Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-27 / 49. (3601.) szám
1935 február 27, szerda. 'prxgaiAVvcAarhirlap Esterházy: Felforgatókat senki se keressen a mi köreinkben! A keresztényszocialista párt tardoskeddi nagygyűlésén Esterházy, Alapy. Turchányi. Porubszky, Haiti! ét Aixinger hatalmat tömeg előtt fejtegették a párt célkitűzéseit Tardoskedd, február 26. (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztényszocialista párt vasárnap délután T ardoskedden nagy nép gyűlést tartott, mely mindvégig a hallgatóság feszült érdeklődése és lelkes* hangulata mellett folyt le. A gyűlésen megjelent Esterházy János országos pártelnök, dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő, dr. Turchányi Imre érsekujvári és dr. Porubszky Géza párkányi körzeti elnök, továbbá dr. Haiczl Kálmán, az országos végrehajtó- bizottság tagja, dr. Aixinger László pártigazgató és ölvedi János, az érsekujvári helyi szervezet elnöke. Tardoskedd lakossága oly nagy számban jelent meg a gyűlésen, hogy az nem volt megtartható a szövetkezet nagytermében, hanem a szövetkezet tágas udvarán, amelyet teljesen megtöltött a lelkes közönség. Czibulka István tardoskeddi helyi elnök vezette és nyitotta meg a gyűlést. Üdvözölte a vendégeket és kérte őket, tájékoztassák a politikai helyzetről a tardoskeddi híveket' akik mindenkor rendületlenül állanak a keresztényszocialista lobogó körül Dr. Turchányi Imre, az érsekujvári körzet nevében mondott meleg üdvözlő szavakat, majd főleg azzal foglalkozott hatásos beszédében. mennyire nem helytálló az, ha ma vezető politikusok még mindig azt állítják, hogy nem ismerik a magyarság sérelmeit és követeléseit. Minden gyűlésen, amelyet magyarok rendeznek, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a szónokok és most a választások előtt hatványozott mértékben fognak rámutatni az orvoslás módjaira. Ezután összetartásra buzdította a hallgatóságot. Viharos éljenzés közben lépett a szónoki emelvényre Esterházy János országos pártelnök. Megemlékezett arról, hogy másfél év előtt már járt Tardoskedden és kifejtette akkor, milyen irányban fog működni és mely célok szolgálatában fogja vezetni a pártot. Ehhez az irányhoz és ezekhez a célkitűzésekhez mindenkor hü marad, mert meggyőződése az, hogy ezen az utón fogja elérni a kisebbségi magyarság a jobb poli- tík?’ gazdasági és kulturális helyzetet. Részletesen foglalkozott ezután a földbirtokpolitika, az adózás, az állami gazdálkodás különböző aktuális kérdéseivel, a katolikus egyház sérelmeivel és általában a magyarság követeléseivel. Hangsúlyozta, hogy minden katolikus magyarnak örömmel kell látóin, ha nagyszabású katolikus mozgalmak indulnak meg, az ilyenekben ré^zt is kell venni, azonban tiltakozni kell az olyan törekvések ellen, amelyek a katolikus magyaroknak csak másodrangu szerepet akarnának juttatni és amelyek a katolikus megmozdulással kapcsolatban a magyarokat a kafolikummal össze nem egyeztethető célok szolgálatába akarnák állítani, ' Mi rendületlenül állunk keresztény hitünk, vallási meggyőződésünk és nemzeti érzésünk alap- fáin, — mondotta, — tisztelünk mindenkit, aki Önzetlenül és meggyőződéssel követ más programot, de feltétlenül menköveteljük, hogy minden téren érvényesíthessük keresztény maovar felfogásunkat. Ha ilyen értelemben működünk éc bíráltuk mindazt, ami ellenkezik ezzel a felfogásunkkal. ezzel nem ártunk, hanem csak használunk a közérdeknek. AIHmfelforgatókat senki se keressen a mi köreinkben. mert olvanok, akik a krisztusi ioraz- sánok^rt küzdenek, sohasem válhatnak felfor- gatákká. Esterházvt beszéde után hosszasan ünnepelte a hallgatóság. Dr. Haiczl Kálmán volt a következő szónok. Találóan fejtegette azokat a különböző és sokszor homályos irányzatokat, amelvek a katolicizmus jelszavával kezdenek most felburjánozni. Bármely ilyen ui pártalakulás csak szétforqácso- lásta és a katolikus őslakosság gyengítésére veretne. A katolikusok érdekeit teljesen megvédve látja az országos kér észtén yszodalista párt programjában és működésében. Ne hallgasson senki a hamis prófétákra, hanem tömörüljünk a keresztényszocialista pártban, Jndy sohasem tért el és sohasem fog eltérni az evangéliumi igazságoktól. Nagy tetszéssel fogadott szavai után dr. Alapy Gyula beszélt, összeállította — úgymond — az itteni magyarság kiskátéját és ezt fogja előadni. Ezután végigvezette a hallgatóságot a köz- és közigazgatási jog egyes kérdésein a kisebbségi, kulturális, gazdasági és nemzetközi kérdéseken, amelyek kihatást gyakorolnak az itteni magyarság sorsára. Alapos fölkészültséggel és sok gyakorlati érzéssel mutatott rá minden egyes kérdésnél arra, mi a magyaroknak joga, mi a sérelme, mi a követelése. A hallgatóság lelkes éljenzéssel fejezte ki elismerését a tartalmas beszédért. Dr. Porubszky Géza először a párkányi körzet üdvözletét és testvéri együttérzését tolmácsolta, majd a tőle megszokott nemes szónoki lendülettel a keresztényszocialista program elveit és gyakorlati megvalósításának módját ismertette. Találó példákkal illusztrálta a gerinctel enségig fokozódó úgynevezett „aktivizmus" következményeit, végül mély hatást keltve buzdította a hallgatóságot arra, hogy gerincesen vallja mindenki keresztény és magyar meggyőződését Dr. Aixinger László lelkesítő szavakat intézett a gyűlés résztvevőihez és különösen arra figyelmeztette a választókat, hogy keresztény és józan magyar gondolkozásukat ne engedjék majd félrevezetni a különböző, idegen érdekeket szolgáló agitátorok Ígéreteitől és csábításaitól. Czibulka István helyi elnök megköszönte az országos pártelnöknek és a vendégeknek megjelenését és ismételten biztosította őket a tardoskeddi keresztényszocialisták hűségéről. A gyűlés berekesztése után a párt vezetői tardoskeddi hiveik körében maradtak és velük megbeszélték a helyi ügyeket. Az olasz hadsereg „fekete ördöge" átveszi az afrikai rohamcsapatok parancsnokságát Mussolini az abesszínia! határra küldte Giuseppe Pavone tábornokot A legendás hírű „Diavolo Nero" pályafutása Carlo, Pavone apja ugyancsak nagy szerepet játszott az olasz történelemben. Amikor Olaszország még nem volt egységes állam, a rettenthetetlen Carlot az ellenséges udvarok számkivetették, majd halálra Ítélték, mert állandóan megfélemlítette a Bourbonok olaszországi uralmát. 1848-ban, amikor II, Ferdinánd nápolyi király udvari bált adott, Carlo Pavone a bálteremben postagalambokat eregetett szét, amelyek mindegyike az uj olasz lobogót viselte, E csínyért halálra Ítélték, de Carlo megszökött. Fia, Pavone tábornok ma a legjobb ismerője a benszülött hadseregnek és gyarmati ismeretei! a hadsereg vezetősége sokra becsüli. Megkezdődött a délszíovenszkói villanysztrájk Ötnapos világítási sztrájkkal tüntet Érsekújvár — Nyitra, Komárom és a többi délszíovenszkói város a magas villanyárak ellen Érsekújvár, február 26. (Saját tudósítónktól.) A Délszíovenszkói Villamosmüvek Rt. egész területén hétfőn megkezdődött a demonstratív villanysztrájk. Érsekujvárott, Nyitrán, Komáromban, Párkányban, Ógyallán, Udvardon s a villanytársaság területének többi helységeiben öt napon keresztül, szombat reggelig mindenütt vagy teljesen beszüntetik a villany használatát, vagy pedig a minimálisra csökkentik. Az érsekujvári üzletekben hétfőn este már sehol nem volt normális világítás. A legtöbb üzletben petróleum-lámpákat helyeztek el, vagy pedig az azelőtt fényesen kivilágított üzletekben legfeljebb egy kis körte világit. A rossz városi közvilágítás most igazán szembetűnőbb, mert AZ ÚJONNAN ÉPÜLT AUTÓUTAK NÉMETORSZÁGBAN, amelyeknél a hidakkal és alagutakkal teljesen kiküszöbölték az egyszintű utkeresztezéseket a városban egyetlen kirakat van mindössze kivilágítva: a Délszíovenszkói Villamosmüvek Stefánik-uti gyári lerakatának kirakata. Egyébként minden üzlet kirakata sötét. A sztrájkolok által alakított „villanybizottság** tagjai bejárják Érsekújvár valamennyi uccáját s már több százra tehető aláírást összegyűjtöttek azoktól, akik csatlakoznak a villanytársaság ellen megindított ötnapos tüntető akcióhoz. Természetesen nagy várakozással tekintenek nemcsak Érsekujvárott, hanem az összes városokban az akció kimenetele elé. Nagyon valószínűnek tartják, hogy a Délszíovenszkói Villamosmüvek igazgatósága módot fog keresni arra, hogy az indokolatlanul megsértett fogyasztókat valami formában kiengesztelje. Ha ez idejekorán nem következik be, számolni kell a sztrájkmozgalom elmélyülésével. Petrf humlámpával és gyertyával világítanak Nyitrán Nyitra, február 26. (Saját munkatársunktól.) Nyitrán is várakozáson felül sikerült a sztrájk első napja. A város üzletei — egy-kettő kivételével — nem használnak villanyvilágítást, hanem gyertyákkal és petróleumlámpákkal világítanak és a magánházak legtöbbjében is gyertya pislákol. Még a kávéházak és vendéglők is teljes megértéssel voltak az akció iránt és ezeken a helyeken is gyetyák világítanak. Minden asztalon gyertya ég. Hasonló jelentések érkeznek azokból a nagyközségekből is. melyeknek villanyfogyasztói csatlakoztak a sztrájkhoz. A város uo- cavilágitását természetesen továbbra is villany szolgálja, amennyiben a megnövekedett forgalom nem engedi a világítás mellőzését. A délszíovenszkói villanyfogyasztók akciója I meggyőző erővel bizonyítja, hogy a villanyárakat mindenütt magasaknak tartják, épp ezért feltétlenül módot kell keresnie a villanymüvek vezetőségének arra, hogy az egyöntetű óhajjal szemben ne zárkózzon el. 5 Róma, február 26. Mussolini Afrikába küldte az olasz gyalogság elit csapatnának, az úgynevezett Peolritana - hadosztálynak vezetőjét, Giuseppe Pavone tábornokot. Pavone az olasz hadsereg egyik legérdekesebb és legkitűnőbb tisztje, aki Olaszországban a „Diavolo Nero" (fekete ördög) név alatt ismeretes. Ezt a nevet J az 1911-es és 1912-es líbiai hadjárat alkalmával kapta, amikor mint a 35. olasz gyalogezred hadnagya rettegett ellenfele volt a benszülöt- teknek. Bátorságáról a líbiaiak valóságos legendákat beszéltek és ők nevezték el „fekete ördöginek. Akkoriban az arabok magas vérdijat tűztek ki fejére s még az afrikai háború után is üldözték. A világháborúban Pavone megkapta az olasz hadseregnek csaknem valamennyi kitüntetését. Fiatal kora ellenére hamarosan ezredes lett és résztvett a legvéresebb ütközetekben, ahol mindig kitüntette magát. Különösen a háború vége felé aratott sikert sikerre és részt vett az uolsó nagy offenzivában is, amelyben vezető szerepet játszott. A háború után Fiúméba ment mint D’Annunzio legmeghittebb barátja s ő volt az, aki a fiumei kalandot katonailag megszervezte és eredményesen befejezte. A költő elképzelésének ő adott reális alapokat s egyedül neki köszönhető, hogy Fiume Olaszországhoz került. Az elmúlt év júliusában, amikor az olasz hadsereget Ausztria ellen mozgósították, Pavone a páduai hadosztályt éjszakai és nappali erőltetett menetelésekkel rekordidő alatt a Brenner- határra hozta. Ezt a nagyszerű katonai szervező tevékenységet Mussolini külön megdicsérte. Pavone a közelmúltban töltötte be 50. évét, amikor egész Olaszország és főleg az olasz hadsereg, amely rajongva szereti, meleg ünneplésben részesítette.
