Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-19 / 42. (3594.) szám

Hlf A FIS-versenyek után (sp) Prága, február 18. Rémregényeket beszélnek azok, akik ma visszatértek a tátrai FIS-versenyekről, ahol végigélték a természet dühöngésének és a szervezés tehetetlenségének három-négy fe­lejthetetlenül borzalmas napját. Szinte nem akarjuk elhinni, amit hallunk, de mivel vala­mennyi kül- és belföldi lap leplezetlenül Anegállapitja, hogy a rendezés csődöt mon­dott, a mi szlovenszkói gyönyörű Tátránk érdekében kénytelenek vagyunk az üggyel foglalkozni. Kit terhel a felelősség a ku­darcért ? Semmiesetre a Tátrát és vidéké­nek lakóit, akik odaadták erejüket és pén­züket, feláldozták a teljes téli szezont, be­rendezkedtek és invesztáltak, mert 50— 60 ezer vendéget ígért nekik a FIS. Az Ötvenezerből legfeljebb húszezer jött, ami még szerencse, mert ha ötvenezer jön, a ku­darc katasztrófává változik, s a helyi bot­rány európai botránnyá dagad. A rendező­ség az eljött húszezerből legfeljebb tízezer­rel tudott elkészülni, a másik tízezer veze­tés, autóbusz, rend, tájékoztatás, elhelye­zés nélkül bolyongott a jég- és hósivataggá vált vidéken., Mintha a szándék az lett volna, hogy a rendezőség érzékeltesse a kö­zönséggel, miféleképpen éltek a Cseljuszkin hajótöröttéi a jégszigeten, amikor már he­tek óta nem érintkezhettek a külvilággal, — olyan benyomást keltett a szemtanuk sze­rint a sok megrekedt, tehetetlen, lemaradt és tomboló csoport a tátrai FIS-versenyek egy-egy nagy rendezésének napján. A részletekről kiküldött munkatársunk számol be a lap belsejében. Borzalmas lehe­tett a helyzet vasárnap, amikor a szloven­szkói városokból jött különvonatok közön­sége megrekedt Csorbán és Poprádon, ami­kor közelharc folyt egy-egy kávéért, virsliért, vagy autóbuszülésért, amikor a versenyzők maguk is csak nagy nehézsé­gek árán juthattak el a versenyek helyére, amikor az újságírók teljes tájékozatlanság­ban dühöngtek tiz-tizenkét kilométerre az ugrósáncoktól, amikor az eredményeket nagyban befolyásolta az a körülmény, hogy a sífutók útjába minduntalan békés járó­kelők kerültek, akik nem mozdultak az út­ból, amikor az autóbuszok megrekedtek a gondozatlan utakon és amikor a különvona­tok vasárnap este üresen indultak vissza Csorbáról, mert a közönség nem tudott le­jönni Csorbatótól az állomásra. ,,Szeren­csére kevesen tudtak norvégül, vagy fin­nül", meséli munkatársunk, „mert különben hallhatták volna, miként nyilatkoznak a kül­földiek a rendezésről." De a sajtóban meg­jelent s bizonyára letompitott nyilatkoza­tok. igy Per Foss norvég újságíró, vagy Oestgard őrnagy nyilatkozata elégé tájé­koztat a külföldiek hangulatáról. A Tátra nem felelős. A Tátra gyönyörű, a Tátra idegenforgalmi ipara régi tradíciók­kal rendelkezik, s amit eddig rendezett, ki­tünően sikerült. Kétségtelen az is, hogy a váratlanul katasztrofálissá vált időjárás nagymértékben hozzájárult a kudarchoz. De a bajoknak elejét lehetett volna venni, ha a FIS-versenyeket olyan egyének ren­dezik, akiknek legalább halvány fogalmaik vannak az európai színvonalú idegenfor­galmi akciókról. Nem ez az első eset, hogy idegenforgalmi rendezés kudarcba fűlt a köztársaságban. Emlékezzünk vissza a ta­valyi „Prágai Tavasz" siralmas végére, erre az akcióra, amely nagy idegenforgalmi A fasiszta nagytanács szenzációs határozata Százezer olasz katona indul Afrika felé Egyelőre csak a milícia 70.000 katonáját mozgósították - Mussolini nagy beszéde a fasiszta nagytanácson - Japán intervenció Rómában Bónift, február 18. A Havas ügynökség Olaszország! Jelentése szerint Olaszországban százezer pompásan fölszerelt katona áll ké­szen, hogy Keletafrikába induljon. Hetven­ezer katona a fasiszta milícia tagja, a többi a rendes állandó hadseregből tohorzódott. Az elmúlt héten ezer katona indult Nápolyból Keletafrikába. Mussolini a nagy fasiszta tanács legutóbbi ülésén ismertette keletafrikai terveit és be­jelentette, hogy a fasiszta milícia hetvenezer tagját mozgósították. A nagy fasiszta tanács elfogadta a Duce külpolitikáját, valamennyi diplomáciai akcióját, az olasz-francia meg­állapodást és a szomáli földön tervezett kato­nai akciókat. A rendkívül fontos ülésen Balhé marsall is résztvett, aki — mint ismeretes — jelenleg Lybia kormányzója. A tanács elhatá­rozta, hogy ezentúl minden szombat délutánt a nép katonai és politikai nevelésére forditják. A nagytanács üléséről kommünikét adtak ki, amely többek között a következőket mond­ja: „Számos olyan intézkedést foganatosí­tó ttunk, amelyek emelik a hadsereg átütő erejét." A Havas ügynökség szerint ez a mon­dat annyit jelent, hogy Olaszországban a kö­zeljövőben megindul a hadianyag fokozott gyártása. Az olaszok ugyanis az európai hely­zetet tisztázatlannak látják, s nagymennyiségű hadianyagot akarnak küldeni Afrikába. slágernek volt szánva, s amelyre vagy egyáltalán nem jöttek el az idegenek, vagy ha eljöttek, sietve távoztak. Az idegenfor­galom megszervezésének nagy és bonyolult technikája van. Az idegenforgalom finom, társadalmi ügy, ahol nem tömegek egyszerű összetereléséről van szó, kollektív meetin- gek. vagy igénytelen processziók megszer­vezéséről, hanem ahol egyénileg és tapinta­tosan kell bánni minden egyes utassal. Lám, a szovjetunió leegyszerűsített és kollektív emberkezelési módszere ellenére nagyon jól tudja, mit kell tenni a külföldi utasokkal és mit kell nyújtani nekik. A mi idegenfor­galmi szakembereink is tudják. — amig megengedik nekik. Amig az északcsehor­szági német fürdők, vagy más fürdővállal­kozások magánvállakozásként szervezhet­nek meg egy-egy idegenforgalmi akciót. De kész a kudarc, ha egyszer a „hivata­los idegenforgalom" beavatkozik. A propa­ganda nyomban ügyetlen és kevés lesz. Hiányzik belőle az ízlés, a szellem, a finom Illetékes római körök kijelentik, hogy a* olasz álláspont Abesszínia kérdésében nem változott meg, de Róma reméli, hogy a kon­fliktust sikerűi békés utón megoldani. Olasz­ország csak arra akarja figyelmeztetni a vilá­got, hogy semmit sem mulaszt el érdekei védelmére. Illetékes körök ugyanakkor utal­nak arra k, hogy a Keletafrikába küldött zászlóaljak eddig kizárólag önkéntesekből toborzódtak és nem tartoznak a hadsereg vagy a párt fegyveres erői kötelékébe. Sugimura felvilágosítást kér Tokió, február 18. Hivatalos japán jelen­tés szerint Sugimura római japán nagykövet hosszabb megbeszélést folytatott Suvieh állam­titkárral az olasz-abessziniai konfliktusról. A nagykövet ismertette a japán álláspontot és kifejezte azt a reményét, hogy a konfliktust békésen oldják meg. Sugimura ugyanakkor utalt arra is, hogy Japánnak Abesszíniában nagy gazdasági érdekei vannak és ezeket az érdekeket védeni fogja. A japán sajtó egyelő­rábeszélőerö. A hivatalos szervezők vala­hogy nem érzik át, hogy az idegennel úgy kell bánni, mint a vendéggel: a kedvében kell járni, előnyben kell részesíteni. Hely­telen a vendéggel szemben a demokrácia félremagyarázott elvét alkalmazni, amely szerint „mindenki egyforma", mert ha ezt az elvet pincérek, kereskedők, idegenfor­galmi irodák túlzottan hangoztatják vele szemben, egyszerűen nem jön el. Kétszeres kár volna, ha idegenforgalmi rendezéseink az illetéktelenek tökéletlen be­avatkozásai miatt rossz hírre tennének szert, mert Csehszlovákiának előbb nagy és jól jövedelmező idegenforgalma volt. Ami nagy dolog. A napokban olvastam, hogy Franciaország 1929-ben még 10 milliárd koronát vett be idegenforgalomból s most óriási erőfeszítéseket tesz, hogy visszasze­rezze régi pozícióit. Olaszországban azt tervezik, hogy minden idegen, aki négy hét­nél tovább tartózkodik az országban, ingyen utazhat az olasz vasutakon, csakhogy minél re nem közli a választ, amit Suvieh a nagy­köveit intervenciójára adott. Párisi visszhang P á r i s, február 18. Az olasz fasiszta nagy­tanácsnak az a határozata, hogy a fasiszta milícia néhány zászlóalját Keletafrikába küldi és szükség esetén hentvenezer milicia-kato- nát mozgósít ée szállít Afrikába, nagy feltű­nést keltett a francia fővárosban. A lapok általában azon a véleményen vannak, hogy a fasiszta nagytanács határozata a nagyarányú afrikai katonai akció első jele. Az olaszok ter­vei jóval meghaladják a védekezés szükséges­ségének méreteit. A Matin szerint Olasz­ország nem akarja az anyaország védekezését meggyöngiteni s mégis csapatokat akar kül­deni Keletafrikába. Ezért volt szükség a milí­cia mozgósítására, ami egyúttal az ujrend- szerü olasz hadsereg átütő erejének kipróbá­lása is. A fasiszta nagytanács tanácskozása bebizonyította, hogy az olaszok igenis mozgó­sítanak, holott hivatalos körök eddig tagad­ták ezt. több idegen jöjjön. Hasonlítsuk például össze ezt az olasz közlekedésügyi tervet az­zal, ami a közlekedés terén a FlS-verse- nyeken történt. A gyors és jó közlekedés az idegenforgalom alfája és ómegája. Szálló, ellátás, vidék jóformán csak másodsorban jön, az elsődleges az, hogy legyen valami, ami az idegent elhozza. A FIS-versenyek megrendezésének hibája éppen abból tűnik ki, hogy a közlekedés mondott csődöt : autóbusz nem volt, hóeke sem, amely az utakat tisztította volna, a villamosforgalom egyszerűen csődöt mondott, a magánautók­kal senki sem törődött. A közlekedés és a forgalom megszerve­zése nem a tátrai szállodások dolga. Ők a saját feladatukat jól teljesítették, a mulasz­tás másokat terhel. De a kár az ő vállukra nehezedik. Az a kár is. amit a külföldi új­ságírók okoznak, akik világgá kürtölik, mily gyászosan végződtek a FIS-versenyek a Magas Tátrában. o—o—o—o Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szorkezztöség: Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 Ki, külföldre: évente 450, szlovenszkói és rüSZUlSzkÓi magüOTSág *,,cel2‘ ® K1 a,^6**1 v*4*': félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ........ 6 Prága II„ Panské altce 12, ÜL emelet fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilap/Q •• TELEFOHt 3 0 3 -1 1 •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. 8ŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfi. Az első kétezer katona behajózása Nápolyban behívását. Mint ismeretes, eddig csak két ka­tonai kerületben hívták be ennek az évfolyam­nak tagjait, most azonban a behívásokat álta­lánosították. Hivatalos jelentés szerint az 1911-es évfolyamon kívül más évfolyamokat nem mozgósítanak. Nápoly, február 18. Ma délben kétezer olasz milicia-katona a Gangé hajón elindult Keletafrika felé. A lakosság viharosan éltette az induló feketeingeseket. Róma, február 18. A katonai hatóságok ma folytatták az 1911-es évfolyam tagjainak

Next

/
Thumbnails
Contents