Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-17 / 41. (3593.) szám
2 ^X«<2aMA<i^ARHinL^ életük sorsát okosan megoldani tudó kis népek példája lebeghet. A holland példa. A svéd, a norvég, vagy a dán példa* A magyar ifjúságnak fontos feladata volna, hogy tanulmányozza például a tizenhárommilliós németalföldi nemzet sorsát s ellesse boldogsága titkait. Ellesse a történelmi szerénységet, ami e népet jellemzi, ellesse az introspektiv érzéket, amivel ez a nép el tudja magát zárni a veszedelmektől s befelé tud élni, ellesse a történelmi csapások hatása alatt keletkezett józanságot, realizmust, gyakorlatiságot, egyszerűséget. Ellesse teljes társadalmi struktúráját, gazdasági elveit és rendszerét, s főleg ellesse azt a tehetséget, amivel az északi kis népek teljessé és boldoggá tudják tenni minden egyes polgáruk materiális életét. A jólét teljességében fürdő németalföldiek mondották nekem, hogy szerintük az a kisnép, amely nem avatkozik a nagyok dolgába, igyekszik félreállni az útból s nem-igen törődik „elvont dolgokkal", aránylag könnyebben érheti el a megelégedettség ideálját, mint a nagy nép, amelynek mintegy kötelességei vannak a világgal szemben, s amelyeket könnyen térit le a belső fejlődés útjáról egy-egy vajúdó nagy eszme, vagy vajúdó friss érzelem. * A mi kisebbségi életünkben kétszeresen szükséges, hogy megtanuljuk az északi kis népek stílusát s tudjunk „befelé élni". Tudjuk védeni kádereinket, kiépíteni gazdasági sorsunk erődjeit. Ellessük az északiak titkát, amely a saját eréből való építés tehetségéből áll. Ne kívülről akarjuk kiharcolni boldogulásunkat, hanem bévülről. Ne számítsunk senki másra, csak önmagunkra. Nagyon kis mértékben észrevehetjük már, hogy az elmúlt évtizedek nyomásai alatt megindult a fejlődésnek ez a folyamata közöttünk, s a szlovenszkói magyarságban vannak már erők, amelyek a belső meg- szervezkedés irányában mozognak. — 28 pályázó egy rendőri állásra Pozsonyban, Pozsonyi szcEoiszitőségimik jelenti teMomon: Gáilríy városi vásánremidó'ir nyugdíjaztatása folytán a. város pályázatot hiirdeitett a mieigitneseidiett állásra. A rendőri állásra 28 pályásait, érkezett be. köztük több órettségázieítt fiatalember is. A városi tanács nyolc pályázó közül fogja kiválasztani az uj rendőrt. A Benes-ínterju TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Háborús veszedelem? Természetesen arról is beszéltünk, hogy az utóbbi időben mindig újból felbukkanó háborús veszedelem elháritható-e * Európától. — Itt is folyton azt magyarázgatják, hogy a háború elkerülhetetlen és a szinte nap-nap után kirobbanó izgalom azt látszik bizonyítani, hogy a világon úgy, ahogy van, nem mehet tovább. Nekem azonban más a véleményem. Azt hiszem, hogy valahányszor a háború veszélye fenyeget, ha mindenki összefog, akkor az elkerülhető. Szilárdan hiszem, hogy a békét elősegítő konstruktív erők alkalmasak a háború megakadályozására. „Hit követelnek fűlünk a kisebbségi kérdésben r Felhívom még Benes külügyminiszter figyelmét arra a tényre, hogy jóllehet szavai szerint a kisantant három állama szoros egységet alkot, mégis vannak kérdések, mint például a kisebbségi kérdés, amelyet minden országban különböző módon oldanak meg. — Igen, talán a részleteket illetően, de a kisebbségi kérdés tárgyalásánál legelőbb is meg kell egyezni a közös elvi kérdésekben. A részletekre csak azután térhetünk át. Mindenesetre sohasem szabad szem elől téveszteni azt, hogy itt is mindig Genf szellemében kell dolgoznunk. Én a kisebbségi kérdésben mindenekelőtt teljes nyíltságot szeretnék. Alapjában véve nem tudom, pedig nagyon szeretném tudni, hogy tulajdonképpen mit is követelnek tőlünk a kisebbségi kérdésben. Meg vágyok győződve arról, hogyha összeülnénk és tárgyilagosan informálnánk egymást, akkor ebben a kérdésben is megegyezhetnénk. A különböző országokban többnyire nem ismerik a pontos tényállást és az informálatlanság gátolja meg legtöbbször azt, hogy összekerülhessenek az emberek és az országok egymással. Már pedig én, amíg élek, azért akarok verekedni, hogy Európa államai összekerülje- l nek. - ' Három bodrogközi községben megalakult a kereszfinsrszocialista párt ij szervezete Kassa, február 16. Aiz országos keresztény- szőr iu lista párt keletszlovenszkói kerületében sikeres munka folyik. Bodrogközben a napokban három helyen uj szervezet alakult. A zétényi pártszervezet alakuló ülésén Keresztury József szenátor is megjelent és lelkes beszédet mondott a párt uj hívei előtt. Az uj szervezet Keresztury szenátor és Magyar László" körzeti párttitkár meghallgatása : után a következő tisztikart választotta meg: elnök: Loczkó Mihály, álelnök; Tőkey András, titkár: Király János, jegyző: Bohács János, pénztáros: Szabó Miklós, ellenőrök: Remák János és Andrejkovics János. A bodirogunezői és bolyi uj pártszervezet alakuló ülésén a központot Virógh Béla és Magyar László körzeti titkárok képviselték. Bodrog- mező szervezete a következő tisztikart választotta: elnök: Simon István, alelnök: Fiiét János, titkár: Török Ferenc, pénztáros: Vaszily János, ellenőr: Vaszily István és Pandy István. A bolyi szervezet tisztikara a II I J MUiTft. fe 1071U1 _ WiLLlAM CROOKE KÉM REGÉNYE liii i wTíTwsp m fis sn 1í inni ti ijisÉniWili (2ö) > — most kell elmondania, busz esztendő után ... De remélem, most már szerencsésen! túl van rajta. Hiszen annyi idő választ el | minket attól a júniustól. — Nem vagyok túl rajta, — mondta rekedt hangon Wikenas, — Úgy érzem, hogy most még erősebben lobog bennem a szenvedély. Csakhogy most nem egy naiv gyermek áll magával szemben, hanem egy mindent megélt, mindenre elszánt férfi... Szemük úgy villant Össze, mint a mester- vivók kardpengéje. XVIII Az órák repültek. Már elmúlt éjfél és még mindig az éttereimben ültek. Az asszonyok kedve igen magasra hágott a könnyű italoktól és éjfél után már táncra kerekedtek. Wikenas egymásután vitte táncra Editet és a kis moleitet, aki váltig erőlködött, hogy bősz- szu idő óta ez volt a legkellemesebb estéje. Tudja-e, hogy Összeesküvést szőttünk maga ellen? — kérdezte, miig táncosa karján tova siklott. — Összeesküvést? Ugyan mi lehet az? — Hát egyszerűen elraboljuk magiét és magunkkal visszük Edithez. Ott folytatjuk a mulatságot. Wikenas szive az őrömtől hevesen kezdett dobogni, ilyen gyors sikerre igazán nem számi tott. Tehát már az első találkozás alkalmával bekerül Margotean villájába. Tudja, szegény Editnek négy heti szabadsága van. hogy az ura a külföldet járja. Borzasztóan szerencsétlen ez a szegény asz- szony. Az ura zsarnoki hatalommal uralkodik felette és minden pillanatát megkeseríti. így aztán én rám hárul a feladat, hogy kárpótoljam szegényt a sok-sok keserves hónapért. És a véletlen szerencse utunkba hozta magát. — Nem tudom eléggé áldani! — Edit babonás és én is egy kissé fatalista vagyok. Megérezte, hogy valami történni fog az életében... Most elár ulom magának, hogy rég hallottam a karlsbadi idillrőL Edit sohasem tudta felejteni. És nem volt véletlen, hogy ma az öt órai teára elmentünk. Olvastuk a revaisi Kurírban az Alhaimbra programiját és Edit meglátta a fényképét is. De el ne-.járuljon Editnek... — A világért sem. — Milyen lázba jött. Feltétlenül találkozni akart magával. Tudná akarta, hogy mi volt az oka annak a nagy visszakozásnak, ami olyan mély sebet ütött a szivén. Egy óra elmúlt, amikor ejhagyták Kramert. Autóba ültek, amely gyors iramban robóigott a villa felé. A háziak már lenyugodtak, fény nem égett sehol. Edit nyitotta ki a kaput és vezette be vendégeit. A földszint közepén nagy hal volt, honnaiu jobbra-balra szaladt ki folyosó. Edit a jobbkézre eső folyosóra vezette őket és egy tágas szobába nyitott be. — Az uram dolgozó szobája. Ez a legcsön- desebb és mindentől távol esik. Helyezzék kényelembe magukat. — Wikenas körülnézett és pillanat alatt emlékezetébe véste a dolgozószoba egész berendezését. A szoba az épület sarkát foglalta el és báróim ablaka az uccára, az oldalsó fal két ablaka pedig a kertre nézett. E kél ablak között kis asztalkán remekmívű rádió állott,, a falon pedig fénykép, Margotean ezredes egyenruhás alakija. Wikenas jól megnézte ezt a képet. Magas, sovány embert ábrázolt. Arcából szinte ijesztő élességgel ugrik ki az orr, mely alatt petyhüdt bajusz lóg. A homlok alacsony, a pofacsontoik kiállóak, az egész arc mongol típust mutat, az ezredes abból a társadalmi rétegből származik, amely még a hódítók egyenes leszármazottja. Mellét két sor kitüntetés díszíti, hazai és mindenféle idegen rendjelek... Az uccára néző falihoz támasztva állott a hatalmas, massziv Íróasztal a széles középső ablak alatt. Wikenas, miig a hölgyek elhelyezkedtek, körbejárta a szobát és mindent alaposan szemüigyre vett, Ránézett az asztal zárjaira és elégedetten állapította meg, hogy a ba- rokikstilü bútordarab primitív zárjaival ugyancsak könnyű dolga lesz. Az asztal közepén álló előjegyzési naptár volt, amely március utolsó hetére volt kifordítva. A március 25-iki dátumhoz bejegyzést talált; C 16, 23. trónja észrevétlenül és villámgyorsan a kezében volt és balkarjának kézelőjére feljegyezte ezt a titokzatos jelt. Aztán tovább folytatta szemléjét. A szoba baloldali falát egész végig hatalmas könyvtéirszekrény foglalta el, melynek polcai telid esteti voltak mindenféle katonai szakmunkával. Wikenas szinte önhitt büszkeséggel fedezte fel az egyik polcon az ő nemrégiben megjelent munkáját, amelyben légiójuk hősi harcait örökítette meg. A könyvtár tetejét egész végig híres hadvezérek mellszobrai ékesítették Miltiadestől Hiindeo- burgig. A könyvtár és a szoba sarka között vívó-polc állott különféle kosaras vivókardok- kal, vitőrökkel és maszkokkal. — Egy pillanatra- most magára hagyjuk kedves vendégünket, míg a teát. elkészítjük, — mondotta, a háziasszony és barátnőjének társaságában távozott. Wikenas egy pillanatot sem vesztett el. Azonnal az Íróasztalihoz ugrott és zsebéből valami furcsa szerszámot vett elő. Egy nyomás rajta és tőrszerü hegyes acél ugrott ki belőle, amelyet beillesztett a legfelső fiók kulcslyukába. Egy kis pattanás és a fiók felnyílt. Kihúzta és látta, hogy a fiók tele van iratokkal. Gyorsan végigforgatta, a legtöbbje hivatalos számmal ellátott katonai akta volt, ezek egyelőre nem érdekelték. De talált egy nagy papírlapot is. 1935 február 17. vasárnap. következő: elnök: Rásky András, alelnök: Kuric* István, titkár: Szabó Lajos, jegyző: Vavrus Sándor, pénztáros: Rigó András, ellenőr: Panykó B. István és Bálint István. A kisdoferai pártszervezet legutóbb tisztújító közgyűlést tartott s a kővetkezőket választotta a szervezet élére: elnök; Szklár Jenő görögkatolikus plébános, alelnök: Tóth János, titkár: Iván István, jegyző: Szabó Imre, pénztáros: Kiss István, ellenőr: Máholy Péter. — Szádalmás keresztényszorialista pártszervezete Sinátly Béla körzeti titkár részvételével szintén tisztújító közgyűlést tartott s ennek tagijai a következők: elnök: Kuntván István, alelnökök: Bős nyák János és Dobos István, tikár: Kriibik István, pénztáros; Ra- dótzky János, jegyző: iifj. Jávor József, ellenőrök: Dobos János és Jávor András. * Weygand tábornokot marokkói kormányzóvá nevezik ki? Páris, február 17. Weygand tábornok, a hadsereg volt főparancsnoka, aki néhány hónappal ezelőtt nyugalomba vonult, nagy utazást tett Délnyugateurópában és Marokkóba érkezett. Hir szerint Weybandot Marokkó helytartójává nevezik ki. A népszövetségi taníts nem tart külön illést a Saar-kérdésben Saarbrücken, február 16. A nemzetközi tárgyalások a Saar-vldék kiürítéséről és a németeknek való átadásáról befejeződtek. A Saar- vidéken lévő külföldi csapatok megkezdték a terület kiürítését. Szombaton délelőtt a németalföldi katonák elhagyták Saarbrückent. A pályaudvar körül nagyszámú közönség nézte végig az elvonulást. Egy angol katonai zenekar is kivonult, valamint az angol diszszázad, amely elbucsuztatta a hollandusokat. Brind tábornok, a nemzetközi csapatok angol parancsnoka, valamint az olasz illetékes tényezők ugyancsak megjelentek az elutazásnál. Genf, február 16. A népszövetség titkársága szombaton délelőtt elhatározta, hogy a Saar- kérdés tisztázása után a népszövetségi tanácsnak nem kell külön ülést tartania ebben a kérdésben. A Saar-bizottság teljhatalmat kapott a függő problémák elintézésére* amelyre három értelmetlen szó volt jegyezve, ezt a bárom szót nyomban kézelőjére másolta: „MYDKRHJ KRA RKGK ........“ To vább már nem dolgozhatott, mert lépéseket hallott a folyosón. A fiókot gyorsan becsukta és a könyvtárszekpétiy hez lépett, mintha a felhalmozott könyvek címét nézegetné. Illatos tea, finom cigaretta mellett halk beszélgetésben töltötték az időt. A nagy fali óra már éjfél után hármat mutatott, amikor a kis molett asszony egy ásítást nyomott el tenyerével és aztán Wtikenashoz fordult. — Holnap is van nap, kedvesen. Most maga kísérjen el, mint egy Bayard-lovaghoz illik. Wikenas felállt és mélyen meghajolt Edit asszony előtt. — Mikor láthatom? Edit búcsúzéra, nyújtotta kezét, amit Wikenas alázattal csókolt meg. — Délelőtt tizenegy óra tájban otthon lesz? — Oh, akkor még .igen. Kii akarom pihenni jól magam. — Tizenegy óra tájban telefonálni fogok. XIX. Már jóval elmúlt négy óra, amikor szállodájába ért, de még nem tért nyugovóra. Papírlapot vett elő és rámásolta a kézelőjére jegyzett titokzatos szavakat. Ahogy a betűk viszonyát vizsgálhatta, egyszeriben rájött arra, hogy a titkos írás egyszerű ábécé kódex alapján készült. Természetesen kilátástalan minden megfejtési kísérlet mindaddig, miig a kulcs nincs a kezében. Azok a rejtett számok, amelyek alapján az ábécé betűin végigmenve, az állbetü helyébe a megfelelőt behelyettesítheti. De nem adta-e a kulcsot is a kezébe a véletlen szerencse? Mi lehet az ezredes naptárjába jegyzett betű és Írót szám értelme? C 16, 28! A kódex kulcsa, bizonyára. C annyit jelent, mint Code, 16, 23 pedig a kulcs. Minden páratlan betűnél tizenhat, minden párosnál pedig huszonhárom jeggyel kell előre, vagy visszafelé haladni a betűrendben, hogy a helyes betűhöz jussunk. (Folytatása következik.) %
