Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-24 / 47. (3599.) szám

16 T>RXGAItMA<rf!AltHlRLaP 1935 február 34» vasárnap* TObb gyümölcsfát a gazdaságokba! Irta: iushta Viktor országos gyümSicsészeti felügyelő Pozsony, február 23. Bevezetésül néhány statisztikai adat. 1920 óta kifizettünk kül­földi gyümölcsért több mint másfél milliárd koronát és az úgynevezett déligyümölcsért további kétmilliárdot.' Az államfordulat utáni években külfor- galmunk gyümölcsben aktiv volt, jóval töb­bet vittünk ki a behozatallal szemben. Ké­sőbb a helyzet fokozatosan rosszabbodott és az utóbbi években már nagyon passzívak vagyunk. 1929-ben behoztunk külföldről 185 millió értékben gyümölcsöt, 1930-ban 203 millióért, 1931-ben 176 millióért, 1932- ben 112 millióért, 1933-ban 132 millióért, mig a folyó év január'—október hónapjai­ban 76 millióért. Ezekben az összegekben nincsen benne az úgynevezett déligyümölcs. Tájékoztatás céljából részletesebben köz­löm az 1933. év adatait az egyes gyümölcs- nemek szerint. Behoztunk 1933-ban : q-ben Kc-értékben csemegeszöllőt . . . 23.064 7,139.000 diót és mogyorót . . 42.143 29,487.000 finom gyümölcsöt . . 73.732 18,844.000 almát, körtét, szilvát nyersen ...................... 422.909 54,865.000 sz ilvát............................ 91.595 15,758.000 fe ldolgozott gyümölcsöt (szárított stb. . . . 11.721 6,174.000 összesen . 665.164 132,267.000 Gyümölcsbehozatalunk tehát az 1933-ik évben kitett 6652 vagont (á 100 q) 13214 millió korona értékben. Közönséges gyü­mölcsből behoztunk 4230 vagont 55 millió koronáért, ebből közönséges almát 2.125 va­gont 32,616.000 koronáért, szilvát 1930 va­gont 19,800.000 koronáért. Nagyon figye­lemreméltó a dió- és mogyoróbehozatal. Hé­jas dióból behoztak 118 vagont 5 millió ko­ronáért, 23 vagon dióbelet 2.6 millió koro­náért, 30 vagon héjas mogyorót 1,516.000 koronáért, 250 vagon hántott mogyorót 20,275.000 koronáért. Áttanulmányozva a fenti adatokat, meg­állapítható, hogy az összes fölsorolt gyű- mölcsnemeket nálunk igen jó eredménnyel lehet termeszteni. Kiváló minőségű alma és szilva termesztésére alkalmasak a Vág-, Garam- és Nyitra-völgye, a gömöri és honti járások, Sáros és Keletszlovenszkó más járásai. Az úgynevezett finom gyümölcs (kajszin és őszi barack, szamóca stb.) termeszté­sére kiválóan alkalmasak Szlovenszkó déli járásai. Közismert dolog, hogy a fölsoroltak kö­zött vannak egyes vidékek, ahol a diót is lehet igen jól termeszteni. Megállapítható azonban, hogy a mogyorótermesztés iránt nálunk eddig nem irányult meg semmiféle komolyabb érdeklődés, dacára annak, hogy a termesztése sok helyen sikerrel kecseg­tetne. Látnivaló, hogy gazdaságainkban kellene több gyümölcsfát kiültetni, hiszen a gyü­mölcs könnyen elhelyezhető piacainkon. Azonban, nehogy félreértés legyen, ki kell jelentenem, hogy úgy most, mint a jövőben csakis jóminőségü gyümölcsöt lehet jó áron értékesíteni. Ezzel szemben pedig felelősségem tudatá­ban állítom, hogy jóminőségü gyümölcsöt mindig, a jövőben is könnyen el lehet adni. Kötelességemnek tartottam ezt leszögezni azért, hogy megnyugtathassam azokat a gazdákat, akik gyümölcsösöket létesítettek, vagy azokat a jövőben létesíteni fogják. So­kan ugyanis érdeklődnek nálunk személye­sen és levélileg, hogy nem kell-e félni gyü- mölcstultermeléstől a közel jövőben. Igaz ugyan, hogy Szlovenszkón az utóbbi időben évente átlag körülbelül 300.000 gyü­mölcsfát ültetnek ki. Látszólag nagy szám, de tudni kell, hogy még mindig nem értük el azt a gyümölcs­faállományt, amellyel az 1929-ik évi ka­tasztrofális fagykár előtt rendelkeztünk. Az akkori nagy téli fagy következtében Szlovenszkón elpusztult több mint másfél millió gyümölcsfa és a pusztulás a fagykár folytán még mindig tart. Tehát egyelőre még ott sem tartunk, ahol 1928-ban voltunk. Kivételt képez csupán a kajszinbarack és a ribizke, amelyekből már több van, de viszont tudni kell, hogy ezek­ből aránylag kevés fánk, illetve bokrunk volt. Azonkívül figyelembe kell venni, hogy ná­lunk a gyümölcsfogyasztás nagyon kicsiny volt és ennek kielégítésére sem volt elég gyümölcsünk. Minthogy a belföldi gyümölcsfogyasztás örvendete­sen emelkedik, nem lesz belátható időn belül elég hazai gyümölcsünk, tehát túl­termelésről nagyon sokáig még csak szó sem lehet. Ha bárki gyümölcstermesztésbe akar fogni és gyümölcsfát nagyobb mennyiség­ben akar ültetni, ne tegye elhamarkodva. A gyümölcsfa hosszú életű kultúrnövény, amelynek megvannak a maga igényei az égaljjal, fekvéssel, talajjal stb. szemben. Meg kell tehát választani nagyon jól a ter­mesztendő gyümölcsnemeket és különösen a fajtákat. Fontos az ültetendő gyümölcsfa kiválasztása, annak alanya és helyes kiülte­tése. Nagyon sok hibát követnek el az ülte­tési távolságoknál, a legtöbb helyen tulsürün ültetnek, ami alapvető hiba. A gyümölcsfa rendszeres gondozást kíván, megvannak a maga igényei a talaj megmunkálására, trá­gyázására, öntözésére, a kártevők elleni vé­dekezésre stb. Aki ezeknek tudatában fog gyümölcs­fát ültetni, nem csalódhatik és föltétlenül szép anyagi eredményt fog elérni, amel­lett, hogy gazdaságát szebbé varázsolja és földjének értékét tetemesen emeli, aránylag kis befektetéssel. Tehát: több gyümölcsfát a gazdasá­gokba ! —o—o—o—­(Április végéig meghosszabbítják az állatbe­hozatali szindikátus szerződését.) Az állatmo­nopóliumról szóló kormányrendelet még nem készült el. E késedelemre való tekintettel a kor­mány elhatározta, hogy az állatbehozatali szin­dikátus február 28-án lejáró szerződésének ér­vényét április végéig meghosszabbitja. (Mérsékelten megszilárdult az élelmiszerek indexszáma. Az élelmiszerek indexszáma január második hetében az előző hó azonos szakához viszonyítva 666-ról 667-re emelkedett. Az emel­kedés mérete 2 százalékot tesz ki. Az élelmi­szeráruk indexszáma a köztársaság különböző részeiben a következőképpen alakult: Szloven­szkó 688( decemberben 686), Kárpátalja 722 (722), Csehország 675 (674), Morvaország és Szilézia 642 (642), A nagyobb városok index­számai a következők: Prága 627 (629), Po­zsony 734 (730), Brünn 598 (597), M. Ostrau 620 (616). (Félmilliárd frank Franciaország egyhónapi külkereskedelmi hiánya.) Francia hivatalos adatok szerint a januári bevitel összege 1944 millió, a kivitelé pedig 1450 millió frank volt. A külkereskedelem hiánya tehát egy hónap alatt közel félmililiárdra rúgott (493 millió frank). Ez az eredmény a decemberihez ké­pest igen nagy rosszabbodást jelent. Decem­berben a bevitel 1849 millió volt, mig a ki­vitel ugyanakkor 1579 millió frankot tett ki. A decemberi külkereskedelmi deficit mind­össze 241 millió frankot tett ki. (Olaszország a budapesti nemzetközi vásá­ron.) Budapestről jelentik: Hivatalos helyről vett közlés szerint Suvich olasz külügyi állam­titkár úgy nyilatkozott, hogy a budapesti nemzetközi vásáron való hivatalos olasz rész­vételnek ez éviben különös gazdaságpolitikai jelentőséget tulajdonit, mert ez a részvétel a római egyezményben inaugnrált gazdaságii együttműködés egyik megnyilvánulásának tekinthető. (Nagyszabású kutyakiállitás lesz a budapesti mezőgazdasági kiállítás keretében.) Buda­pestről jelentik: A március 21-től 26-ig tartó országos mezőgazdasági kiállítás keretében nagyszabású kutyakiállitás is lesz, amelyen a fejlett magyar ebtenyésztés legkiválóbb példá­nyait mutatják be. Különösen nagyszámban lesznek képviselve a magyar házőrző- és nyáj- őrzőkutyák, a vadászkutyák és az úgynevezett rendőrkutyák. A vidékről és külföldi bejelentett kutyákat 50%-os szállítási kedvezménnyel lehet a kiállításra küldeni és visszaszállítani. A ki­állítással kapcsolatban vadászkutya- és rendőr kutyabemutatót, valamint kotorék- és patkány- fogó versenye két is rendeznek. (Kényszeregyezség.) Juszcyk Pál, a Hddoato szálló bérlője, Igló. Kény szer egyezségi gond­nok dir. Hegyi Dezső ügyvéd, Igló. Az első tárgyalást április 3^án tartják az iglói járás­bíróságom. A követeléseket március 10-Ag keli bejelenteni. (Csődök.) Veres József kovács Csány. Csőd- íömeggomdínok Ladányi Izsó kereskedelmi Ügynök, Kassa. Az első tárgyalást március 6-ám tartják a kassai kerületi bíróságon. A követeléseket március 27-ig kell bejelenteni. Koroimpai rézmüvek rt. Korompa. Csőd­töm eggondmok dr. Streck Imre ügyvéd Göl- ndcbánya. Az első tárgyalást március 5-éu tartják a gölnitíbányai járásbíróságom. A kö­veteléseket március 18-ig kell benyújtani. — A Kotrompai Rézmüvek rt.-t 1927-ben alapí­tották. Alaptőkéje 750.000 korona volt. A vállalat évente mintegy 50.000 tómmá rezet bányászott és üzemét 1931-ben veszteségei következtében kénytelen volt beszüntetni. Veszteségeinek összege 1933-ban 374.550 ko­ronát tett ki. 1934-ben a veszteségek összege jóval fölülmúlta a vállalat részvénytőkéjének felét. A korompai rézmüvek tartozásainak összege meghaladja a tízmillió koronát Hitelezői jobbára birodalmi német cégiek. ------o-----­ÉR TÉKTŐZSDE Prága csöndes Prága, február 23. (Pragoradio.) Az értéktőzs­de mai forgalmát szűk keretek között bonyolí­totta le. A forgalomba került értékek egy része behozta tegnapi árfolyamveszteségét, de több érték árfolyama tovább gyöngült. Egységes irányzat a tőzsdeidő egész folyamán nem jött létre. Bánya és Kohó 10, Cseh-Morva Gépgyár 10, Kábel 3, Koüni Pótkávé 2, Königshofi Cement 2, Schönprieseni 8, Krizsik 5, Poldi 4, Prágai Va6 5, Ringhoffer 6, Sellier 10, uj É6zaki Vasút 3, Csehszlovák Solo 4, Aussigi Vegyi 7, Nyugat- cseh Szén 4 és Skoda 2 koronával megszilárdult. Ezzel szemben Cseh Kereskedelmi 5, Cseh Cukor 4, Inwald 3.50, Kolini Vegyi 18, Rézmüvek 8, Orion 10 és Schoeller 5 koronával gyöngült. A beruházási értékek piacán jól tartott irány­zat jött létre. A forgalomba került államértékek árfolyama 0.05—0.10 koronás javulást mutat. Nemhivatalos kuliszban az osztrák C. C. já­radék 2.50 és a magyar 1.50 koronával javul; egyébként a nemhivatalos kuüsz üzlettelen. A magánlombard tételei nem változtak, O—O—0—0 BUDAPEST LANYHA. Budapest, február 23. Az értéktőzsde mai for­galmát lanyha irányzat jellemezte. A piacra ke­rült áru csak redukált árfolyamon talált vevőre. A tőzsdeidő későbbi folyamán az árfolyamok le­morzsolódásának folyamata nagyobb arányo­kat öltött és a záróárfolyamok jobbára a nap legalacsonyabb árfolyamai lettek. A lanyha irányzattal ellentétben Magyar Nemzeti Bank javult. A beruházási értékek piacán ugyancsak lanyha irányzat vált észlelhetővé és a fixkama- tozásu értékek árfolyama szintén vissza ment. BÉCS NYUGODT* Becs, február 23. A tőzsdeközönség érdeklő­dése a beruházási értékek piacára koncentráló­dott A szilárdkamatozásu értékek árfolyama általában megszilárdult, egyedül a záloglevelek árfolyama csökkent Az osztalékos értékek pia­cán nyugodt hangulat és barátságos irányzat jött létre. Kuliszban mérsékelt forgalom mellett egyenetlen irányzat vált észlelhetővé. Korlát­ban sem jött létre egységes irányzat. Az árfo­lyameltolódások mérete jelentéktelen. BERLIN INGADOZÓ. Berlin, február 23. Nyugodt hangulat és inga­dozó irányzat jegyében bonyolódott le az érték­tőzsde mai forgalma. A tőzsdeközönség csupán speciális értékek iránt mutatott érdeklődést. Na- gyobbarányu árfolyameltolódások nem adódtak, —o—o—0—0— Árutőzsde + Csendes a budapesti terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde záróirányzata csendes volt. A következő árakat jegyezték: 77 kg-os tiszavl- déki búza 17.75—17.90; felsőtiszai 17.50—17.70; egyéb származású 17.20*—17.35; rozs, pestvidéki 13.30—13.40; egyéb származású 14.00—14.80; tengeri, tiszántúli 12.80—12 90; egyéb szárma^ zásu 12.35—12.45; zab 15.25—15.50 pengő. —o::o::o::o— Kötött devizák: február 23 február 22 pénz áru pénz áru Budapest . . 493.— 497.— 493.— 497.— Riga .... 627.- 633.— 627.- 688.— Tallin .... 626.- 634.— 626.— 634.— Réce . . . . 447.— 450.— 458^0 461.50 A prágai értéktőzsdén előfordult kötések február 83 február 2$ Ny*r*má»yWMeMn . . , , . 91.85 91.85 — .— 8%-oj bmvbáOsl kölftföa . , 94 75 94.75 6%-ot berakását! tóié*. 1928 , 94.80 —94.80 — LUitkfllosOo ....................... , 92.65 —— 92 69 — 6%-oe Itt. áOsmkőleeBn f , 92.65 —92.65 — 5%-M AllunkSleeOn 1928 . , 86.80 —86 80 — 4%-oe Ksaas-ederbergl • « • 68 50 —68.25 á%%-<* pótjiradék . • 1 , 70.— —70.— — 4.2%-ot pőtjáradék. , ■ a , 65.95 65.95 — 4%-®* pót Járadék . * a a • 62.05 —62.05 —.— 8.60%-oa pőtjáradAk . # ( , 56.25 —56.25 — Hadlköleaőnkártalanftái . , , 49.— —49.— 5%-ot mórra orts kölcsön —.— . 75 25 — 8%-o* háború előtti adósaAg . 61.— —60.75 — 6%-os cseh Jelzálogbank . . 97.— —97.— — 4%-oe Kaeja-oderbergl 1880 , —_a— Cfc eb illő rik Nem réti Bank . • — Nordbahu . ..»»»,, —-.-8930.— — Kordbahn Boncok. a a a , 702.— — Ow* Cukoripar........................ 590.- 588 — 592.— —.— Sebailer . 1650.- -.-1655.­Horrát Ónkor. < « a a a , —_t_ Anastgor Ptoomlta , t a a , 825.— 880.— 885.— — KrüRk . ■ . t a a a 1 ■ 810.— —805.— —.■* Prágai Malmok , a a t , , 1205.— — .-1205.— —— Kollnl Műtrágya a a a a , 220.— —— .— Kollnl Kávé « a a • a a a 144.— —142.— — (toliul 8l6M V ■ • • g g | mom —» w ^ Tejipar . * . * 1 a a a , 1175.— -.-1175.— —1— Auselgl fagyi e e a e a • 913.— —910.— 906.— Bndweiri Sör • . a a a a _.__ —_ _ Kö nlgshofer Cement » . a a 870.— —875.- 868 — Oaeh-Monra Kőiben-Danfik . ,1485—1480—1490—1470.— Brflnnl Gépek * ■ ■ a • a 80.— —78.75 — Rlngbotter . • * e a a ■ ■ 427.— —.— 424.— 421.— Nyngatoaeh Btán, a • • « a 834.- 830.- 830.- Alptne . . . 1 , a 1 | a go.— —.— 49.76 — Berg ée Hflttaa a a a • a , 1395.— -. — 1400.-1885.— Poldi . . a a ■ a e ■ ; a 682.— 581.— 578.- 577.— Prágai Vet. • a a t a a • 662.- 660.— 560.— 555.— Skoda . . . a a a ■ e a a 921.— —921 — 918 — kosionyt Kibe] a • . a a 665.- 667.- 663 - 664.­Inirald . . • a « a a a • 21.25 22 60 —.— Ötleteimül Papír tata,. — fc— 0—* * A prágai tőzsde devizajegyzéselt mm tegnap Hív. pénz ára pénz ára difik. % Alexandria 119.60 120.40* 119.60 120.40* 7 Amsterdam 1618.— 1622.— 1617.50 1621.50 2% Athén. . . 22.50 22.80* 22.50 22.80* 7 Belerad . 55.8866 55.6366* 55.3866 55.6366* 2 Berlin . . 959.25 961.75 959.25 961.75 4 Brüssel . . 588.40 559.60 557.90 559.10 2% Budapest . 707.35 709.35* 707.85 709.35* 4* Buen. Aires 617— 623— 617— 623—* 6 Bukarest . 24.126 24.326* 24.126 24.326* 4$ Danzig . . 782.50 785.50* 782.50 785.50 3 Helsingfors 51.35 51.75 51.85 51.75* 4% Kopenhagen 518.50 521.50 517.50 520.50 2y, Kowno 7 . 402— 404—* 402— 404—* 6 Liesabon . 106.10 106.90 105.85 106.65* 5 London . . 115.95 116.56 115.85 116.45 2 Madrid . . 827.25 328.25 327— 329— 5% Mailand . . 203.10 203.90 201.60 202.40 4 Montreal . 23.84 23.96 23.79 23.91 8% New York. 23.88 23.98 23.87 23.97 1% Oslo . . . 583.50 586.50 582.50 585.50 3‘A Paris . . . 157.95 158.35 157.80 158.20 2% Riga . . . 778.50 781.50* 778.50 781.50* 5ft Rio de Jan. 209— 211.—* 209— 211— Sofia . . . 29.25 29.35* 29 25 29.35* 7 Stambul. . 19.20 19.30* 19.20 19.30* Stockholm. 598.50 601.60 597.50 600.50 2% Tallinn . . 646— 650—* 646— 650—* 5 Warschao . 451.75 453.75 451.625 453.625 5 Wien . . . 569.15 570.65* 569.15 570.65* 4% Zürich . . 775.75 777.75 774— 776— 2 A budapesti érétktözsde árfolyamai: február 23 február 22 Magyar Nemzet! Bank . » » 164.50 163 — Battxit . 75.— 77.50 Magyar általánoa Kőszén . , 314.— 326.50 Saigó ....................... • 26.40 27.50 Orlkány ••«,,,■> 55.50 60.— Magyar Fegyver • a a a ■ • 66.50 72— Gana Dannbine a a a * * • 17.20 18— Láng • > • a ■ a a a * 26— 28— Vagóngyáx , 1 1 a a a a 1 —— 16 50 Rima ....................a a a a 1 32— 34.50 Of a faipar • a a a a a a • 23.— 23.75 Nóra • i a a a a » a » 19.20 19 c0 államvaent , , • a ■ a a * 20.50 25.75 Trösst . .itatta* 74.75 76.80 Magyar Cukor a a a a a • 133— 138— Izzólámpa . • • a a ■ a ■ 218— 219— RészTényaőr .. . • a 1 e # 122— 126 50 Hungária műtrágya a • a a —28— Szikra • . • , , , a a ■ • ——. — Feltea , aiatt>s» —.— —— Gumiul , • •••*••> 56.50 58.— Felelős szerkesztő: Forgách Géza * Budapesti szerkesztősé* és kiadóhivatal: 1 Hor­thy Miklós ut 21 IV. 3. Telefon 59—8—98. Szer* kesztd Zólyomi Dezső — Pozsonyi szerkesztősé* ée kiadóhivatal: Lőrinckapu ucoa 17 II Telefoa 27—87 Szerkesztő: Roborovszky Jenő — Ruszin- szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár Vár­alja uooa 7/2 Szerkesztő Ráoz Pál — Kassal szerkesztőség ée kiadóhivatal: Fő-uooa 105. L Telefon 85—29 Szerkesztők: Dt Sziklay Ferend és Kelembéri Sándor. — NyltraJ szerkesztőség ás kiadóhivatal: Wilson uoca 84 1. és Methód- tér. & Szerkesztő: Dallos István. • Kéziratokat nem őrsünk meg és nem adunk vissza, • Htriapbélyeg használata a prágai póetaigaz# 56.560/VII—1984. ts rendeletével engedélyezve %

Next

/
Thumbnails
Contents