Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-13 / 11. (3563.) szám
2 TmXCAltA^AiGíbAR-HlRIiaP 1935 január 13, vasárnap. mmmmmmmmmmmmammmmxm polifcükai akadályokat ellehet-e hárítani az útból? Német országban mindenesetre megvan a hajlamdáság, hogy visszatérjen az európai neim®etek körébe, feltéve, ha elismerik jogát és rangját, mely öt az európai nemzetek között történelmi alapon is megilleti. Igaz, hogy Kémet országot katasztrófába dönthetik a vele szemben álló hatalmak, ha nem teszik lehetővé számára, hogy méltóságának s nemzeti létjogának feladása nélkül térjen vissza körükbe, de akkor nem tudnak lazítani a bizalmatlanság általános vasgyürüjén, arai nélkül nincs európai megoldási. Az angol álláspont tehát mindenképen az egyetlen elfogadható és emelkedett európai irányelv, ami a nézetek káoszában egyenes utón tiszta célok felé mutat. Ma már tisztán láthatók a római ut kiépítésének előzményei, e tudjuk, hogy Laval Londonon keresztül jutott el Rómába. Anglia úgy látszik azért tartotta szükségesnek, létrehozni ezt a találkozót, mert így Franciaország a német fegyver- -kezésá követ elésekkel szemben engedékenyebb álláspontot foglalhat él, viszont Nérnet- • ország számára sem marad most már más '-ki vezető ut, mint a kompromisszumok útja. Hiszen az a hatalmi osoportosulás, amely most, ■tizenhat esztendővel a háború befejezése után Európában látható, pontosan megfelel annak, am elv a háború befejezésének pillanatában állott szemben Németországgal, s nem lehet •kétséges, hogy ugyanazok az erőviszonyok -'ugyanazokhoz az eredményekhez vezetnének- A Saar-kérdés eldöntése után nem marad -más hátra, mint leülni a zöld asztalhoz s a kölcsönös megértés szellemében tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekről tizenöt év óta nem beszéltek nyíltan és őszintén se a Rajnán innen, re Rajnán túl. A kisantant külügyminisztereinek szenzációs megnyilatkozása a magyar (ajtóban Benes: Római írtamra feltétlenül sor kerül TiiuSescu barátságos szavai Magyarország felé Budapest, január 12. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentése.) A >, Pesti Napló“ mai számában közli Laibaehba kiküldött tudósítójának jelentését a kisantant külügyminisztereinek tárgyalásairól. A Pesti Napló munkatársának sikerült a három külügyminiszter mindegyikétől nyilatkozatot kapnia, amit a lap ugyancsak ma közöl. Benes csehszlovák külügyminiszter a magyar újságírónak arra a kérdésére, vájjon elutazik-e Rómába, a következőket mondotta: — Miután sokkal több szempont javalja a római utat, mint amennyi ellene szól, erre az utazásomra feltétlenül sor kerül, noha végleges időpontot nem tudnék még megjelölni. A béke gondolatának megerősödését most a béke megszervezésének kell követnie. Az a tény, hogy annyi félbemaradt és meghiúsult konferencia után most egy teljes egészében sikerült nagy nemzetközi jelentőségű tárgyalás megindulásának vagyunk tanul, jogot ad arra, hogy a mihamarabb meginduló középeurópai tárgyalások elé teljes bizalommal tekintsünk. Tituíescu a következőkben foglalta össze nézetét a magyar—román kapcsolatokat ille-, töcn, hangsúlyozva azonban, hogy a legszemélyesebb magánvéleményéről van szó: — Végtelenül örülnék, ha minél előbb megtalálnák a közeledés útját Magyarországhoz. Meg vagyok győződve arról, hogy ameny- nyiben Magyarország résztvesz a középeurópai egyezményre irányuló tárgyaláson, a tárgyalás puszta ténye is meg fogja teremteni azt az atmoszférát, amelyben nyugodtan vehetünk lélekzétet. Erre a lélekzetvételre elsősorban van szükségünk és persze még arra is, ami a lélekzetvétel legfontosabb feltétele: friss, üde, egészséges politikai levegőre. Jeftics a jugoszláv—magyar kapcsolatokról így nyilatkozott: — A két szomszédos ország közt a múltban elég gyakran volt kielégítő, sőt jó viszony. Kölcsönös előzékenységgel, főleg pedig bizalommal, amire elengedhetetlenül szükség van, még a Jegmegromlottabb viszonyt is át lehet változtatni megértéssé, sőt együttműködéssé. Ennek a tételnek az érvényessége télies mértékben áll a Magyarország és Jugoszlávia között való viszonyra is. Mi békés megértést és termékeny együttműködést akarunk a közös érdekek fejlesztése és a külön érdekek tiszteletbentartása mellett. Beígrád, január 12. Benes és Jeftics elutazása előtt a belgrádi sajtó kiküldött munkatársainak is nyilatkozott. Benes egyebek között igy nyilatkozott: _ ügy látom, hogy az ujesztendö meghozza Európa számára a béke uj alapjait. Az Olaszországhoz való közeledést, ezt az uj politikai irányzatot, a kisantant nyugodt bizakodással nézi. Jeftics pedig hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy a laibachi konferencia határozatai az első lépést jelentik a most kezdődő diplomáciai mozgalomhoz, amelynek célja az általános megegyezés. A kisantant, mondotta, saját érdekeinek és politikai egységének megóvása mellett hajlandó mindenkivel együttműködni, azonban egyelőre nem tesz lépéseket a római megállapodáshoz való csatlakozás érdekében.. Előbb megvárja, ■ hogy. hogyan alakul ki a helyzet és mik lesznek a további fejlemények. Ebből a nyilatkozatból egyes politikai körök arra következtetnek, hogy a belgrádi kormány nincs is annyira megelégedve a római megegyezéssel, mint azt a hivatalos közlemény hangsúlyozta. A .másik kérdés-szövevény a körépe'.r.rópai .:pn/ölé niák szövevényé. Középeurópu a távo- vlaíbibi, de súlyosabb kérdés a hatalmaik számára. Ezen a területen nemcsak két nagy n emzet -hatalmi versengése játszódott le. hanem olyan f érténél mi. sor.s fordulat., amely az egész -fóM- .nész gazdasági, társadalmi és politikai képét igyökereseu megváltoztatta. S bizonyos, hogy :vannak problémák a Dunámé déliedben, amelyeket még provizórikusán se lehet megoldani, amelyek mindaddig itt fognak kísérteni, amíg „a határok spir%aiizálása<‘ valóban be -néni következik, — viszont vannak részilet- .kérdések, .amelyeket igenis meg lehet . válaszolni, ha megvan a kölcsönös jóakarat. A kis- antaait közeledése a római koncepcióhoz mindenesetre biztató tünet, mert kiküszöböli azt a természetes. ellentétet/ amely két hatalmi csoport között a közös célok felé vezető utón mindig íeltolakszik. de kérdés, milyen reál- politikai' bázisra fonják feléniteni, ha ráépítik. azt a bizonyos középeurópai egyezményt, amelyet majd Rómában fognak megkötni — ha megkötik? Ez a kérdés elsőfokún érint bennünket. Középeurópábaii élő kisebbségi j •nemzeteket, hiszen, ami Közéneurópa pír ebié- j máját nem ma, hanem már idestova száz esz- j kendéje —- mióta van nemzetiségi kérdés — ■ komin]ikálja. az épen a kisebbségek sorsa. Mi j mindenesetre bizakodva niézünik ma Róma j felé. s reméljük, hogy a döntés, ami a közén- i európai nemzetek egymáshoz való viszonyát ! ezentúl szabályozni, s nyilván békésebb ösvények felé terelni fogja, a mi sorsúnlábam is enyhülést fog hozni. Egyelőre nincs pozitiv okunk a túlzott omthmzmiusra. de ha me^e-iy- jhü! a légkör KözémeaiTÓnóbaii és a megoldásra váró kérdéseik felvetésénél nem érvényesülnek hátsó gond (latok, — remekük, — a kisebbségi élet láthatára is ki fog tisztái) ni. —- Feloszlatták a Henlain-nárt egyik nép 'gyűlését. A Hehloin-féle honi front e napokban népgyfiléet tartott a Reichenberg melletti Ro- eenhain községben. A gyűlésen mintegy ezer j ember.jelent meg. Az ünnepi szónok az égeri i Pleechke mérnök volt. Még a gyű'éa megkezdése előtt mintegy háromszáz kommunista fiatalember hatolt be a vendéglőbe Kreibich volt kommunista képviselő vezetésével, ezenkívül mintegy 6zá.z szociáldemokrata, is. A szónok beszédét a Henlein-fiataleág falrengető tetszésnyilvánításokkal fogadta. Pleechke után a kommunista Kreibich jelentkezett szólásra, aki ^ azonban rövidesen nézeteltérésbe keveredett a rendezőséggel A kommunisták a gyűlést ismételten megzavarták s miután az elnök nem volt képes rendet teremteni és attól kellett tar- tarli, hogy a két tábor egymásnak megy és tettlegeeségekre kerül sor, ezért a hatósági kiküldött a gyűlést feloszlatta.------o----| fogják őrizni. Hétfőn külön páucélvónat viszi í majd katonai fedezet mellett a megszámlált I szavaz-óiVdulákat Elzászon át Gonfl>e. Az eredményt, amelyet hétfőn este hirdetnek ki, magán újságíró néni közölheti külön lapjával. Negyven percig tilos a telefonálás, mert a kormánybizottság elnöke hirdeti ki hivatalosan rádión a világ valamennyi rádiójának bevonáséval a végeredményt. A status quo hívei állítólag úgy akarják elszabotálni a népszavazást, amely számukra kedvezőtlennek látszik, hogy a választóhelyi- ségböl a legkisebb incidensre visszavonják megbízottjukat, ami által érvénytelenné lesz az egész szavazás. A Deutsche Front híveinél nagy elkeseredést váltott ki ez a hir. A szava "ás alán vésse ér a fó'ét A szavazás világpolitikai jelentőségével a szavazásnál nem sokat törődik a nép. de érzi a nyomást, amelyet egész Európa gyakorol és érzi. hogy nem egészen helyi ügyről, hanem világpolitikai jelentőségű eseményről van szó. A legnagyobb az izgalom Parisban, mint ahogy az itt lévő idegen újságírók legnagyobb része is francia. Kíváncsian figyelik többek közt az angol reprezentatív újságíró: Ward Priee is — az összes lehetőségeket. | amelyeket a népszavazás eredménye Francia- I országnak hozhat. ! Sok saarvidékivel beszéltem, akik. tudják, hogy a szavazás után közvetlenül végetér a mai jólét, amelyet a? okoz, hogy Francia- ország és Németország egyaránt kényezteti gazdaságilag a Saar-vidék emberét, ^. Saárbfücke’dif n szombaton az esti órákban leírhatatlan volt az izgalom. Kívülről ez talán nem is látszott annyira, mert agitáciés tilalom van, de az uccák borzalmas tultömöttsége mutatja, hogy mennyire rendkívüli a helyzet. Minduntalan el álcád a forgalom. A rendőrök idegesek, kiabálnak, lovasrendőrök cirkálnak az iieeán. Mindenfelé csak egyenruhát látni. Angol és olasz teherautók szaladgálnak össze-vissza. Ugyanakkor százával járnak a fényképezőgépe* újságírók, akik minden j érdekes momentumot le akarnak rögzíteni. ' Autók tetejére felszerelt hangosfilmlelvevö készülékek, ynpiterlámpák állnak a sarkokon, mintha szintén fegyverek volnának. Az izgalom tetőfokra hágott, a feszültség óriási, szinte kibírhatatlan. Az utolsó saarvidéki is tudja, hogy az egész világ oda figyel és tőle függ az európai politika uj irányának kibontakozása. ‘ SZVATKÓ PÁL. Pátis nyugodt, a tőzsde tsrtőzkodd Paris, január 12. A francia közvélemény érdeklődésének középpontjában a Saar-kérdés áll. Nemcsak politikai körökben, hanem a kávéházakban, az uccán nem lehet egyébről hallani, mint a Saar-kérdésről. Természetesen a ma reggeli párisi sajtó is élénken foglalkozik a küszöbönálló népszavazással. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel, de teljes nyugalommal ítéli meg a helyzetet. Csupán a tőzsdén lehet olyan tüneteket tapasztalni, amelyek a francia közvélemény érdeklődésének hőfokát pontosan jelzik. Mára a szavazások előestéjén a párisi tőzsde meglehetősen tartózkodó magatartást mutat. Az általános vélemény Franciaországban az, hogy a Saar- kérdést minél előbb gyorsan és véglegesen likvidálni kell. Senki nem gondol arra, hogy a népszavazás erderoényc másként is alakulhatna, mint Németország javára. A francia sajtó kivétel nélkül ismerteti a saar-vidéki eseményeket, noha megállapitják, hogy a szocialisták, kommunisták és katolikusok status quo mellett szóló egységfrontja a nemzeti szocialisták erőszakos fellépése miatt úgyszólván napról-napra növekszik, általános a vélemény, hogy a német front győzelmével végződik a népszavazás. Egyes lapokban felmerül az eshetősége a Saar-vidék kettéosztásának is, ebben az esetben a Saar-vidék egyik részét a birodalomhoz csatolnák, a másik részik pedig továbbra is a népszövetség védelme alatt maradna. Erről az eshetőségről a francia sajtó nagyon rezervált hangon ir. A hivatalos körökben kínos pontossággal és precizitással szögezik le a kormány álláspontját, amely szerint a Saar-kérdés nem német és nem francia, hanem nemzetközi problémának tekintendő, amelyben egyedül a uép- szövetség hivatott dönteni a megejtett népszavazás eredménye alapján. Érdekes, hogy Franciaországban Németország szándékait illetően senki nem táplál illúziókat s. meg vannak győződve arról, hogy a birodalom nem fog visszatérni a népszövetségbe. Ezért sem keltett különösebb feltűnést Fámban az angol Jepés kudarca. A várakozó Berlin Berlin, január 12. A német birodalom egész természetesen a küszöbönálló saarvidéki népszavazás hatása alatt áll. A lapok élénken foglalkoznak a kérdéssel, amelynek nemcsak politikai és gazdasági, hanem messzenyuló történelmi jelentőségét is részletesen ismertetik. A harmadik birodalomnak egészen bizonyos, hogy a holnapi nap sorsdöntő jelentőségű lesz. Holnap, vasárnap a népszavazás napján a birodalom valameny- nyi templomában egyházi szónoklatokban ős imádságban fogják kérni Isten segítségét | a Saar-vidék sorsának eldöntéséhez. A nagy ismeretlen, amely Németországban is a legtöbb gondot okozza a saarvidéki szavazással kapcsolatban: a katolikus Saar- lakosság magatartása. Ünnepi hangulat a Saar-vidélen A népszavazási bizottság tegnap este közreadott jelentése szerint a népszavazásra jogosultak száma összesen 359.000. A népszavazás technikai lebonyolítására már megtörténtek az előkészületek. 960 felügyelő személy vesz részt a népszavazás ellenőrzésében. Ezek valamennyien külföldiek, akik bírják a német nyelvet. A legtöbb közülük ügyvéd, jegyző, orvos és tanító, akik Hollandiából, Svájcból és Luxemburgból érkeztek a Saar- vidékre. Ezenkívül van néhány angol cs olasz is közöttük. Ma délelőtt a Deutsche Front néhány tagját letartóztatták, mert megsemmi- siették az egységfront pia1 át%it. Áz „United Press“ Saarbriickenbe küldött tudósítója jelenti, hogy a holnapi választási napon a szálloda- és vendég] öl pár kivételével minden üzem szünetelni fog. A bánya- I müveknél is teljesen szünetel a munka, csak kisebb csoport felvigyázó munkást hagynak hátra a bányákban, akik a legszükségesebb munkákat elvégzik. A lakosság többi része már ma reggel óta ünnepi hangulatban van, elöntötte az uccákat és vendéglőket és nagy politikai vitákat rendeznek. Az uccákat mindenütt a lámpák millióival világítják ki, úgyhogy az egész Saar-vidék tegnap éjszaka óta valóságos fényárban úszik. A Deutsche Front hivei pedig nagy mennyiségű fát gyűjtöttek össze a Saar-vidék külöbözö magasabb pontjain és hétfőről keddre virradó éjszaka hatalmas máglyák fogiák hirdetni, hegy a Saarvidék visszatért a német birodalomhoz. Széniétől! francia felhívás Saarbr ü ck e n, január 12. A francia kor mány ma a Saarvidék különböző pontjain kiáltványt függésztetett ki, amelyben kihirdeti, hogy Franciaország békét akar és jó viszonyra törekszik Németországgal, amelyet hatalmas birodalomnak ismer el. Ennek ellenére Franciaországnak az a meggyőződése, hegy minden saarvidéki polgárnak joga vau szabadon és legjobb meggyőződése szerint választani a három eshetőség közül, amelyet a népszavazási bizottság elébe tár, anélkül, hogy ezért megbélyegzés járna neki, vagy pedig haza árulónak lehetne őt nevezni Ha a saarvidéki polgár Franciaország, vagy a status-qito mellett szavaz, ezt Franciaország min dónk épen örömmel fogja tudomásul venni. A Saar-vidék vallást, szociális és ipari szabadságát meg fogják őrizni. Saarbrücken. január 12. Azt az angol rendőrtisztet, aki — mint ismeretes — a nemzetközi csapatok bevonu'ását követő napon egy saarvidéki polgárt revolvérlöré?- gél súlyosan megsebesített, ma szabó -Minengedték. Ezáltal sikerült egy olyan konfliktust likvidálni, amely izgatottá tette az utóbbi napokban a légkört % A saarvidéki szavazás TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON.
