Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-24 / 47. (3599.) szám
17 1935 február 24, vasárnap. AZ VJ NEMZEDÉK VTJA Magyar tanárjelöltek a magyar tanszékért Prága, február 23. A prágai c-seh egyetem magyar-szakos tamárjele:, ; ei következő nyilajtkozabuk közlésére kiérték föl lapuinkat: A prágai Károly-egyetem magyar-szakos hallgatói február 19-én tartott megbeszélésükön elhatározták, hogy a magyar tanszék sürgős betöltése érdekében mozgalmat indítanak és ebből a célból: 1. memorandumot nyújtanak be a Ká- fo'y-cgyetcm filozófiai fakultásának tanári karához és az iskolaügyi minisztériumhoz; 2. felkérik a csehszlovák parlament összes magyar nemzetiségű tagjait, hogy a magyar tanszék ügyében sürgősen közös interpellációt nyújtsanak be. Szükségesnek tartjuk, hogy a csehszlovákiai nirgyár közvé'emény figyelmét ismételten felhívjuk a kérdés mérhetetlen fontosságára, amelyet az ügy további elhúzódása okozhat. Az egyetemi tanulmánynak nem az az egyedül5 cé’ja, hogy a hallgatók tárgyismeretét növelje. hanem az is — s ez a fontosabb feladat, — hogy megtanítson az egyes tudományok sajátos módszereire, a tudományos gondolkodás és kutatás metodikájára. Erre a tankönyvek j egymagukban nem elégségesek. Ezt a feladatot az egyetemi előadásoknak és még fokozottabb mértékben a szemináriumi gyakorlatoknak kell elvégezniök. A mostani ideiglenes állapot már csaknem két éve tart. Az előírások szerint néhány hónap múlva már azok a kollégáink jelentkezhetnek vizsgára, akik a tulajdonképpeni magyar irodalomtudomány köréből még egyáltalában nem hallgathattak . előadásokat és sem irodalmi, sem nyelvészeti szemináriumi gyakorlatokban nem vehettek részt. Ha hamarosan nem történik változás, néhány év múlva már érezhető lesz a fiatal tanárgeneráció színvonalának süllyedése s ez a jelenség azután nem maradhat elszigetelten hanem tovább fog hatni s a csehszlovákiai magyar szellemi élet krízisét okozhatja. Szilárd meggyőződésünk, hogy az illetékes fórumok méltányolni fogják jogos kérésünket, amelynek teljesítése az egész csehszlovákiai magyar kultúrának s igy köztársaságunknak is fontos érdeke. A prágai magyar szakos tanárjelöltek meg bízásából: Adriányi László, Ligeti Márta, Seidner György, Sipos István, Weinberger László. Nagy sikere volt a kassai katolikus leányiiitiság stámára rendezett előadás-sorozatnak Kassa, február 23. „A fiatal leány életútja a jegyeeiségig'* összefoglaló óim alatt a Katolikus Akció leány ifjúságii ágának országos moderátor- sága Kassán előadás-sorozatot reinidiezeitt. Mikor eninek az elóíadás-soirozatnaik első beharangozó hírei meigjelentek, senki sem remélte, hogy ez a kurzus oly nagy érdeklődést és osztatlan tetszést fog kiváltani nemcsak a leányifjuság köréből, hanem a szülőkből és a leányifjuság vezetőiből is, mént amilyent ténylegesen kiváltott. Az Orsolya- rendi zárda nagyterme naponta 150—180 fiatal leányt fogadott magába-, akik mind nagy érdeklődéssel hallgatták az értékes, szép előadást. A kurzus első napján Csárszky József püspök tartott nagyhatású bevezető beszédet, rámutatva a kurzus céljának fontosságára. Beszédében kifejtette, h'Ogy ma, — mikor minden hivatásra többéves tanulással készülnek az embereik, — éppen a női hivatás, — a hitvestárei és anyai hivatás — vagyis a házasság szentsége az, melyre a leányok teljes lelki előkészület nélkül vállalkoznak. S itt van ennek a kurzusnak a fontossága, mert erre a hivatásra akarja a leányokat előkészíteni, any- nyira, amennyire egy ilyen előadás-sorozat keretén belül ez lehetséges. Utána Jaschkó Gézáné tartotta meg meleghangú, nívós előadását „A nő rendeltetéséiről, melyben kiemelte, hogy a nő igazi, Isten elgondolta rendeltetése a családban van s akkor fogja tudni igazi hivatását teljesen betölteni, ha a családi életet krisztusi szellemmel telíti, mert ez közvetve a közéletben is éreztetni fogja jótékony hatását. Kowálcze Anitta szociális testvér, egyházmegyei modera-trix két előadást tartott. Előadásait mély lelkiség és gondos előkészület jellemezte. „A nő lélektanáéról beszélve, rámutatott a női lélek értékeire, majd finom tapintattal tárta fel a hallgatók előtt a női lélek hibáit és fendeségeit is. „A szerelmes leány pszichológiájáéban pedig azokat a helyes és helytelen eszközöket mutatta meg, amelyeket a fiatal leánynak használni szabad, illetve kerülnie kell, hogy hivatásának első állomásához: a boldog mátka-sághoz elérhessen. Vonzó egyénisége mély hatást tett a hallgatókra. „A szerelem katolikus értékeléeérőd“ Schalkház Sára szociális testvér, országos modieratnix beszélt, aki lebilincselő előadási modorával tamu- jelét adta istenadta tehetségének. A hallgatóság élénk érdeklődéssel hallgatta beszédét, melyben kifejtette, hogy a szerelem Isten elgondolása szerint szent és komoly érzelem, melyet az Úristen mint előlege® ajándékot ad azoknak, akik szeretik egymást, hogy egymást szeretve & házasság szentségében az ö teremtől akaratának munka,társai legyenek. Egy másik előadásában pedig a leány- difjusági problémáikkal foglalkozó könyveket ismertette. Münster Irma, a leánykongregáoió pnefektája „Gólnélküli szerelem1* ciraen tartott értékes, komoly felolvasást. Szépen kidolgoizott értekezésében nagy óvatosságra intette a ieányifjuságot azokkal a veszedelmekkel szemben, melyek a szerelemmel s annak éltévelyedésévei kapcsolatiban fenyegetik őket. Ugyancsak ő tartott ?rA fiatal leány erkölcstana** óimén utolsó napon szaibad- előadást, melyben útmutatást adott a mai fiatal leánynak a helyes viselkedésről, az ismerkedés, tánc, szórakozások, sport et'b.-ved kapcsolatban. Kedves, megnyerő egyéniségei, meleg, megfontolt szavai tanúbizonyságát adták gazdag lelkivilágának. Hanka Erzsébet gimnáziumi tanárnő közvetlen szavakkal előadott beszédével kiegészítette a többi előadásokat. Mint képzett és közkedvelt pedagógus mutatott rá azokra, a módozatokra, melyekkel a fiatalság helyes nevelését már a kora gyermekkorban meg kell kezdeni, hogy azzá az értékes egyéniséggé fejlődhessenek, melyet a mai kor a fiatal leánytól vár. A „Jegyesség** szép 8 Leányokat különösen érdeklő témájáról WÜkovszky Armandné tartott okos-, preciz, minden mondatában érdekes felolvasást, melyben nagyon kedvesen és vonzón mutatta be a jegyességi idő minden szépségét, die egyúttal féltő szeretettel domborította ki a mátfcaság komoly mivoltát is. Mély, eleven katoílákus meggyőződés hatotta át szavait. . Bartha Réia hitoktató „A jegyessóg az Egyház •megviCáigi tásában * ‘ címen tartott nagy felkészültséget eláruló, magasszinvomaliu előadásit. A tőle megszokott közvetlen előadási módján fejtegette ezt a nehéz témát. Történelmi visszapillantást vetve az ószövetség eljegyzési módjára, felvázolta a hallgatóság előtt az Egyház álláspontját a jegyességgel kapcsolatban. Lelkiipásztori sz'enetettel hivta fel a leányok figyelmét arra a tényre, hogy a jegyesiséget — bár a házasság szentségére való szent előkészület ideje, —■ a katolikus egyház mégis minden nehézség nélkül feflfbontbató viszonynak tekinti. A kurzus utolsó napján ismét Schalkház Sára testvér tartott előadást. Ezúttal aiz egész ciklus céljától — látezólag — eltérő témáról: a hivatásról, Istennek szentelt életről beszélt. Lelkes, buzdító szavaiban benn égett szerzetesi hivatásáért rajongó lelke, szerété tét sugárzó szive. Mély meg- iMetődéssel, meghatóik komolysággal hallgatták meleg, bensőséges szavait. Visszapillantást vetve az elmúlt hétire, örömmel állapíthatjuk meg, hogy kevés előadás-sorozatnak volt olyan nagy és átütő sikere, mint éppen ennek. S hegy a katolikus leányifjuság megkaphatta ezt a szép és tanulságos hetet, azt elsősorban a Szociális Testvéreknek köszönheti, akik a rendezés fáradságos munkáját odaadással és hozzáértéssel végezték. Mint hirlnfc, ezt a ciklust, más városokban is megrendezi az országos moderátoréig. Kívánjuk, hogy másutt is olyan sikere legyen, mint Kassán! (íe* sy.) SziweHszkái tnoatyoc (útiatok kaw.w ui Budapest zeneszerető közönsége melegen ünnepelte Herz Ottót ezredik hangversenye alkalmával Beszélgetés a kiváló művésszel ezer este forró hangulatairól és szlovenszkói emlékeiről ■ ■ Irigylésre méltó-e egy elfoglalt művészember zaklatott élete? Budapest, február 23. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A magyar főváros hirdető oszlopain az elmúlt hetekben plakát hirdette dr. Győry Pálnak, a kitűnő hangverseny- és oratóriuménekesnek dalestjét A plakátot az tette feltűnővé, hogy azon egy „1000“-es szám ékeskedett és a szövegből megtudtuk, hogy a kíséretet Herz Ottó látja el, akinek ez az ezredik hangversenye, A Zeneakadémián az abszolút művészi siker jegyében megtartott estély a két kitűnő művésznek lelkes ünneplése között zajlott le. Közönség és sajtó különösen melegen ünnepelte a jubiláns Herz Ottót s ez alkalommal a müvészsxobát a koszorúk, virágok és plakettek garmadája öntötte el. Nekünk, szlovenszkói magyaroknak, különösen örvendetes ez a jubileumi alkalom, mert Herz Ottó is közülünk való és diadalmas pályafutása az eperjesi és kassai hangversenydobogóról indult el, hogy azután a -zene metropolisainak értéket adó fénykörében teljesedjen ki. A jubileum alkalmát tehát mi is felhasználtuk arra, hogy a szlovenszkói magyarság szerencsekivánságait fejezzük ki és egyúttal a Prágai Magyar Hírlap hasábjain megszólaltassuk a kiváló művészt pályafutásának diadalmas állomásairól és ennek a pályának érdekes emlékeiről. Otthonában kerestük fel a művészt, Szabóky-uccai villájában, néhány nappal a nagysikerű jubiláris hangverseny után. A polgári lakásban csupán a zeneszóba árulja el, hogy művész hajlékában vagyunk. Az egyik sarokban gyönyörű Bösendorfer nyúlik el, két falat pedig teljesen befednek a Herz Ottónak dedikált fényképek, mind világhírű művész, akiknek" forró sikereiben neki is jelentékeny része volt. Az egyik asztalt roskadásíg töltik meg a szalagos babérkoszorúk és virágok, a művész barátainak, tisztelőinek megemlékezései. Az ezer hangverseny statisztikája Az emlékezés világbajnokával nem nehéz interjút csinálni a múlt emlékeiről és egyszeriben papiroson van az ezer hangverseny érdekes statisztikája. Éles határvonalat kell vonnunk a művész pályafutásában az 1924. esztendővel. Ebben az évben került Pestre és tulajdonképpeni kar- riérje ezzel az évszámmal kezdődik, hogy hamarosan a magasba Íveljen. Ez az ezer hangverseny két kontinens különböző országaiban, 90 városában oszlik meg. 719 hangversenyt tartott Budapesten, 281-et egyebütt. A budapestiekből 339 volt a Zeneakadémián, 176 a Vigadóban és — a külső közvetítésektől eltekintve — 55 a rádióban. Csehszlovákiai fellépéseinek legnagyobb része 1924 előtt volt, Kassán 47, Eperjesen 31 koncertet adott és szerepelt Lőcsén, Iglón, Késmárkon, Szepes- váralján, Besztercebányán és Nyitrán. Érdekes, hogy első hangversenyét Prágában adta 1912-ben, mint az Altstadter-gimnázium növendéke az intézet .nyilvános hangversenyén 1 égett fel először. Prágában még kétszer szerepelt: 1914- ben egy lengyel kvartettel és 1933 novemberében már mint beérkezett művész Giuseppe de Lucának, a newyorki Metropolitan világhírű baritonjának sürgönyi meghívására utazott fel Prágába, ahol 4000 ember előtt a Lucernában tartottak ragyogó sikerű estélyt. Hollandia, Németország, Olaszország nagy zenei központjai mind lelkesen ünnepelték zenei művészetét és 1931 nyarán Kubelikkel megjárta Délamerikát. Frakkban a hálókocsiban Tíz év alatt 925 hangverseny, egy-egy sze- zónra tehát átlagban 92 jut és ezek túlnyomó- része az októbertől májusig terjedő időre esik. Zaklatott élet ez bizony, amire legjobban illik ez a Dekobra-szerü dm: Frakkban — hálókocsiban. Mert például prágai szereplése után nyomban vonatra kellett szállania, mert másnap Szegeden ötszöri átszállás után Emanuel Feuermann gordonkaművészt kellett kisérnie. Amadeo Bal- dovino, a híres olasz csellista annyira szereti, hogy egyizben Bolognából kétszer hivta fel telefonon és megkérte, hogy azonnal induljon útra, másnap Firenzében lesz a hangversenyük. „Csak magában van bizalmam" — mondotta. Este még koncert Pesten — utána — lásd címet —, frakkban a hálókocsiban — Bologna— Firenze. Beszédes fényképek Ez a sok-sok fényképe a falon, — van belőle legalább száz és a többi albumokban fekszik — mind érdekes élményekről, epizódokról beszél. Itt látjuk a bájos Guglielmetti képét, aki ezt írja olaszul: „Drága barátomnak, a zongora- kísérők poétájának, kinek még több szív — Herz — van az ujjaiban, mint a nevében." És \ bájosan mosolyog hozzá, ami maga felér egy ajánlással. Marcel Journet, a legnagyobb franda énekes is, aki jó egy éve halt meg, őszinte barátsággal vonzódott hozzá. Tovább bolyongunk a falon. Elsuhanunk Ninon Valiin, Anday, Schipper, Piccaver, Teiko Kiva fotográfiája mellett. Csupa érdekfeszitő állomás. A kis Rúg- giero Ricci, a kaliforniai csodagyerek, kit még a muzsikánál is jobban tudott lekötni bűvészmutatványaival. Nehéz dolog volt Kiepurival próbálni. Nem csak azért, mert a mester rendkívül mókás, temperamentumos fiatalember, hanem, mert a nők a legkülönbözőbb ürügyekkel igyekeztek bejutni hozzá és csak igen sok diplomáciai ügyességgel lehetett leszerelni őket Persze, a legérdekesebb volt a délamerikai turné Jan Kubelikkel, az egykor legünnepeltebb hegedüfejedelemmel 1931 nyarán. Négy hónapot töltöttek itt, 28 hangversenyt adtak, 18-at Argentínában, 6-ot Brazíliában, 3-at Uruguayban és egyet a Lutetia nevű franda luxus-hajón. Ca- tamarcában ötfokos hidegben volt a koncert, mert az egész városban nem volt egy kályha sem. A rio de janeiroi kikötés előtt a hajón díszhangverseny 32 fokos melegben, kemény frakkingben, amely a végén lágyabb volt a tenger habjainál. És magyarok, lelkes magyarok mindenütt, akik turnéjának minden állomásán felkeresték, hogy hirt kapjanak hazulról... De most vissza akarunk nyúlni a kezdés, a fiatalság emlékeihez. Meleggé, szinte elérzéke- nyültté válik Herz Ottó hangja, amikor különösen az eperjesiekről emlékezik meg. — Lélekben mindig közöttük vagyok, — mondja és mesélni kezd. A liatalság évei Eperjesen és Kassán — A curriculum vitae? 1894-ben születtem Eperjesen, ahol édesapám, dr. Herz Alfréd fő- törzgorvos volt. Katonatiszt gyermeke lévén, gyermekkorom úgy alakult, amint édesapámat különböző garnizonokba helyezték. Eperjesről Lőcsére, onnan Nagyszombatba kerültünk és itt kezdtem meg gimnáziumi tanulmányaimat is, de csak az első három osztályt végezhettem ott, mert Prágába helyezték apámat, ahol én az Altstadter-gimnázium növendéke voltam és ott is érettségiztem 1912-ben. Prága magas zenei kultúrája nagy hatással volt fejlődésemre és zenei képzettségem első alapjait is ott szereztem, a cseh konzervatórium igazgatója, Kari Hoff- mdster volt a mesterem. Édesatyám banktisztviselői pályára szánt, ezért elvégeztem a jogot is és 1920-ban, az utolsó magyarnyelvű szigorlaton szereztem meg Pozsonyban az államtudományi doktorátust. Közben 1916-ban Becsben a kereskedelmi főiskolát is elvégeztem. — 1913-tól újból Eperjesen laktunk és én a két utolsó békeévben sokszor szerepeltem a Széchenyi Kör-rendezte hangversenyeken, eleinte mint! szólista, többször pedig zenekari kísérettel is. A Tarca-parti Athénnek én rendkívül sokat köszönhetek, ezek a Széchenyi Körben lefolyt esték adták meg a pódiumbiztonságot A háború kitörésével aztán Kassára kerültem, ahol a hadbíróságon teljesítettem szolgálatot. Eperjesi és kassai diák-, illetve katonaéveim nagyban hozzájárultak fejlődésemhez, mert mindkét városban igen intenzív kamarazeneéletet találtam. Eperjesen Kissóczy Mátyás törvényszéki elnök, kúriai bíró zeneszerető házánál hetenként kétszer volt összejövetelünk és kitűnő kamarazeneegyüttes verbuválódott össze, később pedig Kassán P u k y Endre alispán, a szenvedélyes zenebarát és nagy muzsikus ihletett hajlékában játszottunk kamarazenét egy kitűnő társasággal, melynek tagjai voltak az alispánon kívül K u h n 34-es karnagy, Kövér Dezső, a városi zeneiskola igazgatója, B a t e k László hegedűs, Zsámboky Tivadar gordonkás, akit később dr. M o s o 1 y i városi tiszti orvos, majd P a u- 1 u s z Ákos váltott fel. — Puky Endrében mindvégig fenmaradt a kamarazene iránti érdeklődés és még legmagasabb közjogi tisztségeinek, súlyos elfoglaltságai-
