Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-24 / 20. (3572.) szám
*v/-y. Na: Képes melléfelet ^ ^ X f3572í * f,***r*iTrr * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • n képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága IL, Panská iltce 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, ül emelet • • TELEFON; 303-11 * • SÜRGÖNYCIM HIRlflP P R A H A. A mi status quónk Irta 3r. HILGENREINER KÁROLY szenátor E cikk a fönti címmel a német keresz- tényszocialista párt Prágában megjelenő DEUTSCHE PRESSE cimii lapjának mai számában jelent meg. Mivel a cikk igen jellemző a német kisebbségi táber fölfogására, szükségesnek találjuk, hogy teljes ter-r jedelmében leközöljük. Ifjabb diplomatautazások Becfe lengyel külügyminiszter meglátogatja Danzigot Az 1919 szeptember 10-én St. Gerimaia-ön- Layedaen aláirt békeszerződés, mely az u<j csehszlovák köztársaságiban több mint három ‘millió német hovatartozásáról határozott, bevezetésében ezt nyilvánítja ki: „Az Egyesült Államok, a Brit birodailoan, Franciaország, Olaszország és Japán, a szövetkezett, és társult főhataÍrnak egyrészről s Csehszlovákia másrészről ... kiküldték teljhatalmú megbízottaikat, akik megállapodtak ebben: 1. cikkely: Cseh Szlovákia kötelezi magát arra , hogy a 2- t# a 8-ig levő cikkelyekben tartalmazott íreai- délkézéseket alaptörvényeikü'l fogja elismerni és hogy semmiféle törvény, semmiféle rendelet és semmiféle hivatali cselekmény e rendelkezések kell ellentmondásban vagy ellentétben ajem lesz és hogy semmiféle törvény, semmiféle rendelet, és semmiféle hivatali cselekmény •▼élűik.ezeoaben nem lesz hatály os7.‘Cikkely: „Mirden csehszlovák pr j%ár fajra, nydvre vagy vallásra, való tekijpitet nélkül egyenlő 1 ez a törvény előtt és/. Ugyanazokat a polgári és politikai jogéka.t..;">,fogja élvezni..8. cikkely; yAz etnik-il, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez ta irtózó csehszlovák polgárok jogilag és a valósságban ugyanabban az elbánásban részesülnek. ; mint a többi csehszlovák polgárok'.. j* — így szól a Csehszlovák köztársaság nemzetközi alaptörvénye. Az első cikkely ezer rint ezek a rendelkezések „alaptörvényül" voltak elismerendők és az uj állam alkotmányába cikkel yezendők. E kötelemnek elég is tétetett. Az 1920 február 23-án — tehát a németeknek a parlamentbe való belépése előtt — kelt a'ikotmánylevél a 128-ifc paragrafustól kezdődően ez alaptörvények kivitelét tartalmazza. Egyebek között a 128. § kimondja: ,~A felekezeti, hitbeli, vallási és nyelvi különibség az általános törvények határain belül a csehszlovák köztársaság egyetlen polgáránál sem képez akadályt, nevezetesen nem a közszolgálatba, hivatalokba és méltóságokba való bejutásnál, vagy bármilyen ipar vagy hivatás végzésénél.“ A 132. §: „Amennyiben... az állami költségvetés szerint a nyilvános alapokból bizonyos tételek ... nevelési, vallási vagy humanitárius célokra ford-ittat-nak. e kisebbségeknek ... megfelelő részesedés biztosittatik ezek élvezésében és fölhasználásában.*4 így szól szó szerint a békeszerződés és a Csehszlovák köztársaságnak ezen nyugvó alkotmánya. Nekünk, németeknek önként adódik a kérdés: Telj esülte k-e a valóságban a inai napig a békeszerződésnek és a békeszerződés alapján a köztársaság alkotmányába fölvett fenti rendelkezések? Erre a kérdésre eddig az ■államban valamennyi német párt-különbség nélkül, még maguk a német miniszterek és a német kormánypártok hívei is mindig nemmel -válaszoltak. S ma is valamennyien ezt válaszolják: Nean, ezek eddig nem váltak mindenben valósággá. Ugyanakkor minden alkalommal úgy a parlamenten belül, mint a parlamenten kivül bizonyították azokat a kiáltó egyen- •lőtlenségket, amelyek ellentmondásban varának a. békeszerződéssel és az alkotmánnyal, egyenlőtlenségeket az állami hivatalok vezetésében való részesedésnél, az állami szállításoknál és kiutalásoknál, a földreform-eljárásnál e más- helyütt. E tekintetben köztünk németek kö- Sött nincsen semmiféle nézeteltérés* e méMnjft* Schuschnigg Londonba utazik - Hitler népszavazást akar Danzigban is Dauzig, január 23. A német hírszolgálati iroda jelentése szerint Greiser danzigi szeuá- tusi elnök szerdán reggel Géniből ismét visszatért Danzigba, Az elnök kifejezte megelégedését utjának eredménye fölött és különösen Beok lengyel külügyminiszter lojális magatartását dicsérte. Beck és Greiser személyesen tárgyalt Géniben, mint ahogy Greiser két hét előtti varsói látogatásakor is fontos tárgyalásokat folytatott a lengyel ■..*•*■'*•* . állapodott abban, hogy valamennyi lengyel- danzigi kérdést közvetlen nyilt eszmecserével intéz el. Beck miniszter kifejezte azt a szándékát, hogy hamarosan visszaadja a dauzigi elnök látogatását Danzigban és már a közeli hetekben a szabad városba jön, ahol ünnepélyesen fogják fogadni. Beck Danzigban a szakkérdésekben felmerült ellentéteket igyekszik tisztázni, hogy a szabadváros és Lengyel- ország között a félreértés utolsó magját is eltüntesse. Az osztrák politikusok angliai útja London, január 23. Sehusehnigg osztrák kancellár és Berger Waldenegg osztrák külügyminiszter február 20. táján Londonba akar utazni, hogy ott egyrészt az osztrák kölcsönről,, másrészt az Ausztria semlegességét garantáló nemzetközi szerződésről tárgyaljon. Mint ismeretes, e szerződés megkötésének útjába legújabban komoly akadályok gördültek, amennyiben Ausztria vonakodik néhány túl szigorú rendelkezés elfogadásától. Londoni politikai körökben az a vélemény uralkodik, hogy az osztrák államférfiak Angliában sürgetni fogják a paktum megkötését. Anglia ki fogja fejezni, hogy az osztrák függetlenség garánsának tekinti magát, mert azt Nagy- Britannia az európai egyensúly kulcsának tartja. A Saar-vgdék után Danz’ss? Berlin, január 23. A német rádióállomások az e)mu!t napok folyamán a Saar?vi4ók* röl szóló beszámolókkal kapcsolatijai] több- izben kijelentették, hogy Hitler terve az, hogy a közeljövőben kierőszakolja a dauzigi népszavazást is és így dönti el a szabadváros Németországhoz való visszacsatolását. la*- tolt .Jmcoiiák fel az abessziniai törzsek a 118 francia bensziilött katonát Párís, január 23. Takle Mavarait, Abesszínia párisi követe az újságírókkal folytatott beszélgetésében megcáfolja azokat a híreket, hogy Abesszíniában francia ellenes hangulat kapott lábra amiatt, mert Franciaország Szórnál! földön területi engedményeket tett Olaszországnak, azaz támogatta az olasz aspirációkat. Mint tegnap jelentettük, abessziniai törzsek felkoncoltak egy francia gyarmati hivatalnokot és 118 főből álló benszülött seregét. A követ szerint ezt a vérfürdőt rablók követték el. A francia csapat az úgynevezett sivatagi csaták áldozata lett, amelyek rendszerint a szárazság idejében törnek ki, amikor a szomszédos törzsek véres harcokat folytatnak a kutakért. A követ kifejezte sajnálkozását a Franciaországot ért nagy’ veszteség miatt, de hozzáfűzte, hogy az abesz- sziniai kormány befolyása rendkívül kicsiny a vad határtörzsekre s így nem torolhatja meg a rémíettet. Január rétién megstünik a „Ser 3fu!sche“, a lémet munkáslroni vezérének lapja Berlin, január 23. Göbhels lapja, az Angriff keddi számában bejelentette, hogy a lap február 1-töl a német munkásfront hivatalos lapjává válik, azaz átveszi azt a szerepet, amit eddig a munkásfront vezérének, Leynek lapja, a Dér Deutsche végzett. A Dér Deutsche mai számában bejelenti, hogy a lap január 31-éti beszünteti megjelenését, miután Lev errevonat- kozóan megállapodott Amannál, a német sajtó birodalmi vezetőjével. A Dér Deutsche publicisztikai feladatait a jövőben az Angriff teljesiti. t&iaai helyzet megítélésébe© mindtapayia© egyek vagyunk. Ez az eltérés az alkotmány és a végrehajtása között, eltérés a között, amire jogunk van, illetve ami a valóságban van, ez az a. mai helyzet, az a status quo, amelyről legutóbb Marienbadban beszéltem. E status quo-t illetően mi. németek mindannyian abban a meggyőződésben élünk, hogy minden törvényes eszközzel küzdenünk kell ellene, áruig jogainkat- el nem értük. Svehla idejében egyszer a nemzetgyűlés mindkét házában ünnepélyesen megígérték nekünk, hogy erről — mint egyenlő fél egyenlő féllel — tárgyalni fognak velünk. Ez azon a napon történt, amikor az első olyan kormány mutatkozott be, amelyben német miniszterek is voltak. Akkor szilárdan reméltük, hogy az államnak emez alapvető kérdése, ahogy a legfelsőbb helyről mondták, méltányos megoldást nyer. Ez akkor nem történt meg s máig sem valósult meg. Ezért folyik a. mi politikai harcunk. E harc a. ml kijáró Jogainkért foljikj egyúttal «, köztársaságban való békéért is. Amig e kérdések megoldva nincsenek — és az én nézetem szerint a megoldásuk jó akarat mellett nem volna tulnehéz — addig az állam békéje komolyan veszélyeztetve van. Elvégre nem álmodható az, hogy 3 millió német lemond alkotmánybiztos itotta jogairól. A hazafias kötelességek ennyire nem terjedhetnek. És ha ezzel szembeállítják a nemzeti állam gondolatát, a válasz kézenfekvő: a békeszerződésben és az alkotmányban uincs szó nemzeti államról, ott. a polgároknak vallásra vagy nyelvre való tekintet nélküli egyenjogúsága van alaptörvényül lerögzítve. A status quo körüli harcunknak semmi köze nincs az államhoz való tartozásunkhoz, ez a kérdésen kívül áll. Mi németek kezdettől fogva épp oly jól teljesítettük az állam Iránti köte- 1 essége in két, mint más népek, akár polgári ruhában, akár egyenruhában. Tudomásom szerint ezt senki nem vonja kétségbe, sőt ellenkezőlég többizbej* nyilvánosan elismerték* A W nyék emez aktivizmusa ráadásul megelőzte a szóbeli akt.ivizmust. amelyet ma valamennyi német nyilvánít. A kötelességekben való egyenlőség régen vé^re van hajtva. Ami még hiányzik, az a jogokban való egyenlőség. Mint az állam hü polgárai követeljük, hogy az állam adja meg nekünk, németeknek azt, ami nekünk kijár azért, hogy az államnak minden időben megadtuk és meg fogjuk adni azt. ami az államé. A status quo fogja uralni a németek közti legközelebbi választási harcot. Nem az egyenjogúsításunk követelése körül fog forogni a dolog. El az igazságtalan 6tatus quo-val! — ez általános jelszó kell hogy legyen. Erre vonatkozólag a németek között nincs vita, csak az elérése felé vezető taktikát illetően. Eddig még nem értük el, ami annak a jele, hogy a taktika hamis volt, mert eredménytelen. A választók lesznek hivatva határozni afelől, mely pártoktól és férfiaktól várják az eddigieknél .jobb eredményeket.
