt — Külpolitikánk azonos azokban a kérdé­sekben, amelyek megoldását az elmúlt napok­ban az angol és olasz barátainkkal együtt ma­gunk elé tűztük — mondotta Laval. — E po­litika egyetlen állam ellen sem irányul. Bizton­ságot kívánunk mindenki számára A népek föl tétlen kibékülését óhajtjuk. Elutazásom előtt kifejezem azt a vágyamat is, hogy sikerüljön a békét, amelynek megteremtése annyi munkába került, hamarosan élő valósággá változtatni. Flandin miniszterelnök kijelentette, hogy uem lehetetlen, hogy Európában uj nehézségek me­rülnek föl, de a három hatalom szoros együtt­működése jegyében ezek után könnyű lesz őket kiküszöbölni „A béke meg van mentve" MacDonald a Reuter-Iroda munkatársának ugyancsak megelégedéssel nyilatkozott a stre- sai konferencia eredményéről. A konferencia a legtartósabb fejezete lesz az európai béke mü­vének. — Azért voltunk itt. — mondotta MacDo- nald, — hogy a szolidaritást ne csak diplomá­ciai eszközökkel fejezzük ki, hanem céljaink határozottságával is dokumentáljuk. ferencia eredményének. A záró kommüniké egyik legfontosabb ténye az, hogy a revízió szó először jelenik meg a győző hatalmak diplo­máciai dokumentumaiban. A Times epilógusa London, április 15. A „Times** részeletesen beszámol a stresai konferencia eredményéről és megállapítja, hogy a kollektív diplomácia mód­Stresa, Genf, Róma (ap) Prága, április 15. Kaotikus mozgásban van Európa politikája. Valami uj kristályosodik ki, uj és ismeretlen, feszülten várjuk, mi lesz, de egyelőre a legkitű­nőbb próféták sem tudnák megmondani, a szebb világ hajnalhasadása-e, ami az eseményekkel ter­helt tavasz után elkövetkezik, avagy a vég kez­dete, a lavina, a dolgok kérlelhetetlen összebo- nyolódása? -— Az olvasó lapunk más helyén fi­gyelmesen követheti a történéseket, s láthatja, amint az események torlódásából egymás után nőnek ki az uj paktumok, az uj konferenciák, az uj kapcsolatok, az uj megoldási módok. Alig fejeződött be az első felvonás: Stresa, a szerep­lők már a leggyorsabb vonatokon száguldanak Gertibe, a második felvonás színhelyére, mig a harmadik felvonás, a római középeurópai kon­ferencia, előkészítése lázasan folyik az európai kancelláriákban. Az ember alig jut lélegzethez az óriási politikai tolongásban. . A befejezett első felvonáshoz nincsen sok sza­vunk. A stresai konferencián két dolog történt: az első a három nagyhatalom teljes együttmü-; ködésének elhatározása bizonyos kérdésekben, a inásik Németország uj, békés bekapcsolódása a biztonság megszervezésének tárgyalásaiba. Mind kettő nagyjelentőségű tény, mert az első bizto­sítja azt, hogy az európai bekét nem érheti meg­lepetés, a másik viszont garantálja, hogy a ki­bontakozás nem lesz erőszakos, hanem békés. Minden más, amiről Stresában szó volt, csak terv és a további, — természetesen tisztultabb atmoszférában lezajló — tárgyalások előkészíté­se. Egyszóval Stresa megszüntette a külpolitikai feszültséget és lehetővé tette a kimagyarázko­dást. A második felvonás hétfőn délután kezdődött meg Genfben. Az első felvonás tökéletes és jól­sikerült expozíciója után szinte előre tudjuk, mi­ként fog a történés e második felvonásban to­vább bonyolódni. Szabályos színdarabokhoz ha­sonlóan hátráltató momentumok lépnek föl. visz- szaesések következnek be. de békés végkifejlő­dést, a happy endet, amelyet az első felvonás drámai kirobbanása már csirájában magában hordozott, semmi sem akadályozhatja meg. Fran­ciaország erélyes panaszlevelet intézett Genfhez és a tanács meg fogja róni Németországot. De a Lac Léman partján lejátszódó bírósági jelenet Stresa után merő formalitássá szűkül. platói ér­tékű külsőséggé, mert hiszen a megelőző össze­jövetelen a három érdekelt nagyhatalom Német­ország engedékenysége nyomán megegyezett már abban, hogy megbocsát a birodalomnak, ez egyszer még szemet huny a békeszerződés egy­oldalú megszegése felett, és nem élezi ki a sza­kításig a helyzetet. A genfi ülés, amennyiben a német fegyverkezéssel és a versaillesi békeszer­ződés megsértésének mai konkrét esetével fog­lalkozik, csupán jogi aktus, formális és szelíd til­takozás, amely fölött hamarosan napirendre tér­het a világ. Az „erkölcsi elítélésben'' semmi olyan nem lesz, ami a birodalmat elkedvetlenit- hetné és ezáltal újból hátráltatná a nagy nehéz­ségek árán szerencsésen biztosított keleti pak­tum-tárgyalások befejezését. A genfi tárgyalások első része: Németország megrovása nem lesz nagy dolog. Ellenben rend­kívül fontos a második rész: azoknak az intéz­kedéseknek elhatározása és körvonalozása, ame­lyeket a hatalmak, főleg az egymással megegye­zett Anglia. Franciaország és Olaszország, a népszövetség égisze alatt foganatosítani akar­nak, ha a jövőben valaki egyoldalúan megsérti a szerződéseket.. Kétség nem férhet hozzá, hogy ezek a rendszabályok szigorúak lesznek s eset­leg elérik a „kölcsönös segélynyújtás", azaz a fclTző® fegyveres szankciók határait. A stresai Róma, április 15. A Stefani-ügy uökség közli a stresai konferencia határozatait, ame­lyeket a nagyhatalmak képviselői a konferen­cia szombat esti befejezése után vasárnap délelőtt fogalmaztak meg. A határozatokat tartalmazó kommüniké a következőképpen hangzik: „A stresai konferenciáin képviselt három hatolom elhatározta, hogy a népszövetséghez' benyújtott francia panasz vitáján közös irány­elveket követ. A három hatolom szükségesnek torija, hogy a Keleteurópa biztonságát kiépítő tár­gyalások folytatódjanak. A három hatolom szerint Ausztria integri­tását és függetlenségét föltétlenül meg kell őrizni és éppen ezért szüksége^, hogy a ró­mai jegyzőkönyvben fölsorolt valamennyi hatalom (Ausztria, összes szomszédja, továbbá Franciaország, Lengyelország és Románia) szerződést kössön Középcurópa kérdéseinek rendezésére. A nyugateurópai légi paktumra vonatkozóan elhatározták, hogy ezt a kérdést továbbra is vizsgálat tárgyává teszik és előkészítik a lon­doni kommünikében említett öt hatolom szer­ződését, valamint a kiegészítő kétoldalú pak­tumok megkötését. A hatalmak sajnálkozva állapították meg, hogy Németország egyoldalúan megszegte a versaillesi békeszerződés ötödik részét, aipi megingatta a világnak a .biztonságba vetett hitét. A három hatalom miudennek ellenére j bármikor készen áll arra, hogy csatlakozzék i a fegyverkezéseket korlátozó nemzetközi szer­ződést óhajtó gyakorlati indítványokhoz. A három hatalom elhatározta, hogy diplo-1 rnáciai utón tájékoztatni fogja az érdekelt államokat arról a kívánságról, amelyet a Saint Germainben, Trianonban és Nenilly-ben kö­kommüniké szerint a három nagyhatalom ebben is megegyezett már. Mig Franciaország és Olaszország hajlandó kölcsönösen megsegíteni egymást ilyen esetekben, Anglia a konzultáció alapján áll, azaz akkut esetekben hajlandó azon­nal diplomáciaiig érintkezésbe lépni az érdekelt hatalmakkal, hogy megbeszélje a teendőket. A versaillesi békeszerződés március 16-i megsér­tésének elbírálása tehát enyhe lesz, de a jövő hasonló eseteire rendkívül szigorú megtorlási rendszert dolgoz ki a népszövetség és a Stresá­ban megegyezett három nagyhatalom, azaz Franciaország kívánságainak és biztonsági kö­vetelésednek a jövőben messzemenően eleget tesznek. Bennünket a legközvetlenebbül a harmadik félvonás, a közép európai konferencia előkészí­tése érdekel. ‘ A dunai hatalmak május 20-áij végre összeülnek, hogy ügyés-bajos dolgaikat az annyira bevált közvetlen érintkezésbelépés­sel tisztázzák. A konferencia összehívása még tött békeszerződések katonai záradékai által érintett államok hangoztattok, amikor e ha­tározatok revízióját kérték, A három hatalom javasolja, hogy ezt a kérdést az általános és regionális biztonsági garanciákról szóló szer­ződések keretében oldják meg. Olaszország és Anglia újból kifejezik azt az akaratukat, hogy a locarnoi szerződésben vállalt kötelezettségeket továbbra is vállalják. A kommüniké ezután megállapítja a három tárgyaló hatalom nézeteinek teljes azonos­ságát azon a téren, hogy a jövőben minden eszközzel szeptbehe 1 vezkedik a békeszerző­dések egyoldalú megsértéseivel, mert ezek megzavarhatják az európai békét. E cél érde­kében a három hatolom szorosan és szívélye­sen fog együttműködni.** A határozatok felolvasása után Mussolini miniszterelnök kijelentette, hogy a három hatolom aktív szolidaritása föltétlenül bizto­sítani fogja Európa békéjét „KülDolitüiánk azonos" Laval francia külügyminiszter a konferencia befejezése után rádiónyilatkozatot tett Stresá­ban közvetlenül elutazása előtt és megállapí­totta, hogy a stresai konferencia egyetlen célja Általános feltűnést keltett Mussolini bejelen­tése a konferencia záróülésén. Mint megemlí­tettük, a cjuce kifejtette, hogy a három nagy­hatalom aktív és éber szolidaritása alkalmas lesz az európai béke biztosítására. Ugyanilyen érdekes volt az olasz kormány egyik hivatalos tényezőjének nyilatkozata, A Reuter-iroda tudósítója előtt elmondott nyilat­kozat szerint Olaszország rendkívül örül a kon­nincsen biztosítva. Az osztrák függetlenség ál­talános paktuma csak cikkor válhat valóra, ha Németország is résztvesz a konferencián, Né­metország részvétele pedig attól a definíciótól függ, amelyet az olaszok a „be nem avatkozás" fogalmával kapcsolatban felállítanak. Ha úgy határozzák meg a fogalmat, hogy Ausztria né­pének szabad véleménynyilvánítását lehetővé teszi, akkor a birodalom készséggel küld dele­gátusokat a római összejövetelre. Ha nem. Né­metország távol marad, s ebben az esetben hiá­ba köt Róma, Páris, Belgrád és Prága a kölcsö­nös megegyezés alapján álló szerződést Auszt­ria függetlenségének garantálására, a megál­lapodás erőszakolt marad, egyoldalú, magán­jellegű. s nem tisztázza, sőt bonyolítja a helyze­tet — Ugyanilyen előfeltétele a római konfe­renciának az is, hogy a középeurópai lefegy- verzett államok mint egyenrangú felek jelen­hessenek meg rajta, azaz fegyverkezési jogaikat legalább elvben már előre elismerjék, nem pe­dig csak a konferencia folyamán. Ha igry lesz, akkor a konferencia tisztult és kedvező atmo­szférában tárgyalhat a többi középeurópai ügyről. Mi lesz a többi középeurópai ügy? Meggyő­ződésünk szerint a kisebbségi kérdés fontos he­lyet foglal el köztük. Rendezése nélkül elkép­zelhetetlen a dunai kibontakozás. Egyelőre nem tudjuk, miféle pozitív formában kerül napirend­re ez a kérdés és miféle kedvező, a kisebbsé­gek előnyére szolgáló megoldást érnek el az ér­dekelt hatalmak e téren, de nekünk kisebbsé­geknek saját érdekünkben már most kötelessé­günk, hogy rámutassunk a kisebbségi ügy fon­tosságára s figyelmeztessük az illetékesekét, hogy e kérdés megoldása, s a helyzet megjavítása nélkül elképzelhetetlen a dunai kibontakozás, az őszinte kibékülés, a középeurópai Locamó. s illuzórikus minden konferencia, amely a dunai helyzetről a kisebbségi kérdés figyelembe vétele nélkül tárgyal.

Next

/
Thumbnails
Contents