Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-19 / 42. (3594.) szám

2 1935 február 19, kedd* Nápolyban aláírták a SaarvMék visszacsatolásának szerződését Elejtették a hivatalnok­kormány tervét Prága, február 18. A tpilzem Őeelky Denfifc 8 en­nek nyomán a prágai Expres a®t far ja, tagy a nemzeitigyülés 'báromlhónapos tétiemségie a ikioonmiány mumka-képteleneégénielk legjobb bázoinyiibélkia. Ai emiáfcett lapok jeJienitóse szerint a ikoaMcdó vezető tényeaői a namzetgyülée tétteaságtéért a leéetós- séget egy ’Mrwrtalimoikikioirmánym ezerefték votoa átháriitiami, amely a vákeatásotka/fc is lebonyoli- tottia volna. A koatöcáó est ae indítványt előfcor- jeeatettbe az állam legmagasabb polAtdikai tényező­jének te, aki azzal a föRóbeAtetl egyezett bele ab­ba, bogy a MvaiiaJneíklkiermány elnöke Cern^ morvaxxnsségi ocrwzágx» elnök, a volt Mvwtaüiook- koimámyoik ismételt fejte legyein. Miivel ez vi­szont a koalíció kedve ellen való volt, ezért a 'Mtvatalnokkoamány éeirv« egyelőre meim sikerült. A jugoszláviai katolikus papoknak nem szabad politizálniuk Zágráb, február 18. A Hrvatska Straga dmü lap, a horvát katolikusok hivatalos orgánuma, azt a hirt közli, hogy Bauer zágrábi érsek meg­tiltotta a horvát katolikus papságnak a válasz­tási harcban való részvételt. Ez a hir a belgrádi sajtóban meglehetős visszhangot keltett, úgy­hogy az érseki koadjutor a belgrádi sajtóban is szükségesnek látta kijelenteni, hogy az érseki rendelet teljes mértékben megfelel a pápa ren­delkezésének, amellyel nemcsak Jugoszláviá­ban, de az egész világon megtiltja a katolikus papoknak a politizálást. Belgrád, február 18. A Vreme jelentése sze­rint a kormánypárt jelölőlistája Jeftics minisz­terelnökkel az élen az egész országban kedvező fogadtatásra talált A lap szerint Uzunovics, Marinkovics és Srszkics volt miniszterek a május 5-iki képviselőválasztásoknál nem vállal­nak jelöltséget — Szabolcska Mihály fia budai református lelkész. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Néhai Szabolcska Mihály fiát dr. Sza­bolcska Lászlót a Márvány-uccai iskola nagy­termében tegnap délben a budahegyvidéki presz- biteriánus megválasztotta a budahegyvidéki re­formátus egyházkerület lelkészévé. Róma, február 18. A Saar-vidék Németor­szághoz való visszacsatolásának szerződését amelyet a delegátusok elvben már szombaton elfogadtak, hétfőn délelőtt Írták alá a nápolyi Excelsior-szállóban a népszövetségi hármas Saar-bizottság jelenlétében. Aloisi báró megnyitó szavaiban ünnepelte az elvégzett munkát és megköszönte azoknak fá­radozását, akik lehetővé tették a szerződés megkötését Hassel német nagykövet Német* ország részéről köszönte meg az olaszok fára­dozásait A francia nagykövet fölszólalása után megtörtént az ünnepélyes aláírás. A delegátusok ezután Aloisi báró meghívására Capri szigetére utaztak, ahol ünnepi lakoma volt Ezek után a Saar-vidék zavartalan átadásának útjában nin­csen többé akadály. A francia vámhivatalnokokat felváltották a németek Saarbrücken, február 18. A Saar-vidék teg­nap megszűnt a francia vámterület része lenni. A francia vámhivatalnokok éjfélkor elhagyták a saarvidéki német határt, mig reggel ötszáz bi­rodalmi német hivatalnok szállta meg a saarvi­déki francia határt A felváltás a legnagyobb rendben és nyugalomban folyt le. A magyar nemzeti párt a Felsö-Csallóközben is erősödik Fűssy szenátor. Koczor Gyula, Kontsek György és Fizély Ödön a párt somorjai népgyülésén Somorja, február 18. A magyar nemzeti párt somorjai körzete nagysikerű népgyülést tartott, amelyen Fűssy Kálmán szenátor, Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő, Kontsek György országos alelnök és dr. Bicsovszky Ká:zmér pozsonyi főtitkár is megjelent. A gyűlést Rázgha Károly körzeti elnök nyitotta meg lendületes szavakkal, majd Füssy sze­nátor mondta ed beszámolóját. Füssy Kálmán meggyőző erővel fejtegette a magyar kisgaz­dák panaszait és követeléseit, melyek a gabo­námé nopóIrammá 1 és a kormánypártok egy­oldalú gazdaságpolitikájával kapcsolatban merültek föl. Kifejti, hogy a magyar kisgazdák kizárólag szervezke­déssel, egységes politikai frontban s ellen­zéki taktikával harcolhatják ki gazdasági helyzetük jobbra fordulását. Nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Koczor Gyula a magyar összefogás szükségét hangoz­tatta. A mai nehéz időikben — úgymond — nemi szabad különbséget tenni magyar és magyar között, a munkásnak, iparosnak, gazdának, szellemi munkásnak egy fronton a helye. Kontsek György a pozsonyi szervezet üdvözletét tol­mácsolta, majd dr. Biosorsaky Kézmér szerve­zeti kérdésekről számolt be. A körzeti gyűlés után a somorjai helyi szervezet tartott rendes évi közgyűlést Ke. Fizély Ödön elnökletével. Fizély lendületes beszámolót tartott a szervezet egyévi munká­járól és örvendetes fejlődéséről. MegáUapi- totta, hogy a pártszervezet állandóan növekvőben van s a társadalom minden rétegéből hódit hí­veket. Végül vázolta a szervezet jövő fölada­tait. Dr. Bicsovszky Kázmér a közeledő vá­lasztással kapcsolatos teendőkre hívta föl a jelenlevők figyelmét. Bicsovszky főtitkár egyébként bejárta a somorjai körzet valamennyi szervezetét, s ezek gyűlések keretében tárgyalták meg kíván­ságaikat és panaszaikat. A főtitkár mindenütt beszámolt a párt munkájáról és célkitűzései­ről s .részletes tájékoztatókat adott az egyes szervezetekre váró gazdasági és kulturális munkáról. Különösen népes pártgyülések vol­tak Fél, Bélivata és Jóka községekben. Pártmunka Keletszlovenszkön Kassa, február 18. A magyar nemzeti párt tornai szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A közgyűlés őszinte köszönetét szavazott a le­lépő tisztikarnak buzgó munkálkodásáért, majd a következő uj tisztikart állította a szer­vezet élére1 elnök Köteles Péter, alelnökők: Görcsös János és Hodermarszky Mihály, pénz­táros: Bartók Ferenc. Jegyző: Molnár József. Titkár*. Kulcsár Imre. Az újjáalakulás alkal­mából számosain bejelentették a pártba való be­lépésüket. Debrödön Somody József helyi pártszerve­zeti elnök vezetése mellett impozáns lefolyású pártértekezlet folyt le. 30 uj tag belépése folytán a debnödi szervezet a kerület legerő­sebb pártszervezetei sorába emelkedett. Tornaujfalun a pártszervezet Domonkos Mihály pártelnök elnökletével sikerűit érte­kezletet tartott, amelyen Orián Árpád kör­zeti titkár az időszerű gaadságá és politikai kérdésekkel foglalkozott. Horváti község pártszervezete Oczelvák György pártelnök vezetése mellett tartott a magyar gazdaközönség együttérzésének je­gyében lefolytatott sikerült pártértekezletet. Itt is Orián Árpád körzeti titkár tartott isme­retterjesztő előadást Komárom, február 18. A magyar nemzett párt bősi szervezete legutóbb tisztújító gyűlést tartott s a következő tisztikart választotta meg: Elnök: Derzsi István, ügyv. elnökök: Matula Tivadar, Jandura Boldizsár, alelnökők: Bott János, Kuhn János, jegyző: Máder István, pénztárnok: Mészáros Lajos, ellenőrök: Groíf Jónás, Bott Imre. —o—o—o— (26) Hogy lehet, hogy Margotean ezredes annyi­ra vigyázatlan volt és olyan feltűnő helyre jegyezte a Code kulcsát? Ez könnyen meg­magyarázható, gondolta Wikenas. Először is az ezredesnek nem volt mit tartania a ház- beliektől, arra pedig igazán nem gyanakod­hatott, hogy olyan szem is hozzáférhet a titok­hoz, amely visszaélhet vele. A kulcsot eluta­zása napján vetette oda hevenyészve a nap­tárra, bizonyára azért, hogy szem előtt le­gyen, amig valami szöveget áttesz titkos Írásra. Nagy sietségben volt, aztán meg vigyázatlan is volt és igy nem szakította le a naptárlapot. Gyorsan az íróasztalhoz ült és papírra ve­tette a latin ábécé huszonnegyedik betűjét. Aztán a titkos írás betűiből kiindulva először előre haladva számolt felváltva tizenhat, majd huszonhárom betűt. A szövegnek így semmi értelme nem volt. sőt még zavarosab­bá vált, mint az eredeti. Most az ábécén visz- szafelé haladva végezte el ugyanezt a mun­kát. És a szöveg egyszerre értelmessé vált: MYDKRHJ KRA RKGK ........ Vallaist láb al ól......... Fe lpattant helyéről és izgatottan mérte vé­gig egynéhányszor szobáját. Ez a három sző nagy titkot leplezett le előtte, olyan titkot, amely egyszerre magyarázatot adott az utóbbi napok váratlan és izgalommal teli eseményei­re. Semmi kétség. Vallais miniszterelnököt Margotean ezredes tétette el láb alól. ő adta ki az utasítást cinkosainak és hogy alibit sze­rezzen, a gyilkosság vérre hajtása előtt kül­földi útra kelt. Most már értéllé azt is, hogy miért nem érkezett vissza a merénylet hírére a vezérkar legtekintélyesebb tagja? ■ Külföl­dön akarja bevárni az események alakulását, külföldi összeköttetéseket akar szerezni és Londonban, meg Párisban egyengeti minisz­terelnökségének útját. Wikenas az áruló há­rom szóból napfényes világosságban látta ennek az erőszakos és álnok katonának egész egyéniségét, ő a háborús párt vezére, mert a háború révén akar korlátlan hatalomra jutná. Arra számit, hogy a háború csak győ­zelmes kimenetelű lehet, a szövetségesek láb alá tiporják a közrefogott Monesiát. Befolyá­sával keresztülvitte, hogy az elmúlt hónapban a három szövetséges állam vezérkari főnökei összegyűltek Revaisban és megalkották a Monesda elleni felvonulási tervet. A háború katonailag, pénzügyileg már elő volt készítve, csak a belpolitikai akadályokat kellett elhá­rítani az útból. Vallais miniszterelnök, ez az egyetemi tanárból lett tiszta erkölcsű politi­kus, irtózott mindenfajta erőszakosságtól, minden becstelenségtől és korrupciótól és komoly barátja volt az európai békének. Ezt az akadályt el kellett hárítani az útból. És Margotean nem sokáig habozott. Vallais miniszterelnökkel végeztek az összeesküvők és Revaisban ma nyíltan beszélik, hogy Mar­gotean uralma következik, ez pedig a katonai párt uralmát és a háborút jelenti. A hadd ipar lapjai már nagy propagandát csinálnak az ezredesnek, mint akinek'egyénisége egyedül alkalmas arra, hogy Sua/m.it a mai zűrzavaros helyzeléből kivezesse. ' És íme, ezekben a válságos pillanatokban, amikor háborúról és békéről van szó, a sors különös kegyelme a kezébe játszotta az Eu­rópa békéjét fenyegető összeesküvés titkát. Ha Margotean megbukik, a béke biztosítva van, s hazája fellélegezhet a lidércnyomás alól. Nem tudott már aludni, ott ült forró fejjed Íróasztala mellett, fejét tenyerébe hajtotta és gondolkodott. Már az első nap ilyen nagy- j szerű eredményt adott a kezébe, mit várhat I a holnapoktól? Elővette vegyi tintáját és egy | vékony hártyaszerü, preparált papirosra fel­irta jelentését. Ezt azonnal el kell juttatni Parpiraslhoz. Már hét órakor becsengette reg­gelijét, aztán gyorsan a fürdőkádba bujt, lan­gyos vízzel lemosta magát, felöltözött, autót hozatott és Praller rendelőjébe hajtatott. | Kilenc óra volt, amikor odaért. A rendelés még meg sem kezdődött, legalább is a váró- , szobában senkisem volt. A fogorvos elcsodál- I kozó arcot vágott, mikor maga előtt látta ’ múltkori látogatóját. Sejtette, hogy valami I fontos ügy vezethette hozzá a kémet, mert j hiszen az óvatosság parancsolja, hogy a kóm- ' szervezet tagjai rendkívül fontos ok nélkül | ne igen érintkezzenek közvetlenül egymással. Wikenas informálta a fogorvost az esemé­nyekről., Annak valósággal ragyogott az arca. — Azonnal küldeni fogom az emberünket. — De az írásnak feltétlenül el kell jutnia Parpirashoiz. A lehető legnagyobb elővigyá­zatosság szükséges. — Az természetes. Különösen most, hogy Vallais meggyilkolása óta megszigorították a határvizsgálatot. Mindenkit a legalaposab­ban átkutatnak. Cipő talpbetét tel, paróka alatt küldött üzenetekkel, vegytintával Írott leve­lekkel nem igen lobét operálni. De van egy nagyszerű találmányom, amelyre igazán büszke vagyok. Ha egy kis ideje van, mind­járt bemutatom. Azt hiszem, megnyerem vele elismerését! Felemelte az Íróasztalán levő tölcséres csövet és beleszólt. — Halló! A-M 12? Igen? Jöjjön kérem azonnal fel! Magyairázólag szólt Wikenasboz. • — Emberünket fogtechnikai laboratórium­iban alkalmaztam. Két társával dolgozik ott. Pár pillanat múlva belépett az A-M 12-ös. Alacsony, köpcös, borotvált arcú férfi voli feltűnően rossz fogakkal. — Még a déli vonattal Kannáiba utazik. — Igenis, kérem. — A megbízás rendkívül fontos. Üljön le! Lenyomta emberét az operáló székbe. Az engedelmesen kinyitotta a száját. Praller doktor elővett egy csiptetőt, kis ideig kapa­rászott a rozzant fogak között, majd az egyik odvas fogról lepiszkálta az ideiglenes tömést Finom, tüvékonyságu szerszámmal nyúlt be a fogba és egy kis platinahengert húzott ki be­lőle. Az egésznek magassága nem lehetett több, mint féleentiméter, átmérője pedig há­rom milliméter. A henger fedőjét lecsavarta és a Wikenas által átadott hártyát gondosan elhelyezte benne. Aztán visszadugta a tokot az odvas fogba és a nyilast újból betömte. — Nem nyomja? — Nem érzek semmit, kérem. Az ember távozott. Praller doktor pedig büszkélkedve nézett vendégére. — Ugy-e. jó gondolat? Sokáig nem fognak a nyitjára jönnii. — Pompás, igazán gratulálhatok hozzá. — Én is az ön munkájához. Az első pilla­natban, ahogy önt megláttam, bíztam az ered­ményben, de. most sziklaszilárd a meggyőző­déseim, hogy sikerül végrehajtania, amivel megbízták. Wikenas dolga végeztével megnyugodva hagyta el a fogorvost. Biztos volt benne, hogy üzenete rövid időn belül Parpiras kezében lesz. Féltizenegy órakor már visszaért szállodá­jába. Tizenegy óra előtt csöngött a telefon. Edit volt, aki felhívta. — Van valami elfoglaltsága délután? — És ha volna? Nem hagynék oda mindent, ha maga szélit?! Az asszony zavartan fölnevetett, de ebből a nevetésből kiérzett, hogy mennyire jólesett a férfi válasza. (Folytatása következik.) 1 nÁHTfl fflQHMTIi \ LLIAM CROOK KÉMREGÉNYE a uun ni bioMnA

Next

/
Thumbnails
Contents