Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-05 / 30. (3582.) szám
A Gabonatársasig szénája A helyzet kulcsa a németek kezében van A londoni konferencia eredménye: felles francia-angol együttműködés Vasárnap befejezték a tárgyalásokat ■ Felhívás Németországhoz A ném«t fegyverkezést nem ismersék el Egy történelmi jelentőségű kommfiniKé ■ Ausztria függetlenségének kérdése Szerződés készül a légi támadások meggátlására London, február 4. A francia és az angol államférfiak londoni tanácskozása vasárnap délután befejeződött Az eredeti elgondolás az volt, hogy a fontos konferenciát már szombaton este befejezik, de a franciák ellenjavaslatai miatt a megállapodás elhúzódott s ami szokatlan az angol politika történetében, a miniszterek a hét végét sőt a vasárnapot is tanácskozásokkal tömöttek. Szombaton reggel a helyzet eléggé zavaros volt Az angolok nem igen mutattak hajlandóságot a francia javaslatok elfogadására, de mikor Laval és a francia szakértők bemutatták a németek fegyverkezésére vonatkozó pontos adataikat, a meggyőző érvek hatása alatt az angol ellentállás meggyöngült A francia leleplezések bombaként hatottak. Az angol kormány, mint vasárnapi számunkban jelentettük, szombaton minisztertanácsot tartott, ami ugyancsak szokatlan jelenség a hétvégi nyugalmat mindennél jobban tisztelő angol közéletben s a miniszterek elhatározták, hogy németbarát álláspontjukat némileg revideálják és közeledni fognak a francia felfogáshoz. Megköny- nyitette az angolok elhatározását az is, hogy a franciák légügyi szerződés megkötését ajánlották, azaz eleget tettek az angol katonai védekezés egyik legtöbbet hangoztatott kívánságának. Ilyen körülmények között a szombat délutáni és éjjeli tanácskozások kedvezőbb előjelekkel kezdődtek meg. Szombaton délután öttől nyolcig és este kilenctől tizenkettőig tanácskoztak az angol államférfiak a franciákkal. Laval éjjel egy órakor szállójába visszatérve a várakozó francia újságíróknak már biztos optimizmussal nyilatkozhatott. Vasárnap délelőtt MacDonald elutazott chequersi weekend-házáha, de délután ismét visszaérkezett Londonba. Flandin ugyancsak fölkereste vidéki angol barátait, míg Laval folytatta a szombaton megkezdett tárgyalásokat Hendersonnal, a lefegyverzési konferencia elnökével. Vasárnap délután a delegátusok ismét összegyűltek és megszövegezték azt a nagyjelentőségű kommünikét, amelyben tájékoztatják a közvéleményt a londoni megállapodás eredményéről. Az angol és a francia nézeteket sikerült összeegyeztetni és olyan kiinduló pontokat találni, amelyek szem előtt tartásával az európai béke végleg megszervezhető, A jövő ezek után Németországtól függ. Ámbár az angol kormány választások előtt áll és nem igen volt várható, hogy az őszi választások előtt megköti magát, az európai helyzet megoldásának sürgősségére való tekintettel a lezajlott konferencián mégis állást foglalt a nemzetközi politika egy bizonyos iránya mellett s bizonyos, hogy ezt az irányt követni is fogja, Németországnak nem lesz könnyű elfogadni a londoni francia-angol megállapodás alapelveit, mindazonáltal az egyezség úgy van megszövegezve, hogy Németország presztízsveszteség nélkül csatlakozhat hozzá és így kiépülhet az uj európai rendszer. A legszigorúbb feltétel az, hogy Németországnak visz- sza kell térnie a népszövetségbe, még mielőtt a fegyverkezési egyenjogúság gyakorlati értelmezését megengednék a birodalomnak. Egyébként azonban a londoni megállapodás is tiszteletben óhajtja tartani a fegyverkezési egyenjogúság tételét. Uj és messzemenő következményű része a londoni megállapodásnak a légügyi háború szabályozásáról szóló szakasz, amely kellő kiépítés és általánosítás mellett alkalmassá válhat a légi háborúk borzalmainak korlátozásában. A kommüniké London, február 4. Az angol-francia megbeszélések eredményéről kiadott kimerítő hivata- I los kommüniké elején a tárgyaló hatalmak vallomást tesznek a népszövetség és a népszövetsé- 1 gi politika mellett. A Mussolini és Laval közötti megállapodásokkal kapcsolatban a kommüniké kijelenti, hogy az angol kormány szívélyesen üdvözli a Páris és Róma közötti tradicionális barátság újabb kiépítését Anglia Franciaországgal és Olaszországgal a kölcsönös bizalom szellemében akar együttműködni a béke megőrzése érdekében. Az angol kormány hajlandó a római megállapodás szellemében résztvenni az osztrák függetlenséget és integritást garantáló konzultatív paktumban. Németországról, a londoni tárgyalások legfontosabb tételéről a kommüniké kijelenti, hogy „sem Németországnak, sem más hatalomnak, amelynek lefegyverzéséről a békeszerződés intézkedett, nincs joga egyoldalú akcióval megváltoztatni a békeszerződések határozatait/' Semmi nem alkalmasabb a kommüniké szerint a bizalom növelésére és a béke biztosítására, mint a Németország és a többi hatalom között szabad elhatározás alapján megkötendő szerződés. Ennek a tervezett szerződésnek célja az, hogy „előkészítse Európa biztonságának megszervezését" és kiegészítse azt a paktumrendszert, amely a keleti paktumot és a római paktumot is magában foglalja. A kommüniké mintegy felhívja a birodalmat, hogy vegyen részt az általános paktumtárgyalásokban. Ha Németország bevonásával kiépül az uj teljes paktumrendszer és Genfben sikerül általános fegyverkezési szerződést kötni, akkor a genfi fegyverkezési konvenció a versaillesi békeszerződés ötödik részének helyébe lép. Az általános szerződés keretén belül Németországnak föltétlenül kötelezettséget kell vállalnia arra. hogy visszatér a népszövetségbe és Genfben aktivan fog működni. A kommüniké utolsó része a légi támadások veszedelméről beszél, anélkül, hogy megnevezné, hogy melyik hatalomtól várható légi támadás. A veszedelem elhárítása céljával a kommüniké indítványt tesz arra, hogy bizonyos hatalmak kölcsönösen kössenek regionális szerződést a légi támadások elhárítására. A megállapodás aláírói köteleznék magukat, hogy annak az államnak a rendelkezésére bocsátják légi haderőiket, amelyet a megállapodást ugyancsak aláíró valamelyik hatalom részéről indokolatlan légi támadás ért. Ha a nyugateurópai hatalmak megkötik a szerződést, akkor a világ többi részén valószínűleg hasonló szerződések megkötésére kerül sor. Franciaország és Anglia elhatározta, hogy Olaszországot, Németországot és Belgiumot meghívja e konvenció megkötésére. FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. (-nyei) Prága, február 4. A monopólium jogával fölruházott Gabonatársaság hatáskörébe különböző gabona- és takarmányáru tartozik, csak éppen a széna nem, mégis úgy látszik, éppen a széna körül van valami baj, a Gabonatársaság szénája valahogyan nincsen rendben. A Gabonatársaság vezérkara valahol elszámitotta magát, valahogyan megbillent a jóelőre készített mérleg egyensúlya s veszélybe került az a nagy aktívum, melyet a Gabonatársaság a gazda, a fogyasztó, a nagyközönség és az állam- kincstár számára kilátásba helyezett. A Gabonatársaság a gazdának szilárd és havonta emelkedő árat biztosit. A termelő tehát már aratás után előre tudta, hogy gabonájáért a gazdasági év egyes szakaiban mit kap s tudta azt is, hogy eladásra szánt gabonáját legkésőbb múlt év decemberének végéig kell megvételre fölkínálnia, különben kiteszi magát annak a veszélynek, hogy a Gabonatársaság a gabonamonopóliumról szóló kormányrendeletben foglalt jogával élve, nem veszi át a későbben fölkínált árut s ha átveszi, azért az alapárnál magasabb összeget nem fizet. A gazda tehát elment a bizományoshoz, fölkínálta termését, de nem egy bizományostól azt a meglepő választ kapta, hogy a fölkinált árut nem veheti át. Nem veheti át, mert raktárhelyiségei zsúfolva vannak, mert a központ nem diszponál a raktáron heverő áruval, mert kifogyott a Gabonatársaság üzletébe fektetett tőkéje, mert nem tud kölcsönt kapni, hogy tovább vezethesse az üzletet, — szóval mert nincsen pénze ahhoz, hogy az átvett árut ki is fizethesse. A gazda várt, azután áron alul is eladta az árut, hogy pénzhez jusson. Jól tudta, hogy a Gabonatársaság árait szigorúan be kell tartani, nehogy megbüntessék az embert, de pénzre volt szüksége, tehát szemet hunyt, amikor a — mondjuk — 81 kilogramos fajsúlyú búzáját a vevő csak 79 kilogramosnak találta, a fontos az volt, hogy pénzt lásson, ha kevesebbet is. mint amennyi járna. S ez a gazda járt jól. Nem az. aki bizományostól bizományoshoz ment s hazavitte a gabonáját, ha nem kapott érte rendes árat. Ezek sorában sok olyan van. aki élőszóban ismételten fölkínálta gabonáját, de ahhoz már nem jutott hozzá, hogy a Gabonatársaság hivatalos űrlapjai fölhasználásával tehesse meg ajánlatát. Ez a sok ember most mind elveszti azt a jogát, hogy gabonáját a gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet alapján meghatározott emelkedő árban adhassa el. Ezektől a gazdáktól árpát, zabot és kukoricát egyáltalán nem vesz a társaság, búzájukért és rozsukért pedig csupán az alapárat fizeti. A Gabonatársaságnak ehhez kétségkívül joga van. de talán mégsem kellene a törvény teljes szigorát alkalmaznia, hanem külön egyéni elbánásban kellene részesítenie azokat a termelőket, akiket a rendelet e pontjának alkalmazása rendkívül érzékenyen sújt. A gabonamonopólium a földművelési kormány ismételt nyilatkozatai szerint a gazdák érdekében készült, tehát nem egészen stilszerü, ha éppen a gazdákat sújtja olyan formalitás elmulasztása miatt, amely formalitásnak a gazda a Gabonatársaság bizományosainak pénztelensége miatt ném tett eleget, ámbár neonnak1 .... a lény eget teljesítette, hiszen a termést élőszóban ismételten fölkínálta. A Gabonatársaság tévedett számításaiban. Azt hitte, a tavalyi termés nem fedezi a belföldi piac szükségleteit. Számításaiból tüstént le is vonta a konzekvenciákat s nagyobb mennyiségű kisantant-buzát vásárolt, hogy biztosítsa a piac szükségletét. Nem rossz üzlet olcsó délszláv és román búzát vásárolni s ezt az árut a monopólium által biztosított jó áron forgalomba hozni. Az ilyesmi megduzzasztja a társaság tarta- j I lékalapjait s a tartaléktőke lehetővé teszi i esetleges veszteséges üzletek deficitjének fedezését is, csak a nagy sietség nem helyes. A Gabonatáraság ebben a kérdésben sokat tanulhatott volna a Gabonaszindikátustól. melyet nem csak azért lehet elődjének nevezni, mert a gabonabehozatal ügyeit intézte s ezzel befolyásolta a belföldi piac áralakulásának folyamatát, hanem azért is. mert vezérkara úgyszólván azonos a Gabonatársaság vezérkarával. A Gabonatársaság nem sokat tanult a Gabonaszindikátustól. Jól tudjuk, hogy a szindikátus vezetőségét milyen heves támadások érték, amiért 1933-ban közvetlenül aratás előtt drága pénzen vásárolt nagymennyiségű tengerentúli búza behozatalára adott engedélyt. A búza közvetlenül aratás előtt jött be s amikor piacra került, annyira leszorította a belföldi gabona árát. hogy az agrárapostolok a fejüket fogták ijedtükben. A mai helyzet veszedelmesen hasonlít a két év előttihez. Most is annyi búzának van, hogy Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A szloveTlSzkÓÍ ÓS rUSZÍTlSzkÓÍ maQUQTSáQ alicel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .... ^ Prága II., Panská ulice 12, ÜL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 3 0 3-1 1 •• Egyes szám ára 1.20 KZ, vasárnap 2.-KC. 8ÚRGÖNYCIM HIRLRP PRflHR.
