Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-23 / 218. (3549.) szám

32 „Görgey Artúrnak sok keserűséget okoztak, de jóvátették..." — mondja a nagy hadvezér szíovenszkói unokaöccse Holly Jenő pozsonyi újságíró drámát irt Gőrgeyről Vidám mwoí Feleség: Adalbert! Ha még egy szót szólsz — özvegy va­gyok! MAI RUHÁK. A férj: Mégis szemtelenség, logy takarítanak nálunk! Már a. zekrényíben is pókháló van! A feleség; De kérlek, _ ez az ístélyi ruháin! szultán fiától zsákmányolt Buda ostrom árnál A hatalmas könyvtárt és az okiratokat né- geihbon átszállították a budapesti Nemzeti Múzeumiba. Ebiben a kastélyban még valódi roimiamtika uralkodik. A ház ura földbirtokos, könyvelő, mérnök, asztalos, kőműves, kertész és iró egy személyben. Nagyon nehéz ráven­ni arra, hogy interjút adjon. Később mégis beszédesebbé válik, beszél magáról és a nagy múltról. „Nagybátyámnak sóik keserűséget okoz­lak, — mondja vontatottan, — de később jó rátették. Görgey Arik urnák az a kijelen­tése, hogy két héttel a világosi fegyverle­tétel előtt Klapka tábornokhoz igy szólt: „A komédiának vége!“ — csupán azt bi­zonyítja, hogyan gondolkozott a tábornok Paskievics orosz generalisszimusz seregé­ről. Nagybátyám kitűnő tábmok és stratéga volt és mindenki, aki őt rágalmazta, fan­taszta/* Végül büszkén elmondotta, hogy a öör- igoyek a világháborúban is kitetteík magukért és hogy különböző frontokon huszonkét Gör­gey harcolt. Fele elesett, az egyiket. Kun Béla emberei felakasztották és a megmarad'ottiak szerény körülmények között élnek. Eddig tart Holly Jenő elbeszélése a to­pom kastélyban tett látogatásáról, amely az uij dráma születését megelőzte A darab elő­adása elé marosak azért is nagy várakozással néznek, mert lehet, hogy innen fog elindulni annak a harcnak a befejezése, amely évtize­dekig tartott Görgey körül. Vajthay Dénes és W. Wimberger Anna szerepelnek még könyv-, illetve filmkritikákkal a Magyar Mi­nervában, amelyet melegen ajánlunk olvasóink fi­gyelmébe. A folyóirat előfizetési ára 1 évre 30 ko­rona. A kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucoa 1) 3 korona postebélyeg ellenében készséggel küld mu­tatványszámot és ősekklapót. Egyes számok Po­zsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József könyvkereskedésben, valamint Weiss M. ujságüzle- tében kaphatók. Masaryh elnök müvei magyarul Prága, december 22. Az idei karácsonyi könyvpiacnak egyik legérdekesebb és talán a legszebb kiállítású kiadványa az ötkötetes magyar Masaryk, mely a poz-sony-bécs-lipcsei Prager Verlag kiadásában jelent meg. Masa- ryk elnök, mint ismeretes, irodalmi tevékeny­ségével az utolsó félévszázadban domináló szerepet játszott a cseh szellemtörténetben, de gazdag tudományos és irodalmi munkás­ságával a magyar olvasóközönség eddig csak töredékesen ismerkedhetett meg. Az elnök 85. születésnapja alkalmából Skrach főtaná­csosnak, az elnök irodalmi titkárának vezeté­sével egy bizottság alakult, mely elhatározta, hogy egységes, teljes képet nyújt magyar nyelven az iró-Masarykról. A bizottság öt kötetbe taglalta Masaryknak ama müveit, amelyek a magyar világot bármily vonat­kozásban érintik, vagy érdeklik. Mindegyik kötet az előkelő iró-államtféríi munkásságá­nak egy-egy területét öleli föl s mutatja be mintegy 250 oldalnyi terjedelemben. Az első kötet A modern ember és a vallás címet vi­seli s Masaryknak egyéni világnézetét juttat­ja az olvasó elé, a másodikban Erkölcsi problémák címén Masary'k humanizmusáról, j szociális eszméiről kapunk képet, a harmadik Politikai gondolatok címen az államfő fonto­sabb politikai megnyilatkozásait tartalmazza. A magyar kisebbségi közéletet talán a leg­közelebbről érdekli a negyedik kötet, mely a Nemzetiségi kérdés címet viseli és Masaryk müveiből azokat a fejezeteket idézi, melyek a nemzetiségi kérdést érintik úgy általános vonatkozásban, mint pedig gyakorlati rész­letekben. Végül az ötödik kötet egy ma ismét aktuális kérdéssel foglalkozik: Az anti­szemitizmussal. E kötet ismerteti Masaryk drámai harcát a polnai vérvád ellen s közli Masaryk megnyilatkozásait a zsidók történel­mi és társadalmi helyzetéről. Az egyes köte­tek ismertetésére még visszatérünk, de már előre leszegezhetjük, hogy a Prager Verlag rendkívül értékes szolgálatot tett a magyar politikai irodalomnak azzal, hogy a cseh publicisztika legnagyobb reprezentánsainak életművét ily összefogó keretben a magyarok számára megközelithetővé tette és a kisebb­ségi magyarság szellemi fegyvertárát a huma­nista Masaryk tanításának megismertetésével gazdagította. Mert Masary'k éppen az az állam­férfi, aki a demokrácia lényegét és első föl­tételét a vitatkozás szabadságában látja s tételei, ha tán sokszor nem is értünk velük együtt, emelkedett szempontjaiknál fogva, mindig megtermékenyítő hatásúak voltak és lesznek a magyar publicisztikára. A magyar Masaryk megjelenéséről maga a köztársasági elnök is melegen érdeklődött s az volt a kívánsága, hogy a részére kará­csonyi ajándékul szánt tiszte letpéldány ok ugyanabban a kötésben legyenek, mint a könyvsorozatnak valamennyi többi példánya. A könyvek már fogalomba kerültek s egy-egy kötet ára díszes kötésben 35 korona, az egész sorozaté 175 korona. A Nemzetí Kálium évzáró lüzete Most hagyta el a sajtót a Nemzeti Kultúra évzáró füzete a megszokottnál is változato­sabb és érdekesebb tar ca.’ ómmal. M e i i c h Já­nos egyetemi professzor cikket irt a ..Dudvág11- név eredetéről. A Vág név a germánból átvett szó, de a Dudvág eredete nem az, amelyet Smá'lauer egyébként jeles könyvében Aliit- nem Lelhet szlovák eredetű, de nem is a germán- bód ered, mint azt Méhek nagy felkészültség­gel megállapítja. Ethey Gyula „Vágvölgyi kró­nika11 címmel folytatja kiválóan érdekes tanul­mányát a Vág völgy vadászati és erdészeti vi­szonyairól kitűnő forrást ámulton án yo k alapi­ján, főiképpen a családi levéltárakból merítve adatait. Ethey most már huzamosabb idő óta írja vágvölgyi krónikáit, amelyek értéke nem­csak az alaposság, hanem az, hogy szívvel és egy magyar ember szemével vannak meglátva és megírva. Ilymódon Ethey Gyula fontos kul­túrtörténeti ténykedést fejt ki a csehszlovákiai magyarság életében. D a 11 o s István a. nyitrai hétszázéves Ferenc-rend történeti vázlatát nyújtja színes leírásban. Nagy tudással és szeretettel megírt tanulmány. Az „Adattár41 a Madách-irodalom számára nyújt értékes ada- lékot, Madách Sándorról, a nagy költő öreg­apjáról. A Ráday Gedeonhoz irt levelet S ar­ja v Soma közli. Haraszy Károly a ruagy- toronyai Daróczy-család leszármazási nemze- dékrendjét helyesbíti, mig Csákóé József Pozsony régi latin nevét fejti meg a Poutinger- tálblálk alapján. Az ftodalom-részben Nosz­kay Ödön ismerteti kreáló történetin dósunk- ‘ I I Pozsony, december 22. (Pozsonyi szer­kesztőségünktől.) Történeti és pszichológiai szempontból igen nehéz Görgey Atrübuirról, a magyar negyvennyolcas szabadságharc vezér­lő tábornokáról drámát Írni. Történeti szem­pontból ennék a kimagasló egyéniségnek a szerepe még mindig nincsen százszázalékosan tisztázva, éis pedig főképpen azért nem, mert jellemének .elemzése rendkívül komplikált. Egyéni pszichológia és tárgyilagos történelem olyannyira egymásba játszanak, hogy a szála­kat áttekinthető mozaikká bogozni alig lehet. Ennék megfelelően a magyar színpadi szer­zők miindezidéig idegenkedtek ettől a témá­tól. Görgey Artthur a világosi fegyverletétel­lel teljesein összeforrt és évtizedekig úgy élt a magyar közvélemény előtt, minit aki har­minckétezer emberével azért tette le a fegy­vert az oroszok előtt, hogy saját személyét megmentse. A legutóbbi időkben indult csak meg moz­galom Magyarországon Görgey tábornok re­habilitálása érdekében és ez az akció azt eredményezte, hogy a világháború alatt ki- lencvenkiét éves korában elhunyt tábornok­nak szobrot emeltek. Azt kevesen tudják, hogy Görgey tábornok unokiaöcose, Görgey színpadokon, a múlt évben kiment Topáréra, ahol látogatást tett Görgey uinokaöocsénél és igy született meg a Görgey-szinmü, amelyet HoilHy német nyelven irt meg és amely ma­gyar fordításban is meg fog jelenni. A színmű címe „Görgey generális", öt fel­vonásból álló darab, amelyről azok. akik ol­vasták, nagy elismerés hangiján nyilatkoztak és biztosra vehető, hogy magyar színpadon is sikere lesz. Hír szerint Beck bárónőt, a női főszerepet, aki Kossuth kémnője volt, azt a misztikus jellemű asszonyt, akiről legendák keringenék, a magyar színpad egyik kiváló­sága, Bajor Gizi fogja alakitani. Beszélgettünk Holly Jenővel a darabról és annak megszületéséről, valamint a toporci kastélyban tett látogatásáról. — A Görgey-kastély — meséli Holly — egyemeletes, többszáz éves épület Toporcan, óriási park közepén. A parkban áll az a Rá­kóczija, amely alatt a nagy kuruc vezér ■gyakran üldögélt A kastély ura Görgey Al­bert, igazi régi magyar földbirtokos-típus, jelenleg ötvennégy éves. ő az utolsó Görgey- sarj. Az édesapja és Görgey Airthur testvé­rek voltak. Felesége a Szepeeség nemcsak egyik legszebb, de legismertebb asszonya. A birtokot hatalmas erdő övezi, ahol még ma is 'nagyszabású medvevadászatokat rendeznék. Egy hatalmas teremben gyűjtötték össze a Görgey-ősök vadásztroféáit. Az ősök termé­ben számos kard, puska, szablya és tőr van elhelyezve és köztük van az a hatalmas tőr is, amelyet az egyik Gőrgey-ős Szulejmán gyár Minerva hasábjain, mig R. Berde Mária boez- szahh tanulmány álban az utódállamokban élő ma­gyarságnak helyes életvágányra való terelése mel­lett tör lándzsát. A jugoszláviai magyar írókat a ka­rácsonyi számban Couka Zoltán és Farkas Geiza képviselik, akik regénnyel, illetve költeménnyel szerepelnek. A gazdag könyvrovatban ezúttal mu­tatkozik be először Wimberger Mária, mint kriti­kus, aki Arnold Hoellriegelnek „Szent Ilona" cí­mű regényét- méltatja. Mezei Gábor, Tamás Lajos. ESZTÉTIKA A KONYHÁBAN — Kérem, Mari, ne énekeljen ilyen közönséges kuplékat. Nem tud valami finomabb szövegű dalt? — De tudok, nagyságos asszony kérem, de azt a pohArmoROgatásho* spórolom. SÜRGÖNYVÁLTÁS Feri és Pista háromezer koronát, örökölt egy kö­zös nagybácsitól. Minthogy ezzel az összeggel — szerintük — semmit sem lehet kezdeni, elhatároz­ták, hogy megpróbálják megsokszorozni az örök­séget 3 e célból egyikük elutazik Monlecarlőba és a ruletten próbál szerencsét. Feri el is utazik, Pista pedig itthon lesi a nyere­ségről szóló hirt. Ez azonban késik. Végre úgy két, hét. múlva Piéta « következő táviratot küldi Feri­nek: „Suerguenyvaluszt kerek mi van pénzünkkel Pista" A. válasz pontosan'megérkezik: „Mutyi elveszett em szépén nyerek Feri". JÓTÉKONYSÁGI BAZÁR — Vegyen egy sorsjegyet., uram. Nyelhet vele. repülőgépet. — Mit kezdjek én egy repülőgéppel? — Vegye esek meg a sorsjegyet, nem is képzeli, milyen kevés eshetőség van arra. hogy a repülő­gépet megnyerje. NEM ÚGY GONDOLTA — Nem volna olyan szives száz koronát kölcsön adni? — Milyen garanciát kapok arra, hogy megadj*? — Hát önnek nem elég egy úriember szara? — De elég. Hol az a* úriember? IDILL A vendéglőben egy ur hivatja a tulajdouost. — Kérem, ebben a levesben két légy úszkál! Hogy lehet az? — Szegények! — teleli a vendéglős lágy au, bi­zonyosan szerelmes pár, amely együtt ment a ha­lálba. ■ " • , i* Albert földbirtökös Swloveutszlkón él, három óra járásnyira Késmárkitól, a saepeseégi To­poroorn. Görgey Albert egyike azoknak, akik rehabilitálni akarják a tábornokot és ennek érdekében kiét érdekes könyvet is irt Gör- geyről. Holly Jenő pozsonyi író és újságíró, aki­nek több darabját adták béc9i és pozsonyi mák, H a i c z 1 Kálmánnak legújabb könyvét, mély a Kistapoi csíny i-család mozgalmas éle­tét rajzolja meg. Sziki a y Ferenc Polomy Miklós Gömörről szóló szlovák történeti mun­kájának számtalan tévedését igazítja helyre és rámutat a történeti romantika veszedelmeire és az áltudomány megtévesztő kísérleteire. Sziklay filológiai felikészültsége garantálja e cikk abszolút megbízhatóságát. Nagy érdeklő­désre tarthat számot Kerté rí János biblio­gráfiái összeállitáea Pozsony városáról, amelyet rengeteg forrásmunka alapján irt meg. A felso­rolt könyveim majdnem félezer. A füzet a po­zsonyi képzőművészeti kiállítást, majd Császár István Bámsáighy Vince pozsonyi kiállítását is­merteti. — A Nemzeti. Kultúra második évfo­lyamát töltötte be 'és ez alatt az idő alatt be­bizonyította, hogy nagy hézagot pótolt a ma­gyar kisebbségi szellemiség terén, 'amelynek egyedüli átfogó tudományos folyóirata, n. p. (*) Pozsonyi iró budapesti sikere. Pozsonyból jelentik: Két év előtt Császár István pozsonyi ujság- iró „A csécsi pusztán*1 címmel népszínművet irt. A darabot Csallóközben több helyen adták elő. Ezt a darabot az idei nyár folyamán egy budapesti cég lekötötte és Magyarországom elő fogja adatni. A színdarab most jelent meg nyomtatásiban a „Fővá­rosi és Vidéki Színházak Műsora11 84. számában. A színdarab cselekménye a hatvanas érvek idejében jász ódik. A puszta népének életét betyántörtémet szövi át, szerelemmel, önfeláldozással, a föld sze-: retedével és mindenkit kielégítő szerencsés befe­jezéssel. Különösen a harmadik felvonás érdekes j és ez a felvonás minden eddigi előadásnál kitörő lelkesedést váltott ki. Császár István eddig humo­ros ifjúsági regényt és noveiláskötetet irt. Az iró darabjával kapcsolatosan kijelentette, hogy a ma­gyar népszínművet rehabilitálni kell. A népszín­mű az a. műfaj, amely a magyar nép tömegeiben erősiti a nemzeti öntudatot. Császár most dolgozik egy „Hanyatló zászló alatt" című nagyszabású re­gényen, amely a világháborúban játszódik és po­zsonyi vonatkozásai vannak1. (*) 40 oldal terjedelemben jelent meg a. Magyar Minerva karácsonyi száma. A dr. Reinel János szer­kesztésében havomkimt megjelenő Magyar Minerva cimü szépirodalmi és tudományos folyóirat decem­beri száma ismét a megszokott gazdag és változa­tos tartalommal látott napvilágot. A szíovenszkói elbeszélők közül ezúttal Király József, Marék An­tal és Tamás Mibálynó Zsadányi Mária szerepelnek a folyóirat hasábjain, míg a költők közül Juhász Béla, Tamás Lajos és Virsik Mária alkotásait kell kiemelnünk. Érdekes, mint mindég, Nyiresi-Tidhy Kálmán „Falusi filmkockája" s meggyőző orejii Tamás Lajos Jankovicg Maróéi tanulmánya. Erdély­ből Reményik Sándor és Tompa László egy-egy remekbevágott költeménnyel szólalnak meg a Ma­Karácsony,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents