Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-29 / 220. (3551.) szám

XIII. évf. 220. (3551) szám • Szombat • 1934 december 29 |§S~ | Xin. évf. 220. (3551) szám • SlOükbat • 1934 december 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská a 1 i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 30311 ö <1 SÜRGÖNYC1M HÍRLAP PRflHfl. Kobr kávét nyilafttezata (sp) Prága, december 28. Csehszlovákia budapesti követe a Prager Tagblattban megjelent karácsonyi nyilatko­zatában rokonszenves szavakkal igyekszik hangulatot kelteni a magyar—csehszlovák közeledés mellett és felvázolja azt a platt- foranot, amelyen véleménye szerint a tárgyaló felek találkozhatnának. Előrelátható volt, hogy a Marseille-i izgalmak után, amikor fortisszimóban zengett minden malaise, amit a Duna völgye ismer, a politika szeszélyes szelleme az ellenkező végletbe csap át és mintegy lidércnyomás alól szabadulva, igyek­szik jóvátenni, amit előbb elrontott. Kobr Milos szerencsés szavakat használt. A buda­pesti lapok komoly része — és szeretnék, ha Prága főleg e komoly lapok véleményével foglalkozna — higgadtan és az ügy jelentősé­gének megfelelő részletességgel boncolgatja a követ indítványait. A kritika alaphangja kedvező. Csupán egyben közös a pesti aggo­dalom: vájjon nem marad-e ismét puszta szóhalmaz a nyilatkozat és hol mutatkozik a tett, amely nyomatókot adhatna a nyilatko­zatba foglalt jóindulatnak? Számtalanszor megmondottuk e helyen: a magyar-csehe zlovák viszony megjavítás ának előfeltétele a kisebbségi kérdés rendezése, örü­lünk, hogy most Kobr ugyanezt hangoztatja, s egyúttal indítványt tesz a rendezés módjaira is. Rámutat, mint követendő példáira a lengyel- német megállapodásra, amely mindkét fél nem­zeti törekvéseinek függőben tartásával tíz év­re ki tudta küszöbölni a nemzetközi politikából az európai ellentétek egyik alapmotívumát, a korridor-kérdést. Szerénytelenség nélkül állít­hatjuk, hogy mi voltunk az elsőik, akik annak idején rámutattunk a lengyel-német megálla­podás jelentőségére olyan államok között, ahol a korridor-kérdéshez hasonló ellentétek és ki­sebbségi problémák kisértenek, — s akkoriban politikai analfabéták zokon is vették ezt tő­lünk. Valóban, a tízéves treuga Dei nevű intéz­mény a mai zilált helyzetben az egyetlen lehe­tőség, amely biztosítani tudja az egyes államok közötti jóviszonyt. Kobr Milos volt az első csehszlovák „illetékes tény ező11, aki utalt erre a korszakalkotó kiegyezésre, 6 követendő pél­dának ajánlotta. Sajnos, felfogása ezen a téren nem egyezik főnökének, Benes külügyminisz­ternek' álláspontjával, aki egyik legutóbbi ex­pozéjában, határozottan kijelentette, hogy el­lenzi a nemzetek -közötti közvetlen megállapo- d-ásokat, a lengyel-német szerződéshez hasonló rendszert, mert véleménye szerint minden kü­lön megállapodásnak nemzetközi keretek kö­zött és kizárólag genfi talajon szabad létrejön­nie. Kobr a német-lengyel példát ajánlja. Be­nes ellenzi azt, — melyik irányt ismerjük el a hivatalosnak? Ez az a-pró epizód is csak azt mutatja, hogy Prágában nincs egységes vonal- vezetés azon a téren, amit a „Magyarországhoz való közeledés politikájának11 szokás nevezni, s így minden elhangzott mondatot korai dolog készpénznek venni. Pedig bizonyos, hogy a közeledési politika nem lehetetlen. S Kobr nyilatkozatának fo­gadtatása azt mutatja, hogy Magyarország nem zárkózik el előle. — Bennünket, a kisebbsé­get, ismét csak az érdekelhet az egész meg­egyezési problémakompiexumlból, ami a mi sorsunkra, létünk biztosítására vonatkozik. Ha sikerül olyan megegyezést kötni, amely a lengyel-német szerződésihez, (vagy még in­kább a tökéletesebb jugoszláv-román kisebb­ségi -megállapodásihoz* hasonlóan lényeges elő­Ha Hitler győz a ... Franciaország gondoskodik az 50.000 Saar-vfdéki emigráns elhelyezéséről Gyakorlatozik a nemzetkfizl hadsereg - 31 karácsonyi propaganda-szünet S a a r b r ü e k e n, december 28. Minél in­kább közeledik a saarvidóki népszavazás idő­pontja, annál inkább foglalkozik a világsajtó azzal a kérdéssel, hogy mi történik a szava­zás után. A francia hatóságok szemmel látha­tóan biztosra veszik, hogy az eredmény Németország javára lesz a kedvező s ezért máris messzemenő intézkedéseket tesznek arra vonatkozóan, hogy mi történjék a saar- vidéki antinacionalistákkal, akik a nemzeti szocialisták bevonulása után kénytelenek lesznek kivándorolni a Saar-vidékről. Az általános vélemény szerint a területet leg­alább 50.000 személy fogja elhagyni. A fran­cia kormány azt óhajta, hogy a kivándorlók­nak megkönnyítse a Franciaországban való letelepedést. Regnier belügyminiszter kör­iratot intézett az észak- és keletfrancia de-1 partementek prefektusaihoz és arra kéri föl a polgármestereket, hogy tegyenek jelentést a saarvidéki emigránsok letelepedésének le­hetőségeiről. A polgármesterek nagyrésze máris felelt 8 a legtöbben negatív választ adtak azzal az indokolással, hogy a munka­nélküliség városaikban amugyis óriási és nem vehetik magukra az emigránsok ellátá­sának újabb terhét. Egyedül ftoubaix észak­francia ipari város szocialista polgármestere foglalkozik nagystílűén a kivándorlók el­helyezésével. Roubaix hajlandó 10.000 saar­vidéki menekültet felvenni és ellátásukról gondoskodni. A karácsonyi ünnepek egyébként nyugod­tan teltek el. Az agitációs tilalom tart. A vá­rosok és a falvak korcsmáit és vendéglőit éj­félkor be kell zárni. A nemzetközi rendőrség minden nap katonai gyakorlatokat tart való­színű lég azért, hogy megmutassa a saarvidéki lakosságnak, hogy komolyan veszi feladatát. A Hitler-párti német front a közelmúltban több szeparatista és status quo lapot vásárolt meg, amivel meggyöngitette a Hitler-ellenes agitációt. A másik oldal nem nyugodott és most külföldön nyomott illegális röpcédulák­kal árasztja el a Saarvidék városait. A Kobr-interju visszhangja A magyar sajtó részletesen foglalkozik a magyar-csehszlovák viszony problémáival A Pester Lloyd javaslatai - A tárgyalások előfeltételei Budapest, december 28. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefon jelentése.) A budapesti sajtó nagy része ma foglal állást Kobr Milos budapesti csehszlovák követ ismeretes kará­csonyi nyilatkozatával szem-ben. A Pester Lloyd „Olajág Prágáiból14 cimü ve­zércikkében foglalkozik a nyilatkozattal. A vezércikk helyesléssel állapítja meg azt, hogy a budapesti csehszlovák követ nyilatkozatá­ban tárgyalási alapul már nem kéri Magyar- országtól a nemzeti célkitűzéseiről és aspirá­cióiról való lemondást, ami már magában vé­ve is nagy haladást jelent a múlthoz képest. Ez volt ugyanis eddig mindig hivatalos cseh­szlovák részről a tárgyalások előfeltétele. A lap ezután reményét fejezi ki, hogy a jövőben nyöket biztosit a kisebbségnek, örömmel üd­vözöljük azt. A tízéves treuga Ded nem lehet olyan, hogy időközben fogyjon, tünedezzen a kisebbség ereje. Ha igy volna, elhibázott len­ne minden megállapodási kísérlet. Lehetetlen kihagyni a kisebbségek sorsának intézményes és széleskörű biztosítását a közeledési akciók­ból, sőt ez a probléma az ügy alfája és óme­gája. Ha sikerül olyan megállapodást kötni, amélynek alapján a kisebbség megnyugod­hat, kádereit megerősítheti, kibővítheti s tiz év múlva megizmosodva és gondtalanul áll­hat itt, akkor a kisebbségi ember tényleg csak boldogan óhajthatja és siettetheti a ki­egyezést. E őoroik Írója egy komolyszavu budapesti meg fog változni az a politika, amelyet Tisza István mondásával lehet legjobban jellemez­ni, aki ezt a politikát „tyukszemrelépési po­litikának44 nevezte. Magyar oldalon — írja a lap — nagy elégtétellel üdvözítik a prágai kormánynak azt az elhatározását hogy a Ma­gyarországgal való gazgasági szerződés meg­kötése érdekében megtette az első lépéseket. Hasonló örömmel üdvözli a lap a budapesti követnek azt a kijelentését is, hogy Csehszlo­vákia elhatározta magát arra, hogy csatlako­zik a római paktumhoz. Ezt az elhatározást Magyarországon úgy Ítélik meg, hogy Prága a római paktumban lefektetett elvek alapján hajlandó csatlakozni. Ehhez azonban a lap né­zete szerint mindenekelőtt gazdasági és ke­lapban annakidején részletesen kifejtette azt a programot, amit a kisebbségi ember a saját megélhetése érdekében szükségesnek lát. A magyar kisebbségi banktól, az iskolázás, a diplomák elismerése, a magyar végzettségű fiatalok elhelyezése, a gazdasági és nyelvi megkönnyebbülés, a kisebbségi magyar ke­reskedő világ bekapcsolása a magyar-csehszlo­vák gazdasági szerződésibe, a nyelvi káderek megőrzése, a szlovenszkói magyar centrumok kiépítése kérdésein át a kulturautonómia végső ideáljáig minden ügy szóba került a fel­sorolásban. A prágai lapok annakidején fog­lalkoztak is részleteivel. A program összeálli- tása különben sem okozhatna nehézséget. A járható ut világos. Most csak az a kérdés me­reskedelmi megállapodásoknak kell létrejön­niük Magyarország és Csehszlovákia között. Mindezek azonban olyan részletkérdések, amelyekre Kobr követ nyilatkozatában nem is térhetett ki, s amelyeket a két kormány fog majd egymással elintézni. Elégtétellel regiszt­ráljuk — fejezi be a lap vezércikkéit — Kobr kezdeményezését, azonban a dolgok további kialakulása kizárólag a csehszlovák kormány­tól függ. Az Est mai száma ugyancsak vezércikkben válaszol Kobr Milos karácsonyi nyilatkozatá­ra. „Szépen szól Kobr követ ur hangja, — írja a lap, — egyfelől a kis Jézus karácsonyi csengetyüje hangjának, másfelől annak a kül­politikai harangszónak hatása alatt, mellyel rül Pöl, vájjon az illetékeseknél megvan-e a hajlandóság a karácsonyi szép szavak elhang­zása után rálépni arra az útra, amelyen ha­ladva tényleg közeledik egymáshoz a két or­szág. Csehszlovákia budapesti követe közele­dési szándékról beszél. Ha a szándék megvan, tettekben kell megnyilvánulnia- A tettek te- rénuma pedig a kisebbség. A munkát vele kapcsolatban kell kezdeni. EgyJkét apróságból azonnal láthatjuk majd, történik-e ebben az irányban valami, s van-e komoly elhatározás Kobr szavai mögött. Ha igen, mi leszünk az elsők, akik lelkesen üd­vözöljük az idők változását és örömmel csat­lakozunk a Kobr-tféle kiegyezési terv megva- lósdtásá&wie.

Next

/
Thumbnails
Contents