Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-08 / 33. (3585.) szám

10 T>RXCAlMA<AARHlRLag 1935 február 8, péntek* KéZCÍAZDAiSafiP . Emelkedett a nagykereskedelmi indexszám — Zárul az agrárolló Prága, február 7. A nagykereskedelmi in­dexszám január folyamán a decemberi kimuta­tásban közölt 714.7-ről 719.7-re emelkedett Az index emelkedését a mezőgazdasági termények Prága, február 7. Az állatmonopóliumról szóló kormányrendelet előkészítő munkálatai befejeződésükhöz közelednek s a kormányren­delet végleges tervezete rövidesen az illetékes tényezők elé kerül. Az uj monopólium terve, amint arról ismételten beszámoltunk, az érdekel­tek körében nagy aggodalmat keltett. Főképpen az állatkereskedők, továbbá a hentesek és a mészárosok féltik egzisztenciájukat és attól tar­tanak, hogy az állatmonopólium következté­ben kiszorulnak a piacról. A köztársaság egész területén tiltakozó gyűlése­ket .tartottak úgy az állatkereskedők, mint a hen­tesek és a mészárosok s egyik tiltakozásukat a másik után juttatták el a kormányhoz. A kereskedők attól tartanak, hogy a kormány ezeket a tiltakozásokat nem veszi olyan mér­tékben figyelembe, amilyenben azt az érde­keltek kívánatosnak tartják, ezért újabban moz­galom indult meg aziránt, hogy a tervbevett Állatkereskedelmi Társaság keretén belül ér­vényesíthessék szerzett jogaikat. A történelmi országok területén működő cégek többnyire országos szervezetbe tömörültek s drágulása idézte elő. Decembertől január végéig a mezőgazdasági cikkek indexszáma 695.7-ről 713.6-ra ment föl, ezzel szemben az iparcikkek indexszáma 723.6-ról 722.6-ra csökkent. ezek az országos szervezetek lehetővé teszik számukra azt, hogy nagyobb súllyal léphesse­nek föl érdekeik képviselete során. A szloven- szkói kereskedők közül eddig csupán a hente­seknek és a mészárosoknak volt pozsonyi szék­hellyel olyan megfelelő országos egyesületük, amely igényt tarthatott arra, hogy az Allatke- reskedelmi Társaságba bevonják. Most újabb tö­mörülésekről számolhatunk be. A csehszlovákiai állatkereskedők bevásárlási és értékesítő szövetkezetét létesítettek, mely most tartotta alakuló közgyűlését Prágában. A szövekezet tagjai sorába fölveszik úgy az ál­latkereskedőket, mint az importőröket. Az uj egyesület kizáróan azzal a céllal alakult meg, hogy az állatkereskedők és importőrök jogait képviselje az állatmonopóliummal kapcsolat­ban. Megmozdultak a kárpátaljai mészárosok is, akik szintén megalakították a maguk érdek- képviseleti szervét A kárpátaljai uj egyesület azzal a követeléssel fordult az illetékesekhez, hogy számára megfelelő működési lehetőséget nyújtson az Állatkereskedelmi Társaság kere­tein belük A kórpánijai állatkereskedők szintén egyesületet alakítanak. Az egyesület alapszabályainak tervezete már el­készült és az előkészületi munkálatok lebonyo­lításával hattagú bizottságot bíztak meg. Nagyfontosságu indítványok a szlovenszkói juhtenyésztés támogatásáról Pozsony, február 7. A szlovenszkói tarto- mánygyülés legutóbbi ülésén a juhtenyésztés kérdéséről tanácskozott. Ez a kérdés újabban azáltal lett időszerű, hogy az érdekeltek a szlovenszkói gyapjú értékesítése kérdésében különféle javaslatokat tettek. így a többi kö­zött azt indítványozták, hogy Zólyomban gyapjuértékesitő központot léte­sítsenek. A központ feladata lenne a gyapjú minőségé­nek följavitása érdekében intézkedéseket tanni, ugyancsak ez a központ végezné a gyapjú osz­tályozásának munkálatait és intenzív tevé­kenységet fejtene ki a szlovenszkói gyapjú árának biztosítása érdekében. Egy másik in­dítvány azt kívánja, hogy a kormány kötelezze a szövőipari vállalatokat arra, hogy állami szállítások lebonyolitása során elsősorban szlovenszkói eredetű gyap jut dolgozzanak föl. Az indítványokat a kormány illetékes köze- ge'Vz juttatták. A zólyomi gyapjuértékesitő központ kérdésében végleges állásfogla'ás nem történt. Lehet, hogy nem létesítenek külön gyapjuértékesitő központot, hanem csupán az állami kutatóintézet keretében szerveznek gyapjú vizsgáló alosztályt, Hir szerint a föld­művelésügyi minisztérium a szlovenszkói gyap­jú értékesítésével kapcsolatos indítványokat támogatja. (Devizapiac.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 2, Brüsszel 0.25, Zürich 0.25, Helsingflors 0.20, London 0.10, Milánó 0.40, Oslo 0.50, Paris 0.05 és Stockholm 0.50 koro­nával megszilárdult. Varsó 0.50 koronát vesz­tett árfolyamá'bóL Nátha, katarrhus kezelése RhinosannaL A Khinosan tudományos alapon van felépítve, használata egyszerű, hatása bizáos. A Rhimo- san belélegzése által bevonódik az orr nyál- k abá rtyája egy kellemes antiszeptürus párá­val és rövid pár óra alatt megszünteti a nát­hát és katanrhust Meghűlésnél 8—i csepp Rhinoeant zsebkendőre cseppentve mélyen belélegzünk. Ezt naponta többször megismé­teljük. Az infekció rövidesen megszűnik. — Egy üveg Rhimosan ára 12 korona. Kapható: Vörösrák gyógyszertárban, Bratislava, Mi- hálykapu. (A Pesti Magyar Keresked. Bank közgyűlé­se.) Budapestről jelentik: A Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank ünnepélyes külsőségek között tartotta meg idei közgyűlését. Weisz Fülőp el­nököt bensőséges ünneplésben részesítették 75. születésnapja alkalmából. Ama bejelentés, hogy Weisz Fülöp ezentúl csak a szorosan vett Irányí­tást tartja meg és az ügyvezetést átengedi dr. Stein Emil vezérigazgatónak, csak újabb ajkai­mul szolgált arra, hogy a közgyűlés elismerését fejezze ki az elnök iránt. A közgyűlést Weisz Fülöp nyitotta meg és az igazgatósági jelentés fölolvasása után Teleszky János volt pénzügy- miniszternek adta át a szót, aki bejelentette, hogy Weisz Fülöp előrehaladott korára való tekin­tettel megválik a bank folyóügyeinek intézésé­től és ezentúl csak a kifejezetten elnöki munka­kört fogja ellátni. Teleszky János hosszabb be­szédben méltatta Weisz Fülöp érdemeit, majd dr. Török János kanonok fejezte ki a részvénye­sek elismerését. A közgyűlés az igazgatóság ösz- szes javaslatait elfogadta és Így a részvényenkénti 3 pengő osztalék már kifizetésre is kerül. Az igazgatóságba uj tagként dr. Mezei Pált, a fel­ügyelőbizottságba pedig Balonyi Ágostont vá­lasztották. Az állatmonopólium miatt országos szervezetbe tömörülnek Kárpátalja állatkereskedői és mészárosai Itleseorszá gf Mackómese — De mikor nem is vagyok álmos, iga­zán, anyu. egv cseppet sem! — nyafogta Talpas, a kis mackó és igyekezett kácouszni aiz anyja kezéből. — Akkor iis aludni mégy, még pedig azon­nal — lökte hátba gyengéden Mackó néni a csemetéjét. — Ilyenkor miniden jóravaló mackó aludni megy. Mit akarnál csinálni ébren az erdőn, télen? Maid hia kialudtak magunkat, februárba® kikukkantunk és megnézzük, jön-e már a tavasz? No. egy­; kettő, indulás befelé! Nem volt mit tenni, Talpas megadta ma­gát. Benn a barlangban már sorra feküdtek a testvérei; Lompos csak egyet-egyet pislo­gott, Morgó meg’ az ágasak álmát sőt öreg Mackó, az édesapjuk is nekikészül! a lefekvésnek. Nem sok idő telt bele, Mackó néni is elfoglalta a helyét közöttük, egyik fülére ráfeküdt, a másikkal betakarózott, le­hunyta hát Talpaskának óis a szemét s ez­zel csend lett a barlangban, csak néha mor- gott egyet álmában Morgó, a legkisebbik mackós; verek. Benn a városban ezalatt tovább folyt, az élet. Az emberek csodálkoztak, hogy még nem esik a hó. a gyerekek lesték, 'hogy mű­kor lesz máT jég. de azért senki sem volt nagyon szomorú azért, hogy nincsen erős hideg. Január végén .már azt, hitték, elmú­lik az egész tél hó és fagy nélkül, a gyere­kek már itt-ott a tavaszi kabátot emleget­ték. az anyukák azonban aggodalmasan csó­válták a fejüket. —- Baj lesz ebből — mondogatták. — meglát iátok, ha a medve kidugja a fejét februárban, Gye, rty ászén tolókor és ilyen enyhe idő lesz, visszabujik a barlangjába. Akkor aztán várhatjuk a tavaszt. De hát az apróságok hitték is, nem is. amit az anyukák mondogattak, meit hát a, •gyerekek nem hisznek ám el mindent, amit, a felnőttektől hallanak. Aztán ez nemcsak az embergyenek éknél van ágy, a mi kis mac- kónk is ilyenfélekénnen gondolkozott, ami­kor februárban Mackó néni oldalán kikuk­kant cd t a barlamg nyílásán. — Nini. — kurjantott a kis Mackó, — hi­szen elmúlt már a tél, nincs hideg e<ry csep­pet sem, eső esik odakinn ki is aludtok ma- gunkait, Isten veled, barlang! — No. ha eddig vártunk, akkor várunk még egy darabig, — nézett körül Mackó né- nii, — nem lesz itt egyhamar ió idő. Hiszen még csak most kezdődik a 'hideg; iát al­szunk még odabenn, amíg kitavaszodik. Talpas némán tűrte, hogy Maokó néni fii lön!ogja és becipelje a barlamg mélyére. Le hl hunyta a szemét és úgy tett, mAnŰh* aludnék. Amint aztán észrevette, hogy Mac­kó néni már szép egyenletesen horkol, nesz­telenül feltáp ászkodott és kisompolygott. a barlangból. Hogyisne, csak nem fog benn szuszogni, amikor idekinn mái- lassacskán megérkezik a tavasz, akármit is mond anyu­ka. Hiszen nem keII mindent elhinni, amit a felnőttek mondanak. Talpas boldogan sétált az erdő kopasz fái közt. De másnap már egy kicsit elfáradt a® őgyelgéstől, meg, tudja Isten, mintha a gyomra is megkordnlt volna olykor. Aztán egyszerre álmélkodva figyelt fel a kis mac­kó arra a töméntelen fehér virágra, amely a fák tetejéről szállingózott lefelé. — Nahát! — mondta csodálkozva és a fák tetejét kémlelte, de néhány pillanat múlva rémülten kapkodta a fejét, mert a fehér vi­rágok rátelepedtek a bundájára és hidegek voltak. — Ez hő, — állapította meg Talpas — és továbbindult az erdő széle felé. Az igazat megvallva, már nem bánta volna, ha fedél alá jut és megmelegedhetik valahol. Egy­szerre csak ujjongó hangok ütötték meg a fülét. — Itt gyerekek vannak a közéiben, gondolta örömmel és megindult a hangok irányában. Amint kibukkant, az erdőszéléin, látta, hogy néhány gyerek egy befagyott tócsa tetején csuszkái. Mások meg a hóba markoltak és labdát csináltak bel őles hogy hátbaüssék vele egymást. Talpas nem tudta, a csúszkáló gyereke­ket nézze-e inkább vagy a hólabdát. — Uff, — mordult meg egyszerre és *- szeméhez kapott, az egyik hólabda ugyani* éppen orron találta. — Medve! — kiáltotta el magát az egyik gyerek ijedten. — Jegesmedve! Fehér! — lódította a má­sik s erre valamennyien elfutottak. Mire szegény Talpas kiprüszkölte az or­rából, kiköpködte a szájából és kidörzsölte a szeméből a, havat, nyoma sem volt a gye­rekeknek. A kffís Mackó így hát nyugodtan indult az elhagyott hely felé. Az ám. még oda sem ért jóformán, már a levegőben ka­limpált mind’a négy lába, úgy elcsúszott a jégen. Persze, hamarosan talpraálit, de bi­zony csak azért, hogy újra elpotyogjon. Most már óvatosabban tápászkodott fel és éppen meg akarta próbálni nem tadina-e ő is úgy csúszkálni, miint a gyerekek, de ebben a, pillanatban egy reccsenés hallat­sz,ott és zsuppsz! - Talpas má.r benne fe­küdt az utszéld tócsában. Beszakadt alatta a jég. Hát meg kell hagyni siralma* állapotban Jcászolódott ki onnan. Amúgy is fázott, éhes fo volt, most meg a bundája is vizes lett — ezzel aztán be is telt a mérték. Nagy keservesen talpra állt és megkereste az utat. amelyiken jött. Ha volt valaha kis mackó, aki fürgén szedte a lábát, bizony a mi kis Talpas barátunk volt az. Mire hazaért a barlang elé, fehér volt köröskörül az erdő. havasak a fák, hideg, éles szél fújta a táncoló hópelyheket. Tal­pas megkönnyebbült sóhajjal foglalta el a helyét Morgó mellett a barlang mélyén. Azóta évek múltak el. Február 2-án, ami­kor minden mackó meg szokta nézni, köze­ledik-e már a tavasz, Morgó meg Lompos ki-kidugdossák az orrukat a barlang nyí­lásán az édesanyjuk mellett. Talpas azon­ban beljebb húzódik őre? Mackóhoz, a bar­lang mélyére 8 elő sem jön, amig Mackó ne ni hátra nem szól: Legvadabbul tombol a tél, Hó van, jég van, köd és pára. Gyertek mackók, miért a tavasz Megérkezik nemsokára. Balassa Lili. BUMERÁNG... BUMM! Láttatok már bumerángot? Az olyan bot, mely ha talál, biztos halál s ha célt téveszt, körben kaszál és visszaszáll. Nem tudta ezt a tengerész, dob egyet és — lak n szörnyű *»««!epetfcl .7 Uf bélyegek A csehszlovák posta március 7-én, Maeauryk elnök 85-ifc születésnapján, uj bélyegsoroza­tot bocsát ki Masaryk elnök képével. A tát­rai nemzetközi sivensenyek napjaiban és március 7-én a posta különleges bélyegzőt fog használni. Legutóbb Németország adott ki uj bélyegeket a saari népszavazás alkal­mából. A népszavazás utáni napon forga­lomba hozott uj bélyegeken egy anya képe van, amint átöleli leánygyermekét. * CSINTALAN JANCSI CSINYJEIBÖL Csintalan Jancsi egy este _ együtt sétált barátjával, Agyabugya Bandával. Csinta­lan Jancsi egyszer csak be-zörget egy ide­gen ház ablakán. Az ablak kinyílik és egy öreg ur megkérdi: — Mit akartok, fiacskáim? — Bocsánat — mondja illedelmesen Csin­talan Jancsi, — csiak figyelmeztetni akar­tam, hogy egyik ablakuk nyitva van. — Melyik? — Ez, amelyiken kinéz. %

Next

/
Thumbnails
Contents