Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-24 / 47. (3599.) szám

MIT VAR A MAGYARSÁG A Ezt a négy kezdőbetűt, azt hiszem, min­den kisebbségi magyar megtanulta már el­olvasni. Éveken át jelennek meg kisebb- nagyobb közlemények, melyek arról tudósí­tanak bennünket, hogy a Szlovenszkói Ma­gyar Kultur-Egyesület valamelyik vidéki városban, vagy egy kis faluban egy rende­zés, egy színdarab, vagy egy előadás kere­tében ád életjelt magáról. A Sz. M. K. E. te­hát él és neve beidegződött a kisebbségi magyar tudatába. Talán azt is tudják sokan, hogy küzdelmes harc árán született meg ez a mindinkább nélkülözhetetlen nemzeti élet­szervünk és csak céltudatos kitartás, sok alapszabálymódositás akadályán keresztül jutott el mai formájához. A kisebbségi élet­indulás eredetileg szélesebb alapokon ke­reste a magyar népi szervezkedés módját és a Magyar Népszövetség kétségtelenül nagy koncepciójú gondolatának a keretébe kí­vánta a közművelődési munkát is iktatni. Csak a történeti hűségnek tartozunk azzal, ha megállapítjuk, hogy a Magyar Népszö­vetség gondolatát a hivatalos körök idegen­kedése miatt volt kénytelen a kisebbségi magyarság elejteni és a kétségtelenül kes­kenyebb vágányu közművelődési egyesület életrehivásával helyettesíteni. Történelmi érdemük van azoknak a fér­fiaknak, akik jogilag biztosították az egye­sület létét és akik a kezdő évek nehézségei közepette, küzdve a kedvetrabló közönnyel és fásultsággal, lassan, de biztosan kezdték kiépíteni az egyesület vázát. Ahol akadtak lelkes magyarok, akik a magyar életépités munkájánál nem tudtak megfeledkezni a magyar szellemi tőke értékéről, ott egymás­után alakultak meg az egyesület helyi fiókjai. Ha a rendelkezésre állott anyagiak és a rendelkezésre bocsátott erkölcsiek alap­ján kívánjuk ezt a munkát és eredményeit értékelni, úgy elfogultság nélkül mondhat­juk el, hogy sikerült az egyesület jövő ki­építésének alapfeltételeit megteremteni. Egy országos munkánál ez is eredmény. A ki­sebbségi magyarság közvéleménye előtt tu­datossá vált, hogy van egy országos kultur- szerve, melynek fiókhálózata fokozatos ki­épülés alatt áll. Van egy kulturfórum, mely programszerűen foglalkozik a magyar népi haladással és a magyarság olyan életkérdé­seivel, melyek a napipolitikán kívül és túl a kisebbségi nemzet egészét érdeklik. Egy erdélyi iró mondta nagyon találóan, hogy ,,tudnunk kell, miszerint a kisebbségi életünkben minden még csak barakk és nem palota, tehát a kisebbségi bírálatnak is a megcsökkent standard szerint kell visel­kednie". Ezt a szempontot szives figyel­mébe ajánlom azoknak, akik hajlamosak volnának arra, hogy bizonyos eredményeket egy véglet szemszögéből eleve devalválja­nak. Ugyanez az erdélyi iró mondja to­vább : „A kisebbségi élet fiatal sarjait óva­tosan kell kezelni. Erősiteni. Meg kell elé­gedni, ha a fattyúhajtásoktól megszabadít­hatjuk őket és, ha szárba-növekedésüket biztosítjuk." A Sz. M. K. E. is aránylag fiatal hajtása a kisebbségi magyar szervező munkának, melynek tekintet nélkül arra, hogy elbirja-e a kritika erősebb viharát, előjoga lehet arra, hogy az erősiteni-akarás tiszta szándékával foglalkozzunk vele. Mindezeket a sorokat alkalomszerűvé teszi, hogy ma tartja Komáromban az egye­sület régóta várt közgyűlését. Bár célsze­rűbb lett volna a téli hónapokat megelőző időpontban azt összehívni, mégis a közgyű­lést eseménnyé teszi az a körülmény, hogy a magyarság évek folyamán mindinkább tudatára ébredt, hogy mily fontos nemzet­nevelő és nemzetmegtartó hivatása van en­nek az egyesületnek és különösen a fiata­labb nemzedék munkakészségével és hiva­tásérzetével ismételten kifejezésre juttatott rokonszenwel fordul ezen szervünk felé. Ezt az alkalmat ragadjuk meg mi is, mi­kor a magyar testvéri szolidaritás érzésétől áthatott lélekkel gondolunk ma Komáromra és néhány szerény mondatba füzzük gondo­latainkat. Meg kell mondanunk : a kisebbségi ma­gyar közvélemény sokat, nagyon sokat vár a Sz. M. K. E.-től. Várja a kulturszervezke- dés széles alapokon meginduló munkáját. A megkezdett fiókhálózat kiépítését az egész magyar nyelvterületen úgy, hogy minden, legalább 100 magyar lelket számláló község­ben legyen az egyesületnek fiókja. Meg kell teremteni a fiókok szorosabb kapcsolatát a A berlini konferencia előkészítése Feltűnő közeledés Németország és Anglia között Nevtlle Chamberlain nyilatkozata -- A berlini kormány hal­landó a londoni megállapodás valamennyi tételéről tárgyalni London, február 23. Az elmúlt napok diplomáciai tárgyalásai után bizonyossá vált, hogy a közeljövőben sor kerül a köz­vetlen német—angol tárgyalásokra. Simon külügyminiszter valószínűleg már március elején Berlinbe utazik, ha addig sikerül a legnagyobb ellentéteket eloszlatni. Tegnap hírek merültek föl, hogy Simon a berlini uta­zást fölhasználja egy általános európai kör­utazásra és a német fővároson kívül meglá­togatja Moszkvát, Varsót, sőt Prágát is. Ezt a tervet a Times vetette föl és bármeny­nyire kedvező fogadtatásra talált az angol közvéleményben, egyelőre bizonytalan, vájjon valóra válik. A moszkvai utazás an­nál inkább fölösleges, mert a német külügyi hivatal tegnapi bejelentése után a helyzet tetemesen megenyhült és az angol illetéke­sek nyilatkozatai is feltűnő jóakarattal kö­zelednek a birodalomhoz. Neurath német külügyminiszter a félreértések elkerülése végett közölte a londoni kormánnyal, hogy Berlin nemcsak a légvédelmi szerződésről hajlandó tárgyalni a londoni javaslatok többi tételének kikapcsolásával, mint azt a francia sajtó egy része és a németellenes európai sajtó lanszirozta, hanem a londoni angol—francia megegyezés valamennyi pontjáról szívesen értekezik az angol illeté­kesekkel. Ezzel a további tárgyalások utjá- ból sikerült elhárítani a legnagyobb aka­dályt. Angol illetékes körök kijelentik, hogy Simon berlini utazása csupán informatív és kimagyhrázkodó jellegű lesz s egyelőre szó sincs arról, hogy az államférfiak kötelező és végérvényes megállapodásokat fogadja­nak el. A Times ma örömmel kommentálja Neu­rath bejelentését és közli, hogy Hitler is ki­jelentette a berlini angol nagykövetnek, hogy a berlini megbeszéléseket semmiféle irányban nem akarja korlátozni. A lap sze­rint természetesen még gondos diplomáciai előkészítésre van szükség, hogy a március elejére tervezett konferencia sikerrel vég­ződhessék. Németország mellett, Oroszország ellen London, február 23. Neville Chamberlain kincstári kancellár pénteken este beszédet mondott, amelyben a külpolitikai kérdések­kel is foglalkozott. Általános feltűnést kel­tett, hogy rendkívül meleg hangon nyilat- kozott Németországról és feltűnő hűvösség­gel Szovjetoroszországról. Kijelentette, hogy Németország örömmel üdvözölte a londoni megállapodás szellemét és hajlandó minden kérdésről tovább tárgyalni. Az eredményes fejlődés megindult és Chamberlain reméli, hogy a diplomáciai akció befejezésekor Né­metország visszatér a népszövetségbe. Az, angol politikának célja nem az, hogy olyan szövetségi rendszerbe lépjen be, amely ere­jét egy másik szövetségi rendszer ellen gyűjti, mert az angol politika célja nem le­het az, hogy néhány állam érdekét kijátsza egy másik állam érdeke ellen, hanem az,: hogy az általános békét biztosítsa. Svédország ellenőrzés alá vette fegyvergyárait A Bofors-müvek délamerikai akciója - Stockholm nem várja meg Géni döntését Genf, február 23. Illetékes genfi körök érte­sülése szerint Svédország nem várja meg a nép- szövetség határozatát a fegyverkezési ipar el­lenőrzés alá való helyezéséről és saját elhatáro­zásából állami ellenőrzés alá veszi fegyvergyá­rait. Tudni kell, hogy a svéd fegyverkezési ipar egyike a legjelentősebbeknek Európában. A svéd kormány kiviteli engedélyeket akar bevezetni a fegyverekre és kötelezni akarja a fegyver- és lőszergyárakat, hogy tájékoztassák a gyárak munkájáról és üzleteiről a kormányt. Ezenkívül állami bizottságok fogják a helyszínén ellenőriz­ni a kapott adatokat. Az uj rendszabályok első­sorban a svéd Bofors-müveket érintenék, melyek Délamerikában élesen versengnek a Vickers- Armstongs fegyvergyárak árujával. A fegyver- gyártás korlátozására egyelőre nem gondol a svéd kormány. Svédország tehát berendezkedik a fegyveripar ellenőrzésére, de a gyártási és kiviteli adatokat mindaddig nem akarja nyilvánosságra hozni, amig a többi kormány nem tesz hasonlót. Mér­tékadó körök elismerik, hogy azokat az országo­kat, amelyek nem rendelkeznek önálló fegyver- gyártással, az ellenőrzés súlyosan érintené és arra kényszerítené, hogy kiépítsék önálló fegy­verkezési iparukat és igy ne kerüljenek függő helyzetbe a fegyvergyártással foglalkozó orszá­gokkal. A jelen pillanatban Paraguay például fegyverzárlat alatt van s ez tetemesen megbé­nítja a paraguayi hadsereg átütő erejét. Svédország eddig is vezető szerepet játszott a fegyvergyártás ellenőrzésére irányuló nemzet­közi akcióban. Svédország volt az első, amely megtiltotta gyárainak, hogy Paraguayba fegy­vert szállítsanak, amikor Paraguay visszautasí­totta közvetítését a Chaco-konfliktusban. Mai számunk a Képei Hétel 28 oldal ■ Ara 2 — Ke /***?&• HBh JST J XIV. évf. 47. (3599) szám • Vasárnap • 1935 február 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II 9 a n s k á évre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 45(^ Szlo'UGTlSzlcÓi 6S TUSZITXSzIcÓÍ ITIQ.^UCIT’SQ.^ allca 12, 1L emelet • Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ^ ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TlCipilCip/Q •• TELEFONJ 303-11. <9 fi Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KC. r r r SŰRGÖNYCIM HIRLflP. PRflHfl. Irta: JAROSS ANDOR

Next

/
Thumbnails
Contents