Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-05 / 30. (3582.) szám

T^GM-MAO^ARHlRLag 1935 február 5» Kedd. gal oszlott szét fél egy után az ünnepid tömeg. Kárpátalja és Gömör kegyelete A távollevők részéről több távirat érke­zett az emlékünnepély rendezői címére. így többek között dr. Korláth Endre szenátor­tól: „Kárpátalja őslakossága nevében Petro- galli Oszkár sírjánál lélekben veletek va­gyok. Viribus unitis. Korláth Endre szenátor." Tornaijáról a következő szövegű távirat érkezett: „Pártunk tornaijai körzetének PetrogalH Oszkár áldott emléke iránti hódolatát kér­jük fogadni és tolmácsolni. Hevessy László elnök." Az uj világ „kéf csodáját valósítja meg rövidesen a modem fechnika Merész álmok, amelyek megvalósításán lázasan dolgoznak az emberek A vendégek és a besztercebányai társa­dalom vezetői az emlékünnepség után a Wágner-étteremben ebédeltek. Agrárpárt! kortes-nasőverek a politikamentesség ürügyével Pozsony, február 4. Nagyszombatban nemrég alakuló gyűlést tartott az úgyneve­zett nemzetgazdasági megye-egyesület, a národohospodárská zupa* A gyűlést ugyan Teplánszky Pál csehszlovák agrárpárti kép­viselő hívta egybe, de mivel politikamentes jellege erősen ki volt domborítva, a meghí­vott magyar gazdák közül többen megjelen­tek az egyetemes gazdasági érdekképvise­letet hirdető szervezet alakuló ülésén* Mint utólag halljuk, a jóhiszemű magyar gazdák­nak erős csalódásbein volt részük. Az uj egyesület elnökségébe csak a kormánypár­tok jelöltjei kerültek be törvényhozóik szá­mának arányában. Amikor egy magyar gazda azt kívánta, hogy az elhangzott meg­nyilatkozásokat legalább kivonatosan ma­gyarul is ismertessék, azonnal több oldalról lehurrogták. A gyűlés vége felé több ma­gyar is fölszólalt, de erre a hallgatóság jó része türelmetlenkedve hagyta el a termet* E gazdasági egyesület megalakítása jel­lemző a csehszlovák agrárpárt taktikájára* Most a választások közeledtére való tekin­tettel sorra alakit „politikamentes" alakula­tokat 8 azokba a magyar földműveseket is meghívja, sőt beleédesgeti. Mikor pedig már bent vannak, akkor statisztaszerepet juttat nekik* A nagyszombati alakuló gyűlés részt­vevői élénken tapasztalhatták magukon ezt a receptet s átlátják, hogy az ilyen szervez­kedések tisztán választási kortesmanőverek* DON .JUAN UTOLSÓ SZERELME? Douglas Fairbanka, aki nemrégiben vált el Mary Plckfordtól, uj jövendőbelijével, Lady Ashtey-vel a et. raoritzl jégpályán. Prága, február 4 A világ hét csodálja, — e kifejezés az ókorból maradt reánk, a mű­vészet és technika nagy teljesítményei szá­mára, ahogy az akkori időkben elképzelték azokat. A mai világban már takarékosabban bánunk a „csoda" szóval, mert tudjuk, hogy milyen elképzelhetetlen csodák valósultak már meg a technika világában. Ha tehát a „hét világcsodát" említjük, úgy csak kiraga­dunk a rengeteg technikai törekvés közül hetet, amelyek a mai technikai felkészültség mel­lett nagyszabásúak, de belátható időn belül teljesen megvalósithatóknak látszanak. Lehet, hogy rövid néhány év leforgása alatt az itt felsorolt „csodálatos" tervek már túl­haladott valóságok lesznek. Autón a La Manche csatorna alatt Néhány hónappal ezelőtt nyitották meg a Mersey-alagutat — a világ legnagyobb viz- alatti útját — és ekkor ismét szóba hoztak a technikusok egy régebben felmerült tervet, amely sokkal nagyobbszaibásu hasonló célt tűz maga elé. Ez a régóta vitatott terv arról szól, hogy alagúttal kössék össze a La Manche-csatorna alatt Anglia és Franciaország partjait. Ez az alagút rendkívül meggyorsítaná és megsok­szorozná a forgalmat a két ország között. Bi­zonyára akadna elég pénzember, aki haj­landó volna befektetésekre e cél érdekében. Eddig főleg katonai szempontból ellenezték e nagyszabású tervet, de a technika fejlő­dése folytán a hadvezetés mindinkább a légi támadá­sokra terelődik át és igy ai alaguton ke­resztül való támadás veszélye egészen le­csökkent. Sir Arthur Feli, a La Manche alatti alagút gondolatának legbuzgóbb harcosa úgy véli, hogy a technika mai fejlettsége mellett köny- nyen megoldhatná ezt a tervet. A kétezer méter magasságú torony Három éven belül az eddigi tervek szerint elkészül a világ legmerészebb épülete Páriá­ban. Az erre vonatkozó tervek már készen vannak, sőt már a hatóságok is elfogadták azokat. Egy torony létesítéséről van szó, amelyet nem kevesebb, mint kétezer méter magasra terveznek, tehát ez az acélbeton-éiriás hétszer olyan magas lesz, mint az Eiffel-torony. Az uj tornyot Páris környékén akarják föl­építeni. Mint annakidején már közöltük, ti­zenkét kilométer hosszú szerpentinét fog fel­vezetni a legalsóbb terraszról a kupoláig, amelyen autók közlekedhetnek. A legmaga­sabb terraszon légi támadást elhárító állo­mást akarnak létesíteni fényszórókkal, re- pülőelháritó-ütegekkel és rádióállomással. A torony tetejében csillagvizsgálót és meteo­rológiai állomást építenek. Úgy tervezik, hogy ezt az uj, nagy látványosságot már a legközelebbi párisi világkiállítás idejére, 1937 nyarára elkészítik. Uszószigetek az óceánban Ki gondolta volna még néhány évvel ez­előtt, hogy a filmekben látható elkéipzelések az úszó szigetekről már néhány év múlva va­lósággá válnak. A „Westfalen", az első re­pülő-sziget az óceánban már elkészült, de ez csak szerény kezdet. A jövő évben az amerikaiak három nagy nszó kikötőt akarnak építeni repülőgépek számára az Atlanti óceán északi részében. Mindegyik sziget körülbelül 500 méter hosszú lesz. Huszonnégy óriási henger fogja tartani a szigetet. E hengerek függőle­ges irányban merülnek a tengerbe és víz­szintes csőrendszerrel kötik össze őket. Ily- módon biztosítják a sziget teljes stabilitását a legnagyobb vi­harban is. A mélybe merülő függőleges hengerek hosz­szát kilencvenöt méterre tervezik és kétharmad részük a viz alatt lesz. Az acélsziget igy is harminckét méter magasságra fog kiemel­kedni a tengerből és úgy lesz megrögzitve, hogy bármikor köny- nyen megfordítható lesz a kedvező szél irá­nyában. Nem kell túlságos fantázia ahhoz, hogy elképzeljünk egy ilyen úszó állomást a tengeren. A hatalmas szigeten hangárok, ki­kötőhelyek, kertek lesznek és szállodák a vendégek számára, akik világkörüli útjukon kissé ki akarják pihenni magukat. A kigyóváros Képzeljünk el egy hatalmas felhőkarcolót, amely busz-huszonöt kilométer magas és amelyet a földre fektetve építenek. Képzel­jünk el ebben az épületben egy nyílegyenes üreget, vagyis fedett utat, amely körül lakások, üzlethelyiségek, iro­dák és egyéb helyiségek csoportosulnak. A forgalom ebben az egyenes üregben csak két irányban halad, nincsenek útkeresztező­dések, nincsenek terek, nincsenek szeszélye­sen szétszórt házak. Ai egész város egyetlen hosszúra nyúló ház, amelyen egyetlen ut vezet keresztül. Úgy húzódik, mint valami modern kínai fal, hegyeken és völgyeken át, kereszttilhidal fo­lyókat és szakadékokat és valahol egy forgal­mas közlekedő útnál végződik. A lapos tető egyetlen óriási sétatérré változik, amelyen naptfürdő-telepek, úszómedencék, virágágyak vannak. A felső terepen nyugodtan sétálhat­nak és üdülhetnek a kigyóváros lakosai, mi­alatt lent dübörögve zajlik a nagyváros for­galma. így képzeli el a jövendő kigy óvár őst Edgár Chambless építő tervező. Már a hivata­los körök is foglalkoznak az érdekes tervvel és állítólag az első kigyóvárost néhány éven belül fel­építik Washington és Baltimore között, rendkívül kellemes vidéken. A terv szerint ez az épület tizenhat kilométer hosszú lesz és 14.000 ember lakhatik benne. Világváros az északi sarkon A sarkvidék jég- és hótömegei alatt kétség­telenül hatalmas természeti kincsek rejtőznek. Az oroszok már évek óta fáradoz­nak azon, hogy e rejtett kincses tárházakat megnyissák. Az északi sark elhagyott magá­nyos helyein, amelyeken évekkel ezelőtt még élőlény is alig volt, városok és ipari központok nőnek ki a földből. Itt van például a rettegett Murmansk, amely a háború előtt kicsiny, piszkos halászfalu volt. Későbben politikai foglyokat telepítet­tek e helyre, ma pedig már valóságos világváros kelet­kezik itt, amelynek máris 100.000 lakosa van. Az építési tervek szerint két év múlva há­romszázezer lesz a lakosság száma, két évti­zed múlva pedig talán már több millió, óriási szenvedések és nélkülözések között dolgoztak itt a Cseka áldozatai és hatalmas épületeket varázsoltak elő a semmiből. Száműzött poli­tikai foglyok dolgoznak a 227 kilométer hosszú csatorna építésén, amely a világ legnagyobb vizi müutja lesz. időközben már épül az északi sarkvidék má­sodik nagy világvárosa, Archangelszktől 500 kilométerre északra. Ez lesz a világ legésza­kibb kikötővárosa. Otthon tízmillió ember számára Ausztrália északi részében vannak vidé­kek, amelyeken fehér ember még alig járt. Háromszor akkora területen, mint egész Németország, mindössze ötezer fehér em­ber él és ezeknek nagyrésze is Port Darwin váro­sában lakik. Nem csoda, hogy Japán sóvár szemekkel tekint e lakatlan ország felé. A sárga veszedelem kísértető arra indította az ausztráliai kormányt, hogy e területből 500.000 négyzetkilométernyi földet két angol1 társaságnak adjon bérbe. A társaságok köt©, lezik magukat, hogy körülbelül háromszáz millió esehgzlovák korona alap, tőkét hoznak össze és ezáltal lehetővé ta. j szik tízmillió fehér ember letelepítését ezen a vidéken. A telepítés első feltétele, í hogy vasutat építenek a vad sivatagon ke* ] resztül. Jelenleg ugyanis karavánét vezet : Alice Sprinkstől Pine Creekig és az utazás i ilymódon tizenöt hetet vesz igénybe. Az em-j litett két város között tervezik az uj vasút* vonalat. Weekend a sztratoszférában Néhány évvel ezelőtt több országban meg- ; kezdték olyan repülőgépek készítését, ame­lyek eddig ismeretlen sebességgel szállhatnak a sztratoszférán keresztül. Valószínű, hogy néhány év múlva elkészül as első nagy repülőgép, amely felemelkedik a sztratoszférába és utasait weekend-kirándulásra viszi as óceánon túlra. A sztratoszféra-repülés hívei máris megejtő szavakban Írják le az ilyen utazások kényel­mét és varázsát. A sztratoszférában ugyanis nincs felhő, nincs köd, nincs szél és vihar, ebben a régióban örökké derűs nyugalom van és igy minden repülés veszélytelen élménnyé válik. Az utasok alig fogják érezni a légmen­tesen elzárt kabinokban, hogy többezer kilométer óránkénti sebességgel haladnak a földgömb egyik feléről a má­sik felé. Hét technikai álom — a jövő hét „világ­csodája". Talán nem sok idő fog eltelni, amig saját szemünkkel megpillanthatjuk és saját j érzékeinkkel megélhetjük e csodákat. Társadalmi Élet # A munkácsi Katolikus Kör február 9-én a Csillag-szálló összes termeiben piros pettyes batyu- bált rendez. # A Lévai Dalárda február 10-én műsoros tea­estélyt rendez a lévai kaszinóban. # A nagysallói Befomátus Énekkar február 10-én táncmulatsággal egybekötött előadást rendez, amelyen a „Palóctündér" cimli népszínmű kerül színre. # A lévai Katolikus Kör február 6-án saját szín­padán megismétli a „Tabáni orgonák" című nagysi­kerű operett előadását. # A rimaszombati gimnázium magyar osztályai február 9-én este rendezik meg zártkörű táncmulat­ságukat a Tátra-szállóban. A táncot műkedvelő elő­adás vezeti be. A mulatság iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. # A lévai Izraelita Filléregylet műsoros gyer­mekdélutánt rendezett a Stránskv szálló termiben. Az előadás kis szereplői nagyon sok tapsot és cuk­rot arattak. A rendezés nehéz munkáját Mayer An­na, Kovács Jenőné, Klein Józsefivé, Streicher Olga és dr. Liebenmann Emőnó végezték. # A kassai tűzoltók és mentők bálja szombaton este folyt le a Sdhalkház nagytermében tradicioná­lis siker jegyében. A kassai közönség nagyraérté- keli tűzoltóságának és mentőinek kitűnő munkájáé és a tűzolitóbólok alkalmával mindig nagyszámmal vonul fel, hogy ezzel is lerójja ezeretetét derék mentői iránt. A szombati bél is a közönség élénk részvétele mellett folyt le és szép eredményt hozott a nemes cél részére. A sikerült bál megrendezésé- - ben a tüzoltótestület valamennyi tagja dicséretre- méltó agilitással vett. részt. # A lévai miikedvelők február 11-én este bas* madszor is bemutatják a városi színházban Kergék János „Egydolláros menyasszony" dmü nagysike­rt operettjét. 4

Next

/
Thumbnails
Contents