Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-13 / 11. (3563.) szám
^ Mai számunk a Képes Hetiéi 28 oldal - jra T— ü XIV. évf. 11. (3563) szám • Vasárnap • 1935 január 13 Előfizetési ftr: évente 300. félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Igysi szám ára 1.20 Kif vasárnap 2.— Ki A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztős ég. Prága II., Panská JÜce 12, 11. emelet 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. III. emelet TELEFON;. 303 11 ö » SÜRGÖNYCIM HÍRLAP PRflHfl. Európa gondlai Prága, január 12. Európának tizenöt éve két. nagy gondja van: az egyik Németország, a másik Közép- OürÓpa. E tizenöt év alatt, — mely Európa történetében uj korszakot, még pedig olyan dinamikus korszakot nyit meg, amelyben folyton kísértenek a nagy erőátosoportosulá- sok — e két kérdés körül nem egyszer ragyogott fel az optimizmus derűje, hogy rövid vendégszereplés után mindig átadja helyéi a gyanakvás és pesszimizmus borús szellemének. Több kísérletét tartunk számon, amelyeket a jó szándék és a józan ész sugalmazott, de amelyek a mellőzhetetlen ellentéteken minduntalan hajótörést szenvedtek. Ősi konstitucionális hibákat, s az általános hatalmi versengést, amely Európa területének nagy részén a világháború után megindult, nem lehetett a jő szándék és a józan ész fegyvereivel kiküszöbölni. Különösen nem akkor, amikor a józan ész érveit rendszerint csak megfogadásra ajánlották fel, de példát mutatni senkinek se volt kedve. Nem akarjuk felsorolni az eseteket Rapallótól Locar- n'óig, amelyek kivétel nélkül azt igazolják, hogy kedvező légkört csak ideig-óráig sikerült teremteni ezekben a vitás kérdésekben, a megoldásig azonban soha nem jutottunk el, s még csak azt se mondhatjuk el magunkról, hogy a megnövekedett bizalom légkörében egy jövendő megbékélés gondolatát tudtuk volna kicsiráztaíni. A bizalom légköre soha nem volt tartós, s a gazdasági krízissel olyan bizalmatlansági hullám szakadt a világra, hogy megfagyasztott minden békés kezdeményezést, érintésére minden érzés és jó szándék becsukódott. vagy megdermedt. Következett a bezárkózás korszaka, mindenki odújába menekült, mindenki összébb húzta a bugyelláris száját, mindenki elásta, amije volt, és gyanakvóan lesett ki a barátságtalan világba. Ezt csinálták a bankok, ezt csinálták a kis- tőkések, ezt csinálták a diplomaták és ezt csinálták maguk a népek. A gazdasági ön- íéluság elvét olyan fokra fejlesztették a bizalmatlanságnak ebben a laboratóriumában, hogy lassan kezdett eredeti egyensúlyi helyzetéből kibillenni a világ. A kimondott agrárállamok mesterséges vámokkal kifejlesztették csenevész iparukat, végül is a paraszt nem tudta megvenni már a hazai iparcikket se. mert az autarkia visszaszorította abba az ősállapotba, amelyben az indusztrializmus térhódítása előtt élt. S ugyanez az eset megfordítva is, ahol az ipari országok estek a védvámos agrárfejlesztés szélsőségébe s ipari krízisből szociális krízisre döbbentek. Az autarkiának természetesen volt egy politikai magyarázata is; a folyton lappangó konfliktuslehetőség. amely önellátásra való berendezkedésre kény szeri tette az országokat. Ezen a ponton fut össze a mai zaklatott élet minden sajgó idegszála. A lefegyverzési konferencia eredményétől tehát nemcsak az függ, hogy a háborús veszély kiküszöbölődik-e, s hogy kevesebb osztalékot fizetnek-e jövőben a hadiszergyárosok, hanem ettől függ a gazdasági fellendülés sorsa is, ettől függ, hogy a mai mélypontról fel tud-e emelkedni a világ, hogy megnyilhatnak-e a vámsorompók, hogy e beteg test gazdasági anyagcseréje ismét zavartalanul folyhat-e, vagy pedig tovább sülyedünk a mélységek és kétségek felé? Erről van stó ma Európában, ebben a nyomasztó kérdésben kell döntést hoznia az 1935-ös esztendőnek. S ez a döntés attól függ, Vájjon Középeurópát és Németországot, sike* A PMH (dkűidSiémunkákéul §ú&£$duke#t&űl: Na dől el a Saar fldíK ss A népszavazás rejlőire: hogyan foglalnak állást a katolikusok? -- Szakadatlanul érksznek a Saar-vidékre a szavazókkal megrakott vonatok Az izgalom tetőpontra hágott Saarhriickenben Saarbrücken, január 12. (Saját kiküldött munkatársunk, telefon jelentése.) A saarvidéki népszavazást megelőző napon óriási hóvihar tört ki Saarbrückenben, ami nagy mértékben meggátolta az utolsó nap agitációjának kifejlődését. Délután jobbra fordult ugyan az idő, de a német határ mentén lévő hegyeken gyújtott tüzeket, amelyekkel Göbbds még egy utolsó lelkesítőt akart adni a szavazóknak, nem sokan nézték s a lángok elvesztek a téíi sötétben. Saarbrückenbe egész nap szakadtalanul érkeztek a szavazóval telt vonatok. Érkezésükkor most már nem voltak tüntetések, csak a Hitler-párti Deutsche Front fehérkarszalagos rendezői fogadták az érkezőket. A város és vidéke tultömött Legalább százezer külföldi érkezett a parányi területre. Az újságok ma hatalmas százoldalas külön- számokat adtak ki, valamennyi Hitler mellett agitál. A Iegizgatotíabbak a külföldi újságírók. Ötszáz külföldi laptudósitó van itt, ugyanannyi fényképész és filmemben Az árak a nagy forgalomra való tekintettel a magasba szöktek. Az éjszaka folyamán számos vidéke" összeütközés volt, egyébként azonban aránylag nyugodt a külső hangulat. A pártok kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek, hogy béltér f intsék a nagy izgatás következtében felindult tömegeket, mert jól tudják, hogy a legkisebb véleménynyilvánítás a szavazásnál a szavazatok érvénytelenítését vonja maga után. Ez Khox kormánybizottsági elnök legszigorúbb utasítása és fenyegetése. A városban csak angol és olasz csapatok vannak, ezekből is csak kevesen. A lotharingiai határi Landjágerekeí, a kormánybizottság végrehajtó-közegeit visszarendelték a városba, hegy a hatóságoknak kellő karhatalom álljon rendelkezésére. A csapatokat viszont a határon állították fel, készen minden eshetőségre, nehogy külföldi haderő kedvet, kapjon az esetleges beavatkozásra. Németország győzelmi esélyei Az agitáció tilos ugyan, de azért bensőleg minden lázban ég. A város uceáit és kirakatait az esti órákban feldíszítették girlandokkal, zöld gályákká!, villanykörte-füzérekkel s csak épen a győztes neve hiányzik a diszité- sekbol. Ez csak a szavazás után jön az üres helyekre. Általában biztosra veszik, hogy’ a Hitler- párt és a visszacsatolást kívánó Deutsche Front győz a status quo híveivel, az úgynevezett Einheitsfronttal szemben. A szavazatok megoszlását benfentesek az utolsó napon ilyenformán becsülik: Hiti érpárt 65—70 száza- léik? a status quo hívei 30—35 százalék. De lehet, hogy az arány kedvezőbb lesz Hitlerre nézve. A legkülönösebb kombinációk merültek föl a népszavazás utáni időkre. Ha a visszacsatolás híveinek győzelme nagy lesz, a népszövetségi tanács szó nélkül beleegyezik a területnek Németországhoz való csatolásába. Baj rül-e bekapcsolni az európai összmunkába? Egyelőre ezen a két ponton állanak olyan torlaszok a fejlődés útjában, amelyeket el kell hárítani. Németországban e pillanatban két irányzat küzd egymással: az egyik a Wii- helmstrasse doktrínán hatalmi álláspontja, amelyet Bülow külügyi államtitkár képvisel; a másik a tulajdonképpeni nemzeti szocialista álláspont, ezt képviseli Hitler. Nagyon valószínű, hogy két nap múlva már határozottabban lehet állást foglalni egyik vagy a másik állásponttal szemben, mert két nap múlva csak akkor támad, ha a status quo hívei legalább 30—35 százalékot kapnak. Ebben az esetben Franciaország állítólag követelni fogja a százalékarány kifejezéseképen a Saarfolyó bal partjának, — amely a Saair-főld kisebb és értéktelenebb része, — további autonómiáját, amely kívánságba azonban Németország nem fog belemenni. Ebben az esetben súlyos komplikációkra kerülhet a sor és ezt érzi a lakosság is, amelyet főleg ez az utóbbi kérdés idegesít. A status quo hívei és az óriási földalatti akciót kifejtő, Parisból idejött német kommunisták épen ezért azon dolgoznak, hogy a status quo híveinek százalékaránya minél nagyobb legyen, ámbár tudják, hogy nem győzhetnek. De a százalékarány sokat fog mondani, mert hiszen három év előtt még legalább 90 százalékos lett volna a Németországhoz való visszacsatolást követelők száma. Ismétlem, a harc százalékért folyik. Hogyan folyik le a szavazás! A kormánybizottság óriási előkészületeket tesz vasárnapra, annál inkább, mert hírek terjedtek el, hogy a Hitler-front nem akarja megvárni a hétfő estét, amikor hivatalosan kihirdetik az eredményt, hanem már vasárnap este nagy győzelmi ünnepet akar tartani tömegfelvonulásokkal, fáklyákkal. Ez pedig szigorúan tilos. A várost csak a hivatalos eredmény kihirdetése után szabad szabad fellobogózni. Erre a kommunisták is azzal fenyegetőznek, hogy ők is kivonulnak az uccára vasárnap este. ha a Deutsche Front nem várja meg a végeredményt. A szavazás több mint nyolcszáz urnánál történik több mint ezer semleges szavazóbiztos ellenőrzése mellett. Miniden választóhelyiséget Landjágerek őriznek. A szavazatok összeszámolása rendkívül körülményes lesz. Páncélautókon viszik a Wartburgba, a város legnagyobb termébe az urnákat erős katonai fedezet mellett. Hétfőn egész nap tart az össze- száiTiIálás a számláló bizottság és az újságírók előtt, akik külön tribünt kaptak a Wartburgban. Ezt természetesen szintén tankok FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. már tudjuk, mi lesz a Saar-vidékkel. Már pedig Hitlernek és a nemzeti szocialista párt mérsékelt szárnyának törekvése — hogy Németországot bekapcsolják az európai hatalmak koncertjébe — azon múlik, hogy a Saar- kérdesben Németország számára megnyugtató döntést, hoz-e a népszavazás? Mert hiszen abban az esetben, ha Németország szempontjából elfogadhatatlan helyzet állna elő, akkor a mai feszült viszony fennmarad, sőt Németország tovább megy az elszigeteltség utján és a leszerelési konferencia nem ülhet össze. Ha pedig a leszerelés kérdésében nem sikerül döntést hozni, akkor a gazdasági nyomás se fog megenyhülni, s nem remélhető- hogy azok a tünetek, amelyek uj gazdasági prosperitást Ígérnek, be is váltsák ezt az ígéretet. A tőzsdék optimizmusa arra int bennünket, hogy a politikai szempontok korlátlan érvényesülése újabb s az eddiginél végzetesebb krízisbe döntheti a világot. Megvannak a gazdasági fellendülés természetes előfeltételei, s most már csak azon mntik minden, hogy a
