Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-07 / 32. (3584.) szám
^PRAuAW * lAurAK^rlI kümk is»33 rcoruar /, csütörtöK. Éles vita Eckhardt és Bethlen között Magyarország külpolitikai irányzatáról Bethlen legutóbbi cikkének visszhangja ■ Milyen álláspontot foglaljon el Magyarország a meginduló nemzetkózi tárgyalásokon? ■ Gömbös szolnoki beszédének kétféle magyarázata j ■ m, >■v<'. ■ Budapest, íeíbnuiár 6. (Budapesti szerkesztő- a KiégiiiTiik tel eifonj elenbóse.) Gróf Bethlen István ívelt magyar miniszterelnök legutóbbi cikke, amely a Pesti Napló szombati számában jeli \ lent meg „Uj lehetőségek a Duna völgyében" ciimmel, meglehetős visszhangét keltett a magyar sajtóban s egyne-másra nyilatkoznak róla ► az egyes vezető pőlitikusok a hozzájuk leg- iközelebbálló lapokban. Élénk figyelmet keltett különösen Eckhardt Tibornak, a független kisgazdapárt vezérének az Uj Magyarság mai számában megjelent vezércikke. Eckhardt ebben a cikkében érinti a római olasz-francia megegyezést, majd részletesebben foglalkozik a londoni francia-angol egyezménnyel és e két megegyezésnek az általános európai, de elsősorban Magyarországot illető kihatásaival. Eckhardt örömmel üdvözli a két megállapodást, amelyeket az általános európai atmoszféra megenyhülésére és ezzel a szilárd béke megteremtésére fontos etappnak tekint. A londoni megegyezésben elhajlást lát a Barthou-iféle túlfűtött és mesterséges francia politikai állásponttól, amely a francia-orosz katonai szövetségben kereste Franciaország biztonságának garanciáját, ami pedig Eckhardt szerint Európára nem jól végződhetett volna. Laval ezzel szemben elindult az igazi béke utján, amely főként a nyugateurópai nagyhatalmakkal való együttműködésben látja a francia érdekeket helyesen megvédve. A nemzeti szocialista Németország katonai megerősödése és egyenjogúsítása Eckhardt szerint nem vonja immár maga után a fegyverkezési versenyt és a háborús katonai szövetségek rendszerének, vagy pláne a bekerítés i politikának a felelevenedését, hanem ellenkezőleg a méltányosságon és kompromisszumon alapuló európai együttműködés felé tereli öreg földrészünk nemzetközi életét. Eckhardt Tibor cikke további részében élesen szembehelyezkedik Bethlen ismert cikkének Magyarország kívánságai kérdésében elfoglalt álláspontjával. Senki sem érezheti át nálamnál jobban annak a veszélyét, — írja egyebek között Eckhardt, — ha fölösleges -ráugatásokkal túlfeszítjük a húrt. Nem j szabad azonban miár előre elvi kijelentéssel gúzsba kötni a kormány kezét a meginduló • tárgyalások előtt. A londoni hivatalos kommüniké szerint Középeurópa uj rendje az összes felek között folytatandó szabad tárgyalások utján épül fel. Ugyanez a hivatalos közlemény Németország számára önként kilátásba helyezte a ver- saillesi szerződés legnagyobb jelentőségű részének, az 5-ik cikkelynek módosítását és ugyanakkor Magyarország guzsbakötött kézzel jelenjen meg ezeken a tárgyalásokon? Hát ki beszéljen ott a magyar kérdésről és a magyar követelésekről, ha mi hallgatunk?" Ebben a tekintetben Eckhardt inkább osztja Gömbös nézetét, amelyet legutóbb szolnoki beszédében és a magyar távirati iroda munkatársának adott nyilatkozatában kifejtett. Végűi Eckhardt kijelenti, hogy megingathatatlanul hisz abban, hogy az eddigi nemzetközi elzárkózás Magyarországgal szemben ezután már fenn nem tartható. A válasz Budapest, február 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Eckhardt Tibornak az Uj Magyarság mai számában megjelent vezércikkére gróf Bethlen István volt miniszterelnök már a ma délutáni Az Estben megadja válaszát. — Cikkemben Magyarország követelései kérdéséről körülbelül ugyanazt mondottam, amit Gömbös miniszterelnök Szolnokon, — írja egyebek között Bethlen, — Csak talán más szavakkal s én mintegy negatív formában fejeztem ki, amikor azt mondottam, hogy „semmit sem irhát alá Magyarország, ami kívánságai békés teljesítése lehetőségének az útját elvágná a jövőben, vagy a legcsekélyebb lemondást is jelentené, s Magyarország szabad kezét e téren megkötni alkalmas volna." Ezzel szemben megállapítom azt is, hogy Gömbös miniszterelnök ur sem mondotta azt Szolnokon, hogy a meginduló tárgyalások során konkrét területi kérdéseket fog felvetni, vagy pedig arra fog törekedni,1 hogy ezek a kérdések valamilyen konkrét formában megoldást nyerjenek. Aki ezt igy értette volna, az valószínűleg rosszul értelmezte a nyilatkozatot. Eckhardt talán Gömbös intencióiról jobban van informálva, mint én, de mindazt, amit Eckhardt Gömbös szolnoki beszédének imputál, az ott elhangzott szavakból következtetni nem lehet. Én nem osztom Eckhardt optimista felfogását ebben a tekintetben a nemzetközi helyzetre vonatkozólag. Ha csalódnék, csak vele együtt fogok örülni. Gráf Apponyi György Bethlen pártián Budapest, február 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen volt magyar miniszterelnök legutóbbi cikkével foglalkozik az Újság vezércikke is, amelyet „Uj lehetőségek a Duna völgyében" címen gróf Apponyi György országgyűlési képviselő irt. Apponyi ebben a cikkében a legteljesebb mértékben egyetért Pária, február 6. A londoni konferencia eredményének vitája még mindig nem csitult el a világsajtóban. A francia fővárosban nagy feltűnést keltett a moszkvai Izvesztija hivatalos kommentárja, amelyben a szovjetköztársaság lapja szemrehányásokat tesz Franciaországnak a londoni egyezmény miatt. A szovjet felfogása szerint Franciaország angol befolyásra közeledést mutatott Németország felé s ezzel bizonyos fokig elárulta az orosz szövetséget. A szovjet továbbra is kitart a keleti paktum megkötésének gondolata mellett és hibáztat minden olyan kezdeményezést, amely a nyugati nagyhatalmak külön összefogását akarja megvalósítani. A tervezett négyhatalmi légvédelmi paktum pedig olyasvalami, ami a régi négyhatalmi paktumtervek uj formájában való fölujitását jelentené. Alphande, Franciaország moszkvai nagykövete az Izvesztija cikke után azonnal utasítást kapott, hogy tájékoztassa az orosz kormányt a londoni megegyezés utáni helyzetről. A nagykövet máris átnyújtotta az orosz külügyi népbiztosnak azt a francia jegyzéket, amely a londoni megállapodás pontos kommentárját tartalmazza, A francia fővárosban a lehető legnagyobb figyelemmel tekintenek minden politikai megmozdulásra, amely London után Németországban történik. A német birodalomban szemmel- láthatóan időt akarnak nyerni. A berlini külügyminisztérium kijelentette, hogy két-három hétig fog tartani, amíg a német kormány végérvényesen és alaposan megvizsgálja a helyzetet és nyilatkozhat. A német sajtó és a hivatalos körök kommentárjai még mindig kedvezően ítélik meg a helyzetet és büszkén utalnak arra, hogy a birodalom tulajdonképen csak a londoni megállapodás után nyerte vissza teljes európai egyenjogúságát. Viszont a lapokban egyre több az a kívánság, amit a megállapodás fejében Németország a nagyhatalmak elé tálal. Feltűnést keltett Rosenberg cikke a Völkischer Beobachterben, amelyben a nemzeti szocializmus hivatalos publicistája a biztonság kérdéséről elmélkedik és kifejezésre juttatja, hogy minden hatalomnak más biztonsági problémái vannak s az a hatalom, amely nem siet azonnal a francia és angol felfogásnak megfelelő biztonsági szerződés megkötésére, még nem nevezhető a béke ellenségének. Hosszú és nehéz tárgyalásokra van szükség, amíg a biztonsági keretszerződés megteremthető lesz, Bethlen megállapításaival és helyesli Bethlennek elgondolását, hogy Magyarországnak előbb a jó szomszédi barátságos légkört kell megteremtenie a köriilöttelevő államokkal és csak ilyen légkörben tárgyalhat azután MagyarorBudapest, február 6. (Budapesti szerkesztős égünk telefonijelentése.) A képviselőiház pénzügyi és közgazda-sági bizottságának mai ülésén Keresztes Fiisclher fealllgyminiLsa-teff is felez ólait s röviden vár lasiziolt az orvosi kamara felállításáról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott beszédekre. A magyar belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a javaslat nem jelent lépést a korporációs állam felé, mint ahogy néhány szónok efölött aggodalmát kefejezte. Magyarországnak kitaposott ösvéA birodalom katonai követelései lassan-lassan pozitív körvonalakat kapnak. Illetékes körök a londoni légvédelmi szerződéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy Németország hajlandó részt- venni e szerződés tárgyalásain, de csak akkor, ha hadi repülőgépek építésének terén ugyanolyan jogokat kap, mint a többi nagyhatalom. Németország azt követeli, hogy olyan légi flottát tarthasson, amely a vele határos államok egyesített légi flottájának körülbelül 45 százalékát teszi ki, de mindenesetre legalább akkora, mint a francia légi flotta és körülbelül háromezer hadi gépből állana. Ez a követelés természetesen nagy felháborodást keltett francia politikai körökben. Kassa, február 6. (Kacsai szerkesztőségünk telelőn jelenté se.) A kassai felső bíróság kedden este hirdetett ítéletet Tornallyay István és társai ügyében, akiket — mint airról a Prágai Magyar Hírlap megemlékezett —kémkedéssel és katonai árulással vádolt. A felsőbíróság helybenhagyta Fejes Mihály sofőr nyolcévi fegyházbüntetését katonai árulás büntette miatt, valamint Tornallyay Istvánné felmentését a kémkedés vádja alól és tizen- négynapi fogházbüntetését közbékeháboritás vétsége miatt; helybenhagyta továbbá dr. Gamauf István, Balázs Andor, Marmorstein Márk és Treuling Györgyné felmentését és dr. Gamauf, valamint Balázs 100 koronás pénzbüntetését tiltott fegyverviselés miatt. A felsőbíróság csupán a Bede János és Ligárdi Gyula tornaijai sofőrök ügyében hozott alsófoku felmentő ítéletet változtatta meg, s mindkettőjüket bűnösnek találta a kötelező feljelentés elmulasztása miatt s ezért fejenként nyolchavi börtönEgészségesjfehé^ minden arcot vonzóvá és széppé tesznek. Ha szép fehér fogazatot óhajt, úgy tisztítsa fogait reggel és este a pompásan üdítő ízű Chiorodont- fogpasztával. A fogak már rövid használat után is gyönyörű elefántcsontszerü csillogást kapnak. Tubusa Ke 4•—. Belföldi gyártmány. szag azokról a kérdésekről, amelyekről ma még szóba sem állanak vele. Különösen részletezi a magyar-csehszlovák gazdasági közös érdekeket, de szerinte külpolitikai adottságok is vannak, amelyekben Magyarorszgának és főkép Csehszlovákiának érdekei nem ellentétesek. A magyar-csehszlovák közeledés és együttműködés szerinte magával vonná Ausztriát is, és ezt az országot is kivonná eddigi izoláltságából, amelyben előbb-utóbb a nagynémet expanziós törekvések áldozatává válhatna. nyei vannak a nem kell idegen kísérletekhez folyamodnia. Jóslásokba nem lehet ugyan bocsátkozni, hogy valamikor az állami fejlődés nem fog-e más irányba vezetni, de bizonyos az, hogy ma Magyarországnak ez a kérdés nem kell, hogy gondot okozzon. Magyarországon nem kell félni a diktatúrától, mert olyan alkotmánya van, amelynek keretei között a magyar problémákat tökéletesen meg lehet oldani. Mindezekből az előjelekből látni, hogy a tárgyalások London után ugyan meg fognak indulni, de korántsem lesznek könnyűek és egyszerűek. Számtalan probléma vár elintézésre s a tárgyi ellentétek Franciaország és Németország között még mindig óriásiak. Tegnap jelentettük, hogy a Reuter-ügynökség megcáfolta az angol államférfiak berlini utazásának hirét. Berlinben e cáfolatot nem veszik túl komolyan, de kijelentik, amennyiben a brit miniszterek nem utaznak Berlinbe, Göring tábornok, porosz miniszterelnök, a birodalom egyik legkiválóbb légügyi szakértője, utazik Londonba, hogy a légvédelmi szerződésről tárgyaljon az illetékes angol körökkel. büntetést szabott ki rájuk. A büntetést azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek ‘vették. Dr. Liueky áliamügyéez Fejes Mihály ügyében megnyugodott az ítéletben, a többi vádlott ügyében azonban semmis égi panaszt jelentett be s így az ügy még a brümná legfelső bíróságot is foglal- ko &tatmi fogja. Szabadlábra helyezték Benkovich Guidót Rozsnyó, február 6. (Saját tudósítónktól.) Benko- vich Guidót, az országos keresztényszocialista párt rozsnyói szervezetének elnökét, múlt év október 6-án — mint ismeretes — Fejes János szerkesztővel és Vas László tanárjelölttel együtt rendtörvényes vád alapján letartóztatták. A rimaszombati vádtanács határozata értelmében Benkovichot most óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Benkovích néhány nappal ezelőtt érkezett vissza családja körébe. Újabb diplomáciai összejövetelek előtt üiiring L®fifi<S<ml»a utazik a légvédelmi tárgyalásokra Grasz-franda StimagyarázMás - Mimet légügyi követelések - Hosszadalmas tárgyalásokra van kilátás „Magyarország nem lesz korporációs állam" — mondja a magyar belügyminiszter A kassai felsőbíróság ítélete Tornallyay István és társai kémkedési ügyében Bede és Ligárdi büntetéséi súlyosbították a többi ítéletei helybenhagyták
