Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-13 / 11. (3563.) szám

T>R&<^-Ma<AaR-H 1RLAP 3 1S35 január 13, vasárnap. Utotsó nap a saarvidéki népszavazás előtt Kiküldött munkatársunk jelentése — Saarbrücken, Január 12. ,A Saar-terület fővárosában napok óta mint­ha hadiállaipot uralkodna. Az uccák reggeltől estig tele vannak néppel, e este is csak azért mennek haza az emberek, mert Knox haza­parancsolja őket. Mindenfelé egyenruha és egyenruha. A rendőrök szép sötétkék uniformisa mellett sűrűn látni a Landjágerek (csendőrök) khaki- szinü egyenruháját, de egyre-másra föllelni a külföldi hadseregek viseletéit is. Mindenki ide­ges. Mindennap történt valami A legveszedel­mesebbek voltak a külföldről jövő szavazók fogadtatásai a váro6 szivében, a főpályaudvar mellett. Ha egy-egy németamerikaiakkal vagy német­birodalmiakkal telt vonat jelezve volt, percek alatt megteltek az uccák s a széles hosszú Bahnhofstrasse környéke. Lovas Landjiigerek vonultak ki, rendőrségi rohamautók álltak készenlétben, a posta környékéről eldübör- gött egy-két páncélkocsi. Az olasz katonák felvonultak különös reneszánsz-izü acélsi­sakjaikkal, jellegzetes gyorsütemü szaladó járásukkal Lábhoz eresztett fegyverrel álltak a hatalmas-termetű piemontiak a mellékuccák- ban. Megjelentek a ládaszerü kis angol autók, vagy egy-egy lancashirei különítmény mo­torkerékpárokon. A nép idegesen és rosszallólag nézte az előké­születeket. Száz és száz újságíró lepte el a környéket, az otromba fényképezőgépek olyan félelmetesen meredtek az érkezőkre, mintha gépfegyverek volnának. Az ideges külföldiek Nem csoda, ha az idegességben a tömeg né- na-néha elveszti fejét, A legidegesebbek a külföldiek, a népszövetsé­gi közigazgatás és hadsereg apparátusa. Nagyon jól akarják a dolgukat végezni, s ez a baj. ötezer külföldi hivata’nok és újságíró van itt, ötezer külföldi katona, ötezer politizá­ló emigráns. Ez a tizenötezer ember mint a kovász nyü­zsög a városban, 6 a saarvidékiek, akik talán nyugodtabbak vol­nának, ingerülten esnek be a különféle provo­kációknak. Itt már nem a Saarról van szó, érzik. Az izgalomnak e végső feszültségéből jól esik kimenekülni a város melletti dombokra. A Winterbergrő] csaknem az egész Saar-területet belátni. Hideg van, az, itteni fogalmak szerint kegyetlen hideg. De a levegő tiszta s messzire ellátni délen Lotharingiába, nyugaton és észa­kon a kanyargó Saar folyó völgyebe és a Hunsrück előhegyeire, északkelet felé arra a csodálatos bükkerdőre, amelyben a világ leg­gazdagabb és legjobb kőszénbányái vannak. Különös ez a vidék, egyedülálló a panoráma még most télen is. Lent kigyószerüen húzódik el a modern nagyváros a kanyargó Saar völ­gyében, kétoldalt bezárva Burbach és Bre- b.ach kéményei, kohói közé. Tovább a Saar völ­gyében ide látszanak Völklingennek, az ipar­mágnás Röchllngek birodalmának csillogó ko­hói és kemencéi. Északkeleti irányban húzódik ászén, fentről, a bányatornyok és a kémények nyomán látni útját. Száz és száz bánya emelő­tornya tetején a jellegzetes kerékkel tárul a szem elé. A legkülönösebb, hogy ezek a bá­nyák a dombv'dék pazar bükkfaerdejében fek­szenek össze-vissza. Mondják, hogy nyáron furcsa érzés, ha az ember a madárdalos zöld lombok, évszázados fák és csörgedező patakok közül egyszerre csak S a külső szépségét feneketlen belső gazdagság egészíti ki. Kicsiny terület a Saar, alig 1900 négyzetkilométer nagyságú. Akkora, mint egy kis magyar megye. De csaknem egy millió ember lakja, több, mint Albánia lakossága, legalább is annyi, amennyi magyar él Szlovenszkón. Az európai idegesség kicsattanása az, ami történik. A rendőrök, a felügyelők felindultabbak, mint a szavazók. Feleslegesen bonyolítják a dolgo­kat. Piemont és Lancashire a saarbrückeni uccán Lélektanilag elhibázott lépés volt a külföldi katonákat idetelepiteni. Bármily óvatosam mű­ködnek e katonák, az egyenruhák és a fegyverek nyüzsgése még­is azt a látszatot kelti, hogy a várost idegen hadseregek szállták meg. Méltatlankodva fakadt ki egy öreg saarvidéki polgár mellettem az uccán, am'.kor ismét elro­bogott előttünk egy páncélsisakos, fegyveres szigorú olasz különítmény. Az angol lancaski- rei katonák diszegyenruháján széles vörös ezal- lag van kifeszitve a mellen. A vörös szin kü­lönben is nyugtalanítóan hat, ha egy ilyen szallagos angol megjelenik, már­is morog a tömeg. Kezdetben barátságosan fogadták az idegene­ket a saarvidékiek, amióta egyezer-kétezer be­avatkoztak a csetepatékba, a hangulat ellenük fordult. S rajtuk keresztül a népszövetségi bi­zottság, e egyáltalán a külföldiek ellen. Az incidensek lélektana — Azért is gyülekezni fogunk. Akár tetszik Knox urnák, akár nem. Ezt a kifakadást hallottam, amikor a német- amm.iwak vonatjának érkezése előtt megszáll­ták az uecákat a Landjágerek és a katonák. Természetes, hogy a katonák kivonulása cső­dületet okozott, s csakhamar tízezren és tíz­ezren álltak az úttesteken. Az izgalom ilyenkor villámgyorsan terjedt. Egy órával a vonat érkezése után is hallom még szállómban a „Heil Hitler“ üvöltések kalapáló, szaggatott moraját Ugyanígy volt a lapok szerkesztősége előtti Összecsapásoknál is. Két különböző pártállásu rikkancs verekedett: tiz olasz, húsz angol, har­minc svéd vonult ki s a rendőrök egész garma­dája, hogy „rendet teremtsen44. Nyomukban a tömeg. A jelentéktelen nézeteltérésből egész délelőttre kiterjedő tüntetés lett. Másnap tele voltak a világlapok vele. kijut egy tisztásra, s a tisztáson hatalmas gyárépület, széncsillék, kémények, szalad­gáló vasutak, bányatornyok, szénpor, füst, láng, dohogó munka és tömött emberrengeteg fogadja. S igy van léptén-nyomon a Blies, a Sulzbach és a Fischbach völgyében Neukirchenig. Tüzek az éjszakában A természet érdekesebb panorámával az Al- pesekben sem kedveskedhetik, mint itt, ahol az emberi kéz kohókkal, gyárakkal, kéményekkel, különös, apokaliptikus acélvázakkal tűzdelte tele a vidéket. Kanyargó folyók, mély völgyek, erdőkkel borított dombok, — s közöttük ez a hallatlan iparerdő, valóban természet és technika nem tud szebben ölelkezni egymással, mint erre­felé. Este is kivittek a Winterbergre. Mintha a pokol megelevenedett volna előttem. Lent a város ezer és ezer villanyfénye, távolabb föl- föltörő kohó-tüzek, fehér és vörös messzevilá- gitó izzó vasak, a tizedik emeletig szabályosan kivilágított gyárépületek, itt is, ott is fénylő pályaudvarok, szebb képre világéletemben nem emlékszem. A Saar fontosságát pedig néhány számadat il­lusztrálhatja. A területe a német birodalomnak mindössze 0.4 százaléka, a lakosság 1.2 száza­lék, a vasúti forgalom 4.5, a széntermelés 8.3, a benzintermelés 9.7, a nyérsacél 12.1, a nyers­vas 13.7, á thomasacél 16.2, az ablaküveg 20 százalék! Évente tízmillió tonna szenet termel a Saar, többet, mint Lengyelország, csaknem annyit, mint Csehszlovákia. Olyan számok ezek, amelyek világviszony­latban is jelentős százalékokat adnak. S mi a legfőbb: a Saarvidék szene kifogyhatat lan. A szakértők szerint még 675 évig elegendő van belőle a föld mélyében, inig Németország­ban csak 327, Angliában 190. Franciaországban 85 évre terjedhet ki a bányászás a mai intenzi­tás mellett. Lotharingiai vas, saarvidéki szén Ha ezeket a számokat látjuk, megértjük, hogy a parányi terület nem elhanyago'ható tényező. S különösen nem itt, Európa szivében, köz­vetlenül a lotharingiai vasércteíepek mellett. A háború előtt a vasérc is, a szén is a németeké volt. Tudjuk, a legideálisahb, ha ez a. két drága termék egymás mellett található, mert a vas kifejtése elképzelhetetlen szén nélkül. A hábo­rú után Franciaország megkapta a lotharingiai ’T'asat, de ennek csak úgy volt értéke, ha mel­lette kihasználhatta a Saar-vidéki szenet is. Ezután valószínűleg a határ a vas és a szén között fog átfutni. Az egyik nem segítheti a másikat. A Saar-vi- dékre majd Svédországból jön a Rajnán és a hajózható Saar-on át a vasérc, de mi lesz a lotharingiai vassal szén nélkül? S mindennek ma kell történnie, amikor a vas­ipar uj, nagy konjunktúrára készül. A nagyipar egyelőre úgy védekezik, ahogy tud. A Saarvidék koronázatlan királya Herrmann Röchling, a völklingeni gigantikus üzemek tulajdonosa. ö volt a Hitler-párti „német front" vezére. Ha a Saar visszatér Németországhoz, a fegyver­kezési ipar konjunktúrájában elérkezik Röchling nagy ideje. De az acélkirály francia vevőiről sem feledkezett meg, elvégre tizenöt évig ne­kik szállította a fegyverekre és páncéllerne- zekre alkalmas pompás acélt. Röchling legjobb barátja Alexandre Dreux, a lotharingiai, Longwy-i acélművek és bányák tulajdonosa, Dreux, Millerand barátja, szabadította ki Her- mann Röchlinget a börtönből, amikor a fran­ciák a német nagyiparost az északfrancia bá­Newyork, január 12. Hauptmann védőjének az a feltevése, hogy a Lindbergh-bébi elrablását egész gonosztevőbanda hajtotta végre, újabb támpontokat kapott Mint ismeretes, Lind- berghék volt szobalánya, Violet Sharpé, akit a vizsgálat elején őrizetbe vettek, ciankálival öngyilkosságot követett el. Most jelentkezett Erna Bonesteel, egy, Newyork külvárosában levő vendéglő tulajdonosnője é6 azt vallotta a rendőrségen, hogy Violet Sharpé 1932 március 1-én, a gyermek­rablás napján délután negyedhatkor meg­jelent két kosárral a helyiségben és két óra hosszat várakozott az étteremben. Háromne­gyed hét felé egy zárt autó érkezett lassú me­netben a vendéglő felé és körülbelül ötven méter távolságban megállott. Violet Sharpé ekkor távozott a helyiségből és az autóhoz ment. E'gy kiszolgálónő, aki az ét­teremben megfigyelte Violet Sharpét, látta, hogy A Saar-vidók visszakerülésével a németek gaz­daságilag tetemesen megerősödnek. Tizenöt kilométerre a francia erődövtői De a franciák nem adják meg magukat A saarvidékiek olyanokról mesélnek ezzd Kap­csolatban, amik valóban a történelem aagy fur­csaságai közé sorolhatók. A lotharingiai ha­társzélen, a francia oldalon, számos bánya van, mert a Saar-szén átnyúlik a föld alatt a szomszéd országba. Nos, a francia bányászok tárnáikkal'átjönnék messze a Saarvidék földje alá, s lentről viszik át a szenet hazájukba. Szerződéseik vannak, hogy ezt megtehetik. De mi lenne háború esetén? Borzalmas földalatti harc törhetne ki az ösz- szeölelkező tárnákban, élethalálharc szénért és földért Ötszáz és ezer méterrel a föld színe alatt! A német ipar helyzete különben sem rózsás errefelé. Alig öt kilométerre Saarbríickentől és a völklingeni gyáraktól már Franciaország van, s az uj, francia erödöv Forbachnál, tizenötki­lométerre a német kohóktól, húzódik végig. A sok száz beépített francia ágyú három óra alatt megsemmisíthetné a németek saarvidéki ipartelepeit- Különösen most, amikor a franciák ; oly pompásan ismerik a területet. nyák szakértői elpusztításáért tiz évi fegy» házra akarták ítélni. Nos, a közelmúltban Dreux, a francia acél- mágnás és Röchling, a német közös részvény- társaságot alapítottak, a „Lorsar“-t, („Sociét-é des aciérs de Lorraine et Sarr.e44). A fegyverkezésre alkalmas kitűnő acélt együtt fogják eladni Franciaországnak és Németországnak. Nem baj, bárhová kerül a Saarvidék. Határ ide, határ oda, ország ide, ország oda, a lotharingiai acélból és a saarvidéki szénből együtt lesz ágyucső, gránát és tank. A felét eladják Németországnak, a másik felét Franciaországnak. A többi nem érdekli Dréux és Röchling urakat. Szvathó Pál a két kosárban ágynemű volt. E leleplezés azért rendkívül érdekes, mert a vendéglő a Yonkers-komp közelében van, nem messze Engleewoodtól,. ahol Lindbergh apósá­nak háza van és ahonnan a komp a Hudson newjerseyi partjáig köze­ledik. A rendőrség ezzel szemben azt állítja, hogy pontos adatai vannak arra nézve, hogy Violet Sharpé hol töltötte az időt a gyermekrablás napján. Ebből a jelentésből kiderül, hogy Vio­let Sharpé nem tartózkodott a Yonkers-kömp közelében. Százhat faipari munkást tartóztattak le Varsóban Varsó, január 12. A rendőrség pénteken házkuta­tást tartod a faipari munkások szervezetének he­lyiségeiben. A szövetség százhat tagját letartóztat­ták. A Saarvidék panorámája Miért fontos a Saarvidék? A francia Dreux és a német Röchling barátsága Erősödik a védelem álláspontja a Lindbergh-pörben Terhelő adatok Lindberghék öngyilkos szobalánya ellen Egymillió ember hazát választ • , • ' • •• . /■ j ' • - 1 , ' ■ .* • . . Tetőpontra hágott az izgalom a piebiszcitum területén - - A külföldiek idegesebbek, mint a bennszülöttek ■ ■ Olasz és angol katonák szuronyai között -- A Saar-terület jelentősége

Next

/
Thumbnails
Contents