Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-05 / 30. (3582.) szám
Középeurópai konferencia előtt AAz elkövetkező tárgyalásokon évtizedekre eldőlhet a Kárpátok medencéjének sorsa — mondta Gömbös magyar miniszterelnök feltünéstkeitő nyilatkozatában Budapest, február 4. Az MTI alapján jelenti a : a csehszlovák sajtóirodai Gömbös Gyula ma- ívd gyár miniszterelnök tegnap a MTI munkatársé- hsr nak hosszabb nyilatkozatot adott a küszöbön- „álló középeurópai tárgyalásokkal kapcsolato- ntfi« san. — Már Szolnokon világosan és határozottan leszögeztem azt, — mondotta egyebek között a magyar miniszterelnök) — hogy milyen fel- jjo-tételeket kíván szem előtt tartani ezeken a tár- , gyalásokon a magyar kormány. Az elkövetke- t zendő tárgyalásokon, igenis, Magyarország előterjeszti azokat a pontozatokat, amelyek mel- 1 lett hajlandó a középeurópai béke és konszolidáció nagy müvének létrehozásán közreműködni. Minden esetben megbeszélés tárgyává kívánjuk tenni a területi rendezés békés elintézésének lehtőségeit, hogy az európai nemzetek reprezentánsai előtt feltárjuk a tarthatatlan és visszás helyzetet, amelyet a határkérdések természetellenes és illogikus rendezése Középeuró- pában okozott. Kifejezésre fogjuk juttatni követeléseinket a kisebbségek intézményes védelmére s végül az egyenjogúság gyakorlati megvalósítására vonatkozólag is. Ezek a jogaink magukból a békeszerződésekből származnak. Ez a magyar kormány hivatalos álláspontja és a magyar külpolitika világos célkitűzése, amihez az elkövetkezendő tárgyalások során tartani akarjuk magunkat. A magyar kormány ezzel kapcsolatban még a tárgyalások megkezdése előtt érintkezést fog keresni egyik-másik érdekelt országgal. — Nagyvonalú megoldások előtt áll Európa és az elkövetkezendő tárgyalások által évtizedekre eldőlhet a Kárpátok medencéjének, a Du- na-völgyének s ezzel Magyarországnak a sorsa. Ilyen körülmények között fontos, hogy a magyar kormány maga mögött érezze az egész nemzetet, mert a nemzet egységes állásfoglalása az eredményes külpolitikának legfontosabb feltétele. Gömbös miniszterelnök nyilatkozata végén kéri a magyarországi közvéleményt és a sajtót, hogy őrizze meg nyugalmát, tartózkodjék a találgatásoktól, mert — úgymond — a magyar kormány felelőssége teljes tudatában mindig hivatása magaslatán lesz. Az ülő életmód meggátolja a vérkeringést Az ülő életmód gátolja a .megfelelő vérkeringést. A szervezetiben véralvadást és a véredé- nyek kitágulásét okozza, amely az alsó béb vénáknál, miaut heonoroidék válnak érezhetővé. E kellemetlen betegség következtében a bélben folytonos meleg- és teltérzés keletkezik, amit részben a béibajciltusok idéznek elő és ez kibírhatatlan fajdalommá is fokozódhat ik. Hatásos ellenszere e betegségnek a bél- baoillueokból nyert „Posterisan", amelyet klinikákon és kórházakban a legnagyobb eredménnyel alkalmaztak eddig. A Posterisan kuipok és kenőcs alakjában kapható minden gyógyszertálban. A Posterisan lehetővé teszi a hemoroMták sebészeti beavatkozás nélküli gyógyítását. virágok, amelyeknek illata egyenesen Te- hozzád s ez illat nyomán a mi forró imánk is száll, száll még a Tiednél dicsőségesebb szférákba, egész a Magasságbelihez, hogy az ő szent kegyelme meg-megsokasodjék a Te elköltözött lelked s az itt maradt néped fölött. Adja Isten, hogy úgy legyen 1 í Szlovenszkó magyarsága ‘Petrogalli Oszkár sírjánál Törköly József, Dobránszky János, Forgách Géza és Muliczky Isfván koszoruzfák meg a kisebbségi magyarság nagy haloffjának besztercebányai sirját Besztercebánya, február 4. (Kiküldött is: szerkesztőnk jelentése.) Kemény téli időjárás uralkodik Szlovenszkószerte s a súlyos hófúvások több város magyarságának kiküldötteit megakadályozták abbém, hogy idejében Besztercebányára érkezhessenek. így is nagyszabású volt és minden tekintetben méltó Petrogalli Oszkár megdicsőült emlékéhez az a gyászünnepség, amit a magyarság pártjai, a Prágai Magyar Hírlap és Besztercebánya őslakossága rendezett a besztercebányai Petro- galli-sirnál nagy Halottunk elhunyténak tizedik évfordulója alkalmából. A díszes síremléket közel háromszáz feketébe jo öltözött megilletődött ember vette körül délben, tfc amikor a templomok tornyaiban megszólalt a déli harangszó. A harangok csengő-bongó szava önkéntelen, méltó nyitányul szolgált a magyarság emlékünnepéhez. A közönség soraiban ott láttuk a Petrogalli-család tagjait: dr. Petrogalli Lajost, a magyar közigazgatási bíróság biráját, özv. Petrogalli Gézánét és leányát, s Bothár [I Ilonát és Bothár Erzsébetet. A magyarság pártjainak vezetőségét, dr. Törköly József képviselő, s a magyar nemzeti párt országos politikai elnöke s Dobránszky János pápai kamarás, országos keresztényszocialista párti törvényhozó képviselte. A Prágai Magyar Hírlap nevében Forgách Géza felelős szerkesztő jelent meg. Zólyomból dr. Groó Géza, Ferjencsik Gyula Dániel és Molnár Gyula, Rimaszombatból Perecz Samu, dr. Gabonás János és Szoyka Pál, a privigyei körzetből dr. Kozma Ferenc és Tamóczy Antal jött el. — A pozsonyi Híradó képviseletében Környei Elek szerkesztő jött el a besztercebányai ünnepségre. Besztercebánya őslakossága úgyszólván teljes számban elzarándokolt a Petrogalli sirhoz Mu- Jiczky Istvánnal, az országos keresztényszocialista párt körzeti elnökével az élén. Ott láttuk többek között: dr. Hericz Vilmost, dr. Bárczy Emilt, Bárczy Oszkárt, Babulják Ignácot, Hale- ciusz Kálmánt, Horn Károlyt, Bayer Ferencet, Hüttner Brúnót, Reinhardt Jánost stb. stb. Törköly József beszéde A déli harangszó végetérvén, látható, mély raegilletödéssel lépett a sirhoz dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt országos politikai elnöke és a •következő, a sziveket megindító beszéddel hódolt Petrogalli Oszkár halhatatlan szelleme előtt: — Eljöttünk újra a sírodhoz Petrogalli Oszkár! Eljöttünk, hogy Rólad emlékezzünk s ez által megerősítsük lelkünket. Eljöttünk, hogy a szeretet soha el nem múló virágait letegyük a sírodra. Most tudjuk ée érezzük csak, hogy M voltál nekünk Te és hogy mily nagy nemzeti veszteség volt a Te halálod. A fájdalom könnyei még ma sem száradtak fel gondterhes arcunkon, de a nemzeti érzés, amelynek Te nagy apostola voltál, változatlanul él és uralkodik bennünk. Testvériségről álmodozunk és erős meggyőződéssel hisszük, hogy annak diadala biztosítani fogja néped jó sorát is. Nyugodj békén, mert mi bízunk az Isten jóságában és teljesíteni akarjuk nemzeti kötelességünket mindhalálig! — Fáradhatatlanul dolgozunk továbbra is a népek békéjéért és a magyarság boldog fennmaradásáért. Fülünkbe cseng a költő szava: „Koporsónak ne nézd a szenvedést, egy szebb jövendő áldásos bölcsője az!“ — Kedves, felejthetetlen testvérünk, Petrogalli Oszkár! Haló porodban is áldunk és szeretünk Téged, aki a kétség éjszakáiban elsőnek mutattál utat nekünk s nemes példád által magaddal ragadtad a magyar sziveket a nemzeti szeretet örök szolgálatára! Ne félj, nem felejtünk el és hiszünk a Veled való boldog viszontlátásban! — A Magyar Nemzeti Pártnak, akinek Te nagy ékessége és önfeláldozó vezérmunkása voltál, továbbá a ruszinszkói magyar párt- szövetség és a Szepesi Német Párt megbízásából leteszem sírodra az emlékezés és szeretet hervadhatatlan koszorúját, így imádkozván: És legyen meg a Te akaratod, miként a mennyben, úgy itt a földön is. Ámen. A közönséget könnyekig megható beszéde után dr. Törköly képviselő Muliczky István segítségével elhelyezte a magyar nemzeti párt hatalmas babérkoszorúját. Majd Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő, pápai kamarás járult a sirhoz. Dobránszky János: — Hosszú papi pályámon megszoktam a temetőjárást, — mondotta szivhezszóló, mélyhatásu emlékbeszédében többek között — résztvevő szemeimmel meg is simogatom a könnyáztatta díszes és dísztelen sírokat... Hivő lélekkel, harangkongás között, meg- békülten az elmúlás gondolatával járom gyakran a holtak ez örök birodalmát, mert tudom, hogy hátterében az örökkévalóság lakozik. Ma mégis felzokog bennem a lélek Petrogalli Oszkár sírja fölött. —' Testvér ! Tiz éve pihensz immár az el nem múló kegyelet gránitsziklájából alkotott eme síremléked alatt, amelyet a magyar testvéri fájdalom emelt szent emlékezetednek. Ma ugyanolyan szent, mély és igaz — mert számtalan tüzpróbán átesett — lelki fájdalommal övezi körül e sírodat a szlovenszkói magyarság soha el nem múló szeretete és hálája, mint tiz évvel ezelőtt, amikor — mintha az ércharangból kiesik a szív, Te is kiestél drága Testvér, a magyarság patinás foglalatából, mint annak egyik legbátrabb, de egyúttal a legkörültekintőbb előharcosa s a magyar kisebbségi összetar- tozandóság acélabroncsa. — Mennyivel szegényebb lett az itteni magyarság akkor, amikor Isten rendeléséből ide jöttél, nagy Ember, pihenni. Menynyivel erőtlenebbek lettünk mindnyájan akkor, amikor elhamvadt a Te nagy szived, amely valóságos arzenálja volt a nagy akarásoknak s akkumulátora a férfias önbizalomnak.-—Te voltál, Testvér, az osztok még azok számára is, akik megszokták azt, hogy helyettük mindig mások végezzék el a misz- sziós feladatokat. Te voltál egyúttal a magyar kisebbség egyik első kürtöse is, akinek messzehangzó érckürtjében Prága ősi metropolisából is megszólalt a lelkünk . ♦. — Itt pihensz, sok-sok fáradságos, robusztus testi erődet idő előtt felőrlő munkád után s az általad megkezdett munka folytatásánál nagyon, de nagyon nélkülözünk. Ezért sajognak úgy még ma is fel- szaggatot szivünk lázsebei, mint tiz év előtt, amikor utolsó utadra ide elkísértünk. Hiszen a kisebbségi magyarság azóta is érzi pótolhatatlan veszteségedet, amennyiben nem egyszer kényszerült tapasztalni saját kebelében a turáni átkot és széthullását azoknak a testvéri kapcsoknak, amelyeket Te oly biztos kézzel együvé tartottál. — Elmúlásoddal majdhogy le nem szakadt végleg a szlovenszkói magyarokat összekötő acélhíd. Jócska időnek kellett leperegnie, amig testvéreid ismét visszatértek szellemedhez s nagy politikai hagyatékodhoz : az összetartás szent talizmánjához, — Ilyen lelkiállapotban zarándokoltam ma ide messze keletről a Te dicsőség-övezte földi maradványaidhoz, hogy e sir felhan- tolásának tízéves évfordulójánál kettőzött hála-tisztelettel s kegyelettel meghajtsam az országos keresztényszocialista párt nevében gyászfátyolos lobogónkat a Te nagyságod előtt. De egyúttal megnyugodva az örök végzésekben is, mert hiszen nem tűntél el végleg e szent földről, melyből lettél s mely most eltakar. Szellemed, a kincset érő hagyatékod a miénk. E szellemnek nemes veretű termékei is a mieink !.. ♦ Nagy követendő példád is, igaz, emberi nagyságod is ... — E koszorúnál, amelyet hálás és kegye- letes emlkezéssel ezennel lerakok megszentelt poraidat takaró sírodra, sokkal élén- kebbek s hervadhatatlanabbak azok a szivA Prágai Magyar Hírlap kegyelete Ezután Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője lépett a sir elé s a következő beszédet mondotta: — Felejthetetlen, szeretett Vezérünk 1 A tanítvány soha el nem múló hálája és mélységes tisztelete hozott el ma sírodhoz, hogy a Prágai Magyar Hírlap háláját és kegyeletét tolmácsoljam. Tiz év előtti váratlan elköltözésed még ma is égő sebként fáj Prágában élő tanítványaid mindegyikének szivében s a nagy veszteséget, amit halálod jelentett az egész csehszlovákiai magyarság számára, mi, kisebbségi magyar újságírók ma még fokozottabb mértékben érezzük. — Halálod tizedik évfordulóján a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság prágai őrhelyén álló magyar ujságirógárdának azt az üzenetét hozom, hogy a Prágai Magyar Hírlapnak ma is Te vagy a szellemi vezére s igénytelen erőinkkel azt a becsületes magyar munkát folytatjuk, amelynek nyílegyenes pályáját, messzenéző, ingadozást, révedezést és tévelygést nem ismerő szemeddel, bölcs és erős magyar akaratod^ dal Te jelöltél ki számunkra. — Petrogalli Oszkár, a Prágai Magyar Hírlapnak ma is Te vagy a programja s megdicsőült szellemed parancsát követjük, amikor a magyar becsület és a magyar kötelesség utján haladunk előre. Ha népünk jogait, kenyerét és kultúráját gerincesen, önfeláldozóan védelmezzük, ha az itteni magyarság jövőjébe és történelmi elhivatottságába vetett hitünket soha sem veszítjük el, Petrogalli Oszkár, a Te nyomdokaidon haladunk. <— Zászlónk vagy, amelyet magasra emelünk s amely Szlovenszkó és Kárpátalja minden magyarja számára a nemzeti lelkiismeret parancsát: a kisebbségi magyarság egységének szent hitvallását hirdeti. — Mélységes hálával köszönjük haló poraid fölött a halhatatlan szellemi örökséget, amit reánk hagytál s amit magyar hűséggel és magyar becsülettel megőrzünk és minden erőnkkel gyarapitunk! Petrogalli Oszkár, Te megdicsőült nagy magyar, tekints le reánk az llr zsámolyától, kérd az Ur áldását hűséges tanítványaid munkájára és a nagy műre, a Prágai Magyar Hírlapra, amelynek egyik alapítója vagy. — Petrogalli Oszkár, mély hálával és mélységes tisztelettel hódolunk szent emléked előtt s hűséges kegyeletünk soha el nem hervadó virágait helyezzük áldott hamvaid fölé ! A besztercebányaiak koszorúja A Prágai Magyar Hírlap koszorúja is hasonlóan nagy és díszes volt, mint a pártoké. Végül Muliczky István a besztercebányai őslakosság nevében helyezett el egy gyönyörű koszorút kegyeletes megemlékező szavak kíséretében. Utána még Tarnóczy Antal a betegsége miatt megjelenésében akadályozott Brogyányi Gyula körzeti pártelnök nevében helyezett el a sirra egy koszorút. Könnyes szemekkel, mély meghatottság 1935 február 5, kedd. &
