Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-07 / 32. (3584.) szám

2 1935 február 7f caStörtíSfc SS1B99Í Védekezés a légi és gáztámadás ellen A repülőtámadások elleni védekezésről szóló törvényjavaslat rendelkezéseiből országban megvannak a maga speciális | módszerei és nézetei, de az öregek nem fe­lejthetik el, hogy ezek között a módszerek között nem egy akad olyan, amelyről a gya­korlat igen lesújtó bizonyítványt állított ki. Nem is beszélve arról, hogy a kísérletezé­seknek kockázatát vállalni itt azért, mert a kísérlet amott már eredménnyel járt, nem könnyű erkölcsi feladat. S ha az ifjúságnak egyik merész és elhatározásokra termett csoportja kivívta magának a jogot, hogy kritizáljon és követelje a beleszólási, sőt irányitási jogot, nem lehet elvenni ugyan­ezt a jogot az öregektől sem, akik — ha nem is mindig és nem is mindenütt csinál­ták jól a dolgukat, — hivatkozhatnak ko­moly eredményekre. És ha semmire se hi­vatkozhatnának, ami kézzelfogható, el kell fogadni tőlük azt az érvet, hogy a kísérle­tezés soha nem egészen kockázatmentes, s ha az, akkor csak azon az áron az, hogy semmiféle érdembeli változást nem hoz s minden marad a régiben uj emberek veze­tése alatt. Az ifjúságnak jogát elvitatni nem lehet, sőt hirdetni kell, hogy az ifjúságnak köte­lessége az uj módszerek követelése a nem­zet boldogulása érdekében, de az ifjúság önmagában még nem kvalifikáció. Az ifjú­ság jogcím az élethez és a munkához, de nem jogcím a vezetéshez. A vezetéshez, egy nemzet gépezetének átépítéséhez külön jog­címeket kell szerezni. Ha az ifjúságnak elemi, természetadta joga, hogy vakmerő elgondolásokat hirdessen és szent hitében ostromolja a régi formákat, s helyükbe úja­kat követeljen, akkor az öregeknek elemi joguk feltenni a kérdést: az uj módszerek mennyivel jobbak a meglévőknél és az uj emberek mennyivel rátermettebbek a ré­gieknél ? Minden ezen fordul meg. Az ifjú­ság kollektív problémáját ezután is, mint eddig, valóban az idő fogja megoldani, még pedig úgy, hogy az igék hirdetőit igéikkel együtt hozzáidomitja a viszonyokhoz, ame­lyekben felléptek és szinte zökkenő nélkül libbennnek át azokon a sorompókon, ame­lyeket tegnap még szét akartak tömi. El­lenben vannak egyéni megoldások, akad­nak az ifjúság soraiban nagy egyéniségek, akik uj gondolatokat és uj módszereket egyéni rátermettséggel tudnak nyeregbe se­gíteni és célhoz vezetni. Az ifjúság hozomá­nyát az egyéniségek hozzák tarsolyukban — és ezek az egyéniségek néha túl vannak a hetvenen, mikor fordítanak egyet a tár­sadalom kormánykerekén, néha pedig még a harmincat is alig lépték át. Prága, február 6. A múlt napokban röviden jelentettük, hogy a minisztertanács a múlt hét péntekén tartott ülésén jóváhagyta a repülötá- madás elleni védekezésről szóló törvényjavasla­tot s hogy azt a képviselőház legközelebb tar­tandó ülésén be is nyújtja. A javaslatból a Ceské Slovo mai száma az alábbi részleteket közli: KI köteles gondoskodni búvóhelyekről és gázálarcokról A repülőtámadásellenes védelmi berendezé­sek létesítéséről —- írja a lap — elsősorban az építkezők s a háztulajdonosok kötelesek gondoskodni. Ez vonatkozik a nagyobb szá­mú személyt foglalkoztató üzemek tulajdono­saira is. Ezek megfelelő búvóhelyeket beren­dezem s azokat jókarban tartani kötelesek. Kormányrendelet fogja megállapítani ama közjogi természetű kedvezményeket, ame­lyekben a rejtekhelyek létesítői s berendezői részesitendők. Ugyancsak rendelet állapítja meg, hogy mely személyek kötelesek a ma­guk s hozzátartozóik részére gázálarcot be­szerezni s azt jókarban tartani. Csakis hiva­talosan jóváhagyott rendszerű gázálarcok szerezhetők be. A rejtekhelyek gondozását a hivatalok látják el s azok létesítését az épít­kezési engedélyek kiadásánál kötelezően ren­delik el. Az építészeti hivatalok összeírják az egész állam területén ama helyiségeket, ame­lyek repülőtámadások esetén megfelelő rej­tekhelyül szolgálnak. A községek kötelességei A törvény a községeket megfelelő számú s nagyságú rejtekhely létesítésére s karban­tartására kötelezi, amelyek közrejtekhelyek­nek tekintendők. Ugyancsak a község meg­felelő mennyiségű tartalék-gázálarcot is köte­les készenlétben tartani. Ugyancsak a köz­ség feladata a riadószolgálat, a riadójelző­szolgálat s berendezések megszervezése, il­letve fenntartása s a község gondoskodik a köz- és magánépületek takarásáról — masz- kirozásáról — a mentőszolgálatról s a fény­források kötelező eloltásáról. Ha valamely község nem végezné e kötelességeit, úgy a kormány büntetésből megvonhatja az építke­zési rendszabályok végrehajtásának jogát. I A politikai hivatalok a helyi szükséglet sze­rint, különösen, ha a késedelem veszélyt okoz­hat, rendeletek kiadására jogosultak s a repülő­támadás veszedelmeinek elhárítása céljából az együttműködésbe szervezeteket és magánosokat is bevonhatnak. A politikai hatóságok azonban minden esetben a katonai hatóságokkal egyér- telemben kötelesek eljárni. Kisajátítási jog A repülőtámadás elleni védekezés céljaira a hivatalok ingatlanokat is lefoglalhatnak s e jog oly messzire terjed, hogy a hathatósabb védekezés érdekében elrendelhető épületek lerombolása is. Az ilyen ingatlanok egyszerűen kisajátithatók. A vasút s posta ingatlanai csakis a központi vasúti, illetve postaigazgatás utján sajátítha­tók ki. A kisajátítási eljárást a járási hivatal végzi. Az átmeneti időre kisajátított s az állami igazgatásba vagy kezelésbe átvett ingatlan a veszély megszűnése után a régi tulajdonos­nak ugyanolyan állapotban adandó vissza, amilyen a lefoglalás előtt volt. A belügyminisztérium a katonai igazgatás­sal egyértelemben az állam valamennyi köz­ségét a repülőtámadások veszélyessége sze­rint osztályokba sorozza s minden osztálybeli község számára külön elrendeli a veszedelem esetére szóló szükséges intézkedéseket. A belügyminisztérium mellett a repülőtáma­dás elhárításával kapcsolatos kérdések meg­tárgyalására központi tanácstestület létesül. A községekben s járásokban községi, illetve járási tanácsokat szerveznek. Gázálarcok előállítása A gázálarcok előállítása, javítása és eladása engedélyhez kötött ipar lesz. Csakis hivatalosan engedélyezett típusa él­arcok és álarc-alkatrészek gyárthatók s hoz­hatók forgalomba. A gázálarc-gyár üzemi helyiségeit s azok bőví­tését is hivatal hagyja jóvá. A gyártást és értékesítést a járási hivatal el­lenőrzi a katonai hatóságokkal egyértelem­ben. Külön paragrafus sorolja fel, hogy a felügyelő hivatal mit köteles hivatalos és mit üzemi,, gyár­tási titokként kezelni. A törvény a katonai igazgatásra nem vonat­kozik s igy katonai ingatlanok nem sajátítha­tók ki. Büntető rendelkezések Aki a repülőtámadásellenes berendezéseket megrongálja, vagy aki a készülő repülőtáma­dás veszedelmeinek elhárítását lehetetlenné teszi, vagy bármiképpen növeli a veszedel­met, egytől öt évig, — súlyos esetekben 15 évig, esetleg életfogytiglan tartó fegyházbün­tetéssel sújtható. Ha az ilyen bűncselekmény következménye halál volt, úgy halálbüntetés is kiszabható. A gondatlanságot 1—12 hóna­pos börtönnel sújtják. Egytől hat hónapig ter­jedhető fogházbüntetéssel sújtják azt, aki re­pülőtámadásellenes védekezési berendezést lé­tesíthetne, de azt elmulasztja megtenni. Kormányrendelettel szabályozhatja, illetve módosíthatja és változtathatja a kormány a re­pülőtámadásellenes védekezés érdekében a köz­ségi vízvezetékek, villanymüvek, csatornázási és gázmüvek használatáról szóló városi sza­bályrendeleteket. A javaslat szerint a törvény kihirdetésekor lép hatályba. A négy tartományi főváros polgármts erei a miniszterelnöknél Prága, február 6. Malypetr miniszterelnök ma délelőtt kihallgatáson fogadta a négy tarto­mányi főváros polgármestereinek küldöttségét. A küldöttségben Baxa prágai, Tömés brünni, Kmo pozsonyi és Hrabár ungvári polgármester vett részt. A polgármesterek a miniszterelnök­nek emlékiratot nyújtottak át, amely hangsúlyoz­za, hogy a négy város szükségletei elvben meg­egyezők, azután pedig fölsorolták az egyes vá­rosok speciális kívánságait. A miniszterelnökkel való megbeszélés alapján a városok Írásbeli elő­terjesztéseket tesznek az egyes szakminisztéri­umoknak. A beszélgetés során szóba kerültek á városokat súlyosan terhelő szociális akdók is, melyekről a miniszterelnök elismeréssel nyilat­kozott. ii // / i mama mohiéi WiLLiAM CROOKE KÉMREGÉNYE H HUnill bJAIiARA (16) — Nem volt ideje hozzá. Csak velem tudott értekezni. Megszereztem azt a fontos iratot, amelyet hetek óta hajihászok és azt parancsol­ta, hogy nyomiban hozzam ide. Ön majd be­szereli és a B 45-ös utján továbbítja. A B 45-ös öt óra tájban jelentkezik önnél. A hangszerkészítő gyanúja eloszlott. Széles mosolygás szaladt át arcán, amikor kezébe vette a Juanita állal átnyújtott papírlapot. Nem nézte meg, milyen Írást tart most a kezé­be, az iránt sohasem érdeklődött. Csak azt méregette, hogyan tudja az okmányt a leg­megfelelőbben elrejteni. Egészen apróra haj­totta össze s a finom, hártyalevel'i papir úgy ősszesiimolt, mintha néhány lap cigaretta- papír volna. A mester a papirost letette az asztalra és elővett egy ócska hegedűt. Ki­húzta a burnyerget, amely kezének könnyed nyomására felpattant. Most a papirost a nye­regbe illesztette és azt újból összecsukta. Mege 1 éged et t e n mosol ygo tt. — Kitűnő, — mondotta. — Mintha bele- passziütötték volna. Ebben a pillanatban az ajtót feltépték és négy férfi rohant be az üzletibe. A következő jelenet olyan gyorsan játszódott le, hogy Juanitának arra sem volt módja, hogy meg­figyelje, mi történik. Hangosan felsikoltott és rémülten támaszkodott a pulpitusra. Egy durva kezet érzett a karján, amely elrántotta a deszkától. Látta, hogy a hegedükészilő halálosan elsáppad, arcát kiveri a veríték és kétségbeesetten nyúl a hegedű után I)e már nincs ideje, hogy elrejtse, az egyik férfi el­kapja előle. A hegedűs vad dühhel kiált fel és fegyvert ránt elő, de mielőtt a revolvert használhatná, valaki megelőzi. Hatalmas dör­renés részkei tét i meg a levegőt és Juanita látja, hogy a szerencsétlen ember jobbjával a szivéhez kap és tehetetlenül roskad a pultra. — Oh jaj, — nyögi, — aztán elnyúlik a deszkalapon. Juanita közei van az ájuláshoz. Csak Pal­tais kemény hangjára tér magához. A kapi­tány dühös és szitkozódik: — A mindenségit! — Ezt sem sikerült élve elfognunk. No, de csak találunk valami nyo­mot. őrizzétek azt a némibert és egy pillanat­ra se tévesszétek szem elől. nehogy ő is kárt tegyen magában! A négy ember most alaposan átkutatta a boltot. Felhánytak mindent, megnéztek min­dent. Darabokra szedték szét az összes hang­szereket, de aiz eredmény elmaradt, semmit sem találtak. — Gyerünk tovább, — rendelkezett Paltais. Beléptek a hegedűs szobájába, ott is fel­forgattak mindent, de semmi áruló jelet, egyetlen egy feljegyzést sem találtak. Hason­lóképpen eredménytelenül végződött a Főnök szolbájában végzett kutatás Mindez több mint egy órányi időt vett : igénybe. Ezalatt két férfi állt az üzlet ajtajá- ! bán, de senki sem jelentkezett Amikor Pal- i tais befejezte a kutatást, a telefonkagylót vette a kezébe és feltárcsázott egy számot. ! — Halló. Itt A—M 28. Jelenteim, hogy a I rajtaütés sikerült. Sajnos, nem tudtuk meg- I akadályozni az öngyilkosságot. Igen, rendel- i kezem, hocrv a polgári hatóságok emberei ki­jöjjenek. Már intézkedtem, hogy semmi se i kerüljön a lapokba. Mikor jelentését megtette. Juanitához fordult. — Parancsom vau, hogy önt letartóztassam. Felszólitom, hogy minden ellenkezés nélkül kövessen. Juanita nem volt magánál. A lejátszódott drámai esemény annyira megrázta idegzetét, hogy minden valószín'itlennek, álomszerűnek tűnt fel előtte. Akaratereje annyira megbé­nult, összeomlott, hogy ha bármi parancsot adnak most neki, ellenkezés nélkül követi. Paltais is észrevette gyöngeségét. — ön nem jól érzi magát. Keríts csak egy pohár vizet, — szólt egyik emberének. Juanita elháritólag intett. Paltais jobbjá- , val maga elé mutatott és megindult a nő | után. Ingadozó léptekkel hagyta el Juanita a j dráma színhelyét. Odakünn autó állott és Paltais betessékelte foglyát. Amikor az autó ajtaját a sofőr becsukta mögöttük, Paltais megszorította a táncosnő kezét. — Kitünően viselkedett, Juanita, nagyon meg vagyok elégedve magával. Most látszatra fogságba vetjük, illetve beviszeim abba a titokzatos épületbe, amelyről annyi rémme­sét hallott. Az öreg már nagyon kiváncsi magára. Az ezer levaist pedig, amiben meg­alkudtunk, azon nyomban ki fogja fizetni. Az autó nemsokára megállóit a kémelhári- tó vasrácsos kapuja előtt. A poszton álló őr feszes vfgyázz-állásban tisztelgett. XII. Parpiras ezredes barátságos mosollyal üd­vözöl le Juan itat. A férfi myilt, magas homloka, tiszta szeme és koprol y magatartása meg- myugtatólag hatott a táncosnő felzaklatott idegeire. Valami szigorai inkvizitormak kép­zelte el maga előtt a kémosztály rettegett fő­nökét. egy modem Torquemadának, aki szú­rós. eben ál Ihatatlan tekintettel méri majd végig és igyekszik legbensőjéig hatolni, hogy kiismerje. Kellemesen csalódott. Egy igazi européer állt előtte, aki lekötelező udvarias- sá^rnal foíradta és úgy bánt vele, ahogy7 uri- "nnlberek társaságbeli hölggyel szoktak. — Meguyuigodtnak érzi magát annyira, hogy velem kissé elbeszélgessen? — kérdezte az ezredes, amikor már néhány percig általános jellegi társalgás folyt háromjuk között. — Igen, ezredes uir, úgy hiszem, rendelke­zésére állhatok, — felelte Juanita. Parpiras figyelmeztető pillantást vetett a kapitányra. Paltais arcán némi kelletlenség, csalódottság volt észrevehető, de hiszen ez természetes, gondolta Juanita. A kapitány kezdettől benn van az ügyben, érthető, ha annak minden fázisa érdekli és nem szívesen veszi, hogy Parpiras ezredes most négyszemr közt akar tárgyalni vele. De hát itt ellenkezni nem lehetett, Paltais tehát felállt helyéről, meghajolt az ezredes felé, majd Juanita előtt, eközben azonban olyan sajátságos pillantást vetett a táncosnőre, mintha azt akarta volna kifejezni ezzel a tekintettel: — Légy eszeden. Nagyon ravasz emberrel van dolgod, ne kövess el valamilyen helyre­hozhatatlan ostobaságot! Amikor Paltais mögött becsukódott az ajtó, az ezredes Íróasztalához ült, kezét össze­kulcsolta és átható tekint.ette] nézett Juanitá- ra. Egyetlen szót sem mondott és ez a csönd ■most nyomasztólag hatott a táncosnőre. Kényelmetlennek érezte az ezredes hallgatá­sát, zavartalak, feszél yezettnek magát és nyugtalanul mozdult meg székén. Az ezredes kissé elmosolyodott és fejét kissé meghajtva a táncosnő felé, igy szólt: — Úgy látom, már tökéletesen rendiben van. Tehát megkezdhetjük tárgyalásunkat? — Parancsoljon velem ezredes ur! — Előre kell bocsátanom, hogy a leg­nagyobb jóindulattal vagyok maga iránt és szeretném, ha simán, baj nélkül uszná meg ezt a dolgot! — De. ezredes ur, nem tudom, mire céloz. Azt hiszem, Paltais kapitány alaposan infor­málta ezredes urat a tényekről. — Igen, Paltais mindent elmondott, ami maguk között történt, elmondta következte­téseit, megfigyeléseinek eredményeit is. De engedje meg, hogy én, mint távollevő, aki nem állott köz vétlenül személyének, egyéni­ségének varázslata alatt, máskép lássam, máskép Ítéljem meg a helyzetet, mint Paliais. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents