Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-11 / 9. (3561.) szám

mg Január 11, péntek. 9 . Közcíazda^ágP . Január végén Budapesten megkezdik a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat Kompenzációs egyezmény helyeit rendes kereskedelmi szerződés lesz? Prága, január 10. A Prágai Magyar Hirlap karácsonyi számában közölt© Friedmann Gyula meghatalmazott miniszter, a csehszlö- vák kereskedelmi delegáció vezetőjének nyi­latkozatát. Friedmann miniszter nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a február végén le­járó magyar—csehszlovák kompenzációs egyezmény lejárta előtt megindulnak az uj kereskedelmi tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia megbízottai között A cseh szlovák delegáció vezetője e nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy csehszlovák részről megvan a haj’andóság ahhoz, hogy a gyakor­latban be nem vált kompenzációs egyezmé­nyek helyett rendes kereskedelmi szerződés létesüljön a két szomszédos állam között s úgy véli, hogy ez a hajlandóság magyar részről is megértéssel találkozik. Jól informált helyen szerzett értesülésünk szerint a magyar—csehszlovák gazdasági tár­gyalások ügye a következőképpen áll: A két állam kereskedelmi mcgbizrttai január vcg'n, vagy február első napjaiban Budapesten kezdik meg tanácskozásaikat. A magyar delegáció élén dr. Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter áll mig a csehszlovák delegációt Fried- mann Gyula meghatalmazott miniszter Te­leti. A csehszlovák kereskedelmi delegáció ve­zetőjének január végén több időszerű keres­kedelmi tanácskozást kell irányítania s ezért nem valószínű, hogy a tárgyalások egész tar­tama alatt a magyar fővárosban marad. Le­het, hogy a hivatalos tanácskozások megkez­dése után visszatér Prágába, ahol a belga kereskedelmi delegációt kell fogadnia, de az sínesen kizárva, hogy a* ugyancsak ja­nuár végén, vagy legkésőbb február elején meginduló osztrák—csehszlovák kereske­delmi tárgyalások során is szükség lesz je­lenlétére. Friedmann miniszter még nem tett végle­ges diszpozíciókat és nincsen kizárva az sem, hogy a magyar- csehszlovák tárgyalá­sokba csak az e!5:eícs megbeszélések után kapcsolódik be. Távoliét ben dr. Niederle Miroslav külügyminiszteri tanácsos, illetve dr. Augenthaler Zdcn k, a csehszlovák kül­ügyminisztérium kereskedelempolitikai osz­tályának magyar előadója vezeti csehszlo­vák részről a tanácskozásokat. Prágában általános az a nézet, hogy a küszöbön álló kereskedelmi tanácskozá­sok kedvező légkörben és jó auspiciumok mellett indulnak. Remélik, hogy az immár ötödik éve tartó szerződésenkiviili állapot veget ér és a két állam kereskedelmi kap­csolatait szerződéses viszony létesítésével kimélyithelik. A kereskedelmi tárgyalások során cseh­szlovák részről a többi között nagy súlyt kívánnak a szlovenszkói és kár­pátaljai fakivitel biztosítására helyezni és a két szomszédos állam idegenforgalmának kölcsönös biztosítása érdekében szorgal­mazni fogják a íürJöegyezmény megkötését. A fürdőegyezmény lehetővé fogja tenni, hogy a magyar fürdővendégek a jövőben fo­kozottabb mérlékben látogathassák Szloven- szkó és a történelmi országok világfürdőit. t. L (53.000 vágón gabona a Gabonatársaság készlete.) A Gabonatársaság 1934 december 81-ig 122.202 vágón gabonát vásárolt s ezzel egyidejűén 69 054 vágón gabonát adott el. A Gabona társaság készleteinek mennyisége múlt év végén pontosan 52.578 vagén volt. (Aláírták az intervenciós konzorcium és a Visszleszámitoló Intézet szerződését.) Az állami beruházási értékek piacán működő intervenciós konzorcium és a Csehszlovák Visszleszámitoló Intézet szerződését aláírták. (Megegyezés remélhető a szlovenszkói cementgyárak és mészgyárak között.) A szlo­venszkói cementgyárak és a mészgyárak kö­zött az utóbbi időben ádáz küzdelem indult meg. A cementgyárak ugyanis szintén meszet hoznak forgalomba és erősen versenyeznek a mészgyárak áraival. A két csoport között most közeledés jött létre s az érdekeltek biz­tosra veszik, hogy a hétfőre kitűzött értekez­leten megegyezés létesül a cementgyárak és mészgyárak megbízottai között. (Magyarország a negyedik legnagyobb fa- Importáló áüam Európában.) Budapestről jelen­tik: A nemzetközi faegyezmény irodájának je­lentése szerint Magyarország fabehozatala, a behozatali fejkvótát véve alapul, úgy 1932- ber, mint 1933-ban az európai országok favá- sárlásaiban a negyedik helyet foglalta el, az 1932. évi 822 ezer tonnás és az 1933. évi 578 «ver t. faimportjával. A legfontosabb európai over fao>dí ország Oroszor^.ág, ahonnan 1933-ban a egész kivitt mennyiségnek 28.2%-a eredt; utána követkéznek Finnország (19.4%), Svéd­ország (13.6), Lengyelország (8.2), Ausztria (4.8). Csehszlovákia (4.7), Jugoszlávia (4.5), Lettország (3.9) és Románia (3.1%). Az összes európai kivitel 1932-ben 17.573 ezer tonnára, 1933-ban 20.343 ezer tonnára rúgott, az import­nak fentebb köbölt, összesen 16.522 ezer ton­nát, illetve 19.611 ezer tonnát kitevő mennyi­ségével szemben. Az európai országok fakeres- Ikedelmének mérlege tehát rémi aktívummal zá- Tttlt. Az 1934. év folyamán leginkább fűrészelt fa. fakocka és gömbölyű fa kereslete növeke­dett. főként Németország, Anglia, Magyaror­szág és Olaszország fokozott vásárlásai foly­tán. A magyar behozatal az 1934. év első ki­lenc hónapjában 626.000 tonnát tett ki (a tel­jes behozatal értékének 11.32%-át. az előző év azonos időszakának 389.000 tonna mennyiségű behozatalával szemben (a behozatal értékének 8.22 %-a). (A magyar sertéshizlalda állása). Budapestiről jelentik: A Magyar Gazdaságkutató Intézet és az Országos Mezőgazdasági Kamara együttes jelen­tése szerint Magyarországom november hónapban körülbelül 15%-kai kevesebb zp mentést, ezzel szeműben lényegesen több hússertést állítottak be -hizlalásra, mint október hónapban. A november­ben beállított uj zsír-sertések száma nagyobb volt, mint az 1903 novemberében beállított zsiirser- táeek száma, de figyelembe veendő, hogy 1933 novemberében a beállítások száma viszonylag ala­csony volt úgy, hogy az 1934 novemberi beállítá­sok száma nagyjából megfelelt, a megelőző esz­tendők átlagának. Ngveimberben ugyananyi zsiir- sartést értékesítettek, mint a megelőző hónapban. Novemberben és dec.-ben a magastakarmányárak miatt sok olyan félig hízott sertés is piacra került, amely teljes klhizlalás esetén csak január-febr-ban készült volna el. A hízói lomány kevéssel nagyob, mint amekkora a megelőző esztendőben volt. A beérkezett jelentések szerint a tavaszi hónapok­ban a hízott septésfelhozatal elég számottévő csökkenésére lehet számítani, Az újonnan beállí­tott hússertések száma valamiivei kisebb mint 1988 novemberben volt, A jelenleg hízó bussertés- áJlomámy szintién körülbelül 10%-os visszaesést mutat 1933-hoz képest. A kisgazdaság! hizlalás terén némi élénkülés következett be. A november havi jelzőszám a zsiirsertések tekintetében 3.2-ről 8.0-ra, a hússertések téka ni tétében 8.8-ról 3.7-re javult, amikor 3 a középszerű hizlalással és 4 a középszerűnél kisebb hizlalással egyenlő. (Február 24-én lesz a prágai gazdasági kis- antantikonferencia.) A kisantantállaimok gaz­dasági tanácsa február 24-én tartja prágai konferenciáját. (Magyar stílusban építik föl a budapesti Nemzetközi Vásárt.) Budapestről jelentik: Új­szerű kezdeményezése a Budapesti Nemzetközi Vásárnak, hogy az 1935. évi vásárt magyaros stílusban ©pitik fel. A követendő építkezési stí­lusra a vásár pályázatot irt ki, amelyen 150 kiváló magyar műépítész vesz. részt. Uj pénzügyi politikát kíván a Venxov Prága, január 10. Tegnap beszámoltunk Vra- ny cseh agrár szenátornak a Vwikovbau meg­jelent cikkéről. A cikk nagy föltünést kel-tett és — amint megírtuk — elkedvetlenítette a prágai tőzsdét is. Vrany szenátor ma ismét ve­zércikket irt a miniszterelnökhöz közelálló Ve®- kovba. Mai cikkében a kladnói eseményekké! foglalkozik. Beszámol a P. M. H. által is kö­zölt ama, hírről, hogy a kladnói bányaimumká- soik egyrészót a bányatu ajdorosok elbocsátják. Abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a kladnói események igazolják azt az állás­pontját, hogy államosítani kell a bányákat A bányatulajdonosok — írja a Venkov cikk­írója — rossz konjunktúrára és a bányák pros­peritásának visszaesésére hivatkoznak. Ezzel szemben tény, hogy az adóreform az Észak- cseb Bányászati Társaságnak és a Brilxi Bá­nyászati vállalatnak adó- és illeték megtakarí­tás alakjában 600 milliót hozott. E két Pe- tsohek-vállalat mérlegének adótétele mindösz- sze 3 és félmillió korona, noha alkalmazottainak szerződései összesen 29 millió koronát jelente­nek. Vrany szenátor úgy véli, elérkezett az ideje a pénzügyi politika megváltoztatásárak. ígvszéiifékos illetéket szed a Csehszlovák Nemzeti Bank a külföldi átutalások után Prága, január 10. A törvények és rendele­tek tára a pénzügyminiszter hirdetményét közli a Nemzeti Bank legújabb rendeletéről. A Csehszlovák Nemzeti Bank a csehszlovák valuta védelméről szóló törvényből foglalt jogával élve egyes külföldi átutalások után önköltségi illetéket szed. Az illeték 1 száza­lék 6 a kövelkező természetű Átutalások en- gedélyéze során szedi azt a jegyibank: 1. Tisztviselői fizetés, nyugdíj, ellátmány, támogatás stb. 2. Hozomány, örökség, adomány stb. 3. Csehszlovákjai vállalatok jövedelme: tiszta jövedelem, tantiem, oertalék stb. Egyszázalékos illetéket kell abban az eset­ben is fizetni, ha valamelyik csehszlovákiai vállalat küllőidre teszi át székhelyét és Üzem- tőkéjét külföldre utalja át. Továbbá meg kell fizetni az illetéket olyan külföldi átutalások után is, melyek magánosok külföldi vásár­lásaiból vagy befektetéseiből adódnak. Állami nyugdíj átutalása eseté® neim kell illetéket fizetni és nemi kell egyéb olyan nyugdíj átutalásánál sem illetéket fizetni, mely nyugdíj összege nem haladja meg az évi 24.000 koronát. Végül nem kell a Nemzeti Bank 1%-os önköltségi illetékét megfizetni abban az esetben, ha bebizonyithatóan kül­földi eredetű betétek és tőkerészesedések visszafizetését szolgálja az átutalás. A Nemzeti Bank rendelete kihirdetésével életbelépett. (Kétmillió köbméter fát akar eladni Orosz­ország Angliának.) Londonból jelentik: Az angol puhafa-kereskedők konzorciuma: a Timber Distributors Ltd, valamint a White Sea Timber Trust közt folyamatban levő tár­gyalások alkalmával az oroszok azt a kívánsá­gukat fejezték ki, hogy a következő faterme­lési idényben az angol fapiac 450 000 standard (1 standard = 4672 m3), vagyis 2,102.400 m8 fát vegyen át Oroszországtól. Ezzel szemben az angol faimportőrök legfeljebb 400.000 standard, vagyis 1,868 800 m8 orosz fát haj­landók átvenni, noha az orosz fakivitel szer­vezete arra az esetre, ha a teljes 450.000 stan­dardot vennék át az angolok, a bükkfa alap­árát standardonkint 12 shilling 6 pencével, a puhafa árát pedig standardonkint 1 angol fonttal leszállítaná. A múlt évben az alapár standardonkint 13 font 5 sh. volt, 1933-ban pedig 11.7 sh, és 6 pence. MINDEN GAZDÁNAK szüksége van a gabonamonopólium ismertetésére i 3 Ára 7.50 korona Megrendelhető a P. M. H.-nál (Az aj kanadai Jegybank megkezdj műkö­dénél) Quebeckből jelentik: Az uj kanadai központi bank: a Bank of Canada, előrelát batólag március 1-én megkezdi tevékenysé­gét. A bank kizárólagos joggal gyakorolja majd a felügyeletet az ország aranykészlete felett és kizárólagos jogot nyer a bankjegy­kibocsátásra. A Bank of Canada által át­veendő aranykészlet 100 millió dollár értékű, ebből a mennyiségből 70 millió dollár a ka­nadai kincstári hivataltól, 30 millió dollár pedig a kanadai bankoktól származik. Ezidő* szerint Kanadában kereken 200 millió dollár értékű bankjegy van forgalomban. (Járványos, ragadós állatbetegségek pnsr titják a szobránci járás állatállományit) Szobránci tudósilónk jelenti: Az abnormáli­sán meleg őszi és téli hónapok alatt nagy­mértékben pusztult a szobránci járás állat- állománya. A már második esztendeje tartó sertésvész a járás majd minden községében ! pusztított. Vannak községek, ahol a sertéeál- 1 lomány 100 százaléka pusztult el. Különös­képpen a hízóba fogott állatokból szedte ál­dozatait s az őszi fiaztatásból eredő malacok nagyrésze is elpusztult. A sorcegő üszők Al­sóhalas, Felsőhalas, Katlanos, Bező, Zahar és Pinkóc községekben lépett fel nagyobb mér­tékben. Lépfenébe® különösen Fekésházán történt átlagosan felül igen sok elhullás. Ezenkívül pusztított még a lépfen©: Jeszenö- remetén, Alsó- és Felső Revistén, Ubrezsen és Jeszenőn. A baromfivész az egész járás területén megtizedelte az állományt. A ser­tésvésszel kapcsolatban a falvakban sok kényszervágás volt. Legtöbb esetben a még este egészséges, hízóba fogott s sokszor alig pár napig hizlalt sertést 24 óra leforgása alatt kellett megbetegedése miatt a gazdának meg­ölnie s igy ideje sem volt a fogyasztási adót befizetnie. Ezen késedelmes, avagy be nem i fizetett fogyasztási adók miatt a kisgazdák százai minimálisan 100 koronás bírságot kaip- . tak. A jövedéki hatóság emberei heteken ke­resztül nyomoztak a kényszervágott sertések után s vannak községek, ahol minden gazdára kirótták a bírságot. A jövedéki közegek szi­gorú eljárását a gazdák interpelláció utján akarják a minisztérium tudomására hozatni (Oroszország szén ertnelése 1934-ben). Moszkvá­ból jelentik: A SBOvjetorosz sízéwbámyászaiti h&vív tál jelentése ezerimt a szovjet múlt éri szénterme* lése 23% -kai, vagyis 16 miiliió tonnával nagyobb volt az 1933 évinél. Ezzel a termelés az 1934 évre előirányzott 96.3 millió tonnás tervezetet 92.6 százalékig hajtotta végié. A szovjet legfontosabb ezémbermelö területe a Don ©c-'medence, amely bosszú évek óta e’©5 Ízben hajtotta végre teljes egészében az előirányzatot é* az 1933 évinél 20.5 százalékkal több szenet termelt. Az 1935-ös ér termelési programja a széntermelés további foko­zását irányozza elő. Ezévbem összesem 112.2 millió I tonnát kell az előirányzat szerint termelni, ami­ből 104 millió tonna a nehézipari ezovjetaépbáz* tosság szénbányáraira eeik. A Doné© ^medence ez- évi termelését 68 millió tonnában irányozták elő. A nehézipari népbiztosság szénbányáinak terme- léséta moltéwel szemben 18.5 százalékkal akar­ják fokozni. A roedhamizáJn széntermeléssel ez- évben nyolcvanöt és öttized millió tonna sze­net alkarnak UdtenmeJm. ami az összes termelés­nek kerek 79%-át jelenti. Az ezévi termelési idény legfontosabb feladatának tekinti a szénbányászati I hivatal a termelési költségek csökkentését még I pedig legalább 6%-kai, valamint a termelt szén minőségének javítását. ÉRTÉKTŐZSDE Prága csöndes Prága, január 10. (Pragoradio.) Az értéktőzs­de mai forgalmát általános csöndben bonyoli- i tóttá le. Jelentősebb esemény sem az értékpiac j cakóm, sem a beruházni értékek piacán nem adódott. A spekuláció realizálásai nyomám as irányzat ellanyhuilt, de viszont egyes értékek iránt kereslet mutatkozott, arai az irányzaté* , í&tt ót megszilárdította. Egységes irányzat a i tőzsdéidé egész folyamán nem jött létre. Némi I forgalom Skodában és Aussigi Vegyibe® volt, egyébként a közönség tartózkodó magatartást tanúéit s az üzletteleneég helyemként stagná­lássá fokozódott. í Csehszlovák Nemet! Bank 10, Cseh-Morva Gépgyár 5, Kábel 3, Sohönprie&eni 5, Rézmtt- vek 5, Malomipar 35, Nestomitzi 3, Orion 8, Poldi 2, Ringhoffer 7, Csehszlovák Soío 8, Nyugatcseh Szén 8 és Skoda 5 koronával meg­szilárdult. A másik oldalon Brünni Gépgyár 2, Cseh Kereskedelmi 5. Cseh Cukor 2, Karbonwi- dtwn 2. Koflíni Vegyi 20, Königshofi Cement 8, Északi Vasút 10 és Aussigi Vegyi 13 koroná­val gyöngült. A beruházási értékek piacár a spekuláció szintén realizálásokhoz kezdett. E realizálások következtébe® a forgalomba került áUlamér- tékek árfolyama méreéke’ten lemorzsolódott A piac eHe®fcá llóképeseégét bizonyítja, hogy az áülamórtékek árfolyam lemorzsol ód ása maxi- ‘ malisa® 0.15 koronáig terjed. A beruházási ét*

Next

/
Thumbnails
Contents