Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-24 / 47. (3599.) szám
1935 február 24, vasárnap. *K«<fflMAfi^SRHlRLSÖ 15 Kőz<iAZPAL<A<r Harc a negyvenórás munkahét kórül Irta: Ternyei László Prága, február 23. Az elnmlt hét a negyvenórás munkahét körüli vita jegyében állott. Hire kelt ugyanis, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében folyó tanácskozások során a miniszterelnökség közgazdasági osztálya és egyes üvegipari vállalatok között olyan megegyezés létesült, hogy a kérdéses vállalatok a negyvenórás munkahét rendszeresítéséről szóló kormányrchdelet megjelenése előtt önként bevezetik az uj rendszert. Ezt a hirt'egy másik követte. Ez már megbízható részleteket közölt a népjóléti minisztérium rendelettervezetéről. A készülő rendelet átmeneti intézkedés lesz s rsn- pán 1938 végéig marad érvényben.. Lényege abból áll, hogy a gyáripari vállalatok üzemeiben dolgozó munkások munkaidejét heti negyvennyolc óráról negyven órára csökkentik. A rendelet hatálya a gyáripari vállalatokon kivul minden olyan üzemre is kiterjed, melyben legalább fiz munkás dolgozik. Nem terjed ki azonban a rendelet bizonyos állami üzemekre, továbbá a mezőgazdasági üzemekre. Az ideges közhangulatnak tuhajdonitható, hogy már az első hírek az érdekeltek ingerült tiltakozását váltották ki. Megszólaltak a kereskedők, a kisiparosok és megszólaltak a gyárosok. Valamennyien visszautasították a tervet és álláspontjukat erélyesen megokolták. A különböző tiltakozások közül egyedül a gyáriparosok országos szervezetének tiltakozása váltott ki nagyobb visszhangot a készülő rendelet kérdésében érdekeit szociáldemokrata sajtóban. A Právo Lidu, amint arról beszámoltunk, ugyancsak ingerült hangon verte vissza a gyáriparosok argumentumait, külföldi példákra hivatkozott és sietett leszögezni, hogy a negyvenórás munkahét főképpen — Olaszországban váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy e rovat keretében politikai motívumokat domborítsuk ki, mégsem mehetünk el szó nélkül ama pikantéria melleit, hogy szociáldemokrata laptársunk valami dicsérni és elismernivalót is észrevesz abban a fasiszta Olaszországban, melyet a múltban inkább ócsárolt, mint dicsért. A negyvenórás munkahét kérdése országos jelentőségű probléma, melyet megfelelő komolysággal kell kezelni. A munkanélküliekről kiadott kimuía- tás szerint a köztársaság területén 817.938 munkanélküli van. Ebből a számból Szlovenszkóra 119.321 és Kárpátaljára 5465 esik. Ha a dolgozó munkások heti negyvennyolc órai munkaidejét negyven órára csökkentik, akkor minden öt dolgozó munkás mellé a mai kapacitás fentartása mellett egy hatodikat lehet alkalmazni. Nem tudjuk, hány munkás dolgozik azokban a vállalatokban, melyekre kiterjed a készülő rendelet, de valószínű, hogy a munkaidő redukálása legalább negyven-ötvenezer munkanélkülit juttathat munkához. A munkaidő redukciója kétféleképpen történhetik: napi nyolc óra helyett nem egészen hét órát dolgoznának a munkások, vagy pedig nyolcórás napi munkaidő mellett heti hat munkanap helyett az ötnapos munkahét rendszerét vezetnék be. A gyárvállalatok egy része könnyen áttérhet az ötnapos munkahétre, de vannak olyan vállalatok, melyek műszaki okok folytán kénytelenek a mai rendszerhez ragaszkodni. A napi munkaidő leszállítása bizonyos üzemekben ugyancsak komoly gondot okoz. Igen helyesen mulattak rá a kereskedők arra, hogy az üzleti személyzet tagjait nem lehet egészen egyszerűen váltogatni, mert például egy kereskedősegédnek nemcsak a szakmát kell ismernie, hanem tisztában kell lennie annak az üzletnek a speciális viszonyaival is, ahol éppen dolgozik. A kereskedőknek ma nem megy olyan jól, hogy alkalmazottaikat egész nap foglalkoztatnák, mégis szükségük van a személyzetre, hogy kéznél legyen abban a pillanatban, amikor a vevő belép a helyiségbe. A jó segéd már ismeri az üzlet vevőit s például Kovács urnák nem is kinál olyan rikítóan piros seiyemnyakkóndőt, mint amilyet a Szabó ur szeret. Ha az éréin másik oldalát, a pénzügyit nézzük, akkor bizonyos fokig igazat kell adnunk azoknak, akik azt állítják, hogy a negyvenórás munkahét költségtöbblete a vállalkozó számára erős megterhelést jelent. A gyáripar helyzete a dekonjunktúra éveiben erősen roszabbodott. A kivitel elősegítése érdekében a kormány különböző intézkedéseket tett, igy a többi között bizonyos finánckörök heves ellenzése ellenére devalválták a koronát is. Ezzel a nem teljesen kockázatmentes lépéssel fokozta az exportipar versenyképességét, tehát nem lenne egészen következetes, ha most ezt a versenyképességet a negyvenórás munkahét anyagi megterhelésének hendikepjével sújtaná. A gyáriparosok rá is mutatnak erre s azt állítják, hogy a negyvenórás munkahét egyes iparágakban a kitűzött céllal ellenkező hatást idézhet elő, mert könnyen megtörténhetik, hogy a külföldi piacokon ádáz versenyt folytató vállalatok ezt az újabb terhet nem bírják majd el s kénytelenek lesznek tevékenységüket beszüntetni, az iizembesziintetés pedig njabb rnunkás- elbocsátást idéz elő s munkanélküliség további emelkedését vonja maga után. A gyáriparosok számításai szerint a rendelet mintegy félmilliárd koronás költségtöbbletet jelen hét a gyáripar számára. A negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló rendelet olyan rendelkezéseket is tartalmaz, melyek értelmében adókedvezményben részesülnek azok a vállalatok, melyek kénytelenek munkásaik létszámát emelni, de ezek a rendelkezések még nem ismeretesek s még nem lehet tudni, hogy a kilátásba helyezett adókedvezmények arányban lesznek-e a terhekkel. A munkanélküliek számának apasztá- sa a kitűzött cél. A szándék helyes, csak kérdés, hogy az eszköz célravezető-c. Minden esetre méltá- nyosabb lenne, ha az állami üzemek is leszállítanák a munkaidőt és emelnék a munkásaik létszámát. Ezzel kétségkívül igen sok umn.kanélkülit lehetne a termelési folyama.ba beállítani s az állami üzemek is csak azonos elbánásban részesülnének a magánvállalatokkal. Úgy is sok a panasz, hogy az állami üzemek privilegizált helyzetüknél fogva a magánvállalatokkal szemben tulnagy előnyökben vannak. A kisiparban és a kereskedelemben csak akkor lehet a negyvenórás munkahetet rendszeresíteni, ha az iparosokat és a kereskedőket megfelelően rekompenzálják. A rekompenzálás adóban lehetséges. Le kell szállítani az adóját és főképpen, az adóhátralékát annak, aki a munkanélküliség enyhítése érdekében emeli alkalmazottainak számát. A kereskedőt és az iparost ma annyi adó és annyi köz.e- her sújtja, hogy képtelen rezsijét tovább fokozni. A legtöbb kisember azt sem tudja, meddig árusíthatja a portékáját s mikor verik azt dobra a hitelezők. Előbb a régi adóhátralékok kérdését kell a viszonyokhoz mért méltányossággal rendezni, azután njabb adókedvezménnyel kell a vállalkozási kedvet fellendíteni s csak akkor lehet a kisembertől is kívánni, hogy újabb áldozatokat hozzon, addig azonban a kisember is ragaszkodik a gyáriparnak a munkaidő kérdésében elfoglalt ahhoz az álláspontjához, hogy ,,nem engedünk a negyvennyolc- ból.“ KihircteSése olást kilenc liiiiippal Síp Életbe a negsrairás numkafiétrol síéi rendelet? Prága, február 23. A negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló kormányrendelet előkészületei döntő stádiumba jutottak. A koalíciós pártok megegyezését legkésőbb a jövő hét elejére várják. A népjóléti minisztérium átdolgozta a rendelet tervezetét s tekintettel lesz a kereskedelmi minisztérium aggályaira is. A kereskedelmi minisztérium azt kéri, hogy a rendelet hatáskörét ne terjesszék ki kereskedelmi és kisipari vállalkozásokra. A rendelet ügyében a kereskedelmi alkalmazottak szervezete is állást- foglalt s abbeli aggodalmának adott kifejezést, hogy a negyvenórás munkahét rendszeresítése a fizetések erős redukcióját idézheti elő. A módosított tervezet szerint a rendelet nem terjed ki pénzintézetekre és biztositó intézetekre. Az állami támogatás kérdése még nem tisztázódott. A kormány még nem határozott abban a kérdésben, hogy a gyáripari vállalatokat milyen adókedvezménnyel rekompenzálja. Ebben Uzerabehelyezik a marfalHüsi üveggyárai Eperjes, február 23. (Saját tadósiiitónktól.) A máriaihaitaá üveggyár 1933 nyarán kénytelen volt beszüntetni üzeméit. A vállalat, amely Bártfa közeiéiben fekszik, az állami eirdöhivártai tiutajniona s az utóbbi időiben a Kiiiiniger és Tepiitziky cég bérelte. Az üveggyár eredményesen tevékenykedett s nemcsak a belföldi piacokon helyezte el készítményeit. hanem aránylag tekijimtéilyes exportot bonyolított le. Különösen Magyarországra, Ész ak- ameoiik ába, Dé'ktme-rikába ée Egyiptomiba szállít ott n agy óbb menő y ieégü árut. A vállalat 150 miunkást és nagyszáma, tiszt viselőt foiglalkoztaitott, de sok fuvarosnak és más alkalmi murik ásnak iis adott kenyeret. Az utóbbi években fizetési nehézségekbe került s nagyobb összegű tartozása volt a báirtfaii adóhivatallal és az eperjesi betegsegéíy- zővel szemben. E tartozásainak törlesztésére havi 5—10.000 koronáit kínált, az ajánlatot azonban nem fogadták el s lefoglalták a gyár gépelt, ingóságait és az expedíció alatt álló áruját. A vállalatot kínosan érintette a foglalás, ml'vei éppen abban az időben Egyiptomiból ötven vagon áruira kapott megrendelést. A foglalás következtében a márlahutai üveggyár beszüntette üzemét, mire ingóit nyilvános árverésen 30.000 koronáért eladták. A mmnkalehet ceéigükeit vesz. tett maiink ás ok egy- része kivándorolt, a többiek műink anélküli segélyből élnek. A munkanélküli segély cimén kifizetett összeg eddig meghaladja a 200.000 koronát, az állam- vasút pedig több mint 150.000 koronát vészit évente az elmaradt szállítások miatt. Az állami erdőségeket 100.000 koronás veszteség éri az el nem adott fa következtében. Tetemes károsodás élte a bántfai járás fuvarosait és természetesen az eperjesi betegsegély- zőt is. A mániák irtai gyár üzemének beszüntetése után megindultak a tárgyalások, amelyek most eredményihez vezettek. A megállapodás értelmében a kassai „Gupa‘‘ cég vállalkozott arra, hogy ismét üzembe helyezi a máriahutai üveggyárat. A „Gupa“ azt kívánja, hogy a földművelésügyi minisztérium ingyen adja bérbe a cégnek a gyárat és kéri hogy az üzem fenntartásához szükséges fa árát jelentősen leszállítsa. TTnV szerint a miiiniitsztédaiim. elfogadja a „Gupa!; cég föltételeit s valószínű, hogy Sáros egyetlen jelentős gyáriizeme a tavasszal megkezdheti tevékenységét., , —::—::—— a kérdésben a pénzügyminisztérium azon az állásponton áll, hogy az adókedvezmény nem lehet nagyobb annál az összegnél, amelyet az állam a munkanélküliek támogatására fordít, illetőleg nem lehet nagyobb annál az összegnél, amelyet azok a munkanélküliek kapnak, akik az uj rendszer következtében munkához jutnak. Malypetr miniszterelnök hir szerint azt kívánja, hogy a negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló rendelet csak kihirdetése után kilenc hónappal lépjen életbe. E kilenc hónapon belül az érdekeltek megegyeznének abban a kérdésben, hogy miképpen szabályozzák a munkabéreket. A munkabérek szabályozásának kérdésében a miniszterelnökség közgazdasági osztályának nagy szerepe lesz. A szakszervezetek azt kívánják, hogy a bérlevonás összege ne legyen nagyobb a 40 és a 48 órás munkabér különbözetének egyharmadánál. Siménfaivy Árpád indítványára önálló járási adókvetö bizottságot kér NágyszSSiős képvi$e[5!e$tii‘ete Nagyszöllős. február 23. (Saját tudósítónktól.) Nagyszöllős polgársága hosszú idő óta követeli, hogy Nagyszőlősön a városra és a járásra kiterjedő hatáskörrel ellátott adó- kiivető bizottságot létesítsenek. Az akciónak eddig neun volt eredménye. Az önálló adókövető bizottság hiánya az adófizetőkre káros hatással van, mivel Nagyszöllős és a járás a Beregszászban működő bizottságban nem kapott megfelelő képviseletet s igy a kivetéseknél sok félreértés történt, ami azután az indokolatlanul magas adókivetések miatt beadott felebbe- zések egész sorát vonta maga után. A felebbezések elintézése a feleknek költséget és a hatóságoknak fölösleges munkát okozott. Nagyszöllős adófizetői most erélyes akcióba kezdtek az §dókivető bizottság mielőbbi;" meg valósítása érdekében. Dr. Siménfaivy Árpád tartománygyülési képviselő a legutóbbi községi képviselő- testületi ülésen részletesen megokolt indítványt terjesztett elő az adókivetö bizottság kirendelése ügyében. Az indítványt a képviselőtestület teljes egészében elfogadta, s rövidesen fölterjeszti a pénzügyi kormányhoz és az országos hivatalhoz. Hír szerint Hlavácsek járási főnök kedvező véleimiényezéssel terjesztette föl a ihatáirozatot.--------o------(M eghosszabbítják a cellulozegyárak kartellszerződését.) A cellulozegyárak megbízottai elhatározták, hogy a cellulozegyárak kartellszer- ződésének érvényét ez év végéig meghosszabbítják. Hir szerint a cellulozegyárak a faárak emelkedésére való hivatkozással áremelést terveznek. (A pozsonyi Dusiavásár külön kiállításai.) Az augusztus 25-től szeptember 1-ig tartó idei Dunavásár keretében a következő külön kiállításokat tartják: Egészségügyi kiállítás, droguis- ta kiállítás, gyümölcskiállitás, a Masaryk repülő- liga kiállítása, a szlovenszkói autóklub autó- és turisztikai csoportja, hizlaltmarhakiállitás, történelmi nevezetességekről készült rajzok kiállítása, dunaforgalmi kiállítás és idegenforgalmi expozíciók. I Földhitelbank veszi át a megszüntetett földhivatal pénzügyi agendáját I Udrzal volt miniszterelnök lesz az uj pénzintézet elnöke Prága, február 23. Jelentettük, hogy a kormány rendeletet bocsátott ki a földhivatal likvidálásáról. A rendelet érteiméiben a földhivatal agendáját a földművelésügyi minisztérium veszi át. E hírei kapcsolatban egyes cseh lapoik tudni vélik, hogy uj pénz in fezét et létesítenek, amely a földhivatal pénzügyi agendáját veszi át. Hir szerint az uj pénzintézet átveszi a földlhivatal alapjaiban kezelt összegeket és kezelni fogja a földhivatal számlájára befolyó pénzeket is. Hir szerint Udrzal Ferenc, volt miniszterelnök lesz az uj péinzinfezét elnöke. (Ausztriában leszállították a kamatlábat.) Bécsből jelentik: Az Osztrák Nemzeti Bank vezetősége a váltóeszkontüzletek kamatlábát 4 y7 százalékról 4 százalékra leszállította. Ezzel egyidejűén ugyancsak félszázalékkal leszállították a hitelüzletek kamatlábát. (Bukarestben aláírták a Skodáék előzetes szerződését.) Bukarestből jelentik: Löwenstein, a Skoda-müvek vezérigazgatója és Tatarescu miniszterelnök aláírta a Skoda-müvek és a román kormány között kötendő megállapodás előzetes szerződését. (A sütőporadó.) A pénzügyminisztérium, amint arról már beszámoltunk, javaslatot készít a sütőporadó bevezetéséről. Hir szerint az uj adónem minden vegyileg készült sütőporra fog vonatkozni. (Az olajpogácsa és a dara uj ára.) A hivatalos lap holnapi száma Hodza Milán földművelési miniszter két rendeletét közli. Az első a belföldi eredetű olajpogácsa és dara, a második a külföldi eredetű olajpogácsa és dara március 1-től érvényes uj árát és eladási föltételeit határozza meg. (Újabb 11.50 koronával esett a bécsi kifizetés.) A mai prágai devizapiacon London 0.10, Kopen- hága 1, Stokholm 1, Oslo 1, Liezabon 0.25, Zürich 1.75. Milánó 1.50, Amsterdam 0.50. Brüsszel 0.50, Madrid 0.25, Páris 0.15. Varsó 0.125, Montreal 0.05 és Newyork 0.01 koronával megszilárdult. A kötött devizák közül Bécs 11.50 koronával esett. (Állatvásári hir.) A hétfői prágai állatvásár föiühaj'tása a vásárpénztár igazgatóságainak jelentése szerint 700 vágómarha, 1900 belföldi hússertés és 800 külföldi hízott sertés lesz. (A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek Indexszáma.) A Csehszlovák Nemzeti Ba.mk tanulmányi osztálya a prágai értéktőzsdén jegyzett értékek indexszámát a következőkbe® köz M (1927. ja- niuáir = 100): államik öles önök építési sorsjegyeik k<i vételé vei február 22-én 97.396 (február 15-én 97.293), beruházási értékek építési sorsjeggyel együtt 96.050 (96.170) belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari értékek 87.142 (87.685), a teljes tőzsdeindex 88.873 (89.240), . a hivatalosan niem jegyzett értékek indexszáma 70.453 (70.518), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitásának indexszáma 3.301 (3.292). Az egyes vállalatok csoportjainak indexszáma: cukorgyárak 64.185 (64.682), élelmiszeripar 98.271 (98.465), veigyi ipar 138.500 (139.309). sörgyárak 83.395 (84.227), építési, ipar 76.079 (76.519), gépgyárak 67.838 (68.668), szövőipari vállalatok 48.511 (48.975), szénbányák 77.193 (77.476), fémipari vállalatok 70293 (70.814), vegyes vállalatok 102.639 (102.912). Az ipari vállalatok és a szállítóvállalatok együttes indexszáma 87.142 (87.685). Mit kapunk a valutákért? Prága, február 23. Ké 100 pengőért . ............................. 432.50 10 0 schillingért.............................. 453.— 10 0 zlotyért .................................. 452.375 100 lejért ........................................ 15.52 10 0 márkáért.............................. 909.— 10 0 dinárért .............................. 53.175 10 0 svájci frankért........................ 775.50 10 0 francia frankért........................ 157.80 10 0 líráért ....................................... 203.65 1 amerikai dollárért .... 23.40 1 angol fontért ...... 116.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, február 23. Kó 100 pengőért .................................. 435.50 10 0 schillingért ......................... 456.— 10 0 zlotyért .............................. 455.375 10 0 lejért ........................................ 15.55 10 0 márkáért ... ... 913.— 100 dinárért .............................. 53.575 10 0 svájci frankért ..... 778.50 100 francia frankért........................ 158.40 10 0 Uráért ....................................... 204.85 1 amerikai dollárért .... 23.60 1 angol fontért ...... 117.—
