Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-20 / 17. (3569.) szám

1935 január 20, vasárnap. ^M<mMAOÍARH!RMP 17 S<zlweH5<zUáL tovagy-az ficdcdoU a Uaeciec ufyáft Hogyan szervezte meg világhírű vonósnégyesét Róth Ferenc? A zólyomi csodagyerek útja az Otthon-kávéháztól a newyorki Carnegie Hall-ig Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztő- eéigünktőL) A ezlovenszkói magyar fiatalok karrierjének történetében külön fejezet illHeti meg Róth Ferencet, a világhírű magyar hege­dűst, akinek négyesét a nagy titánok sorában, a világ legnevezetesebb zenei attrakciói között jegyzik azon a tőzsdén, ahol a művészeti érté­keket viszik számba. Szlovensztkó sok tehetsé­get adott a magyar és a nyugati kulturéletnek, de egyetlen olyan fiatal tehetség emelkedett ki sorainkból, akinek művészi teljesítménye vi- lágviSzonyfetbair is az első vonalban áll. Ritka alkalom, hogy Róth Ferivel magyar újságíró interjút csinálhasson, mert ez a fiatal művész állandó körúton van és szabad órái jóformán alig vannak. Most — a véletlen jóvoltából — abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy megszólaltathatjuk őt, hadd mondja el ő maga a szlovenszikóiaknak érdekes és regényes élet­történetét. Róth Ferenc társaival a múlt esz­tendő utolsó napján érkezett Budapestre. Egye­nesen Amerikából jöttek egy nagy óceánjáró fedélzetén. Mindössze három hetet tölthettek itthon, január 16-án újból nekivágtak a világ­nak. Róth Ferenc a GeOíért-szállodában lakott. Amikor telefonon . kerestük, rendkívül meg­örült. ' — Interjú a Prágai Magyar Hírlapnak? Óh, nagyon szívesen.' Ez a komoly magyar lap na­gyon a szivemhez nőtt és inég a külföldön is keresem mindenütt. örülök, hogy a szlovenszkóiak hallhatnak rólam lapjuk hasábjain. Zólyom, a szülővá­rosom, Besztercebánya, Körmöcbánya, ahol ifjúságom kedves éveit töltöttem, úgy a szi­vemhez nőttek, hogy romantikus, szentimen­tális hangulat fog el, ha oda vissza gondo­tok. Reggeli után, kedélyes cigarettafüstben, me­sélni kezdett ez a harmincöté vési nyájas mo- soilygásu fiatalember.' akinek a vonója Moszk­vától San-Franciskóig annyi dicsőséget szer­zett a magyar zeneművészetnek. A katolikus kántor és a cigányprímás — Hogy fiatal vagyok-e? Fiatalnak érzem magamat, bár a ráült századiban születtem, a századfordulón, 1899-ber. Szülővárosom Zólyom, az apám ott volt ká­vés, a két kávéház közül az „Otthon* volt a mienk. f „Gyerünk be egy feketére RóÜböz* — mond­ták a városi urak és bizony nagy mulatságok is voltak az Otthonban, mert kitűnő cigány­zene volt nálunk. Ez a cigánymuzsika /indítot­ta el; művészi pályafutásomat, mert még alig gügyögtem, amikor folyton közöttük voltam, amikor próbáltak, vágy, .amíg ágyba- tértem, ott a kávéházi estéiken. Nem 'volt más kívánsá­gom, csak egy hegedű. Ez a foró ágyam telje­sedésbe is ment, amikor három és féléves vol­tam. írni, olvasni nem tudtam, amikoT már hege­dűt fogtam a kezembe. A cigányprímás — Vörös Lajosnak hívták — tanitgatott szív­hez szóló magyar nótákra és gyakran mond­ta az apámnak, hogy ez a gyermek csoda, taníttatni kellene. így kerültem még elemi iskola előtt zeneiskolába, Domaniczky bácsi keze alá. Ö vólt a római katolikus kántortanitó Zólyom­ban, zereiileg igen képzett emt>er. Tőle tanul­tam meg a hangjegyeket és a zene elemeit. Mi­előtt az elemibe beírattak volna, már hang ver­sen vt adtam. Zó1 romban és Besztercebányán voltás ezek’ a koncertjeim. Az apám elhatároz­ta, hogy muzsikusnak képeztet ki és első ele­mibe Pestre íratott, ahol két-három hónapig voltam és az ur-ir. az ir-nr mellett már szoná­táikra gondoltam. De annyira vékony, véznáes- ka voltam, hogy orvosi tanácsra ki kellett venni az iskolából és haza kellett vinni a jó, hegyi levegőre. A fiatal sztavenszkói művész — Elemi iskoláimat Zólyomban végeztem el és csak a középiskolába kerültem Pestre, 1909­bem. A diák tanulmányokkal egy időben zene­akadémiára jártam és kitüntetéssel tettem le vizsgáimat. 1917-ben besoroztak és a besztercebányai 16-os honvédezredhez kerültem. így töltöt­tem a két utolsó háborús évemet Beszterce­bányán. Az ezred „történelmi osztályához* voltam beosztva, amelyrok feladata voít, hogy az ezred törté­netére vonatkozó adatokat összegyűjtse, lapot szerkesszen, hangversenyeket, ünnepélyeket rendezzen a hadiárvák és özvegyek javára.. így haugvereenyeztem végig katonakoromban azo­kat a vidékeket, amelyekről az ezred toborzó- dott: Zólyom-, Nógrád- és Gömör-megyéket. Amikor az álltam változás bekövetkezett, Buda­pestre jöttem és itt próbáltam elhelyezkedni. Akkoriban megüresedett az Operaház eleőhe- gedüsi állása és rengeteg pályázó közűi en­gem fogadtak el. Pesten voltam két évig. ami­kor Zólyomban állami támogatással megszervez-! ték a zeneiskolát. A szervezési munkálatok-; hoz meghivtak engem Is, a város szülöttét és nekem ajánlották fel a hegedő.tanári tan­széket. Akkoriban Szíovenezikónak csaknem minden városában hangversenyeztem, a legtöbbször Po'zsonyban és Losoreon, ahol huzamosabb ideig éltem. Legutolsó hangversenyemet Kas­sán adtam 1921-ben. a zsidó jótékony nőegylet á1tail rendezett jótékony-estélyen. Ekkor már elhatároztam, hogy külföldre megyek. 1921­ben, 22 éves koromban kezdődött a tulajdon­képpeni karrierem. Vonósnégyes társaságot szervez — Berlinben a Grosse Volksoper első hang­versenymesterének szerződtette/. , Igen sok hangversenyt adtam Berlinben és a. német vá­rcsokiban és egyike vagyok azoknak a művészeknek, akik legelőször kerültek mikrofón elé. 1921-ben, amikor a berlini rádió még csak ba­bacipőikben járt, sűrűn szerepeltettek, nagyor. sokféle formában, de leginkább arra kértek, hogy kamarazene zzek. így jutottam arra a gondolatra, hogy vonós­négyest alakítok és három német müvésztár- samat vettem magam mellé. Olyan nagy sikerünk volt, hogy hírnevünk külföldre is elhatok és 1923-ban Londoniban a Society Contémporian Music meghívására az Eoken Halll-bán koncerteztünk, majd ugyan abban az évben a Socicié Musicali1© Indepen- c-eoifce meghivására Párisban adtunk hangver­senyt. 1923-ban Londonban és Párisban ma­gyar és német művészek hang versenyez tök és nagy volt a siker! Igen nagy szó volt ez ak­kor! Mi voltunk az első összekötők, akik a há­ború után :-a magyar és német művészek sorá­ból- a nyugati országokba jutottunk. A kvar­tett nagy sikerrel szerepéit Francsaorezigban, Span yOlországban és egyéb európai államok­ban is. Megalakul a magyar négyes Miikor láttam, hogy a siker állandósul, el­határoztam, hogy a kvartettet átalakítom és csupa magyar művés?t hívok még. Eleinte hol­land csellista járt vélünk. Később már az ő he­lyébe is magyar fint szereztem. 1926-ban alakult meg véglegesen a Róth Ferenc vonósnégyes, melynek ma, csaknem egy évtized után Is, ugyanaz az összetétele: Róth Ferenc első hegedűs, Antal Jenő, má­sodhegedűs, Molnár Ferenc brácsás és Scholz János csellista. Nagy sikerünk volt Párisban. Az 1926—27-es idényben csak a francia fővárosban 18 koncertet adtunk és ettől kezdve állandó európai kör­úton jártunk, Coolidge asszony védőszárnyai alatt — Az 1927—28-as évadban folytatódott si- ketreink sorozata. Meghívtak Londoniba arra a- nagy zenéüünepélyre, : amelyet a 'British- Bio- adóasting Corporation rendezett. Ugyanebben az időlber a népszövetségnek egyik albizottsá­gain Cooiperation Intelléetuele rendezett nagy hangversenyt az Amerikából .érWő Óóólidge .asszony tiszteletére; Ez a dúsgazdag amerikai- asszony a modern zen© történetében fogalom. Ő a zene világ legnagyobb pártfogója. Rendkí­vül sokat áldoz a modem kamarazene fejlesz­tésére. Erre a célra egymillió-do’.Gáros alapít­ványt tett és ennek évi kamatai mind a mo-1 derű kamarazene fejlesztését szolgálják. Pá­lyadijakat tűz , ki, s a magyar szerzőik közüli már Bartók Béla és Weiner Leó nyert egy- egy 1000 dolláros jutalmat,. Kamarazenekaro­kat, szervez és támoigát, hangversenyeket ren­dez, amelyekre nincs belépti díj, az összes köOtségekrő'l ő gondoskodik, A Coolidge asszony tiszteletére rendezett hangverseny egyetlen szereplői mi voltunk, a négy magyar fiú. Játékunk olyan hatással volt reá, hogy szárnyai alá veit és meghívott, hogy 1928 szeptemberében, az amerikai Cco lidge-zeneünepélyek jubiláns, tizedik hang­versenyén mutatkozzunk be Amerika zene- értő közönségének. Ez vólt a , nagy fordulópont éle kelben és az égész kvartett életében. Túl az Operencián ... — 1928 szeptemberében kerültünk ki Ame­rikáiba és azóta is szezónumlkmak nagyobb ré­szét ott töltjük. Bejártuk egész Amerikát és megfordultunk többször Kanadában is. Olyan zeneileg szűz területeken voltunk, ahol • még előttünk magyar vonósnégyes nem járt. Az egész amerikai kritika ünnepelt és azt irta rólunk, hogy a vonósnégyes-művészet újfajta kifejezésével áll szemben. Olyan si­kerünk volt, hogy már az első évben New- yorkon kivül hatvan más városiban játszot­tunk. Amerikai sikerünk nagyjelentőségű a magyar művészet nézőpontjából, mert ott éppen a vo­nósnégyes terén nagyon el vannak kényeztetve. Előttünk a1 Flonzely és a Kneisel világhírű vo­nósnégyesek tartották lázban Amerikát és a mi legnagyobb dicséretünk az voít, hogy a kri­tika ezek méltó utódjának mondott. 1921-ben a washingtoni kongresszus könyvtárának nagy zenei ünnepségén vettünk részt és meghallgat tott bennünket Hoover e’nök is a feleségével, így töltöttük egyik szezont a másik után Ame­rikában és közben hazajárogattunk Európába, is.. Szabad nápunk alig vollt, minden második napunkra esett egy koncert. — Hogy mennyire elfoglaltak vagyunk, azt mutatja '/ házasságom romantikus története is, amely a világsajtót bejárta és a Prágai Ma­gyar Hírlapban is olvastam róla. 1930 elején1 volt, ejnye, mikor is. Ma éppen öt esztendeje ... Róth Ferenc felugrik, magához csönget egy pincért,' s nyomban gyönyörű virágcsokrot ren­del a feleségének. — Igen — folytatja — Angliában voltunk akkor és Amerikába kellett átmennünk. Mind-1 össze tizenegy napom volt Angliában. Nem ugórhatta.m haza. hogy itt tartsam az esküvő-1 met. Kábeleztem a menyasszony Óimnak, aki ki-! séfŐ'jével repülőgépen jöt hozzám Londoniba. Elmentünk Gretna-Greerbe, a skót kovácshoz és ott tartottuk esküvőnket. Coolidge-körut Szovjetoroszországban — 1930-ban Mussolini meghívására játszót-: tünk Velencében a Primo Festivail Internado-1 uaie di Musica alkalmából. Csupa, magyar szer­zőt mutattunk be, Bartóknak ez alkalomra, szerzett IV. vonósnégyesét és a Parisban élő Harsányi Tibornak nekünk ajánlott négyesét. 1931-ben Coolidge asszony egész Európára ter­jedő turnét szervezett s bár Amerika még nem ismerte el a szovjetet, ő a művészettel akarta áttörni a blokádot. Elvitt bennünket Szovjetoroszországba, majd Magyarország és Németország került 6orra. — 1932-őt és 1933-at odakünn töltöttük, d:e mind a két esztendőben nyáron megjelentünk Európában és a Salzburg melletti Mondseebam. Almáddá gróf kastélyában 6—8 koncertet adtunk, amelyeken megjelentek az osztrák és német arisztokrácia képviselői. így jutottunk áhhoz a meghíváshoz is, amely Potsdamba, a volt német trónörökös palotájába szólított bennünket. — Mostani newyorki szezonunkat azzál a hangversennyel zártuk, amely a Bacbot ünnep­lő hangversenysorozatot bevezette. Bach leg­utolsó, befejezetlen müvét, a.„Knnst dér Fu- ge“-t Roy. Hamis irta át számunkra. Ezt a Co­lumbia hanglemez társaság is felvette és 19 le­mezből álló albumban az idén hozza ki. Sza­bad óráinkat ugyanis többnyire a His Masters Voice és a Columbia stúdióiban töltjük. De Amerika rádióiban is sokat szerepeltünk. i Az elmúlt ősszel a National Broadoasting Oom- pany öt hangversenysorozatra szerződtetett és főleg magyarokat mutattunk be. A losonciakat | érdekelni. fogja, hogy Dolmányi kvintettjében 1 a zongoránál a losonci származású Hont! Jó­zsef ült, aki igen jónevü zongoramüvés? és emellett a Broadoasting programiigazgatója.. (Képünk aiz öt művészt ábrázolja a Broadcias- ting stúdiójában.) Kétéves program — Most uj penzum következik. Most pihe- | mink, s aztán megkezdjük olasz kőrútunkat, i majd Svájc, Hollandia következik és I egy egész hónapot töltünk Angliában, i Legutolsó európai koncertünket Budapesten tartjuk. Négyheti pihenés után kezdődik a kétéves turné, melynek során az USA, Ka­lifornia, Mexikó, öt délamerikaá állam (Brazí­lia, Argentína, Chile, Paraguay, Uruguay) és Ausztrália következik, ahol Sidneyben és Melfcourae-ban 20—20 hangversenyre va- í gyünk lekötve. Zólyomtól Sidney-ig ez az én élietutiam. Egészen uj játékstílus ; Róth Ferenc elhallgat. De még egy kérdést intézünk hozzá. Hogyan történt, hogy négy mar gyár művész ennyi viliágra szóló sikert arat? | — Erre nem ér felelek, hanem az amerikai j kritikák. Olvasson belőlük. Szerkesztő ur! | És egész nyalábot ragad ki íróasztala fiók- l jából. Ezekből válik érthetővé a Róth-kwartett : sikerének a titka. ! Egészen uj játékstílust képviselnek ezek a fiuk. j Technikai felkészültségük természetesen elő­feltétele a sikernek, de ezen felül a négy ma­gyar fiú ott, a messzi idegenben „egészen úgy á fsaik, mintha egy lenne*. Ez az egyedülníló uj stílus már több világhí­rű zeneszerzőt indított arra, hogy csupán a Róth-kvartett számára komponáljon, így született meg például a svájci Komrad Béck híres négyese.'amelyet a múlt évben New- y óikban, a Carnegie Hallban összegyűlt 5000 főnyi közönség előtt szólaltatott meg a vonós­négyes a National Orohester 120 tagú ezinnfó- nikus zerékarának kíséretével. — Lehet-e segíteni a kopaszságon? A kopasz­ság ma is a legnagyobb problémák közé tartozik. Erről tanúskodik a rengeteg hajnövesztőszer és a rengeteg éle. Valójában még most sem tudjuk, hogy mi a kopaszság tulajdonképpeni oka, vagy oíkai. Egyesek belső szekrécióra gyanakodnak; abból indulnak ki, hogy sem a nő sem az eunuch neim szokott mégkopaszodmi. Mások viszont a ka­lapot okolják, hogy egyrészt gátolja a fejbőr lé­legzését, másrészt pedig a vérkeringést is akadá­lyozza, hiszen köröskörül el szőrit]a a fejbőr ereit. Legújabban azt tartják, hogy a célszerűtlen haj­viselettel, a haj lekötözgetésével és egyebekkel meglazítják a haj tövét 6 ez eredményezné a ko­paszságot- Nem ritkán a. megfeszített szellemi munkára igyekeznek ráfogni egy és más hatást, amely a hajhullás oka lenne. -Azt pedig mindenki tudja, hogy hányán kardoskodnak a gyakori fej­mosás mellett és ellene. A megkopaszodott férfi haját egyelőre semmi nem adja vissza. Egyedül az kecsegtet némi reménnyel,, hogy a. fejbőr lan­gyos Vízzel való gyakori mosása és kefélgetése (középkemény kefével) némely esetben valami kis javulást eredményezett. Ezzel az eljárással néhol elérték, hogy legalább gyér hajzat nőtt a meg­kopaszodott fejtetőn.

Next

/
Thumbnails
Contents