Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-10 / 35. (3587.) szám
1935 február 10, vasárnap. JVogyielenfőségii Iélszázados jubiíeum ötven évvel ezelőtt „rohant" végig Mennheim uccáin az első „ördögszekér" A feltaláló Bem Károly heroikus küzdelmei ■ Őrüllek házába zárták az első nemei autóvásárlói Berlin, február 9. Roger Bacon of Verulan angol szerzetes már a XIll. században megjósolta: „Egy napon kocsikat fognak készíteni, amelyek maguktól indulnak meg és mozognak,! anélkül, hogy ló vagy egyéb állat huzó- vagy J feszítőerejét felhasználnák." A jóslás tényleg merész volt, mert hosszú évszá- j zadokig nem sikerült ilyen kocsit elkészíteni. | Hosszú ideig a tudósok is erősen kételkedtek • az angol szerzetes jóslásában és még a múlt évszázadban is óva intette tanítványait Wilhelm Launhart, a hannoveri technikai főiskola igazgatója, hogy ilyen hiábavaló kísérletekkel foglalkozzanak. Ennek ellenére, a gőzmozdony sikerén fellelkesülve, Benz Károly, a fiatal mérnök elhatározta, hogy olyan jármüvet fog építeni, amely ló nélkül, gőz nélkül és sínek nélkül, magától fog haladni. A karlsruhei mozdonyépitő telepen esti ráérő idejében el is készítette a „sinnélküli mozdony" terveit. Hosszú évek küzdelmeibe került, amíg Benz munkája sikerre vezetett, mert a gázmotor, amelyet az önműködő kocsi hajtására fel akart használni, nem felelt meg a célnak. A motor megfelelő átalakításán múlott éppen az eredmény. Benz később Mannheimben dolgozott és itt azt a főfeladatot tűzte ki, hogy használható benzinmotort állítson elő. Szilveszter éjszakáján Minden kísérlete hiábavaló volt, a munkálatok felemésztették egész vagyonát és 1883-ban már úgyszólván fillér nélkül maradt. Kénytelen volt elejteni merész terveit, mert kenyeret kellett keresnie. A feltaláló bátor és temperamentumos felesége, Berta Ringer, csüggedés nélkül állott férje oldalán, ő buzdította a már-már lemondó férfit a további kísérletekre és egy este igy szólt hozzá: — Menjünk át még egyszer a műhelybe, próbáljunk szerencsét, úgy érzem, hogy sikerünk lesz. Az asszony is átment férjével a műhelybe és maga kísérelte meg a motor megindítását. És íme, gép elkezdett szabályosan járni. Ez 1883 Szilveszter estéjén történt és mikor Mannheim tornyaiban megszólaltak az éjféli harangok, már a motor uj korszakát hirdették. Az első autóutazás Munkatársainak minden intőszava ellenére Benz kitartott most már gondolata mellett és 1885 tavaszán mannheimi műhelyében megépítette az első automobilt, mialatt Daimler Stuttgartban kísérletezett kétkerekű motoros jármüvével. A világ első autója, amelyet Benz készített, háromkerekű kocsi volt, benne háromnegyed lóerős fekvő motor vízszintesen mozgó hajtókerékkel. Némi javítás után Benz Károly egy júliusi este maga indult útnak jármüvén a mannheimi uccá- kon. Alig haladt száz métert, máris defektust kapott, de néhány hét múlva annyira tökéletesítette gépét, hogy két kilométer utat tett meg defektus nélkül Mannheim uccáin. — Töff, töff, töff! — írja le Benz Károly első autóuíját — Egy uj idő uj üdvözlete, A világ felfigyel. Az emberek megállnak az uc- cán, bámulnak és néznek. Lehetséges ez? Kocsi ló nélkül, amely gurul és vágtat Mint valami csoda puffog a kocsi az uccákon keresztül. Királyi büszkeséggel kormányozza a vezető, királyi büszkeséggel köszön üléséről a csodálkozó embereknek. A világkiállításon Benz Károly tovább javította gépét és két évvel későbben a legújabb tipusu automobilt elküldte a párisi világkiállításra. Az első kocsikat franciák vették meg, de végre egy anqol is vásárolt automobilt. Mikor ez az ember London uccáin végighaladt kocsijával, a tömeg feltartóztatta és az emberek ünnepélyesen kijelentették, hogy a törvény ellen vétkezik. Csak Németországban nem akadt senki, aki hajlandó lett volna autót vásárolni. Fájdalmasan Írja Benz Károly: „Világszerte szenzációs esemény a gépkocsi. Csak a széles német hazában nem találkozik sehol vevő." Hosszú ideig ő volt az egyetlen autótulajdonos Németországban, de őt is lépten-nyomon csúfolták. Ha kocsiján az országúton haladt, „boszorkánykocsinak" vagy „ördögszekérnek" csúfolták autóját és utána kiáltoztak: „Elszabadult egy kocsi!" A gyermekek kövekkel dobálták meg az automobilt. Az első német vásárló De felesége, aki először tett meg utat automobilon egyik országból a másikba és aki természetesen az első asszony volt a kormány mellett, ekkor is tovább buzdította férjét és segített neki abban, hogy müvének reklámot csináljon. Végül megérkezett az első német autóvásárló. Benz Károly boldogan dörzsölte a kezét a lekötött üzlet után. Néhány nap múlva a vásárló fiatalember atyja semmisnek nyilvánította az üzletet, mert állítása szerint a fia nem volt normális és cselekedeteiért nem felelhet. Az első német autóvásárlót néhány nap múlva az őrültek házába szállították. A második német autóvásárló öngyilkosságra készült és elhatározta, hogy halála előtt kipróbálja „a legnagyobbat, amit az élet nyújthat". Autóján aztán sebesen vágtatott, oly sebesen és oly kedvvel, hogy a „kaszás" csak hosszú évekkel későbben érte utói. A sok kísérlet után, FORRÁS amelyeknek során óraszerkezettel, gőz segítségével igyekeztek önmozgó kocsit létrehozni. Benz Károlynak sikerült először előállítani a motoros gépkocsit, amely a XX. századnak megadta a gyorsasági tempót. KARYÁSBEN IHa: Hutigaricus Viador Kezdik felfedezni, mint világriport-téma Áthos újabban divatban van. Mint ahogy nagyanyáink korában az asztaltáncol tatás, később a gondolatolvasás, s vágni a spiritizmus .kerültek divatba. Az ember sosincs megelégedve azzal, amije van, amit már tud, s ha mindent elért e glóbuson, kíváncsiskodni tulvilági szférákba jár. A rejtelmes, az ismeretlen, a lehetőleg bonyolultan misztikus jelenségek húzzák, vonzzák a soha ki nem tanulmányozható emberi lelket, s mintha titkos parancsnak engedelmeskednék, a földi tudás, oldott és oldatlan titkain kívül a túlvilág elérhetetlenségei után vágyik. Emberi nyelven fejlődési folyamatnak, haladásnak, sőt az emberi kultúra felfelé haladó Ívelésének is szokták nevezni, pedig csak az idők és az idegek túlfeszültségének, az emberi lélek láthatatlan örvényei, vulkánjai időnkénti kirobbanása fizikai és pszichikai következményeként kell és lehet elkönyvelni e tüneteket. Isten ments, hogy áthoezi élményeim ekne- sélgetése közben az utleirások virágos mezejére sehogysem illeszthető ilyetén mellékvágányokra vezessem türelmes olvasóim figyelmét, — 6 csak olykép jutottak mindezek eszembe, amennyiben egyszerű öszvérhajcsárom még egyszerűbb kérdésére: — Mi jó vezette az urat Áthosba? — bennem is önkéntelen felvetődött a kérdés: — Csakugyan! miért is jöttem tulajdoniképpen Áthosba? S a választ, fenti bevezetésem kiegészítéséül megadhatom máris: — az italos embernek mindig erősebb, maróbb szeszfluidumokra van szüksége, — a spiritiszta mindmagasabb, tisztul tabb szellemi szférákba vágyik, — a bélyeggyűjtő álmainak netovábbja a Mauritius ritkaságpéldáry, — a kártyás tétjét folyvást emeli: miért ne vágynék a globetrotter is újabb exctikumok, hétköznapi tájak után újabb tanulmány, uj úti ritkaság után? Ám. hogy még jobban egyszerűsítsük, ne sokat cifrázzuk a szót: ha bélyeggyűjtőnél ma- gátólértetődőnek tartjuk, hogy bélyegalbuma számára minél értékesebb, tömeggyüjtők által nehezen felhajtható bélyegritkaságot szerezzen — a sokatutazott embert is hajtja a vágy, hogy olyan vidéket, tájat látogasson, ahová emberi láb ritkábban lép, az odavezető ut agyontaposva, a belőle meríthető téma még agyoncsépelve nincsen. Kopenhágában jártamkor Knudson Clauson- Kaas báró, Dánia legvakmerőbb repülőtisztje, akinek nem egyszer függött hajszálon élete, kérdésemre, miért nem a biztosabb talaj, a szárazföldön keres szórakozást, éli ki sportszenvedélyét, ugyanesak kérdéssel válaszolt: — S miért nem tyúkólba, miért rakja sziklák ormára sasmadár fészkét? ... Nos és a sarkkutatók, miért nem mennek a Riviérára, miért választják inkább a kevésbé kedélyes sarki hómezőt? — Nobile, Amundsen miért pottyantak le szívesebbem jégtáblák hátára, holott ugyanannyi költséggel és vesződ- (véggel akár a üdéi Exoelsior Prinzen-Appartementjának ruganyos rézágyaiban szállásolhatták volna el magukat? Rádió, étberi telefon, sőt fecsegő fotográfiával rég megajándékoztak bennünket Edison, Marconi, — holta napjáig nem volt az elsőnek, s Marconinak ma sincs éjje-nappala, ryugta, — uj és uij találmányokon, uj viilágmeglepeté- sekea töri a fejét... Elégazhozzá: — Miért járjuk perpetuum mobileként Becs, Bériin, Velence, Párisi. — a jó ételt is ize sebbé tesz csipetnyi paprika, mustár, 6Ó, bors, — a nép egyszerű fiának kérdésére pillanatok alatt futott át agyamon a fenti bő lére eresztett eikkcákkósválasz: — Mi vezette az urat Áthosba? — Kevesen ismerik odaát Áthost — feleltem — úgy gondoltam, áttanulmányozom s majd megismertetem velük én. * S nem sajnálom a fáradságot, költséget, időt, — valami egészen újat, újszerűén érdekeset, — misztikusát? — igen! érdekesen rejtelmeset, nemmindennapi világot ismertem meg. S csakugyan meg, — ki Í6 ismertem őket? — hogy egész őszirte legyek, néha azt hittem igen, végeredményben úgy sejtem: nem. Patinás évezred változatlan ceremóniái, homályba borult kápolnák illatos füstfellegei, valami idegen, soha sehol nem észlelhető lelki fátyol lebegi körül ezeket az aszkétaéletük ködébe burkolózó szürke szerzeteseket, Istennek paradicsomi földterületén felejtett mély alázatu szolgaseregét, — világok csalódottjait, lelki menekültjeit, béke után vágyó Saulok és Pau- lok kifürkészhetetlen ezreit. Hiába törném a fejem, — definiálni Áthost máskép nem tudom. * Karyás előtt földre kellett szá'lnom. A Szent Szinódus városába öszvérháton vonulni nem illik, nem szokás. A zarándok még lábai saruját is megoldja, leveti. — önnek nem muszáj, — nyugtatott meg a hajcsár, — s a tüskés bozóttal megfenyegetett. éles kövekkel kipécézett útszakasz láttára — hál Istennel köszörtem meg a nyugtatást. Idegen világból megtért alázatos zarándokként vonultam ősi városkájuk szentelt falai közé. Nehéz mirtus-szagot suhogtat felém a partok felől támadt friss tengeri szél — ilflat, virág, napsugár, — ám komor memento: mint fe- ketecsuhás szerzetesek. — sötét ciprusok, bó- Iongató pálmák őrtálHó sora szegélyezi a kandi si völgybe vezető utat. Buja növésű eucaulyptu6ok, jóllakott levelű fügefák, veteményes kertek haragos zöldjéből ki-ki villan egy-egy fehérre meszelt házikó, rózsával borított kerítés, szőlővel futtatott veranda, melynek napsütötte hátteréből bue ellentétként bújik elő egy-egy sötétszakállas, kiszáradt, nyurga alak. Szemmelláthafó érdeklődéssel pil.larrtga.tnak a szokatlan külsejű jövevény felé. Se jobbra, se balra nem térhettem, egyszerű podsyászommal le kellett valahol rakodnom előbb. Mint jólnevelt városkához illik, egyetlen uccája, tucatnyi boltja, sőt étteremmel, s vendégszobával felszerelt szállodaféléje is van Ka- ryásnék. Rendbe kell szednem magam, az ut porától is meg kell tisztálkodnom, mielőtt a Szent Szinódus elé járulnék. — Wasilinél mindent megkapunk, amire szüksége lehet, — biztat gondos kísérőm, — s e likőr ve ttom csak észre, hogy elsősorban tulajdonkép éhes is vagyok. A hossza hajóút, friss tengeri levegő, öszvérbáton töltött háromórai hajnali séta étvágycsinálónak éppen elég, — a legromantikusabb helyzet és hangulat dacára Atho6ban sem néma, olykor a gyomor is életjelt ad. Istenem, mi a csudát fogok ez aszkétahelyen kapni? Wasili, a szálloda beosztott gondozója nemtitkolt őrömmel siet elénk. Isten nevében üdvözöl, s veszi át csomagjaimat nyomba. Az emeletes faház nyitott tűzhellyel felsze: relt előszobáján, mondjuk éttermén át, meredek falépcsőn a vendégszobákhoz mászunk fel. Wasili is szerzetes ugyan, mint portás, szakács, s pincér egyszemélyben szikár alakját beboritó sötét vászonkötényt visel. A szobában egyszerű vaságy gyalulatlan asztal, szék, cseréptál, korsó viz, pohár. A fehérre meszelt falon fekete feszület. A ráccsal bevont ablakon azonban benyulik egy virággal dúsan borított rózsaág, egy-két hullott szirma ott hever az ablakrács alatt, s az ablak négy keskeny négyszögén bekacag egy-egy darab júniusi ég... Feketecsuhás, feketeszakállas szerzetes mászott utánunk fel a lépcsőn* — Légy üdvözölve idegen, érkezésedről érBRISTOL.... j BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest I Dunapart | árban és szolgáltatásban vezet! Szoba teljes ellátással I személyenként napi 1 12 pengőért **
