Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-10 / 8. (3560.) szám
-a^'Y* Mfli KEPEI NtlIiKHI 16 oldal Kra:Ktt20 á^^Lf ~JHk Bk I XIV. évf. 8. (3560) siám • Csütörtök • 1935 január 10 Előfizetési árs évente 300. félévre 150. negyed* évre 76. havonta 26 Ké., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská jlice 12. U. emelet • Kiadóhivatal: Prága ll„ Panská ulice 12. III. emelet • • TELEFON; 303 11 •* SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRflHfl. n magyar ftanitMépsés (tj) Prága, január 9. Az iskolaügyi miniszter tavaly március közepém terjesztette be a parlamentibe ama törvényjavaslatát, amely ideiglenesen beszüntette volna a tanítóképző inti őzetekben az exter- nisták, — a magántanulók, — érettségi vizsgáit. A sajtó e javaslatot általában kedvezően fogadta, s osztotta a javaslat indokolásának azt az okfejtését, hogy a magán tanulás sohasem helyettesitheti a tani tó képzőben folyó rendes tanulást s a tani1 tó jelöl leknek az intézetben nyert gyakorlati oktatását nem pótolhatja elemi iskolák alkalmi meglátogatása, amit nagyobbrészt ellenőrzés és szakszerű magyarázat nélkül végeznek. A tanítóképzés állapotára jellemzők a statisztika következő adatai: 1928-ban a csehországi, morvaországi és szdovenszkói tanítóképző intézetekben 1928 rendes és 411 externista jelölt jelentkezett érettségire s oklevelet 1842 rendes és 317 externista tanuló szerzett. 1929- ben 1479 rendes és 388 magántanuló szerzett tanítói képesítést. 1932-ben 1739 rendes tanító jelölt mellett már 1105 externista kapott oklevelet s 1933-ban 2231 rendes tanítóképző intézeti hallgató köziül 2162 jelöltet képesítetté s 2746 externista közül 1734 tette le a tanítói érettségi vizsgát. Ebből a néhány adatból nyilvánvaló, hogy az exíerniista tanitóje- löltek száma évről-évre rohamosan emelkedik s 1933-bau már több volt a tani tóin fezetek magántanulóinak a száma, mint a rendes tanulóké Nyilvánvaló, hogy ez nem kielégítő állapot. S ezen az említett törvényjavaslatnak kellett volna segítenie, ez a javaslat azonban a mai napig csak javaslat maradt. A csehszlovákiai tanítóképző intézetek 1933-ban összesen 4170 fiatal tanítónak adtak ki érettségi bizonyítványt. Ezzel szemben az évi szükséglet tanítókban kétezer körül mozog. Az 1933-34. iskolai év elején Csehországban mindössze 21 csehszlovák és 62 német uj tanítót tudott a minisztérium elhelyezni. Morvaországban 103 csehszlovák s hat fiatal német tanító kapott állást. \z úgynevezett csehszlovák kisebbségi iskoláknál a 991 jelentkező tanerő közül csak 45-öí tudtak, elhelyezni, vagyis a jelentkezőknek alig 4 és fél százalékát. Szlovenszkón viszont más a helyzet. Amint a iavaslat indokolása is megái lapítja. Szlovenszkón még sok népiskolában működik végzettség, illetőleg képesítés nélküli tanító jelölt.. Ez a meo'állapitás főképpen magyar tannyelvű iskolákra vonatkozik. Köztudomású, ho-ry a magyar tannyelvű, felekezeti iskolák pályázati hirdetményei nagyon sok esetben ismételt közlés után is eredménytelenek maradnak. Tehát az iskolaügyi minisztérium említett javaslatának indokolásában tett ama megállapítás, hogy a tanítóképző intézetek sok fölösleves képesitést adnak ki. melyeknek tulajdonosai nem helyezkedhetnek el, a magyar tanítóképzésre nem vonatkozik. Épp azért, mert magyar tanitóhiánv van. a magyar kisebbségi tanitókéozés külön elbánást ivénvel. Nem vagyunk hívei a magántanuló rendszernek, ám ha e rendszer mellett is hiány van mavyar tanítókban, akkor ennek megszöntefé-ével még inkább lesz. Ezért a Fkaimat kell adni a magyar tanítóéi öleknek. bovy rendes iskolai fantól vamok hallgatásával szerezhessék meg az oklevelet. Ez a mai korlátolt lehetőségek mellett nem érhető üt A pozsonyi római katolikus tanítóképző Előtérben a leszerelés kérdése Laval Berlinbe késiül Anglia a némái fegyverkezési egyenjogúság e ismerése mellett - Franciaország feltételei Németország visszatér Genlbe? Pari®, január 9. A római egyezményt követő politikai helyzet legfontosabb kérdésében foglal állást ma a francia sajtó, amennyiben a Németország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését jelöli meg a következő megoldásra váró legfontosabb feladatnak. Az általános vélemény az, hogy a leszerelést eredményesen csak abban az esetben lehet megvalósítani, há Németország közreműködését biztosítani lehet. Ha Németország fegyverkezési kártyái továbbra is ismeretlenek maradnak a nagyhatalmak előtt, akkor minden leszerelésre vonatkozó megállapodás értéktelen Írás marad. . A francia sajtónak ez az állásfoglalása arra enged következtetni, íiogy a Quai d‘0rsay szakítani szándékszik eddigi merev álláspontjával, amelyet a német fegyverkezési egyenjogúságnak elismerésével szemben eddig elfoglalt. Erre enged következtetni az „Ecko de Paris* vezércikke is, amelyben az angol álláspont helyessége mellett foglal állást és rámutat arra, hogy Franciaország bizonyos feltételek mellett szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a német fegyverkezéseket legalizálják, ha ez azt eredményezi, hogy Németország visszatér Genfbe, A francia kormánynak olyan programmal kell Londonba menni, amely világosan megjelöli Franciaországnak a béke biztosítására vonatkozó követeléseit. A „L‘ Oeuvre* azt a szenzációs hirt közli, hogy Laval londoni útja után rövidesen Berlinben fog utazni, ahol az angol és francia álláspontot fogja képviselni a német kormány előtt és igyekszik Németországgal megegyezést létrehozni. Emlékezetes, hogy Laval már egyszer járt Berlinben, ahol igen jelentékeny eredményeket ért el és határozott lépéssel vitte közelebb egymáshoz a két birodalmat. A Lo- carnot követő német belpolitikai változások következtében az akkor elért eredmények halomra dőltek. Most, úgy látszik, ismét Lavalra vár a feladat, hogy Németország és Franciaország között az ellentéteket elsimítsa s közelhozza egymáshoz a két országot. Olaszország szám t Magyarország csatlato árára Róma, január 9. A „Giornale d‘ltalia“ annak a véleményének ad kifejezést, hogy Magyarország, a kisantant és Lengyelország minden kétségeit kizáróan csatlakozni fognak a római egyezményhez. Ami pedig Németország magatartását illeti, erre nézve a lap a következőket Írja: Németország közreműködése Géniben lehetővé teszi a leszerelési probléma megoldását. Az 1934 január 3-i római jegyzék továbbra is'aktuális‘ és~ a német követelések teljesítésére vonatkozó egyetlen lehetséges tárgyalási platformot tartja nyitva. Budapest, január 9. Budapesti politikai körökben a római egyezménnyel kapcsolatban különösen azt a tételt kommentálják rendkívül élénken, amely az egyezményt aláíró feleket kötelezi, hogy egymással szemben a területi integritás ellen irányuló erőszakos akciókban nem fognak részt venni és ilyen akciókat nem is támogatnak. Az általános vélemény az, hogy az egyezménynek ez a pontja tökéletes összhangban van a magyar törekvésekkel, mert hiszen Magyarország az országhatárok erőszakos megváltoztatására irányuló törekvéseket elitéli és tizenöt esztendő alatt ennek az álláspontjának többizben nyomatékosan kifejezést is adott. A római egyezményt egyébként általában úgynevezett keresztszer- zödésnek tekintik, amely módot ad arra. hogy az egyes érdekelt államok csatlakozzanak hozzá. Jelentőséget tulajdonítanak a szerződés eme jellegének különösen azért, mert az érdekelt államok tanácskozásának a lehetőségét nvitja meg. A tárapalások során azután majd Magyarország kívánságait ismertetni fogja. Bnglfa bízik a leszerelés megvalósításában P á r i s, január 9. A ,.Matin* londoni szerkesztőjének értesülése szerint az angol hivatalos körök a nemzetközi lefegyverzés kérdését a következő alapelvek alapján remélik rendezni. 1. Fegyverkereskedelem ellenőrzése. 2. Állandó leszerelési bizottság alakítása. 3. A kémiai hadi anyagok előállításának ellenőrzése. 4. A különböző nagyhatalmak katonai és flotta-költségvetési terveinek nyilvános- ságrahozatala. London, január 9. A „Morningpoet* diplomáciai munkatársa foglalkozik a római egyezmény várható következményeivel és megállapítja, hogy remélhető, hogy a római egyezmény után sikerül Európában a bizalmatlanság légkörét eltüntetni. A legfontosabb feladat lenne a lap véleménye szerint Németországot olyan útra vezetni, amely egyrészt a mai fegyverkezési verseny megszüntetését és a német birodalomnak a népszövetség zöld asztalához való visszatérését eredményezné. A lap megjegyzi, hogy ezeket a gondolatokat Sir Simon legutóbbi párisi tartózkodása során kifejtette a francia illetékes államférfiak előtt. A lap egyébként úgy van értesülve, hogy a jövő héten Simon és Edén ebben a kérdésben határozottan le fogják szögezni Anglia álláspontját Genfben, annál is inkább, mert hiszen Mussolini és Laval tárgyalása során is szóba kerültek Németország Genibe való visszatérésének módozatai és a két államférfin között ebben a kérdésben teljes egyetértés uralkodik. Flandin és Laval londoni tartózkodása alkalmával pedig még egyszer tanulmányozni fogják ezt a kérdéskomplexumot. Az angol javaslat szerint Franciaország, Olaszországgal kötött egyezményt és az osztrák függetlenség meg- védelmezése körül kapott garanciák révén újabb támaszt szerzett biztonsága számára, úgyhogy abban a helyzetben van, hogy a német fegyverkezés elismerésével szemben nem kell többé elutasító álláspontot elfoglalnia. A francia hozzájárulás természetesen csak abban az esetben fog megtörténni, amennyiben ezt megelőzőleg Németország a garanciapaktumot aláírja. Más oldalról viiÖltözetein kívül a szlovenszkói és ruszitnszkói magyarságnak a pozsonyi csehszlovák állami tanítóképző keretén belül van egy fél tanítóképző intézete és egy tanítóképző abitiurieus tanfolyama (ez utóbbiba középiskolai érettségizettek jelentkezhetnek). A pozsonyi állami tanítóképző magyar tagozata azért csak félintézet s neon egész, mert első osztályát csak minden második évben nyitják meg, vagyis az egyik évben van első- és harmadéves, a második évben másod- és negyedéves osztály. Senki nem vetheti szeműinkre, hogy telhetetlenek vagyunk, ha a magyarság részére legalább ennek a fél tanítóképző intézetnek egész intézetté való kifejlesztését köve-l teljük. Az évenkint képesített fiatal tanítók ma, a gazdasági válság idején is nyomban kaphatnak állást s ha a válság enyhül, újabb iskolák és újabb osztályok fölépítésére számíthatunk és igy magyar tanítókban még nagyobb hiány fog mutatkozni . A magyar tani tóképzés megnyugta tó megoldásához tartozik az is, hogy a református egyház tervezett tanítóképző intézetét az állam igen jelentős erkölcsi és pénzügyi támogatásban részesítse. Tudjuk, hogy az iskolaügyi politika intézői ellenzik újabb felekezeti iskolák létesítését. De ha az állam nem tud megtelelő számú tanerőt adni a felekezeti 1 elemi iskoláknak, ennek dacára érthetetlennek tartjuk a felekezeti tanítóképzéssel szemben mutatott idegenkedést. A pozsonyi magyar tannyelvű római katolikus és az eperjesi orosz tannyelvű görög katolikus tanítóképző intézetek kitünően beválnak, tehát a szocialistáknak a felekezeti iskoílákkal szembeni előítélete sem'milyen konknétemra nem tud támaszkodni- így mivel sem lehetne indokolni azt az álláspontot, hogy a kormány ne támogassa a református egyházat magyar tannyelvű intézetének megszervezésénél. Ez az intézet hézagpótló volna, nagy hiányt töil- tene be s nemcsak a magyar kisebbségi, ba- uem az egyetemes csehszlovákiai kultúra díszére is válna.
