Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-17 / 41. (3593.) szám

AZ ÉSZAKI KISNÉPEK PÉLDÁJA

Irta: Szvaíkó Pál

Életem legyőzhetetlen emlékei közé tartozik az utazás, amit évekkel ezelőtt tettem flamand földön, Belgiumban és Hollandiában, végig városon és falun, Brüsszeltől Amszterdamig, a tengertől az Ardennek nyúlványáig és Luxemburgig. A németalföldi nép él itt, a holland és a flamand, ti- zenkét-tizenhárom millió ember három országra elosztva, mert a nyolc és félmillió hollandihoz hozzászámíthatjuk a vele teljesen egynyelvű és egytermészetü négymilliós flamand népet s a Franciaország északnyugati csücskén, Dünkirchen körül élő, csaknem félmillió németalföldit. Tizenkétmillió németalföldi, — körülbelül ugyanennyi magyar él a föld kerekségén. Kevés nép lakik szétszórtabban a világon, mint éppen a németalföldi, vagy a magyar, — Amerika, Európa, sőt Ázsia sok országában megtalálhatjuk őket, ez a diaszpóra is olyasvalami, ami hasonló vonás a két kisnép történetében.

Boldogabb sors ritkán található, mint a németalföldi nép sorsa. Nehezebb sors ritkán található, mint a magyar nép sorsa. Párhuzamot vonni a sok külső hasonlatosság ellenére nehéz volna a két nép között, az elütő történelmi fejlődés, a más-más földrajzi fekvés, a tenger és a gyarmatok, az ősibb kultúra, a nagyobb szerencse, a sok kedvezőbb alkalom meghatározza a csodálatos jólétet, amiben a németalföldiek élnek, s mindennek az ellenkezője meghatározza a magyar élet nehézségeit. Mégis, ha az ember végigtanulmányozza a német- alföldiek történetét, arra a belátásra jut, hogy ez a nép is rengeteget küzdött és nagy megpróbáltatásokon esett át. Tenger öntötte el, a nagyhatalmak hadseregei jóformán évtizedenkint feldúlták vidékeit, a természet nem-igen ajándékozta meg gazdagsággal, bőséggel földjét. Saját szívós erejével, a józanság bölcs fegyelmezettségével lett az, ami lett. Soha nem futott álomképek után, pedig művészete nagy és nemes, — noha nem akart többet, mint amit elérhetett s nem volt nagyigényü. Csodálatos belterjes gazdálkodást folytatott, — művelte, kiépítette, megvédte a kis darab komisz földet, amit a végzet számára kiosztott, — tudta, hogy kívülről nem számíthat segítségre, igyekezett- mindenkivel kibékülni s a béke gyámolitó palástja alatt erőssé, gazdaggá, nyugodttá, függetlenné építeni életét.

Ahogy a németalföldiek az elmúlt két évszázad alatt a sorsukat kiépítették, örök példaképe maradhat a kisnemzeteknek. Van valami alapvetően más ebben az életmódban, ami azonnal megkülönbözteti a nagynemzetek stílusától. Hiányzik a külső és belső expanzió vágya, a vezetni, ragyogni, újítani akarás. Minden nagy nemzet élete állandó küzdelem a hatalomért, küzdelem a jobbért, kísérlet az élet megjavítására, leszámolás elavult rendszerekkel, örök fúrás- faragás, próbálkozás, forrongás. A nagy népek megengedhetik önmaguknak a kísérletezés fényűzését, mert nem gyengíti meg hatalmas tömegüket az sem, ha a próba milliók életébe kerül. Sőt, a kötelességük, hogy óriási erejüket és képességüket az élet formáinak megjavítása szolgálatába állítsák, csak igy halad a világ, csak igy emelkedik

és teljesedik ki az emberi sors. A kis népek nem vállalkozhatnak hasonló szerepre. Az ő feladatuk csak az lehet, hogy védjék kádereiket. Befelé éljenek, mint egy csendes, kis család, ne akarjanak túlsókat, ne képBudapest, február 16. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az „Est“ mai számában Benes csehszlovák külügyminiszter hosszabb interjúja jelent meg, amelyet a külügyminiszter Dobelhoff Lili bárónőnek, a neves magyar ujságirónőnek adott,

A cikk érdekesebb részleteit a következőkben adjuk :

Két fontos állomás: Ráma és London

A prágai Cernin-palotát nemrégiben építették át külügyminisztériummá. Gyönyörű nagy épület, fent a Hradsinban. Itt van most dr. Benesnek, Csehszlovákia külügyminiszterének hivatala s itt is fogadott. Óriási méretű magas szobák, a földszinten keresztboltozatu széles folyosó.

Beszélgetésem elején ráirányítottam az érdeklődést a római és londoni egyezményekre s megkérdeztem a külügyminisztert, közelebb hozta-e ez az együttműködés lehetőségét a Duna-mentén fekvő államok között és mi a véleménye erről neki.

— Mielőtt felelnék, — válaszolta Benes külügyminiszter, — le akarom szögezni saját politikai álláspontomat. Én sohasem csinálok kizárólag csehszlovák politikát. A kisantant három állama blokkba tömörült és nemcsak, hogy együttműködünk, hanem a legszorosabb értelemben összetartozunk. Ezért soha nem is kezelünk egyetlen kérdést sem különállóan. Mi összefogtunk, ösz- szeálltunk, hogy ne legyünk többé egy-egy magányos kisállam, amely semmi fontossággal nem bir, hanem erős blokk. Ettől a ténytől eltekintve is minden kérdést, csak európai keretben nézek. Ebből a szemszögből a dunai államok együttműködését nemcsak lehetségesnek, hanem rendkívül kívánatosnak tartom. Ezért örülök még fokozottabban a Rómában és Londonban létrezelődjenek. Ha a nagyok hosszú küzdelmek árán reformokat értek el, illesszék azokat lehetőleg zökkenő nélkül az életükbe, ne nagyon akarjanak eredetiskedni. Ezt a szekundér, de boldog életformát képviseli a legtisztábban a kis flamand nemzet, ugyanúgy, mint a többi északi nép, a dán, a svéd, vagy a norvég.

*

Gyakran gondoltam arra, hogy miért nem tanulunk mi, magyarok, a boldog kis

népektől ? Miért nem lessük el tőlük, mi a boldogságuk titka és szerkezete, hogyan kell élni és küzdeni, hogy a kis nép munkája ne legyen szizifuszi, ne legyen eltúlzott, vagy veszedelmes. Mi, magyarok, néha arányainknál nagyobb népekkel óhajtunk vetélkedni s egy sorba helyeztetni, a franciákkal, a németekkel, az angolokkkal, esetleg az oroszokkal. Az ő életüket választjuk ideálnak, azt másoljuk, s belőle vonjuk le sorsunk törvényeit, ami túlzás és hiba. Kis nép vagyunk. Előttünk csak az

~in«ssnmaiaunnwMaaamBii^auMsinnrTiiniiiranwnHnmwiiismMffl«iriMiiMsiTTinsnismnT~nr n im imi nnaiain iiw———i

Szenzációs Benes-mierjttegy

„Meg vagyok győződve, hogy a kisebbségi kérdésben megegyezhetnénk,

ha összeülnénk Jőrgyalni"

A csehszlovák külügyminiszter bejelenti, hogy Prága csatlakozott a római paktumhoz Gazdasági problémák ■ A dunai együttműködés lehetőségei

„Lehetünk ellenietek, de nem keli ellenségeseknek

jött egyezményeknek. Olyan lépéseknek tekintem őket, amelyek az általános európai légkör tisztázásához vezetnek. Róma jelentette az első lépést ebben az irányban. LónA dunai egyezmény lehetősége

Ezután a legkülönbözőbb kérdésekről beszélgettünk, — folytatja a magyar ujság- irónő tudósítását. — Megkérdeztem Benes külügyminisztert, hogy

a kisantant államai eleget tesznek-e Mussolini és Laval meghívásának és csatlakoznak-e a római egyezményhez.

A külügyminiszter azonnal határozottan felelt:

Igen. Véglegesen elhatároztuk, hogy csatlakozunk és ezt közöltük is már Laval miniszterrel.-— Mit gondol miniszter ur, Németország is csatlakozik majd az egyezményhez ?

— Talán, hiszen mindenki kívánja. De visszatérek a dunai együttműködés lehetőségére. Mindenekelőtt

jobban, alaposabban kellene ismernünk egymást, ez lenne a legfontosabb. Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy tárgyilagosan ismerjük és nézzük a tényeket és egymást is. Lehetünk ellenfelek, de nem kell ellenségeseknek lennünk. Az ellenfelek pedig megegyezhetnek. A magam részéről nem gyűlölök senkit, számomra az európai politika nagy vonala mindennél fontosabb.

Ezután a kereskedelmi szerződésről beszéltünk, és arról, hogy négy évvel ezelőtt Csehszlovákia felmondotta Magyarországnak a kereskedelmi szerződést. Megkérdedon a másodikat és meg vagyok győződve, hogy más egyezmények is következnek, amelyekhez majd Oroszország és Németország is csatlakozhatik.

zem, hogy hogyan látja a külügyminiszter ur a kereskedelmi közeledés lehetőségét

Kereskedelempolitikát

szempontok

— A kereskedelmi szerződés és a kepfcs- kedelmi együttműködés rendkívül fontos dolgok, de a politikai légkör tisztázása nélkül alig képzelhető el hatásos együttműködés más téren. Mindaddig, amig a levegő gyűlölettel izzó, semmiféle igazi eredményt nem érhetünk el. De arról is meg vagyok győződve, hogy ha az ember őszintén akarja, mindig talál valami modus vivendit. Egy pillanatig 'sem kételkedem, hogy ezt elérhetjük. Ön biztosan tudja, hogy a mi agráriusaink követelték annakidején a magyar kereskedelmi szerződés felmondását. Ezt a kívánságot nem gyűlölet vagy előítélet sugallta, hanem az, hogy Európában mindt- nütt tért hódított az önellátási törekvés. Még a velünk baráti viszonyban álló államok kerskedelmi forgalma is hanyatlást tüntet fel azokban az árukban, amelyeket tőlünk exportálnak, vagy hozzánk importálnak. De mindennek ellenére, ha az ember igyekszik, talál valami módot, hogy uj kereskedelmi szerződést létesítsen. Én minderről csak azért beszélek, mert reálpolitikus vagyok és tudom, hogy politikai gyógyulás nélkül alig remélhető gazdasági javulás. Persze, ha az ember igazán akar valamit, minden lehetséges, és erősen remélem, hogy az építő konstruktív irány mind több teret hódit az egész világon.

FOLYTATÁS A 2, OLDAL 2. HASÁBJÁN.

Mai számunk a Képes Héttel 28 gidai - ára 2 Ke

&JS7 jSA m1 XIV. évf. 41. (3593) szám • Vasárnap • 1935 február 17

Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága II., Panská

í*.? 76’JLavonta 26 Ki" ^,f°ldre éventj 45°; A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság a 11 ce 12, u. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . , t> Prága U„ Panská ulice 12, HL emelet

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TiaDltapja •• TELEFONJ 30311. •«

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2,-Kf. SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHfl,