Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-07 / 32. (3584.) szám
4 1935 február 7, csütörtök. Ruszinszkói agrárpárti törvényhozók érdekes felvonulása egy becsuletsértési pőrben Mit mondott Scerecky képviselő Sajó munkácsi márkakereskedő előtt Baéinsky szenátorról? ■■ A tárgyalást újabb tanuk kihallgatása céljából elhalasztották Munkács, február 6. (A P, M. H, tudósítójától.) Érdekes becsületsértési és rágalmazási pert tárgyalt a napokban a ungvári járásbíróság. A per középpontjában R. Vozáry Aladár munkácsi szerkesztőnek egy levele állott, amelyet Vozáry Zajic agrárpárti képviselőhöz intézett s amelyben figyelmeztette Zajicot, hogy Sajó Lajos nevű munkácsi marhakereskedő azt a hirt terjeszti vele kapcsolatban, hogy Sőerecky agrárpárti képviselő az ő jelenlétében kijelentette, hogy Bacinskyból azért nem lesz ruszinszkói kormányzó, mert csak harmincezer koronát tudott volna áldozni erre a célra, mig Hrabár ötvenezer koronát ad Zajicnak, Ezt az állítólagos kijelentést súlyossá teszi, hogy állítólag Bacinsky szenátor jelenlétében hangzott el, tehát az a látszata, mintha maga Baőin- sky is azonosítaná magát e feltevéssel. Vozáry hangoztatja a levélben, hogy a magyar lovagiasság késztette őt arra, hogy felhívja Zajic figyel mét a rágalmakra és felkérje őt, reflektáljon rá, mielőtt még nyilvánosságra hozná lapjában. Zajic válaszolt is Vozáry levelére, megköszönte a figyelmeztetést és közölte, hogy úgy Scerecky, mint Bacinsky kijelentették előtte, hogy Sajó valótlant állít velük kapcsolatban. A levélváltással az ügy azonban még nem ért véget, mert Scerecky becsületsértés és rágalmazás miatt perbe fogta Vozáryt és Sajó Lajost. A per mostani második tárgyalására egész sor tanút vonultatott föl a védelem. Sajó Lajos a tárgyaláson Scerecky képviselőnek emelt hangon szemébe mondta, hogy mit mondott ő Zajicról és Bacinskyról, amikor Prágába utaztak, majd részletesen ismerteti az utazás és beszélgetés körülményeit, és megjegyzi, hogy amikor ezek a kijelentések elhangzottak, Baőinsky szenátor is jelen volt a vasúti fülkében és egyetlen szóval se tiltakozott. A szembesítés során Sajó odafordult Scereckyhez és a következőket mondta neki: — ön, Scerecky vallásos, hithü ember, esküdjön meg, ha nem igaz, amit mondok, Bacinsky szenátorral együtt, s akkor én vállalom az ügy ódiumát. Majd Bacinsky szenátort, kerületi bírósági tanácsost hallgatják ki, aki vallomásában pontosan úgy adja elő az utazás körülményeit, mint Sajó, de tagadja, hogy az inkriminált kijelentést hallotta volna. Sajó emlékezteti Bacinskyt arra, hogy ő (Bacinsky) éppen bécsi szeletet evett, mikor Scerecky az ügyet elmondotta. Bacinsky válaszol: — Igaz, bécsi szeletet ettem, de az inkriminált dologról nem hallottam semmit. — Elmondja továbbá Bacinsky, hogy közben Scerecky és Sajó együtt kint voltak a vágón folyosóján is, de persze, az ottani beszélgetéseket nem hallhatta. Bacinsky egyre indulatosabban beszél és Sajó ugyancsak erélyesen szól felé: — Meg mer esküdni ön, szenátor ur, a kereszt előtt, hogy csakugyan nem hallotta Scerecky kijelentéseit az inkriminált dologról? Bacinsky igennel felel. Bacinskyt megesketik vallomására. Bacinsky vallomástétele hevesen bár, de mégis akadozva folyt le, mert Baőinsky keverve a ruszint a csehszlovák nyelvvel, feltűnően nyelvi nehézségekkel küzd. Utána Havas Emil szerkesztőt hallgatják ki, aki sztntén hallott Sajó kijelentéséről s aki Sée- recky állítólagos kijelentéseit illetékesek előtt szóvá is tette. Havast vallomására megesketik. A tárgyalás során heves szóváltásra kerül sor Bacinsky szenátor és Vozáry szerkesztő között. Vozáry a következő szavakkal fordul Baéínsky- hoz: — Szenátor ur, önnek magyar múltja van, ön tisztességes politikai mentalitásban nevelkedett, mondja meg, hogy nem volt-e tisztességes és korrekt az én eljárásom, hogy a szörnyű rágalmat nem tártam ellenzékiségem ellenére sem a nyilvánosság elé, hanem értesitettem a megrágalmazottat? ön igy tett volna-e? Bacinsky a magyar múltjára való hivatkozás miatt is idegesen és hangosan tiltakozik a kérdés feltevése ellen, azt mondja: — A kérdés nem tartozik áz ügyhöz, ezért erre a kérdésre bíróság előtt nem felelek. Dr. Pavlousek biró a tárgyalást ezután berekeszti és elhalasztja Zajic képviseld és a többi bejelentett tanú kihallgatása érdekében. Az érdekes ügyben R. Vozáry Aladár védője dr. Liszauer Tibor ungvári, Sajó Lajos védője pedig dr. Rosner Tibor munkácsi ügyvéd. Capabíanca és Flohr Prágában ugyanabban a teremben, egy időben, egyenlő eredménnyel folytatott szimultánjátékot 33 ellenféllel szemben Az egyforma eredmény: 25 győzelem, 5 eldöntetlen, 3 vereség. Prága, február 6. A Vynjohrady-n levő Nemzeti Ház nagytermében tegnap este érdekes kettős ezt múltán verseny folyt le, Capablamca volt világba jmok és Flohr ceetezlovák nagymester játszott egyezerre két külön csoportban egyenkiint hairmdncMrom ellenfél ellen. A két négyszögbe feLálMitobt sakkasztalok körül száz meg száz érdeklődő, izgatott „kibic“ és tanácsadó szorongott. A ez i múltán verseny különös érdekessége, hogy mindkét mester pontosan ugyanazzal az eredménnyel fejezte be a küzdelmet: harminchárom ellenfelükkel szemben mindketten huszonöt győzelmet, öt remis-t értek el, három esetben pedig vereséget szenvedtek. A fiatalabb Flohr láthatóan, gyorsabban tette meg húzásait és a szép eredményt pontosam hát óra leforgása alatt érte el, negyven perccel gyorsabban, mint Capabíanca, aki hat óra negyven porc alatt fejezte be a számul tán játékot valamennyi ellenfelével ezemíbem. Az időbeli előny természetesen nem jeleníti egymagában a csehszlovák nagymester fölényét, meirt ennek megállapításához a játékosok erősségét, az egyes játszmák kombinációjának változatosságát és szépségét is figyelembe kellene venni. Capabíanca negyvenéves múltra tekinthet vissza a sakk játék terén, mig Flolhr, aki tizenhat éves korában tanult meg sakkozni, mindössze tiz év óta szerepel a sakkmesterek sorában. A nehéz viz titka Eleíelixir vagy halálos méreg? Egy norvég tudós vakmerő kísérlete a nehéz vízzel) amely állítólag meghosszabbítja az emberi életet Prága, február hó. Egy héttel ezelőtt érdekes tudományos hirt röpített világgá az oslói távirati iroda. A hir arról számol be, hogy Han6 Klausen egyetemi tanár önmagán akarja kipróbálni az úgynevezett „nehéz viz“ hatását az emberi szervezetre. E célból pénteken tiz gramm nehéz vizet vett be, csaknem teljesen tiszta — 98—99 százalékos — állapotban. A kísérletben több orvos vett részt, akik vérpróbákat vesznek KlausentÖl. Ennyit mond a szűkszavú hir, amely a lapok hírrovatában néhány soros napihir formájában jelentkezett szerényen az újságolvasó közönség előtt. Sokan talán el se olvasták, a legtöbben pedig, akik átfutották a hirt, csodálkozva tették föl önmagukban a kérdést, ugyan mi a csoda lehet az a nehéz viz és vájjon miért jelent önfeláldozást Klausen kísérlete? Idáig mindnyájan azt hittük, hogy a tiszta vizet jól ismerjük. Az iskolában megtanultuk a viz vegyi összetételét, hogy az két rész hidrogénből és egy rész oxigénből áll és megtanultuk fizikai sajátosságait. Mi az a nehéz viz? A vegyileg tiszta víznek uj, csak másfél év óta ismert fajáról van szó, amelyet idáig nem tudott felfedezni az analitikus kémia. A viznek, ennek a legáltalánosabban elterjedt, legtöbbet használt és legtöbbet elemezett anyagnak egy olyan alkatrésze Is van, amelyet csak 1933 óta ismerünk. De fiziológiai hatását illetőleg még most is a sötétben tapogatózunk. Forradalom a kémiában Az 1934. évi kémiai Nobel-dijat H. C. Urey amerikai vegyész nyerte el, akinek sikerült olyan hidrogént előállítania, amelynek atom- snlya nem egy, hanem kettő, tehát kétszerese a közönséges hidrogénnek. Ez a felfedezés forradalmat jelent az egész kémiai tudomány terén, mert az összes elemek közül csak a hidrogént tartották mind a mai napig egységesnek és ezért választották is az összes többi elemek mértékegységéül. A kémikusok feladata lesz most megállapítani, hogy ezeknek az uj hidrogénatomoknak milyen tulajdonságaik vannak és hogyan viselkednek különböző vegyüle- teikben. A hidrogén legáltalánosabb és legközönségesebb vegyülete a viz. Ezért a tudósok elsősorban a „nehéz viz“-zel, oxigén és az uj hidrogén vegyületével kísérleteznek. A kísérletek óriási összegeket, emésztenek fel, mert százezer hidrogén atom között csak egy ne héz atom van. A legnagyobb vegyi gyár sem tud belőle napi ötszáz grammnál többet termelni. Az ára is ennek megfelelően magas. Az életelixir? Az eddig lefolytatott kísérletek során rájöttek, hogy a nehéz viz fizikai sajátosságai lényegesen eltérnek a közönséges vizétől. A nehéz viz fagypontja + 3.8 C°, forráspontja 101.42°. Gőznyomása kisebb, mint a közönséges vize, párolgáshője viszont nagyobb. Huszonöt fokon sűrűsége 1.105, legnagyobb sűrűségét +11.6 C fokon veszi fel. A nehéz viz fiziológiai hatását illetőleg nagyon keveset tud még a modern kémia és orvostudomány. Még eddig nem történt meg, hogy ember nehéz vizet ivott volna. Lewis, a nehéz viz első előállítója dohánymagvakkal, majd apró állatkákkal, vizi bolhákkal, kis halakkal, ebihalakkal kísérletezett és arra a meggyőződésre jutott, hogy a tiszta nehéz viz mérgező hatású, a kellő hígításban adagolt nehéz viz azonban értékes gyógyszer is lehet, s az a hatása van, hogy meghosszabbítja az ember férfi- és aggkorát, amennyiben meglassítja a fejlődést és igy az egyes korszakokat, a gyermekkort, ifjúságot, férfikort és aggkort önmagukban kinyújtja. Lewis azt a meréerz nézetét is kifejezte, hogy ez a meghosszabbítás a jelenlegi életkor kétharmada lehe^ így a titokzatos folyadék, a modern kémia életelixire nagyban izgatta a tudósok és laikusok fantáziáját, de eddig senkinek nem volt bátorsága hozzá, hogy magán hajtsa végre a kísérletet. De nemcsak veszélyes, hanem szerfelett drága is Hans Klausen kísérlete, hiszen a nehéz viz előállítása rendkívül költséges. A tiz grammnyi, tehát egy kortynyi nehéz viz, amit a Nordfeh Hydroelectric Nitrogén Cie szállt tott, 2600 koronába került. A tudós nyilatkozata / az első kísérlet után Január 25-én az oslói egyetem orvosprof esz* szorainak jelenlétében nyelte le Hans Klausen a kortynyi vizet. A professzorok a kisérleli alatt nem mozdultak el mellőle, hogy megít gyeljék kollégájukat, vagy beavatkozzanak* hogyha szükség van rá. Ott volt a gyomor* pumpa, hogy gyors gyomormosást végezhessenek, az injekciós tü, hogy adott esetben a szivet stimuláló injekciót adjanak, s egy másik injekciós tü a lélekzőrendszer stimulálására. A kísérlet azonban baj nélkül ment végbe és utána Hans Klausen, a 39 éves tudós, aki öt éve tölti be katedráját az oslói egyetemen, a következő nyilatkozatot adta a sajtónak: — Pénteken délelőtt tiz órakor kezdődött a kísérlet s most délután két óra van. Eddig semmi káTos hatás nem mutatkozott. Szombaton vérvizsgálatot vesznek és sok más vizsgálatot végeznek rajtam, akkor majd pontosabban tudok nyilatkozni. Senki sem tudja még, milyen hatása van a nehéz viznek a szervezetre. Én ki akarom kutatni. —■ A következő két hét folyamán vagy nagybeteg leszek, vagy pontosan megmondom, mi a hatása a nehéz viznek az emberi szervezetre. Az elkövetkező 14 nap alatt az adagokat fokozom és tömény állapotban egészen 100 grammig terjedő mennyiséget veszek magamba. — Ma reggel, mikor kollégáim körében bevettem az első adagot, furcsa, égő, száraz égés volt a számban. Utána semmit sem éreztem. Először természetesen gyorsabban vert a pulzusom az izgalomtól, hiszen annyian próbáltak lebeszélni, annyian hangoztatták veszélyességét, hogy egy pillanatig megindultan gondoltam arra: Talán itt a vég. — Ezután — semmi sem történt. Nyugodtan üldögéltem, beszélgettem, gúnyolódtam kollégáimmal, akik az összes lehető és lehetetlen szerszámokkal szerelték fel magukat. Meg vagyok győződve, hogy a nehéz viz nem mérv gező hatású, nem veszélyes a szervezetre, ezért addig folytatom kísérleteimet, mig oly adagot nem iszom, amelynek már elég hatása lehet a májra, vesére, szívre és agyműködésre, Elhiszem, hogy a nehéz viz veszélyes, de csaE ha nagy adagokiban isszák. Ez te persze csak vélemény, mert senki 6em tud biztosat róla. Az újságírókat mindenesetre az érdekelté legjobban, hogy a nehéz viz élethoeezabbitó varázserejében mennyire lehet hinni, s hogy valóban birtokába jutott-e az emberiség a nehéz vízzel ama legendás életelixirnek, amiről minden időkben annyit álmodoztak? Erre a kéiv: elésre persze nem tudott felelni a tudós —- legalább is egyelőre nem! á fiolái kény. és a Kassa, február 6. Nagyszabású s a leányifjuságot különösen érdeklő valláserkölcsi előadás-sorozat rendezését kezdi meg Kassán a Katolikus Akció leényifjusági ágának országos moderátorsága. Az előadás-sorozat összefoglaló oime: „A fiatal leány és a házasság. Az előadás-sorozat három ciklusból fog állani: 1. A fiatal leány életútja az eljegyzésig 2. Eljegyzéstől az oltárig. 3. Feleség és édesanya. Az első ciklus, mely február 11-tól 18-ig tart, a következő előadásokat foglalja magában: Február 11-én: Bevezető beszéd. Tartja Csárszky József püspök. A nő rendeltetése. (Balassa Józsefné, a Hölgykongregáció prefektája.) Február 12.: A nő lélektana (Kowálczc Anilta szociális testvér.) A szerelem katolikus értékelése; (Schalkház Sára szociális testvér.) Február 13.: Gélnélküli szerelem. (Miinster Irma, a leáuykongregáciő prefektája.) A szerelmes leány pszichológiája. (Kowálcze Anitta szociális testvér.) Február 14: Vedd és olvasd 1 (Schalkház Sára Szociális testvér.) Az eljegyzéshez vezető ut. (Ha Ilka Erzsébet gimnáziumi tanárnő.) Február 15.: Jegyesség. (Wilkovszky Armandné.) Jegyessóig az Egyház xnegvilágitásában. (Bartha Bt la hitoktató.) Február 16.: Istennek szentelt élei. (Schal diáa Sára szociális testvér.) Befejező beszéd. A kurzus célja, hogy a mai fiatal leánynak megadja azokat a helyes alapelveket, melyek eligazítják őt életének legfontosabb és legnehezebb kérdéseiben. Éppen azért, a ciklus rendezősége alkalmat és módot igyekszik nyújtani a hallgatóknak arra, hogy hozzászólásaikkal és megjegyzéseikkel eredményessé tegyék s megérleljék a hallottakat. A Katolikus Akció leányifjusági ágának kcssai vezetősége a kurzus rendezésével is dokumentálni akarja, hogy a leányifjuságot az életre neveli, a hivatására való komoly előkészületet sürgeti s a jövendő komoly felelősségre előre felhívja figyelmét* Az előadások naponta fél 7-kor kezdődnek.
