Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-10 / 8. (3560.) szám

tí

TIUVCM-MaGÍARHIRIi^

1935 január 10, c«n*<»rtBfc.

6

TÁiUot dcáfncUváU

Ida: Héttői Jetii

Az első titkos drámát akkor olvastam, amikor a pesti Vígszínház dramaturgja voltam. A felejthetetlen remekmű ötfelvonásos kis törté nelmi tragédia volt. Azért volt kis tragédia, mert ismeretlen szerzője egy iskolai irka tizedik oldalán be is fejezte már; azért volt történelmi, mert Zách Kláráról szólt és azért volt remekmű, mert egyetlenegy fölösleges szó sem volt benne. A tragédia második felvonása ezó- ról-szóra igy hangzott:

Második felvonás. Szín: Klára szobája. Szezán kemény próbára teszi az embert. Tiz-tizenöt

év előtt a daráb harmadik-negyedik oldalán, ha nem mingyárt az elsőn, kiderült, hogy használhatatlan. Hol vannak ettől a ma titkos drámaírói? Határtalan ravaszságukban majdnem eljutottak már oda, ahová 6ok nyilvános is szeretne eljutni: csak az utolsó pillanatban árulják el, hogy anjit Írtak, szamárság. Addig ügyesen titkolják. Ha az ember biztosan tudná, hogy a közönség már a második felvonás után elmenekül a színházból, nyugodtan előadhatná a darabot.

„ Krisztus a gyárban “

Ravasz László beszéde a pestkörnyéki gyárimun- kások és iparosok egyházmegyei konferenciáján

mélyek: Klára, Kázmér. Első jelenet. Kázmér (belép): Jó napot. Klára: Van szerencsém. Kázmér: Hogy van? (Megbecsteleniti.) Függöny.

Az első eleven titkos drámaíróval a Pesti j Hírlap szérkesztőségében kerültem össze. Pápaszemes, sovány, szerény fiatal ember volt. Darabját ezzel a magyarázattal adta át nekem:

— Rendkivüli gonddal írtam, öt évig dolgoztam rajta. Minden felvonáson kerek egy esztendeig. Megfontoltan de óvatosán, nagy küzdelmek és kimondhatatlan nehézségek közt. Borzasztó lassan Írtam. Éppen azért kérem, kegyeskedjen figyelemmel átolvasni.

Kegyeskedtem. Használhatatlan volt. A fiatal ember másnap eljött a válaszért. Akkor is irtóztam már a fölösleges kegyetlenkedéstől... Istenem, öt év munkáját egy szóval csapjam agyon? Megkérdeztem:

— Mi a foglalkozása?

— Gyorsíró vagyok — mondta a fiatal ember.

Budapest, január elején. Karácsomy előtt érdekes gyülekezettel telt meg a budapesti reiformá tus teológiai akadémia nagyterme: a Pestkömyék gyárdimiuokásáival és ipairceíjaival. akikeit a pest- megyei református egyházmegye hivott ft&>ze mu nkakomiferemciára.

Dr. Ravasz László püspök szolgált a bevezető istenitis'Zteleten, majd beszédet mondott azzel a emuméi: „Krisztus a gyárban".

—- Krisztus a gyárban, — lehet, hogy napközben mint egy fáradt, poros ismeretlen látogató megjelennék egy nagy gyárban, amely sok ezer emberit foglalkoztat, ?ok millió tőkét forgat, nagy összefüggésben él az egész világ gazdasági szervezetével, ahol rettentő zaj, por, jövés-menés káosz van. ahol úgy látszik, mintha mindenki elvesztette volna fejét, mégis olyan halálos biztonsággal végzi el a munkáját., — La ide lép be Krisztus váratlanul és isim éretlenül, mit é nézné, mit gondolna? Egy pillanat alatt átlátná, hogyan született a gyár, mik a szépséged és a csodái azzal a tekintettel, amellyel egykor átlátott tengereiken és esillagvilágokon. Tékát nem érezné magát idegennek a gyáriban sem, ment az Isten eleve-elrendeléeében ott van már a műhely is.

De ezenkívül Jézus még szerei mese is volt a munkának. ö volt az, aki a munka nagyságát megérezte. Istennel lehetünk közösek gondolatban, ér- ! zésben, szetségbem, — Istennel lelhetünk mumká- j bán. Azért a munka magában véve: isteni kiváltság, a legnagyobb lehetőség ut az élet osmcsipont- I ja felé, a líra lom örökkévaló szépségek, igazságok 1 és diiicscségek megragadására ...

! — De vájjon Krisztiu benyomása csak enynyű volna? Azt. hiszem, rögtön látna valami j mást: látná a munka megátkozott arcát, azt,

hogy milyenné vált a munka Bűneset után, hogy milyenné vált az elbukott ember számára, amit a munka robotja jelent az emberre nézve. Látná a munkát, mint a robotot, látná a munkát, amelynek az a tragikuma, hogy van, — ugyanekkor pedig látná azt a munkát is, amii nincs! A kihagyó szivdobbanást az élet nagy vérkeringéséből. a kikapcsolt idegszálakat egy óriási mgy organizmusból, az üresen maradt helyeket, amelyeket nem lehet kitölteni, mert. munkanélküliség van a világon... Látná a léleknek azt a megüresedé- sét, amelybe a munkán,élküliség kergeti bele az

embert, érezné, hogy ez az igazi rabság, az igazi kin.

— Hamar meglátná Jézus a munkás rabságát, észrevenné, hogy a' mai modem világnak csakugyan van egy elrejtett, titokzatos rabszolgasága^ amelyből nem lehet kiszabadulni,

— És még ez sem az volna, aimá Neki leginkább fájna. Sokkal inkább fájna Neki amit akkor látna, ha a létekre kelene figyelmeznie, mert akkor elébe tűnik az, hogy a gyárban az ember géppé válik, é'ő. olcsó, hamar' elkopó és hamar kicserélendő géppé. Krisztus látná, hogy a legnagyobb veszedelem, amely a munkást éri, az. hogy géppé válik, hogy elvész belőle a lléek... S a géppé vált ember szomorúbb látvány az elbukott ero- beimélL, a megromlott embernél... És azt hiszem, még keserűbb dolgot is látna Jézus: hogy a teremtés közös, egységes munkája miképpen vált két részre: tőkére és munkára. Látná, hogy a tőke milyen szívtelen, milyen személy telem csak az önmagát hasznát kereső, mennyire menekül az őrzésiektől, a szánalomtól, a szeretet tők És látná Krisztus, hogy a személytelen tőke felett sokszor milyen lelketen személyek rendelkeznek s látná, hogy a másik táborban, a munkások seregében éppen olyan személytelen, kiket len emberek élnek, a küzdelmes emberek sok igazságából mennyien élnek és akkor kitárulna előtte a rettentő hasadás, amely a munka és a tőke között fennáll.

— És ekkor felzendülne száján az Ige, amelyet a zsinagógákban, a fügefaligetekben, a halásvbár- kákban mondott, amikor látta népe gyámoltalanságát, elhagyatott-ágát — ismételné ezt az igét a gyárban is: ,.Az aratnivaló gabona sok, de arató kevés". „Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába". Hogy oldódjék meg a teremtés munkájában az a nagy meghasooliiíás, amely szembeállította a tőkét és a munkást.

Állítsátok helyre a munka megromlott mivoltát: a megátkozott munkát tegyék a me'gáldott munkává, a robotból legyen hivatás, a rabszolgaságból legyen pá'ya.tér, az egyéniség kibontakozása, a szolgálatból legyen világ felett való győzelmes uralkodás, a teremtéskor elhangzott nagy parancs ólat beteljesedése: Legyetek úrrá a világon. Olyan időket élünk, amikor semmi más. csak a Krisztus evangéliuma tudja meggyógyítani a világ rettentő szociális nyomorúságát és az egymással szembenálló ősi ellenfeleket testvérekké összefogni.

— Ezt a darabot pedig lassan irta, Maradjon a gyorsírásnál.

K'ő számot mondok, amikor elárulom,, hogy azóta kétezernél több titkos drámaíró müvét olvastam el. Megtanultam, hogy a titkos drámaírót tisztelni kell, mint minden olyan embert, aki fáradhatatlanul harcol hitéért és meggyőződéséért. Mert a titkos drámairó nem hagyja abba munkáját; ugyanazzal áz optimizmussal kezdi mindennap elölről, amellyel Szi- ezifusz, Tantalusz és a többi szánatamraméltó elátkozott. De a titkos drá.mairó nem a mythoez világából való. A modern kor gyermeke, tehát nemcsak konok, hanem ravasz és elszánt is. Nem riad vissza semmiféle áldozattól, szívesen adja életét is azért, hogy szinrekerüljön. Még szívesebben a másét. Se szeri se száma azoknak a körmönfont fondorlatoknak, megtévesztéseknek, kerülő utaknak, kelepcéknek, törekvéseknek, farkasvermeknek és egyéb indiáücseleknek, amelyek révén a titkos drámairó nyilvánossá iparkodik vedleni. Az egyik ösézeragasztja kéziratának három-négy oldalát, ezzel próbálja rábizonyítani a színházra, hogy el sem olvasta a darabot, A másik ugyanazzal a szándékkal a legérzelmesebb szerelmi jelenetbe a színház- igazgató becsületét, tehetségét és józan elméjét kétségbevonó k?s gyalázkodásokat illeszt be. A harmadik betüröl-betíire lemásolja Herczeg- nek vagy Molnárnak — esetleg egyszerre mind a kettőnek — valamelyik ismert jelenetét és azzal fűszerezi darabját, azért, hogy vérfagyasztón a szemébe kacaghasson a gyanútlan színházigazgatónak, amikor az bágyadtan azt mondja:

— Egy jó szó sincs a darabban.

A negyedik túltesz ezen is. .mingyárt egy egész Shakespeare - darabót másol le. Áthelyezi Lear királyt mai amerikai miliőbe, az öreg urat megteszi a rágógumi-tröszt elnökének, a bolondot a „New-York Times" riporterének, szemtelen flappereket csinál a gonosz királylányokból, de a dialógust nem változtatja ‘meg, csak prózává vasalja ki a versét. Az igazgató a fejét vakarja:

— Tudja isten, marhaság, de van benne valami. A gazember, úgy látszik, lopta valahonnan az ötletet.

Az ötödik négy öt protegáló levelet is melléke! drámájához. Vagy nem létező feleségének a könnye't. A hatodik közismert ió szivemre támaszkodik és öngyilkossággal fenyegetőzik. Több ilyen öngyilkosom van, hála Istennek ma is él és minden évben uj darabot ir valamennyi. Az Írónő sex-appaeljának a markolatára üt. Vagy duzzadó, nagy, piros-pecsétes pénzeslevelet tesz le az asztalra:

— Tízezer dollár van bénne. Önnek hoztam.

A pénzeelevólben egy színdarabnak a kézirata van „ .

AZ UJ NEMZEDÉK ÚTJA

A fiatalok életproblémái a magyar akadémikusok ungvári ankétjén

Ungvár, január eleje. A kárpátalji magyar akadémikusok ungvári csoportja zártkörű ankétot rendezett a fiatalok egzisztenciális és kulturális érvényesülésének kérdéséről. Az ankéten az egyetemi hallgatókon kívül résztvét- tek az ungvári ifjumunkásság, az iparos- és az intellektuel fiatalság képviselői is. Ez az ankét volt

az első lépés abban az akcióban, amelyet a Széchenyi-mozgalom indít, hogy Szloven- szkó és Kárpátalja magyar társadalmának figyelmét fölhívja a fiatalok állástalanságára és munkanélküliségére.

Az ankétet E s t ó k Gyula egyetemi hallgató nyitotta meg. Bevezetésképen megállapította, hogy a megbeszélés politikamentes jellegű. A fiatalok nézete szerint a magyar társadalom kulturált és különösen gazdasági tekintetben nincs kellően megszervezve, ezért hi vatásuknak érzik, hogy elsősorban e két téren kapcsolódjanak bele a kisebbségi magyar építő munkába. Utal Papini ismert mondására: Három dologra van szükség: ez a kényéi”, az egészség és a hit. Ha ez nincs még, az élet egyenlő a halállal. A fiatalok száz százalékosan ugyanezt vállalják. Az élethez való jogunkat — úgymond — a társadalom is kell hogy elismerje. Az egzisztenciális kérdés szerinte osztályjelleget kölcsönöz az ifjú nemzedéknek. E nemzedék a háború után nőtt bele az életbe. Amig az idősebbek a háború alatti és közvetlenül a háború utáni összeköttetéseik révén megélhetést tudtak biztosítani maguknak, addig az állást, elhelyezkedést keréső, háború j utáni fiatalok már tömegesen zárt ajtókra találtak. A nehéz gazdasági válság esztendeiben, az elbocsátások idején a fiatalok túlnyomórészt csak gyakornoki kondíciókban juthattak falathoz, sőt az elbocsátások során elsősorban a legfiatalabb munkaerőket bocsátották el. A kisebbségi ifjúságnak még válságosabb helyzete van.

A magyar ifjúságnak e téren erőteljesen ra- gaszkodia kell ahhoz, hogy az állami alkalmazásban megfelelő számarányban helyezkedjék el

Az ifjúság elhelyezkedésének egyik megoldási módja az lepné, hogy a magyarság rpiélőbb kiépítse autonóm gazdasági szerveit. Enjiek első akadálya az általános gazdasági válság, amfely nem kedvez ilyen kezdeményezéseknek, másrészt az. hogy a gazdaságpolitika általában az államszocializmus kiépítése felé halad. Ez gazdasági centralizációt jelent minden vonalon, ami ellenpólusa az autonóm kisebbségi gazdasági életnek.

Rojkovits Tibor az ifjúság érdekeinek alátámasztására statisztikai adatok beszerzését tartja szükségesnek. Meg kell állapítani a fiatalok munkanélküliségének országos mérvét.

Kükemezei József az ifjúsági szervezkedésben látja a kiutat. A szervezkedésnek politikamentesnek kell lennie s bejelenti az ifjúmunkások csatlakozását.

Z a p f László szükségesnek látja, hogy az egzisztenciális kérdéssel szoros összefüggésben a fiatalok kulturális' érvényesülésének kérdésével is foglalkozzanak.

A nemzeti öntudat és a nemzeti kultúra a nép összefogó ereje.

Szerinte a fiatalokra vár a feladat, hogy a vidékiességből kiemeljék a magyar vidéket. Kulturális fejlődésünket nem találja olyan in- ténzivnek, ahogy a kulturtradiciók alapján várni lehetne. Az ifjúságnak ebbeli munkáját gátolja az, hogy nincs önálló sajtója és az j egyetemi városokat leszámítva korszerű könyvtárak sem állanak a rendelkezésre. Az idősebbeknek is támogatniók kell a fiatalokat, mert érvényesülésük a jövő magyarságának erőfiitését jelenti.

Búgra Ferenc munkás a magyar fiatalság múltbeli szervezetlenségének káros következményeire mutatott rá.

Wellmann Mihály, a Podkarpatszkáruszi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke összefoglaló beszédében elsősorban az autonóm gazdasági szervezkedés kérdésével foglalkozott. Kimutatta, hogy e téren sok a tennivaló. Az uj nemzedék jó utón halad, | ha sürgeti ennek a munkának intenzivebbé tételét.

Hogy a nemzeti kisebbség életében az önálló gazdásági szervezettség milyen dönti szerepet játszik, arra legjobb az erdélyi szászok példája,

ak;k a felnövő ifjúság nagyszámú tagjának tudnák ketiyerot, adni gazdasági intézményeiknél,,

M o ) p á r Sá.ndcir bankigazgató a, fiatalok el- hHelyezkedésének gyakorlati lehetőségeit boncolgatta, Az ifjúság helyzete sulyoe, mondotta,

1 de csüggedésnek még s’ncsen helye. A fiatalok' az idősebbekkel karöltve próbáljanak uj munkaalkalmat teremteni.

Fölhivja az ankét figyelmét a szövetkezeti szervezkedésben rejlő elhelyezkedési lehetőségekre,

ahol egynéhányan sztatén el tudnak helyezkedni. Szükségesnek tartja a magyar társadalom összefogását s annak a gondolatnak általános tudatosítását, hogy a magángazdálkodásban szintén igyekezzék helyet szorítani a magyar fiataloknak.

Az ankét végül úgy határozott, hogy az ifjúság egzisztenciális problémáit a közeljövőben a nagy nyilvánosság elé viszi és megrendezi a fiatalok demonstrációs naggyülését. E célból 19-tagu rendező bizottságot választott, melynek tagjai: Angyal D., Bujaló Bernáth

dr., Csorny I., Esték Anci, Estók Gy., Krón A., Kükemezei J., Molnár Sándor, Papp Mária, Pásztor József, Revacskó M., Rojkovits T., Roj- kó I., Szkalla Gy., Soltész I., Speck Gy., Smidt

I., Vályi I., Wellmann Mihály.

A Márványsziget nagy részét elpusztította a földrengés

Isztambul, január 9. A múlt pénteken történt földrengés méretei csak most kezdenek kibontakozni a kiküldött újság írók jelentései alapján. A földrengés középpontja a Márványtengerben levő hasonlónevli sziget volt, amely az ázsiai part előtt fekszik. A szigeti falvak 137 háza közül 40 teljesen elpusztult, de a többi is nagyrészt súlyosan megrongálódó ít.

A sziget két faluja és a közeli szigetek öt faluja teljesen elpusztult.

A lakosság rendkívül szenved a hideg következtében és csapatostul távozik a szigetekről. Szerencsére eddig csak két halottat és két sebesültet jelentenek a földrengéspusztitotta területről. Kisebb-nagyobb rengések azóta is megismétlődnek és igy a lakosság körében állandó pánik uralkodik. A lakosság egyre nagyobb tömegekben távozik azokról a szigetekről, amelyeken nagyobb földrengéstől tartanak.

_ Rendtörvényes vétségért elítéltek egy titkos szeszgyártót. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Az itteni kerületi bíróság tegnap vonta felelősségre Bisztranszky Márton környékbeli gazdát, aki tavaly májusiban, amikor a losonci pénzügyőrök felfedezték házában a titkos szeszfőzdét, a vádirat szerint a köztársaságra sértő kifejezéseket tett A tárgyaláson a vád beigazolást, nyert és a bíróság Risztránszky Mártont 14 napi fogházra Ítélt* *- """ r

J

— ?

— Elő kell adni és meghozza a tízezer dollárt.

A nyolcadik, tizedik és századik azután iga-