Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-20 / 17. (3569.) szám
1935 január 20, vasárnap. ^M<mMAOÍARH!RMP 17 S<zlweH5<zUáL tovagy-az ficdcdoU a Uaeciec ufyáft Hogyan szervezte meg világhírű vonósnégyesét Róth Ferenc? A zólyomi csodagyerek útja az Otthon-kávéháztól a newyorki Carnegie Hall-ig Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztő- eéigünktőL) A ezlovenszkói magyar fiatalok karrierjének történetében külön fejezet illHeti meg Róth Ferencet, a világhírű magyar hegedűst, akinek négyesét a nagy titánok sorában, a világ legnevezetesebb zenei attrakciói között jegyzik azon a tőzsdén, ahol a művészeti értékeket viszik számba. Szlovensztkó sok tehetséget adott a magyar és a nyugati kulturéletnek, de egyetlen olyan fiatal tehetség emelkedett ki sorainkból, akinek művészi teljesítménye vi- lágviSzonyfetbair is az első vonalban áll. Ritka alkalom, hogy Róth Ferivel magyar újságíró interjút csinálhasson, mert ez a fiatal művész állandó körúton van és szabad órái jóformán alig vannak. Most — a véletlen jóvoltából — abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy megszólaltathatjuk őt, hadd mondja el ő maga a szlovenszikóiaknak érdekes és regényes élettörténetét. Róth Ferenc társaival a múlt esztendő utolsó napján érkezett Budapestre. Egyenesen Amerikából jöttek egy nagy óceánjáró fedélzetén. Mindössze három hetet tölthettek itthon, január 16-án újból nekivágtak a világnak. Róth Ferenc a GeOíért-szállodában lakott. Amikor telefonon . kerestük, rendkívül megörült. ' — Interjú a Prágai Magyar Hírlapnak? Óh, nagyon szívesen.' Ez a komoly magyar lap nagyon a szivemhez nőtt és inég a külföldön is keresem mindenütt. örülök, hogy a szlovenszkóiak hallhatnak rólam lapjuk hasábjain. Zólyom, a szülővárosom, Besztercebánya, Körmöcbánya, ahol ifjúságom kedves éveit töltöttem, úgy a szivemhez nőttek, hogy romantikus, szentimentális hangulat fog el, ha oda vissza gondotok. Reggeli után, kedélyes cigarettafüstben, mesélni kezdett ez a harmincöté vési nyájas mo- soilygásu fiatalember.' akinek a vonója Moszkvától San-Franciskóig annyi dicsőséget szerzett a magyar zeneművészetnek. A katolikus kántor és a cigányprímás — Hogy fiatal vagyok-e? Fiatalnak érzem magamat, bár a ráült századiban születtem, a századfordulón, 1899-ber. Szülővárosom Zólyom, az apám ott volt kávés, a két kávéház közül az „Otthon* volt a mienk. f „Gyerünk be egy feketére RóÜböz* — mondták a városi urak és bizony nagy mulatságok is voltak az Otthonban, mert kitűnő cigányzene volt nálunk. Ez a cigánymuzsika /indította el; művészi pályafutásomat, mert még alig gügyögtem, amikor folyton közöttük voltam, amikor próbáltak, vágy, .amíg ágyba- tértem, ott a kávéházi estéiken. Nem 'volt más kívánságom, csak egy hegedű. Ez a foró ágyam teljesedésbe is ment, amikor három és féléves voltam. írni, olvasni nem tudtam, amikoT már hegedűt fogtam a kezembe. A cigányprímás — Vörös Lajosnak hívták — tanitgatott szívhez szóló magyar nótákra és gyakran mondta az apámnak, hogy ez a gyermek csoda, taníttatni kellene. így kerültem még elemi iskola előtt zeneiskolába, Domaniczky bácsi keze alá. Ö vólt a római katolikus kántortanitó Zólyomban, zereiileg igen képzett emt>er. Tőle tanultam meg a hangjegyeket és a zene elemeit. Mielőtt az elemibe beírattak volna, már hang versen vt adtam. Zó1 romban és Besztercebányán voltás ezek’ a koncertjeim. Az apám elhatározta, hogy muzsikusnak képeztet ki és első elemibe Pestre íratott, ahol két-három hónapig voltam és az ur-ir. az ir-nr mellett már szonátáikra gondoltam. De annyira vékony, véznáes- ka voltam, hogy orvosi tanácsra ki kellett venni az iskolából és haza kellett vinni a jó, hegyi levegőre. A fiatal sztavenszkói művész — Elemi iskoláimat Zólyomban végeztem el és csak a középiskolába kerültem Pestre, 1909bem. A diák tanulmányokkal egy időben zeneakadémiára jártam és kitüntetéssel tettem le vizsgáimat. 1917-ben besoroztak és a besztercebányai 16-os honvédezredhez kerültem. így töltöttem a két utolsó háborús évemet Besztercebányán. Az ezred „történelmi osztályához* voltam beosztva, amelyrok feladata voít, hogy az ezred történetére vonatkozó adatokat összegyűjtse, lapot szerkesszen, hangversenyeket, ünnepélyeket rendezzen a hadiárvák és özvegyek javára.. így haugvereenyeztem végig katonakoromban azokat a vidékeket, amelyekről az ezred toborzó- dott: Zólyom-, Nógrád- és Gömör-megyéket. Amikor az álltam változás bekövetkezett, Budapestre jöttem és itt próbáltam elhelyezkedni. Akkoriban megüresedett az Operaház eleőhe- gedüsi állása és rengeteg pályázó közűi engem fogadtak el. Pesten voltam két évig. amikor Zólyomban állami támogatással megszervez-! ték a zeneiskolát. A szervezési munkálatok-; hoz meghivtak engem Is, a város szülöttét és nekem ajánlották fel a hegedő.tanári tanszéket. Akkoriban Szíovenezikónak csaknem minden városában hangversenyeztem, a legtöbbször Po'zsonyban és Losoreon, ahol huzamosabb ideig éltem. Legutolsó hangversenyemet Kassán adtam 1921-ben. a zsidó jótékony nőegylet á1tail rendezett jótékony-estélyen. Ekkor már elhatároztam, hogy külföldre megyek. 1921ben, 22 éves koromban kezdődött a tulajdonképpeni karrierem. Vonósnégyes társaságot szervez — Berlinben a Grosse Volksoper első hangversenymesterének szerződtette/. , Igen sok hangversenyt adtam Berlinben és a. német várcsokiban és egyike vagyok azoknak a művészeknek, akik legelőször kerültek mikrofón elé. 1921-ben, amikor a berlini rádió még csak babacipőikben járt, sűrűn szerepeltettek, nagyor. sokféle formában, de leginkább arra kértek, hogy kamarazene zzek. így jutottam arra a gondolatra, hogy vonósnégyest alakítok és három német müvésztár- samat vettem magam mellé. Olyan nagy sikerünk volt, hogy hírnevünk külföldre is elhatok és 1923-ban Londoniban a Society Contémporian Music meghívására az Eoken Halll-bán koncerteztünk, majd ugyan abban az évben a Socicié Musicali1© Indepen- c-eoifce meghivására Párisban adtunk hangversenyt. 1923-ban Londonban és Párisban magyar és német művészek hang versenyez tök és nagy volt a siker! Igen nagy szó volt ez akkor! Mi voltunk az első összekötők, akik a háború után :-a magyar és német művészek sorából- a nyugati országokba jutottunk. A kvartett nagy sikerrel szerepéit Francsaorezigban, Span yOlországban és egyéb európai államokban is. Megalakul a magyar négyes Miikor láttam, hogy a siker állandósul, elhatároztam, hogy a kvartettet átalakítom és csupa magyar művés?t hívok még. Eleinte holland csellista járt vélünk. Később már az ő helyébe is magyar fint szereztem. 1926-ban alakult meg véglegesen a Róth Ferenc vonósnégyes, melynek ma, csaknem egy évtized után Is, ugyanaz az összetétele: Róth Ferenc első hegedűs, Antal Jenő, másodhegedűs, Molnár Ferenc brácsás és Scholz János csellista. Nagy sikerünk volt Párisban. Az 1926—27-es idényben csak a francia fővárosban 18 koncertet adtunk és ettől kezdve állandó európai körúton jártunk, Coolidge asszony védőszárnyai alatt — Az 1927—28-as évadban folytatódott si- ketreink sorozata. Meghívtak Londoniba arra a- nagy zenéüünepélyre, : amelyet a 'British- Bio- adóasting Corporation rendezett. Ugyanebben az időlber a népszövetségnek egyik albizottságain Cooiperation Intelléetuele rendezett nagy hangversenyt az Amerikából .érWő Óóólidge .asszony tiszteletére; Ez a dúsgazdag amerikai- asszony a modern zen© történetében fogalom. Ő a zene világ legnagyobb pártfogója. Rendkívül sokat áldoz a modem kamarazene fejlesztésére. Erre a célra egymillió-do’.Gáros alapítványt tett és ennek évi kamatai mind a mo-1 derű kamarazene fejlesztését szolgálják. Pályadijakat tűz , ki, s a magyar szerzőik közüli már Bartók Béla és Weiner Leó nyert egy- egy 1000 dolláros jutalmat,. Kamarazenekarokat, szervez és támoigát, hangversenyeket rendez, amelyekre nincs belépti díj, az összes köOtségekrő'l ő gondoskodik, A Coolidge asszony tiszteletére rendezett hangverseny egyetlen szereplői mi voltunk, a négy magyar fiú. Játékunk olyan hatással volt reá, hogy szárnyai alá veit és meghívott, hogy 1928 szeptemberében, az amerikai Cco lidge-zeneünepélyek jubiláns, tizedik hangversenyén mutatkozzunk be Amerika zene- értő közönségének. Ez vólt a , nagy fordulópont éle kelben és az égész kvartett életében. Túl az Operencián ... — 1928 szeptemberében kerültünk ki Amerikáiba és azóta is szezónumlkmak nagyobb részét ott töltjük. Bejártuk egész Amerikát és megfordultunk többször Kanadában is. Olyan zeneileg szűz területeken voltunk, ahol • még előttünk magyar vonósnégyes nem járt. Az egész amerikai kritika ünnepelt és azt irta rólunk, hogy a vonósnégyes-művészet újfajta kifejezésével áll szemben. Olyan sikerünk volt, hogy már az első évben New- yorkon kivül hatvan más városiban játszottunk. Amerikai sikerünk nagyjelentőségű a magyar művészet nézőpontjából, mert ott éppen a vonósnégyes terén nagyon el vannak kényeztetve. Előttünk a1 Flonzely és a Kneisel világhírű vonósnégyesek tartották lázban Amerikát és a mi legnagyobb dicséretünk az voít, hogy a kritika ezek méltó utódjának mondott. 1921-ben a washingtoni kongresszus könyvtárának nagy zenei ünnepségén vettünk részt és meghallgat tott bennünket Hoover e’nök is a feleségével, így töltöttük egyik szezont a másik után Amerikában és közben hazajárogattunk Európába, is.. Szabad nápunk alig vollt, minden második napunkra esett egy koncert. — Hogy mennyire elfoglaltak vagyunk, azt mutatja '/ házasságom romantikus története is, amely a világsajtót bejárta és a Prágai Magyar Hírlapban is olvastam róla. 1930 elején1 volt, ejnye, mikor is. Ma éppen öt esztendeje ... Róth Ferenc felugrik, magához csönget egy pincért,' s nyomban gyönyörű virágcsokrot rendel a feleségének. — Igen — folytatja — Angliában voltunk akkor és Amerikába kellett átmennünk. Mind-1 össze tizenegy napom volt Angliában. Nem ugórhatta.m haza. hogy itt tartsam az esküvő-1 met. Kábeleztem a menyasszony Óimnak, aki ki-! séfŐ'jével repülőgépen jöt hozzám Londoniba. Elmentünk Gretna-Greerbe, a skót kovácshoz és ott tartottuk esküvőnket. Coolidge-körut Szovjetoroszországban — 1930-ban Mussolini meghívására játszót-: tünk Velencében a Primo Festivail Internado-1 uaie di Musica alkalmából. Csupa, magyar szerzőt mutattunk be, Bartóknak ez alkalomra, szerzett IV. vonósnégyesét és a Parisban élő Harsányi Tibornak nekünk ajánlott négyesét. 1931-ben Coolidge asszony egész Európára terjedő turnét szervezett s bár Amerika még nem ismerte el a szovjetet, ő a művészettel akarta áttörni a blokádot. Elvitt bennünket Szovjetoroszországba, majd Magyarország és Németország került 6orra. — 1932-őt és 1933-at odakünn töltöttük, d:e mind a két esztendőben nyáron megjelentünk Európában és a Salzburg melletti Mondseebam. Almáddá gróf kastélyában 6—8 koncertet adtunk, amelyeken megjelentek az osztrák és német arisztokrácia képviselői. így jutottunk áhhoz a meghíváshoz is, amely Potsdamba, a volt német trónörökös palotájába szólított bennünket. — Mostani newyorki szezonunkat azzál a hangversennyel zártuk, amely a Bacbot ünneplő hangversenysorozatot bevezette. Bach legutolsó, befejezetlen müvét, a.„Knnst dér Fu- ge“-t Roy. Hamis irta át számunkra. Ezt a Columbia hanglemez társaság is felvette és 19 lemezből álló albumban az idén hozza ki. Szabad óráinkat ugyanis többnyire a His Masters Voice és a Columbia stúdióiban töltjük. De Amerika rádióiban is sokat szerepeltünk. i Az elmúlt ősszel a National Broadoasting Oom- pany öt hangversenysorozatra szerződtetett és főleg magyarokat mutattunk be. A losonciakat | érdekelni. fogja, hogy Dolmányi kvintettjében 1 a zongoránál a losonci származású Hont! József ült, aki igen jónevü zongoramüvés? és emellett a Broadoasting programiigazgatója.. (Képünk aiz öt művészt ábrázolja a Broadcias- ting stúdiójában.) Kétéves program — Most uj penzum következik. Most pihe- | mink, s aztán megkezdjük olasz kőrútunkat, i majd Svájc, Hollandia következik és I egy egész hónapot töltünk Angliában, i Legutolsó európai koncertünket Budapesten tartjuk. Négyheti pihenés után kezdődik a kétéves turné, melynek során az USA, Kalifornia, Mexikó, öt délamerikaá állam (Brazília, Argentína, Chile, Paraguay, Uruguay) és Ausztrália következik, ahol Sidneyben és Melfcourae-ban 20—20 hangversenyre va- í gyünk lekötve. Zólyomtól Sidney-ig ez az én élietutiam. Egészen uj játékstílus ; Róth Ferenc elhallgat. De még egy kérdést intézünk hozzá. Hogyan történt, hogy négy mar gyár művész ennyi viliágra szóló sikert arat? | — Erre nem ér felelek, hanem az amerikai j kritikák. Olvasson belőlük. Szerkesztő ur! | És egész nyalábot ragad ki íróasztala fiók- l jából. Ezekből válik érthetővé a Róth-kwartett : sikerének a titka. ! Egészen uj játékstílust képviselnek ezek a fiuk. j Technikai felkészültségük természetesen előfeltétele a sikernek, de ezen felül a négy magyar fiú ott, a messzi idegenben „egészen úgy á fsaik, mintha egy lenne*. Ez az egyedülníló uj stílus már több világhírű zeneszerzőt indított arra, hogy csupán a Róth-kvartett számára komponáljon, így született meg például a svájci Komrad Béck híres négyese.'amelyet a múlt évben New- y óikban, a Carnegie Hallban összegyűlt 5000 főnyi közönség előtt szólaltatott meg a vonósnégyes a National Orohester 120 tagú ezinnfó- nikus zerékarának kíséretével. — Lehet-e segíteni a kopaszságon? A kopaszság ma is a legnagyobb problémák közé tartozik. Erről tanúskodik a rengeteg hajnövesztőszer és a rengeteg éle. Valójában még most sem tudjuk, hogy mi a kopaszság tulajdonképpeni oka, vagy oíkai. Egyesek belső szekrécióra gyanakodnak; abból indulnak ki, hogy sem a nő sem az eunuch neim szokott mégkopaszodmi. Mások viszont a kalapot okolják, hogy egyrészt gátolja a fejbőr lélegzését, másrészt pedig a vérkeringést is akadályozza, hiszen köröskörül el szőrit]a a fejbőr ereit. Legújabban azt tartják, hogy a célszerűtlen hajviselettel, a haj lekötözgetésével és egyebekkel meglazítják a haj tövét 6 ez eredményezné a kopaszságot- Nem ritkán a. megfeszített szellemi munkára igyekeznek ráfogni egy és más hatást, amely a hajhullás oka lenne. -Azt pedig mindenki tudja, hogy hányán kardoskodnak a gyakori fejmosás mellett és ellene. A megkopaszodott férfi haját egyelőre semmi nem adja vissza. Egyedül az kecsegtet némi reménnyel,, hogy a. fejbőr langyos Vízzel való gyakori mosása és kefélgetése (középkemény kefével) némely esetben valami kis javulást eredményezett. Ezzel az eljárással néhol elérték, hogy legalább gyér hajzat nőtt a megkopaszodott fejtetőn.