Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-18 / 15. (3567.) szám
. 1588 JmmAt 18, péntek. i8@55H5H55B5H5H55 A miskolci Süssmann-fiu esete a munkácsi Teichmann-lánnyal Sussmann szive és valutája a bíróság előtt Budapest, január 17. HázaseAgezédelgési ügyből keletkezett v&lutabünügyet tárgyalt tegnap a 'budapesti büntetőtürvényszék Horváth tanácsa. Az ügy előzményei a következők: Süssmann Béla miskolci kereskedő, — amint erről már a PMH i« beszámolt, — házasságkö*- vetltő utján megismerkedett egy munkácsi gazdag kereskedő leányával, Teichmann Fánival, akinek 140.000 korona hozománya volt. Sátoraljaújhelyen megtartották a polgári esküvőt, ezután Munkácsra utaztak, ahol a leány szülei az egyik bankból 90.000 koronát vettek ki is adták át Sfiesmanmak. Házasságszédelgés ? Süssmann kevesellte a pénzt és mindaddig nem volt hajlandó egyházi házasságra lépni feleségével, amíg a teljes hozományt meg nem kapja. Miután ez nem történt meg, Síié sutáira hazautazott Miskolcra ée az egyházi esküvőből ütem ’ett nem- mi Közben Süssmann Budapestre utazott ée itt érte feleségének házasságazédelgés címén tett feljelentése. A törvényszék egy évi börtönre Ítélte, de az ítéletet a tábla és a Kúria megsemmisítette óe felmentette a fiatalembert. A házasságezédelgési ügy tárgyalásán azonban kiderült, hogy Süssmann a 90.000 koronát Magyarországra csempészte és nem jelentette be a Nemzeti Bankban. A törvényszék felmentette Süssmainnt a valuta be nem jelentés vádja alól, de az ügyészség valuta- üzérkedés, illetve pengőkiajáulás címén vádat emelt ellene. Valutaüzérkedés ? A büntető törvényszék Horváth-tanácsa előtt Süssmann tagadta bűnösségét. Az elnök elébe tárta, hogy a vád szerint 1931 telén tlzszer-tizenkétszer járt Munkácson és ott Budapestről csempészett pengőket adott el zugárfolyamon és a kapott pénzért dollárt vásárolt, azt Budapestre csempészte és itt zugaid oly anion értékesítette. A vád ezerint 50.000—60.000 pengőt ajánlott ki külföldre Siiesmann, de azzal is büntetendő cselekményt körvetett el. hogy az apósától ihezományképpen kapott csehszlovák koronákat a Nemzeti Bank megkerülésével adta eh — Az ellenem valló tanuk nem mondanak ágazat — védekezett Stlesmamn. — Ezek a tanuk összefogtak ellenem. Fondorlatos módon belevittek egy házasságba, egy 34 éves öreg nőt vetettek el velem feleségül. Hamis születési bizonyítvánnyal akartak félrevezetni. Amikor rájöttem erre ée azt mondtam, hogy ed akarok válni, 800 pengős havi tartásdijat követeltek és 10.000 pengő fájdalomdij megfizetését összefogott ellenem az egész család. — Vissza kellett volna adni a hozományt, — mondotta az elnök. — — Ha annyira gyűlölte az asszonyt és a családot, miért nem fizette vissza a pénzt? Azt mondja, hogy félrevezették, akkor máért vette fel a hozományt? Az is furcea, hogy a leányt öregnek tartja, hisz látta maga a házasságkötés előtt íb. — A leány külseje ellen néni volt kifogásom. — Maga egy napig sem élt a feleségével, de a pénzét nem adta vieeza.-r Azért adták nekem a hozományt, hogy befektessem üzletembe. — De még sem tudja visszaadni. Tisztességes ember ilyeneket nem céklái. De nem is ez a fontos most, hanem a valutázás. Maga a csalási bttaper tárgyalásán belemerte, hogy a pénzzel üzérkedett. Az após közlései — Nem ismertem be semmit. — Elébe tárom vallomását, amelyben elismerte, hogy 55.000 csehszlovák koronát csempészett be Magyarországra. — Erkölcsileg és anyagilag teljesen tönkretette k, soha nem akarok már elválni, de nem Is nősülök meg soha többet Az ellenem vallott tanuk nagyrészét nem is ismerem. Ezután a tanukat hallgatták ki. Herczeg- falvy Mihály detektiv elmondotta, hogy a múlt év április 5-én Süssmann házasságszédelgési ügyének tárgyalása után felkereste őt a rendőrségen Süfismann apósa, Teichmann Salamon, Teichmanné és még mások, akik elmondották, hogy Süssmann havonként megfordult Munkácson, 4000—5000 pengőt adott el ilyenkor egy lengyel kereskedőnek. Ezekért a pénzekért dollárt vásárolt, amelyet azután Budapesten értékesített. Egy-egy dolláron 2.5 csehszlovák koronát keresett Süsa- mann. Az elnök részletesen ismertette azokat a vallomásokat, amelyeket a feljelentők annakidején a rendőrségen tettek. Kotsie Miklós ügyészségi alelnök, a vád képviselője indítványozta, hogy személyesen hallgassák ki az ügy tanúit. A bíróság hozzájárult az ügyész indítványához és a tárgyalást I elnapolta. Dalványplros papíron és inén telfesebD műsorral jdenih meg holnap a P.M.n. raoiomeuéhictc SzroHÁzKönfrv-KabTm.\ Mmwii im ni i pitir „A banda forradalommal a Ma forradalmának képéi akartam megrajzolni" mondja Götz Józsa cseh írónő, akinek Mária Antónia drámáját most mutatja be a Prágai Nemzeti Színház Prága, január 17. A Prágai Magyar Hírlap uj és nagyszabású rádióuielléklete az olvasóközönség körében nagy feltűnést keltett és élénk visszhangra talált. A műsor teljessége és az állomások áttekint hetősége mindenki számára meglepetés volt ée már az első szárai után sok levél ég lap érkezett a szerkesztőségbe. Most azon leszünk, hogy a különböző kívánságoknak eleget tegyünk, amennyire tőlünk telik. Az e heti rádiámelléklet még bővebb műsorral fog kedveskedni az olvasóknak, halványpiroj papíron művészi fejjel jelenik meg és igyekszünk mindenütt a fontos leadások teljes müserát közölni. A sok levél köz' egy pozsonyi olvasó levelét kell kiemelnünk, mer: ez az olvasó pompásan megértette intencióinkat.. Ezt írja; „Az uj rádiómelléklet minden tekintetben felülmúlta a várakozást, mert köuuyeu áttekinthető, változatos és pontos. Ezen felül ügyel arra, hogy azokat az állomásokat ismertesse ki meritően, amelyeket Szlovénekén jól lehet Beregszász, január 17. (Saját tudósítónktól.) Beszámoltunk arról a megdöbbentő gyilkos merényletről, amelyet a Munkács-környéki erdőben a vadorzók követtek el Masják Mihály pósaiházai erdőkerülő ellen. A Latorica erdőiipari társaság erdésze négy orvvadász- szal találkozott az erdőiben, akik rálőttek a kötelességét teljesítő kerülőre és az egyik puska dum-dum golyója átfúrta a szerencsét len ember lábát. A négy orvvadász elmenekült, az erdőkerülő pedig, aki súlyos sebével nain tudott hazajutni, az erdőben megfagyott. Közöltük, hogy halála előtt bucsusorokat irt feleségének a hatgyermekes családapa. A noteszben talált feljegyzés így szól: „Édes feleségem, Isten Veled! Vigyázz a gyermekekre!4* A halálosan sebesült erdész nemcsak támadói külsejét írta le, mint az első jelentés szólt, hanem pontosra meg is nevezte a négy vadorzót. A szolgálati könyvben talált feljegyzés szerint Bakos András gáti, Molnár András, Bakos Miklós és Bakos András vadorzók voltak fogni és amelyek számunkra érdekesek. Mikor ezt köszönettel és elismeréssel nemcsak a magam, hanem számos olvasó nevében nyugtázom, arra kérem a szerkesztőséget, hogy amennyire lehet, igy építse ki a mellékletet tovább is, mert ez még a nagy rádiófüzetek mellett i# megállja a helyét." Érkeztek olyan hozzászólások, amelyek pozitív javaslatokat is tesznek. Nyolc oldalon a nagy nemzetközi füzeteknek csak a lényegét adhatjuk, de ezt teljes mértékben tesszük. Az automatikusan visszatérő jelzéseket — mint hangverseny, stb. — rövidítjük és igy alkarjuk elérni, hogy a műsort tömörebben adhassuk. Rövidesen arra is sor kerül, hogy külön kis rovattal toldjuk meg a mellékletet ■és ebben rövid kritikai áttekintést nyújtunk a. fontosabb zenei müveknek. Minden hozzászólásért hálásaik vagyunk éa kérjük olvasóinkat, hogy juttassák el hozzánk a rádiómellékletre vonatkozó ötleteiket az erdőkerülő támadói. A két Bakos András egyikét „Paszuly" néven, a másikat pedig „Huszár" néven isimerték a környéken. A pontos adatok alapján a csendőrök hamarosan elfogták a négy vadorzót, akik beismerték bűnüket. Elmondták, hogy vasárnap estefelé találkoztak Masják Miíhály- lyal ez erdőben. Mikor az erdöőr felelősségre vonta őket, ők felszólították, hogy távozzék. A bátor és kötelességtudó erdész nem engedelmeskedett a vadorzóknak, mire azok közül ketten ijesztésül a levegőbe lőttek, Bakos András „Paszuly" pedig az erdész lábának irányította fegyverét és elsütötte. A dum-dum löveg súlyos sebesülést akozott és a szerencsétlen ember halálát idézte elő. Az orvvadászok sorsára hagyták az embert, akinek életét könnyűszerrel megmenthették volna és tovább folytatták a vadászatot az erdőben. A négy el ve leninit vadorzót a beregszászi ügyészség fogházába szállították. —o— Prága, január 17. A prágai Nemzeti Színház most fogja bemutatni Götz Józsa ismert cseh Írónőnek „Mária Antónia" című drámáját, ezt az örök és örökké uj témát. Huszonegynél! árny évvel ezelőtt Budapesten nagy sikert aratott Szoanory Dezső ..Mária Antóniája" és igen érdekes összehasonlítás kínálkozik a két darab közt marosak azért is, mert köziben sok és sokféle forradalom rázta meg a világot, oij színiben tükröz tetve ezt a szerencsétlen és szerencsétlenségében nagyszerű francia királynét és uij értelmet kölcsönözve a majd százötven éves történésnek. Szamory ötfélvouásos színmüvet irt, amelyben minden jelenet Mária Antónia jel lemének kidóimlboritáisát, a jeleim fokozatos átalakulását és a tragédia emberi analízisét célozza. A szociális háttér inkább pasz tejszínekben van tartva: emberi dráma ez, egy asszony tragédiája. Erre az asszonyra uj abban Stefan Zweig mesteri könyve terelte a figyelmet és Igv nem lephet meg, hegy Götz Józsa felfedezte a maga számára. Ahogyan ezt tette, fokozott fi- gyelmet érdemel.. — A.z első lökést Hiilair Be Hoc életrajza adta nekem, aki valóságos költő-történetírója Mária Antóniának, — mondja az Írónő. — Müve tele van varázsos erővel, és érett ecsettel festi meg a forradalmi zivatart és benne az embert. Mária Antónia asszony volt, aki szeretemre és boidosgágra született, de a rohanó események lefogják és teljesen, gyökere- sem átalakítják. Minden kicsinyes, minden játékos és felületes lehull róla: ő lesz a nagy, tragikus típussá, amelyet a franci® forradalomban oly nagyon csodálunk. Mikor ezt az életrajzot olvastam, azonnal megláttam az én Mária Antóniámat, azt az asszonyt, kinek az alakja, a mai embert érdekli. A forradalom középpontjában: asszony, aki korának minden édességét, zenéjét és szánét magában egyesíti, ő a régi világ és ezért küzd utolsó leheli étéig ama forradalom ellen, amely ezt a világot meg akarja semmisíteni. Elet és halót közt küzd a forradalom ellen, amelynek személyes, nagy és kérlelhetetlen ellensége. Egymaga áll az óriási kollektívámmal szemben és nincs erő, amely őt erről a halálosan küzdelmes útról le tudná téríteni. (Itt jegyzem meg, hogy Szom orv is igy rajzolja meg a királyné portréját és igy látja a tragikus konfliktust.) — Ha meg akarom mondani, hol rejlik nálam az uj felfogás, akkor meg keli említenem, hogy én azon a ponton láttam a tragikus konfliktust, ahol mindkét félnek igaza van. Ezért, mert igaza van, kell elbuknia Mária Antóniának. A tizenhetedik század feudális embere ütközik össze a tizen kilencedik század születő leikével- A régi viliág porba hull és egy uj világ keletkezik. A királyné a régi világot védi és a keletkező uj századok lavinája maga ailá temeti. Bár az em'beri haladás szempontjából nem szimpatikus jelenség, emberi tragédiája megrázó. Megrázó azért mert tizenöt éves, mikor Mária Terézia udvarából Versailles-ba kerül, ahol hét évig kell egy tehetetlen király oldalán élnie. Magyarázatot nyer az, hogy miért kellett Fersenbez, a ragyogó svéd nem eshez menekülnie ... Talán éppen ebben a szerelemben nyilvánul meg legszebben és legriasztóbban a bukófélben levő világ és az az uj, amely keletkezik: emberi szerelemben, amely kétségbeesett és mégis fenkölt kapaszkodás roskadó oszlopokba. Az oszlopok végül maguk alá temetik az embert. — (Sokat kellett az idevágó irodalommal foglalkoznia?) — Igen sokat, hiszen már minden meg volt írva. Rengeteg anyagot kellett átvennem, legutóbb Stefan Zweig könyvét. Annak ellenére, hogy az irodalom úgyszólván kisajtolta ezt a témát, Mária Antónia alakja élő alak maradt és az élet csábit, különösen ez a halálos élet Próbáltam az emberi rejtélyt 'megoldani, hogy rajta keresztül értessem meg a forradalom tragédiáját. Valóságos élő drámát akartam Írni, embereket, akik ma is élnek. A királyné mellett XVI. Lajos alakja érdekelt legjobban, mert ezt a királyt a történelem majdnem groteszk jelenségként rajzolta meg. Másként láttam a maga tragikusan sötét fatalizmusában és egy kihaló nemzetség melankóliájában- Flegmája, amely arra készteti, hogy a Gilotín árnyékában is jóizüen falatozzon, jobban szemügyre véve nagy hajtóerő. Francia volta egyre nő, mennél íragikusabb a konfliktus és amikor elveszett, akkor csatlakozik szivével és leikével a franci® forradalom eszméihez, megértvén az uj kor hajnalhasadását. Ezzel ellentétben Mária Antónia eltávolodik a forradalomtól, hiszen Rács gyermeke és idegen Párisban, amelyet nem szeretett és amely őt sem szerette soha. — (Hogyan látta a dráma alkotásánál törElíogtáh a ruszinszkói erdőőr gyilkosait Szolgálati könyvébe irta főt a támadók neveit a halálosan riilt áldozat ■ ■ „Édes feleségem, Isten veled!" 7
