Prágai Magyar Hirlap, 1935. április (14. évfolyam, 78-100 / 3630-3652. szám)
1935-04-16 / 90. (3642.) szám
XIV. éyf. 90. (2642) szám • Kedd • 1935 áPri,is 16 ft7m<WmfííM>AD Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K<L, külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • FI képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská jlice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága IU Panská ulice 12, HL emelet •• TELEFONJ 30311 • # SŰRGÖNYCIM HIRlflP PRRHfl Az első felvonás: Stresa Európa ul programja: szövetségek, paktumok, fegyverkezések Anglia, Franciaország és Olaszország közös siresa! kommünikéié •* A középeurópai konferencia bejelentése -■ A három miniszterelnök zátósz&vai Anglia védi Németországot Mussolini szenzációs nyilatkozata a béke megőrzése volt — Külpolitikánk azonos azokban a kérdésekben, amelyek megoldását az elmúlt napokban az angol és olasz barátainkkal együtt magunk elé tűztük — mondotta Laval. — E politika egyetlen állam ellen sem irányul. Biztonságot kívánunk mindenki számára A népek föl tétlen kibékülését óhajtjuk. Elutazásom előtt kifejezem azt a vágyamat is, hogy sikerüljön a békét, amelynek megteremtése annyi munkába került, hamarosan élő valósággá változtatni. Flandin miniszterelnök kijelentette, hogy uem lehetetlen, hogy Európában uj nehézségek merülnek föl, de a három hatalom szoros együttműködése jegyében ezek után könnyű lesz őket kiküszöbölni „A béke meg van mentve" MacDonald a Reuter-Iroda munkatársának ugyancsak megelégedéssel nyilatkozott a stre- sai konferencia eredményéről. A konferencia a legtartósabb fejezete lesz az európai béke müvének. — Azért voltunk itt. — mondotta MacDo- nald, — hogy a szolidaritást ne csak diplomáciai eszközökkel fejezzük ki, hanem céljaink határozottságával is dokumentáljuk. ferencia eredményének. A záró kommüniké egyik legfontosabb ténye az, hogy a revízió szó először jelenik meg a győző hatalmak diplomáciai dokumentumaiban. A Times epilógusa London, április 15. A „Times** részeletesen beszámol a stresai konferencia eredményéről és megállapítja, hogy a kollektív diplomácia módStresa, Genf, Róma (ap) Prága, április 15. Kaotikus mozgásban van Európa politikája. Valami uj kristályosodik ki, uj és ismeretlen, feszülten várjuk, mi lesz, de egyelőre a legkitűnőbb próféták sem tudnák megmondani, a szebb világ hajnalhasadása-e, ami az eseményekkel terhelt tavasz után elkövetkezik, avagy a vég kezdete, a lavina, a dolgok kérlelhetetlen összebo- nyolódása? -— Az olvasó lapunk más helyén figyelmesen követheti a történéseket, s láthatja, amint az események torlódásából egymás után nőnek ki az uj paktumok, az uj konferenciák, az uj kapcsolatok, az uj megoldási módok. Alig fejeződött be az első felvonás: Stresa, a szereplők már a leggyorsabb vonatokon száguldanak Gertibe, a második felvonás színhelyére, mig a harmadik felvonás, a római középeurópai konferencia, előkészítése lázasan folyik az európai kancelláriákban. Az ember alig jut lélegzethez az óriási politikai tolongásban. . A befejezett első felvonáshoz nincsen sok szavunk. A stresai konferencián két dolog történt: az első a három nagyhatalom teljes együttmü-; ködésének elhatározása bizonyos kérdésekben, a inásik Németország uj, békés bekapcsolódása a biztonság megszervezésének tárgyalásaiba. Mind kettő nagyjelentőségű tény, mert az első biztosítja azt, hogy az európai bekét nem érheti meglepetés, a másik viszont garantálja, hogy a kibontakozás nem lesz erőszakos, hanem békés. Minden más, amiről Stresában szó volt, csak terv és a további, — természetesen tisztultabb atmoszférában lezajló — tárgyalások előkészítése. Egyszóval Stresa megszüntette a külpolitikai feszültséget és lehetővé tette a kimagyarázkodást. A második felvonás hétfőn délután kezdődött meg Genfben. Az első felvonás tökéletes és jólsikerült expozíciója után szinte előre tudjuk, miként fog a történés e második felvonásban tovább bonyolódni. Szabályos színdarabokhoz hasonlóan hátráltató momentumok lépnek föl. visz- szaesések következnek be. de békés végkifejlődést, a happy endet, amelyet az első felvonás drámai kirobbanása már csirájában magában hordozott, semmi sem akadályozhatja meg. Franciaország erélyes panaszlevelet intézett Genfhez és a tanács meg fogja róni Németországot. De a Lac Léman partján lejátszódó bírósági jelenet Stresa után merő formalitássá szűkül. platói értékű külsőséggé, mert hiszen a megelőző összejövetelen a három érdekelt nagyhatalom Németország engedékenysége nyomán megegyezett már abban, hogy megbocsát a birodalomnak, ez egyszer még szemet huny a békeszerződés egyoldalú megszegése felett, és nem élezi ki a szakításig a helyzetet. A genfi ülés, amennyiben a német fegyverkezéssel és a versaillesi békeszerződés megsértésének mai konkrét esetével foglalkozik, csupán jogi aktus, formális és szelíd tiltakozás, amely fölött hamarosan napirendre térhet a világ. Az „erkölcsi elítélésben'' semmi olyan nem lesz, ami a birodalmat elkedvetlenit- hetné és ezáltal újból hátráltatná a nagy nehézségek árán szerencsésen biztosított keleti paktum-tárgyalások befejezését. A genfi tárgyalások első része: Németország megrovása nem lesz nagy dolog. Ellenben rendkívül fontos a második rész: azoknak az intézkedéseknek elhatározása és körvonalozása, amelyeket a hatalmak, főleg az egymással megegyezett Anglia. Franciaország és Olaszország, a népszövetség égisze alatt foganatosítani akarnak, ha a jövőben valaki egyoldalúan megsérti a szerződéseket.. Kétség nem férhet hozzá, hogy ezek a rendszabályok szigorúak lesznek s esetleg elérik a „kölcsönös segélynyújtás", azaz a fclTző® fegyveres szankciók határait. A stresai Róma, április 15. A Stefani-ügy uökség közli a stresai konferencia határozatait, amelyeket a nagyhatalmak képviselői a konferencia szombat esti befejezése után vasárnap délelőtt fogalmaztak meg. A határozatokat tartalmazó kommüniké a következőképpen hangzik: „A stresai konferenciáin képviselt három hatolom elhatározta, hogy a népszövetséghez' benyújtott francia panasz vitáján közös irányelveket követ. A három hatolom szükségesnek torija, hogy a Keleteurópa biztonságát kiépítő tárgyalások folytatódjanak. A három hatolom szerint Ausztria integritását és függetlenségét föltétlenül meg kell őrizni és éppen ezért szüksége^, hogy a római jegyzőkönyvben fölsorolt valamennyi hatalom (Ausztria, összes szomszédja, továbbá Franciaország, Lengyelország és Románia) szerződést kössön Középcurópa kérdéseinek rendezésére. A nyugateurópai légi paktumra vonatkozóan elhatározták, hogy ezt a kérdést továbbra is vizsgálat tárgyává teszik és előkészítik a londoni kommünikében említett öt hatolom szerződését, valamint a kiegészítő kétoldalú paktumok megkötését. A hatalmak sajnálkozva állapították meg, hogy Németország egyoldalúan megszegte a versaillesi békeszerződés ötödik részét, aipi megingatta a világnak a .biztonságba vetett hitét. A három hatalom miudennek ellenére j bármikor készen áll arra, hogy csatlakozzék i a fegyverkezéseket korlátozó nemzetközi szerződést óhajtó gyakorlati indítványokhoz. A három hatalom elhatározta, hogy diplo-1 rnáciai utón tájékoztatni fogja az érdekelt államokat arról a kívánságról, amelyet a Saint Germainben, Trianonban és Nenilly-ben kökommüniké szerint a három nagyhatalom ebben is megegyezett már. Mig Franciaország és Olaszország hajlandó kölcsönösen megsegíteni egymást ilyen esetekben, Anglia a konzultáció alapján áll, azaz akkut esetekben hajlandó azonnal diplomáciaiig érintkezésbe lépni az érdekelt hatalmakkal, hogy megbeszélje a teendőket. A versaillesi békeszerződés március 16-i megsértésének elbírálása tehát enyhe lesz, de a jövő hasonló eseteire rendkívül szigorú megtorlási rendszert dolgoz ki a népszövetség és a Stresában megegyezett három nagyhatalom, azaz Franciaország kívánságainak és biztonsági követelésednek a jövőben messzemenően eleget tesznek. Bennünket a legközvetlenebbül a harmadik félvonás, a közép európai konferencia előkészítése érdekel. ‘ A dunai hatalmak május 20-áij végre összeülnek, hogy ügyés-bajos dolgaikat az annyira bevált közvetlen érintkezésbelépéssel tisztázzák. A konferencia összehívása még tött békeszerződések katonai záradékai által érintett államok hangoztattok, amikor e határozatok revízióját kérték, A három hatalom javasolja, hogy ezt a kérdést az általános és regionális biztonsági garanciákról szóló szerződések keretében oldják meg. Olaszország és Anglia újból kifejezik azt az akaratukat, hogy a locarnoi szerződésben vállalt kötelezettségeket továbbra is vállalják. A kommüniké ezután megállapítja a három tárgyaló hatalom nézeteinek teljes azonosságát azon a téren, hogy a jövőben minden eszközzel szeptbehe 1 vezkedik a békeszerződések egyoldalú megsértéseivel, mert ezek megzavarhatják az európai békét. E cél érdekében a három hatolom szorosan és szívélyesen fog együttműködni.** A határozatok felolvasása után Mussolini miniszterelnök kijelentette, hogy a három hatolom aktív szolidaritása föltétlenül biztosítani fogja Európa békéjét „KülDolitüiánk azonos" Laval francia külügyminiszter a konferencia befejezése után rádiónyilatkozatot tett Stresában közvetlenül elutazása előtt és megállapította, hogy a stresai konferencia egyetlen célja Általános feltűnést keltett Mussolini bejelentése a konferencia záróülésén. Mint megemlítettük, a cjuce kifejtette, hogy a három nagyhatalom aktív és éber szolidaritása alkalmas lesz az európai béke biztosítására. Ugyanilyen érdekes volt az olasz kormány egyik hivatalos tényezőjének nyilatkozata, A Reuter-iroda tudósítója előtt elmondott nyilatkozat szerint Olaszország rendkívül örül a konnincsen biztosítva. Az osztrák függetlenség általános paktuma csak cikkor válhat valóra, ha Németország is résztvesz a konferencián, Németország részvétele pedig attól a definíciótól függ, amelyet az olaszok a „be nem avatkozás" fogalmával kapcsolatban felállítanak. Ha úgy határozzák meg a fogalmat, hogy Ausztria népének szabad véleménynyilvánítását lehetővé teszi, akkor a birodalom készséggel küld delegátusokat a római összejövetelre. Ha nem. Németország távol marad, s ebben az esetben hiába köt Róma, Páris, Belgrád és Prága a kölcsönös megegyezés alapján álló szerződést Ausztria függetlenségének garantálására, a megállapodás erőszakolt marad, egyoldalú, magánjellegű. s nem tisztázza, sőt bonyolítja a helyzetet — Ugyanilyen előfeltétele a római konferenciának az is, hogy a középeurópai lefegy- verzett államok mint egyenrangú felek jelenhessenek meg rajta, azaz fegyverkezési jogaikat legalább elvben már előre elismerjék, nem pedig csak a konferencia folyamán. Ha igry lesz, akkor a konferencia tisztult és kedvező atmoszférában tárgyalhat a többi középeurópai ügyről. Mi lesz a többi középeurópai ügy? Meggyőződésünk szerint a kisebbségi kérdés fontos helyet foglal el köztük. Rendezése nélkül elképzelhetetlen a dunai kibontakozás. Egyelőre nem tudjuk, miféle pozitív formában kerül napirendre ez a kérdés és miféle kedvező, a kisebbségek előnyére szolgáló megoldást érnek el az érdekelt hatalmak e téren, de nekünk kisebbségeknek saját érdekünkben már most kötelességünk, hogy rámutassunk a kisebbségi ügy fontosságára s figyelmeztessük az illetékesekét, hogy e kérdés megoldása, s a helyzet megjavítása nélkül elképzelhetetlen a dunai kibontakozás, az őszinte kibékülés, a középeurópai Locamó. s illuzórikus minden konferencia, amely a dunai helyzetről a kisebbségi kérdés figyelembe vétele nélkül tárgyal.
