Prágai Magyar Hirlap, 1935. március (14. évfolyam, 51-77 / 3603-3629. szám)

1935-03-20 / 67. (3619.) szám

1935 március 2Ö> Szerda. m 'PRXGAlA\AGfc\RHlUMI» A balkáni forrongás hátterében... Sir Basil Zaharoff utolsó játszmája volt a görög felkelés ? A fegyverkirály utasítására akarta szétrobbantani Venizelos a Balkán-szövetséget Egy negyvenéves barátság titkaiból ■ ■ Háborút kavar a nyolcvanéves aggastyán Páris, március 19. Görögország városai­ban mindenütt leszedik az uccatáblákat, amelyek Venizelosz nevét viselték és igy végleg likvidáltunk tekinthető a polgárhá­ború és valószínűleg végleg eltűnik a görög politika porondjáról Venizelosz, a nyugtalan krétai ügyvéd. A polgárháború kezdetétől fogva suttogták és egyre hangosabban em­legetik, hogy Venizelosz és az egész mozgalom mögött tulajdonképpen megint csak Sir Basil Za­haroff, a háborúk titokzatos kavarója és fegyverszállitója áll* A párisi Avenue Hoche-on van egy pa­lota, amelyet a görögországi események óta ismét kíváncsian figyelnek az emberek. Minden miniszter, minden pénzmágnás és nagyiparos ismeri ezt a házat, amelyet szá­mos regényben is megírtak már. E házban lakik Sir Basil Zaharoff, aki a balkánháborukat és állítólag a világhá­borút is előkészitette. Itt fogadja ma is bizalmasait, ha egészségi állapota megengedi, hogy néhány napra Párisba jöjjön tourainei birtokáról. A nyolcvan éves ember a görög felkelés ideje alatt ismét párisi palotájában idő­zött. Nem törődött a hideggel, a hóviharokkal, az orvosi tanáccsal, mert a leggyorsabban akart értesülni minden mozzanatról, amely ebben az utolsó játszmában történik. A játszmát Zaharoff megbízottja, a negyven év óta vele együtt dolgozó bi­zalmas embere vezette : Eleutherios Veni­zelosz. Találkozás a Pera-patotában 1895-ben Venizelosz még egészen fiatal krétai ügyvéd volt és egyéb nyugtalan fia­talemberekkel együtt konspirált az ottomán uralom ellen. Zaharoff, aki akkor még nem volt angol nemes, ebben az időben Abdul Hamid hadseregét látta el fegyve­rekkel. A meggondolatlan nagyvezir elkövette azt az oktalanságot, hogy Zaharoff verseny­társainál is ágyukat vásárolt. Azon a napon, amikor Zaharoff ezt meg­tudta, a török uralom sorsa megpecsételő­dött. A titokzatos ember mindent elkövetett ez­után, hogy Törökországot megalázza. A konstantinápolyi Pera-palotában a fegyvergyárosnak bemutattak egy Venize­losz nevű urat, akit a krétai összeesküvők küldtek hozzá. Egy évvel későbben La Caneaban felkelés tört ki és Törökország elveszítette Kréta szigetét. Ettől a naptól kezdve a fegyverek ura és a görög államférfi között állandó lett a ba­rátság. Zakatolt hozományt ad Venizelos második feleségének 1910-ben Venizelosz Görögország mi­niszterelnöke lett. Zaharoff időközben sok pénzt keresett az orosz—japán háborúban, de az már régen volt és a fegyverkirálynak uj háborúra volt szük­sége* Ezért Venizelosz segítségét vette igénybe, akinek becsvágya, mint ismeretes, mindig kielégíthetetlen volt. Venizelosz Nagygörögországról álmodott, melynek fővárosa Konstantinápoly lett volna és Sir Basil értett hozzá, hogy támogassa barátját merész álmaiban. Még jobban ér­tett ahhoz, hogy aranyláncokkal kösse magához a görög államférfit. Venizelosz első felesége, akinek két gyer­meke volt, 1895-ben meghalt Sir Basil tehát megházasitotta barátját másodszor is. Egy fiatal angol özveggyel hozta össze, akinek fejedelmi hozományt adott. Ez a hozomány képezte Venizelosz későbbi hatalmas vagyonának alapját. Eérje oldalán az angol asszony finanszí­rozta bizonyos értelemben a görög felke­lést, — természetesen Sir Basil Zaharoff utasításai szerint, ő volt az, aki a párisi Avenue Hocheról Athénbe vitte a parancso­kat, ő volt az, aki tetté változtatta a fegy­verkezés urainak határozatait. A cannesi távirat Hatalomra vágyó államférfi és ügyes ka- landomő : ez volt az a pár, amely Zaha­roff utasítására belső és külső háborúkba döntötte Görög­országot. E háborúk tiz évig tartottak. 1912-től egé­szen 1922-ig. Tudjuk, hogy Sir Zaharoff a két balkánháboruban körülbelül százmillió font sterlinget keresett. Tudjuk, hogy 1920-ban Venizelosz segítségével elűzte Konstantin királyt és Görögországot a kisázsiai kalandba taszította. Mikor a kaland kudarccal fenyegetett és Musztafa Kemal megverte a görög hadsereget, Za­haroff a következő táviratot küldte Veni- zelosznak : „Lépjen vissza. Engedje Kon­stantint visszatérni, ö fog lakolni téve­déseinkért." Zaharoff helyesen látta a dolgokat. Konstantin visszatért, elvesztette a háborút Törökországgal szemben és újból elűzték trónjáról. Venizelosz államférfim neve tisz­tán maradt. 1924-ben diadalmenetben vonulhatott be Athénbe, ahol Plasztirasz kikiáltotta a köztársasá­got. Zakatolf a Balkán-szövetség ellen Zaharoff ettől az időtől kezdve mindig csak az uj alkalomra várt. Ma már telje* sen megrokkant, beteg, ásványvizén és be­főttön él, de még mindig nem akar lemon­dani üzleteiről. Szeme még mindig a Balká­non van, mert Sir Zaharoff elképzelése szerint csak a Balkánon törhet ki az uj európai há­ború ! 1930-ban a görög—török közeledés a legnagyobb mértékben veszélyeztette ter­veit. Még hozzá barátja, Venizelosz utazott; Ankarába, hogy Musztafa Kemállal meg­egyezzék ! Zaharoff ezt nem bírta elvi­selni, visszarendelte Venizeloszt Görögor­szágba, hosszabb előadást tartott neki és néhány kisebb szolgálatot tett régi barátjá­nak. Az államférfi fiai éppen nagy összege­ket veszítettek a cannesi és deauvillei játék- kaszinókban, egy kis pénzbeli támogatásra volt szükségük. •. Az utolsó játszma Venizelosz Görögországba való vissza­térte után állást foglalt a Balkán-szövetség terve ellen. Mikor a Balkán-szövetség Maximosz miniszter fáradozásai következ­tében 1933-ban mégis létrejött, az öreg krétai politikus heves beszédeket tartott ellene. Egy hónappal ezelőtt azután megérke­zett a hir Bulgáriából, az egyetlen ország­ból, amely eddig nem tagja a Balkán-szö­vetségnek, hogy ez az ország szintén be akar lépni a szövetségbe. Ezt a pillanatot használta föl Venizelosz, hogy kirobbantsa a felkelést, amely sú­lyos nemzetközi bonyodalmakra vezethe­tett volna. A dolgok véletlen találkozása ? Nem való­színű. Egy nemzetközi üzletember, akinek neve titokban maradt, Sándor szerb király meg­gyilkolása után beszélgetést folytatott Za- haroffal. Az aggastyán ekkor szó szerint; ezt mondta i — Mindent meg kell tenni, hogy a Bal­kán-szövetséget megakadályozzuk. Egy hideg tavaszelői estén az ágyukirály elhagyta párisi házát, miután megkapta a hirt, hogy a görög felkelés teljesen össze­omlott. Zaharoff és Venizelosz a jelek sze­rint elvesztette az utolsó játszmát... Fiuruhába öltözött és eltűnt egy komáromi diáklány Komárom, március 19l (Saját tudósítónktól.) Különös eltűnési esetiben nyomoznak a csalló­közi hatóságok: Komáromiban eltűnt egy harma- dikgtimuazdsfca leány. A tizen ötesztembős Tóth Margit, özvegy édesanyjával együtt lakot Nagy- megyeren s onnét járt be naponta vonaton a ko­máromi gimnáziumiba, ahol — kora ellenére — csak a harmadik osztályba járt, de jótamüó és jóraagarvúseletü volt és semmi panasz nem merült fel ellene soha.. Magábazárkózott leánynak is­merték, akinek nem voltak bizalmas barátnői. Az utóbbi időben — körülbelül egy hónapja — mindennap beutazott ugyan Komáromba, de az iskolába be sem jött, az,t hitték, évközben kimaradt vagy beteg. Szom­baton reggel a komáromi vasútállomás egyik pá­lyaőre a vasúti sínek mentén, a Kisér felé vezető lépcsőn egy teljes női ruibafelszerelést talált, ci­pő kivételével, mellette iskolatáskáit-, könyvekkel. Megállapítótt-ák, hogy a táska Tóth Margité, va­lamint a ruhák is övéi. Kezdetben arra gondol­tak, hogy a leány, akit még előző este a,z állomá­son láttak, levetkőzött és a közeli Vág-ihiidról a Dunába vetette magát, később a nyomozás uj fordulatot vett s az a gyanú merült föl^ hogy a leány átöltözködött és világgá ment. Megállapi- toittá-k ugyanis, hogy a leány régebben készült a szökésre: fiútestvérének teljes rendruháját vitte el s va­lószínűleg abba öltözött, még a haját is fiúsra nyiratta előző nap a borbélynál. Megnyugtatás okából a rendőrség átvizsgálta a vasútállomáshoz közel eső kutakat s a Vágduna párját is, a leány eltűnésére vonatkozólag azon­ban közelebbi nyomokat nem találtak. Sötétkék fiiuruba, barna harisnya, szürke csíkos ing volt rajta, magával vitt egy fekete tornamadrágot is, haja etonra van nyírva. Kézrekeritésére minden intézkedést megtettek, valamint azt is igyekez­nek kinyomozni, nem került-e esetleg leány ke­reskedők hálójába? — Vásári tolvajbaudát leplezett le a komáromi rendőrség. Komáromi tudósítónk jelenti: A komá­romi vásárokra járó árusoknak gyakran feltűnt, hogy a vásár végeztével kocsijaikról sokmindemféle áru tiint el. Sikerült is lefülelni egy tolvajtársasá­got, amelynek legtöbb tagja többszörösen büntetett előéletű már. A társaság vezére és szervezője Si- pőc András rovottmultu „munkanélküli" komá­romi egyén volt, akinek vezetésével a tagok: Mol­nár János, Molnár Ferenc, Ács Ferenc, Kondrus .An­tal, Nehéz Lajos állandóan fosztogatták a vásáros szekereket, élelmiszert, élőállatot, butoraemüt, ruha­neműt, e-dényekeh szállítva az orgazdákhoz. A hat ember — akik között osak Nehéz Lajos volt az újonc — tiz orgazdát hajlott föl. Az orgazdák között vegyest van férfi és nő, három kereskedő ég két Iparos, a többiek munkások, akik alkalomsze­rűen folytatták az orgazdaság veszedelmes mester­ségét. Kiderült, hogy Sipőc András az állam terü­letéről ki van tiltva. Átadták az ügyészségnek. SzinHÁzKörAv-KoLTmA Régi és uj magyar írók a Magyar írás márciusi számában Prága, március 19. A Magyar írás márciusi szá­mát Juhász Géza „Tudomány vagy csillagjóslás" ci- mü Írása vezeti be. Ez az elmélkedő tanulmány egy készülő irodalomtörténet elé íródott és az iro­dalomtörténet módszereivel foglalkozik. Anölizál- ja, hogy valóban játék-e a művészet, mint ahogy azt Schiller mondja és megállapítja, hogy az igazi irodalomtörténet a XIX. század hajnalán született. Foglalkozik Bodnár hatáselméletével, amely hatás­talan maradt, felvázolja a pozitivizmus lényegét és végül is oda konkludál, hogy az irodalom önálló szervezet és külön világ. Az irodalomnak meg kell lelnie a jelenségek belső okát. — Balogh Ádárn „Szerdai Mózes" ciimmel kedves régi történetet ir. Trenesént ég Komáromot eleveníti fel és megírja, honmét származott az a különös ember, aki Sze- redai Mózes névre halgatott. — Zsadányi Mária „Krumplileves" címmel ir kedves és irodalmi nívó­jú történetet. — Kodolányi János „Majális" című novellája hosszabb iélekzetü írás és a kitűnő itő minden felkészültségét és elmélyültségét revellálja. — Külön ki kell emelni Surányi Miklósnak ^No­vember 8" cimü novelláját, amely azzal kezdődik, hogy a szövetségeseknek Párisba való első bevonu­lása után, amikor Napóleont száműzték Elba szige­tére, István gróf visszatért Béesbe. Nem mondja meg, hogy ki ez az István gróf, akinek alakja a novella folyamán egyre jobban megnő, úgyhogy az olvasó lélekzetfojtva követi egy élet kiteljesedését. A mesterien megirt novellába belejátszik Páris és Bécs, érdekes emberek g történetek, a Lichnovskyak, Károlyi György7, Lichtenstein Vencel, Schwarzen- berg Károly herceg, az Esterházyak. Külön szépsé­ge a novellának, amikor Surányi megírja (napló­jegyzetek formájában), hogy Réos üres, mert Ferenc császár Budára vitte vendégeit. Megismerkedünk Windi6chgraetz herceg erkölcsi világképével és sok rendkívül érdekes korabeli jelenséggel. A no­vellát a Magyar írás legközelebbi számában foly­tatni fogja. Féja Géza a Magyar Irodalmi Szemlé­ben József Attila válogatott verseinek kötetével, — Adófizetés ellen agitáltak; 14 napi fog­ház. Nyitrai munkatársunk jelenti: A kerületi bíróság hétfőn tárgylata Lencsés Dominik és Rint-a Ferenc mocsonoki gazdák bünperét, akik a múlt év szept.-ben a jegyzői hivatalban han­goskodtak és arra izgatták a jelenlevőket, hogy ne fizessenek adót. A tárgyaláson a vádlottak kereken tagadtak, de a tanuvallo-mások alapján a bíróság fejenkint 14 napi fogházra ítélte őket. J továbbá Nagyiványi Zoltán könyvével („Idegenlégió- 1 tói a Szovjetunióig"), Darvas József „Vizkereezttől Szilveszterig" és Maroonnay Tibor uj verseivel fog­lalkozik behatóan. — Zapf László három alapos ol­dalt szentel Erdőházi Hugó uj verseinek, Szombathy Viktor Oszvald Dániel verseiről ir. Egri Viktor „Aki Adyt inspirálta" címmel közöl tanulmányt Ady Endréről. „Vallomása alapján nem nehéz megálla­pítani, hogy Szilágyi Géza egyéni hangja nemcsak tetszett Adynak, de egyenesen inspirálta", Írja Egri és ezt a hatást analizálja. — Szitnyay Zoltán „Ba- lassy Bálint és a setmeoiek" címmel irt értekezett. „1578d>an nyílt ellenségként állanak egymással szemben Balassy Bálint és Selmecbánya magisztrá­tusa", — irja ebben a tanulmányban, amelyben nyomon követi a fiatal Balassy Bálintot. Igen ér­dekes részlet ez a nagy magyar lírikus életéből. „A Selmecbányái levéltár feldolgozásra váró gaz­dag anyaga bizonnyal rejteget még érdekes adato­kat Szitnya várának kalandos életű főuráról." A szélsőségek embere volt, aki keservesen felpanaszolt rabságának tulnoymó részét vidám lengyelkedésben tölti el. Benvenuto Cellini-szerü jelenség a magyar irodalom életében, de mindezeken felül nagy mu­zsikusa a magyar nyelvnek; — Zapf László „Em­beri vagy társadalmi ideálok" cimü tanulmánya a mai társadalom alapelemeivel foglalkozik. Érdekes megállapításokra jut, többek között arra, hogy a pesszimizmus volt az európai gondolkodásnak a po- gány-görög optimizmussal szembehelyezett nagy komponense, amely Európát minden más földrész ég ország művelődésétől elválasztotta és valóban európaivá, azaz a végtelenségig problematikussá, gondolkodóvá és lelkiismeretessé tette. „Történelmi gyökereit a kereszténységben találjuk meg, amely a népvándorlás pogány pusztításai után a mai Euró­pa alapjait megvetette." Arra a konklúzióra jut, hogy az emberiség gondolkozása bár válságok- u esik most át, jelentős fordulóponthoz érkezett el. Még vannak egyoldalú társadalmi ideálok hirdetői, azonban korunk nagy gondolkodói már érzik az uj emberi ideálok szükségességét és egy uj idealizmus veti a jövő történelmére Ígéretes kontúrjait. — Estók Gyula „Egy akadémikus ankét margójára'4 cimü tanulmányában a fiatalság kérdésével foglal­kozik. Rámutat a kétnapos beregszászi kultúránkét hatásaira és azt mondja, hogy ,.a megfelelő kultur- nivó megteremtése társadalmunk mellőzhetetlen feladata, mert a magyarság itteni fenmaradás'mak egyik biztosítéka kulturexpanzivitása." A Magyar írás márciusi számát gazdag színházi, film- és ze­nei beszámolók teszik teljessé. Morvav Gyula, Sántha György, Mihály László. Telek A. Sándor, Kossányi József jobbnál-jobb versekkel szerepel­nek. 7

Next

/
Thumbnails
Contents