Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-27 / 49. (3601.) szám

1935 február 27, szerda. 'prxgaiAVvcAarhirlap Esterházy: Felforgatókat senki se keressen a mi köreinkben! A keresztényszocialista párt tardoskeddi nagygyűlésén Esterházy, Alapy. Turchányi. Porubszky, Haiti! ét Aixinger hatalmat tömeg előtt fejtegették a párt célkitűzéseit Tardoskedd, február 26. (Saját tudósí­tónktól.) Az országos keresztényszocialista párt vasárnap délután T ardoskedden nagy nép gyű­lést tartott, mely mindvégig a hallgatóság feszült érdeklődése és lelkes* hangulata mellett folyt le. A gyűlésen megjelent Esterházy János országos pártelnök, dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő, dr. Turchányi Imre érsekujvári és dr. Porubszky Géza párkányi körzeti elnök, továb­bá dr. Haiczl Kálmán, az országos végrehajtó- bizottság tagja, dr. Aixinger László pártigazga­tó és ölvedi János, az érsekujvári helyi szerve­zet elnöke. Tardoskedd lakossága oly nagy számban je­lent meg a gyűlésen, hogy az nem volt meg­tartható a szövetkezet nagytermében, hanem a szövetkezet tágas udvarán, amelyet teljesen megtöltött a lelkes közönség. Czibulka István tardoskeddi helyi elnök ve­zette és nyitotta meg a gyűlést. Üdvözölte a vendégeket és kérte őket, tájékoztassák a politi­kai helyzetről a tardoskeddi híveket' akik min­denkor rendületlenül állanak a keresztényszo­cialista lobogó körül Dr. Turchányi Imre, az érsekujvári körzet ne­vében mondott meleg üdvözlő szavakat, majd főleg azzal foglalkozott hatásos beszédében. mennyire nem helytálló az, ha ma vezető po­litikusok még mindig azt állítják, hogy nem is­merik a magyarság sérelmeit és követeléseit. Minden gyűlésen, amelyet magyarok rendeznek, ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a szónokok és most a választások előtt hatványozott mér­tékben fognak rámutatni az orvoslás módjaira. Ezután összetartásra buzdította a hallgatóságot. Viharos éljenzés közben lépett a szónoki emelvényre Esterházy János országos pártel­nök. Megemlékezett arról, hogy másfél év előtt már járt Tardoskedden és kifejtette akkor, milyen irányban fog működni és mely célok szolgálatá­ban fogja vezetni a pártot. Ehhez az irányhoz és ezekhez a célkitűzésekhez mindenkor hü ma­rad, mert meggyőződése az, hogy ezen az utón fogja elérni a kisebbségi magyarság a jobb poli- tík?’ gazdasági és kulturális helyzetet. Részle­tesen foglalkozott ezután a földbirtokpolitika, az adózás, az állami gazdálkodás különböző aktu­ális kérdéseivel, a katolikus egyház sérelmeivel és általában a magyarság követeléseivel. Hang­súlyozta, hogy minden katolikus magyarnak örömmel kell lát­óin, ha nagyszabású katolikus mozgalmak in­dulnak meg, az ilyenekben ré^zt is kell venni, azonban tiltakozni kell az olyan törekvések ellen, amelyek a katolikus magyaroknak csak másodrangu szerepet akarnának juttatni és amelyek a katolikus megmozdulással kapcso­latban a magyarokat a kafolikummal össze nem egyeztethető célok szolgálatába akarnák állí­tani, ' Mi rendületlenül állunk keresztény hitünk, val­lási meggyőződésünk és nemzeti érzésünk alap- fáin, — mondotta, — tisztelünk mindenkit, aki Önzetlenül és meggyőződéssel követ más progra­mot, de feltétlenül menköveteljük, hogy minden téren érvényesíthessük keresztény maovar fel­fogásunkat. Ha ilyen értelemben működünk éc bíráltuk mindazt, ami ellenkezik ezzel a felfogá­sunkkal. ezzel nem ártunk, hanem csak haszná­lunk a közérdeknek. AIHmfelforgatókat senki se keressen a mi kö­reinkben. mert olvanok, akik a krisztusi ioraz- sánok^rt küzdenek, sohasem válhatnak felfor- gatákká. Esterházvt beszéde után hosszasan ünnepelte a hallgatóság. Dr. Haiczl Kálmán volt a következő szónok. Találóan fejtegette azokat a különböző és sok­szor homályos irányzatokat, amelvek a katoli­cizmus jelszavával kezdenek most felburjánozni. Bármely ilyen ui pártalakulás csak szétforqácso- lásta és a katolikus őslakosság gyengítésére ve­retne. A katolikusok érdekeit teljesen megvédve lát­ja az országos kér észtén yszodalista párt pro­gramjában és működésében. Ne hallgasson senki a hamis prófétákra, hanem tömörüljünk a keresztényszocialista pártban, Jndy sohasem tért el és sohasem fog eltérni az evangéliumi igazságoktól. Nagy tetszéssel fogadott szavai után dr. Ala­py Gyula beszélt, összeállította — úgymond — az itteni magyarság kiskátéját és ezt fogja előadni. Ezután végigvezette a hall­gatóságot a köz- és közigazgatási jog egyes kér­désein a kisebbségi, kulturális, gazdasági és nemzetközi kérdéseken, amelyek kihatást gyako­rolnak az itteni magyarság sorsára. Alapos föl­készültséggel és sok gyakorlati érzéssel mutatott rá minden egyes kérdésnél arra, mi a magyarok­nak joga, mi a sérelme, mi a követelése. A hall­gatóság lelkes éljenzéssel fejezte ki elismerését a tartalmas beszédért. Dr. Porubszky Géza először a párkányi kör­zet üdvözletét és testvéri együttérzését tolmá­csolta, majd a tőle megszokott nemes szónoki lendülettel a keresztényszocialista program el­veit és gyakorlati megvalósításának módját is­mertette. Találó példákkal illusztrálta a gerinc­tel enségig fokozódó úgynevezett „aktivizmus" következményeit, végül mély hatást keltve buz­dította a hallgatóságot arra, hogy gerincesen vallja mindenki keresztény és ma­gyar meggyőződését Dr. Aixinger László lelkesítő szavakat inté­zett a gyűlés résztvevőihez és különösen arra figyelmeztette a választókat, hogy keresztény és józan magyar gondolkozásukat ne engedjék majd félrevezetni a különböző, idegen érdekeket szolgáló agitátorok Ígéreteitől és csábításaitól. Czibulka István helyi elnök megköszönte az országos pártelnöknek és a vendégeknek meg­jelenését és ismételten biztosította őket a tar­doskeddi keresztényszocialisták hűségéről. A gyűlés berekesztése után a párt vezetői tar­doskeddi hiveik körében maradtak és velük meg­beszélték a helyi ügyeket. Az olasz hadsereg „fekete ördöge" átveszi az afrikai rohamcsapatok parancsnokságát Mussolini az abesszínia! határra küldte Giuseppe Pavone tábornokot A legendás hírű „Diavolo Nero" pályafutása Carlo, Pavone apja ugyancsak nagy szerepet játszott az olasz történelemben. Amikor Olasz­ország még nem volt egységes állam, a rettent­hetetlen Carlot az ellenséges udvarok számki­vetették, majd halálra Ítélték, mert állandóan megfélemlítette a Bourbonok olaszországi uralmát. 1848-ban, amikor II, Ferdinánd ná­polyi király udvari bált adott, Carlo Pavone a bálteremben postagalambokat eregetett szét, amelyek mindegyike az uj olasz lobogót vi­selte, E csínyért halálra Ítélték, de Carlo meg­szökött. Fia, Pavone tábornok ma a legjobb is­merője a benszülött hadseregnek és gyarmati ismeretei! a hadsereg vezetősége sokra becsüli. Megkezdődött a délszíovenszkói villanysztrájk Ötnapos világítási sztrájkkal tüntet Érsekújvár — Nyitra, Komárom és a többi délszíovenszkói város a magas villanyárak ellen Érsekújvár, február 26. (Saját tudósí­tónktól.) A Délszíovenszkói Villamosmüvek Rt. egész területén hétfőn megkezdődött a demon­stratív villanysztrájk. Érsekujvárott, Nyitrán, Komáromban, Pár­kányban, Ógyallán, Udvardon s a villany­társaság területének többi helységeiben öt na­pon keresztül, szombat reggelig mindenütt vagy teljesen beszüntetik a villany használa­tát, vagy pedig a minimálisra csökkentik. Az érsekujvári üzletekben hétfőn este már se­hol nem volt normális világítás. A legtöbb üz­letben petróleum-lámpákat helyeztek el, vagy pedig az azelőtt fényesen kivilágított üzletekben legfeljebb egy kis körte világit. A rossz városi közvilágítás most igazán szembetűnőbb, mert AZ ÚJONNAN ÉPÜLT AUTÓUTAK NÉMETORSZÁGBAN, amelyeknél a hidakkal és alagutakkal teljesen kiküszöbölték az egyszintű utkeresztezéseket a városban egyetlen kirakat van mindössze kivilágítva: a Délszíovenszkói Villamosmüvek Stefánik-uti gyári lerakatának kirakata. Egyébként minden üzlet kirakata sötét. A sztrájkolok által alakított „villanybizottság** tagjai bejárják Érsekújvár valamennyi uccáját s már több százra tehető aláírást összegyűjtöttek azoktól, akik csatlakoznak a villanytársaság el­len megindított ötnapos tüntető akcióhoz. Természetesen nagy várakozással tekintenek nemcsak Érsekujvárott, hanem az összes váro­sokban az akció kimenetele elé. Nagyon való­színűnek tartják, hogy a Délszíovenszkói Villamosmüvek igazgatósá­ga módot fog keresni arra, hogy az indokolat­lanul megsértett fogyasztókat valami formában kiengesztelje. Ha ez idejekorán nem következik be, számolni kell a sztrájkmozgalom elmélyülésével. Petrf humlámpával és gyertyával világítanak Nyitrán Nyitra, február 26. (Saját munkatársunk­tól.) Nyitrán is várakozáson felül sikerült a sztrájk első napja. A város üzletei — egy-kettő kivételével — nem használnak villanyvilágítást, hanem gyer­tyákkal és petróleumlámpákkal világítanak és a magánházak legtöbbjében is gyertya pislá­kol. Még a kávéházak és vendéglők is teljes megér­téssel voltak az akció iránt és ezeken a helye­ken is gyetyák világítanak. Minden asztalon gyertya ég. Hasonló jelentések érkeznek azok­ból a nagyközségekből is. melyeknek villanyfo­gyasztói csatlakoztak a sztrájkhoz. A város uo- cavilágitását természetesen továbbra is villany szolgálja, amennyiben a megnövekedett forga­lom nem engedi a világítás mellőzését. A délszíovenszkói villanyfogyasztók akciója I meggyőző erővel bizonyítja, hogy a villanyára­kat mindenütt magasaknak tartják, épp ezért fel­tétlenül módot kell keresnie a villanymüvek ve­zetőségének arra, hogy az egyöntetű óhajjal szemben ne zárkózzon el. 5 Róma, február 26. Mussolini Afrikába küldte az olasz gyalogság elit csapatnának, az úgy­nevezett Peolritana - hadosztálynak vezetőjét, Giuseppe Pavone tábornokot. Pavone az olasz hadsereg egyik legérdekesebb és legkitűnőbb tisztje, aki Olaszországban a „Diavolo Nero" (fekete ördög) név alatt ismeretes. Ezt a nevet J az 1911-es és 1912-es líbiai hadjárat alkalmával kapta, amikor mint a 35. olasz gyalogezred hadnagya rettegett ellenfele volt a benszülöt- teknek. Bátorságáról a líbiaiak valóságos le­gendákat beszéltek és ők nevezték el „fekete ördöginek. Akkoriban az arabok magas vér­dijat tűztek ki fejére s még az afrikai háború után is üldözték. A világháborúban Pavone megkapta az olasz hadseregnek csaknem valamennyi kitüntetését. Fiatal kora ellenére hamarosan ezredes lett és résztvett a legvéresebb ütközetekben, ahol min­dig kitüntette magát. Különösen a háború vé­ge felé aratott sikert sikerre és részt vett az uolsó nagy offenzivában is, amelyben vezető szerepet játszott. A háború után Fiúméba ment mint D’Annunzio legmeghittebb barátja s ő volt az, aki a fiumei kalandot katonailag megszer­vezte és eredményesen befejezte. A költő el­képzelésének ő adott reális alapokat s egyedül neki köszönhető, hogy Fiume Olaszországhoz került. Az elmúlt év júliusában, amikor az olasz had­sereget Ausztria ellen mozgósították, Pavone a páduai hadosztályt éjszakai és nappali erőlte­tett menetelésekkel rekordidő alatt a Brenner- határra hozta. Ezt a nagyszerű katonai szer­vező tevékenységet Mussolini külön megdi­csérte. Pavone a közelmúltban töltötte be 50. évét, amikor egész Olaszország és főleg az olasz hadsereg, amely rajongva szereti, meleg ünneplésben részesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents