Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-23 / 218. (3549.) szám
♦PRXGSlA'VAGfesa^OTRli^ 29 m 1934 december — Karácsony. Mz egész kulturvilág nagy f énnyel ünnepli az „örők költőt** születésének kétezredik évfordulója alkalmakét Rómában Augustus korának fényes ünnepségeit elevenítik meg ■ Magyarország, mint a klasszikus hagyományok évezredes istápoíója, szintén megrendezi az ünnepi évet Mii jeleni Horatius a modern kor eszmei világában? Budapest, december 22. (Budapesti szerkesztőségiünktől.) A kulturvilág az örök költőt ünnepli abból az alkalomból, hogy ezelőtt 2000 évvel, Krisztus születése előtt 65 december 8-án déli Itáliának egyik kis községében, Vénuszában, megszületett Quintus Horatius Flaceus, a világirodalom egyik legnagyobb értéke. Felkerestük dr. Révay Józsefet, a klasszikus kor egyik legkiválóbb magyar ismerőjét, (hogy mondja el a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségén ek a Horatius-ünnepségék jelentőségét. Dr. Révay épen most rendezi sajtó alá Horattusról írott nagy regényes monográfiáját, amely egyidejűleg több nyelven fog megjelenni és igy egyike a legílletékeseb- beknek Horatius jelentőségének méltatására- Készséggel állt rendelkezésünkre s a következő színes és lebilincselő előadásban szólott a költőről és koráról. Az örök költő — A kulturvilág teljes egy esztendőn keresztül ünnepli a költőfejedelmet. 1904 december 8-ától 1935 december 8-áig tart a horatiusi esztendő. Ez az év miég egyszer figyelmezteti a világ lelki isméié tét a költészet értékére, mert nagyon elrugaszkodott- tőle. Ez a nagy elszakadás nem csak azért volt, mert háború volt, forradalmak voltak, gazdasági anarchia van, amelyben a mindennapi kenyér gondja a legelső, hanem azért is, mert az iskola vadította el a világot tőle. Mindenki, aki a középiskolában latint tanult, tudja, hogy ott nem Horatius lelkét hozták közel hozzá, hanem nyelvtani példatárnak használták fel. Nem élvezet volt, hanem kínlódás a Horatius® zal való foglalkozás. Pedig róla el lehet frázis nélkül mondani, hogy örök időkre szóló költő volt Görög mintákon tanult, de mégis egészen római és nemzeti, de emellett egyetemes is. Nem véletlen, hogy mikor a magyar nyelv és irodalom megújulásának korát élte, Berzsenyi és Virág Benedek hozzá fordult leginkább. Mikor a magyar irodalom Ady és egy csöppet sem neheztelt kedvenc költőjére. Horatius is nagyon szerette a császárt, aminek bizonysága, hogy végrendeletében minden vagyonát a császárra hagyta. Ez különben a császári Rómában divat is volt. „Odi profanum vúlgus... — Tiburlban volt a villája, a mai Tivoliban, amelyen az Anio folyik Végig, több remek A klasszikus Róma — Milyen volt az a kor, az a millió, amelyben Horatius élt és működött? Az akkori Róma élete sokban hasonlít egy 50 éves WILNROTTER óra- és ékszer cég Világvárosi dús választék — Versenyképes áruk KoSice, Stefanik u. 12. 50 éves Babits fellépésével újabb megújuláson ment át, Babits az egyetemes emberit vette ki belőle. Horatius tehát minden kornak szól és minden embernek. A horatiusi esztendő — A jubileum nagyon széles körű. Természetes, hogy különösen szülőföldje, Olaszország ünnepli meg pazar külsőségekkel kétezer évvel ezelőtt született nagyságát. A római ünnepségek fénypontja a Carmen Saeculare előadása lesz. Korhű öltözékben, korhű rendezéssel újból felvonul a százados menet az örök város ucoá- irn és fiuk meg leányok kara adja elő a százados éneket, épugy, mint a nagy császár korában- Mert Augustus kedvenc költőjét bízta meg a Carmen Saeculare megírásával és Augustus kőbevésett végrendeletéből, — melyet Ankarában találtak meg, — a M'onumentum Anciranumból tudjuk, hogy a százados verset Horatius irta. — Magyarország egész kultúrája a klasszikus kor hagyományain épült fel és csak természetes, hogy itt is különösképen nagy kegyelettel ünnepeljük az örök költőt, akinek költészete nemzeti irodalmunk fejlődésére oly jelentős hatást gyakorolt. A horatiusi évet pontosan megkezdtük december 8-án, amikor a Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete, a Pantheon, előadást tartott, amelyet Horatius emlékezetének szentelt. Förster Aurél egyetemi tanár gyönyörű előadása méltóképem áldozott Horatius szellemének. Horatius verseit latinul és magyar fordításban szavalták. Verseinek jó része megvan magyaT fordításban, Virág Benedek és különösen Csengery János fordította nagy buzgalommal és eredménnyel több versét, de irodalmunkból hiányzik az igazi modern Horatius-forditás s a nagy költő emlékezetének az volna a legméltóbh ünneplése, ha ez a forditás megszületne. — Az év során a Pantheon, az Akadémia és a La Fontaine Társaság rendez majd ünnepségeket s a magyar rádió is több előadással kapcsolódik be a horatiusi évibe. A ma,gyár kultuszminisztérium pedig a középiskoiák- ban ünnepelteti a halhatatlan költőt. A költő, akit nem felejtettek el — Horatius költészete kétezer esztendőn ét változatlan fényben ragyog. Ezt a költészetet nem felejthette el az emberiség. A középkor eleijének egy-két századát kivéve ez a hagyomány megszakítatlan és folytonos, épen azért, mert az életbölcsesség és a kiegyensúlyozott emberiesség költője. Rengeteg sora ívéit szállóigévé. Már a római iskolában is klasszikus volt és tanították, pedig aiz iskolában annyit szenvedett, mint Petőfi és egyik tanárát, Orbilirust halhatatlanná is teszi, amir kor megírja róla, hogy pliagosus, ütlegelő volt, bottal nevelt. A szükség tette költővé — Hogy költő lehetett, azt apjának, az egyszerű falusi végrehajtónak köszönhette, -mert ő ismerte fel fia tehetségét és nagy áldozatok árán taníttatta. Már Venusiában Fiavius iskolájába járatta és az ő kedvéért költözött (fel Rómáiba, ahol Orbilius Pupíllns grammatikai iskolájában, a legjobb iskolában nevelkedett arisztokraták gyermekeivel együtt Aztán Athénbe ment egyetemi kiképzésre s mint 21 éves ifjú Brutus hadseregébe lépett, hogy a szabadságért küzdjön.. Amikor 42-ben Kr- e. Philippinél minden elveszett, amnesztiát kapott s visszatérhetett Rómába. A leszerelt hadnagy állástalan volt- s nagynehezen szerzett egy adótisztviselői állást. Nagyon szegényes viszonyok között élt éts ő maga mondja, hogy a szegénység indította arra, hogy költészettel foglalkozzék. Mert abban a korban, Augustus és Miae- eenag korában, a vers elés elég jó kenyeret biztosított. Rómában voltak nagyon kitűnő kiadók, mint a Sosius testvérek. Üzletük, kereskedésük volt, az íróknak jó honoráriumot fizettek. Hogy mennyire megfizették az irói munkát, mutatja az az érdekes adat, hogy Augustus Vergiliusnak az Aeneis hatodik óntekében Marcellusróil irt minden soráért egy aranyat fizetett. A könyvkiadás egész Üzemszerű volt. A könyveket egy-egy kiadásban rendszerint száz példányban hozták ki, egyszerre diktálták száz rabszolgának, akik azokat perga- meutne Írták. Maecenas szárnyai alatt — Huszonhét éves volt Horatius, amikor feltűnt. Bemutatták Maecenasnak és ettől kezdve nem volt gondja. A császár figyelme is ráterelődött. Augustus Maecenashoz irt egyik levelében panaszkodik, hogy nem győzi a levelezés robotját, szeretné Horatiust titkárának megfogadni. Horatius azonban annyira becsüli függetlenségét, hogy a ceászáT magántitkárának állását is tisztelettel elhárította, és ezért A/uguetus modern metropolis életéhez. A város külső képe ötemeletes házaival, szűk utcáival, márványtól és aranytól csillogó épületeivel, nyüzsgő és hangos embertömegeivel az ismert világnak csodája. Antik értelemben tutfinomult,, luxuriózius város. Ha mai szemmel nézzük, a modern élet és modern kényelem városa. Nem tülköltek autók az uccáin, nem keringtek repülők felette, nem volt telefonja, de a gyorsjáratú állami postakocsikban taxaméterek voltak felszerelve, az üzletekben meg lehetett találni a perzsaszőnyegtől, a kínai és indiai selyemtől, a keleti illatszerektől kezdve az arany-, drágakő- és elefántcsont ékszerekig mindent. A világ minden emberfajtája nyüzsgőit uccáin. Maharadzsák, cserkesz és georgiai fejedelmek, kínai és egyéb keleti követek járták a császárvárost, ahol összezsúfolódott a világ minden furcsasága, érdekessége és kincse. — A lakosság a pazar fürdőkben szórakozott, melyek gőzfűtéssel voltak ellátva s még ma is használatban lévő vízvezetékek vitték beléjük a vizet. Színházaik, balettelőadások, gladiátori viadalok, exotikus állatviadalok s kocsiversenyek szórakoztatták a népet. Mindez ingyen volt; a császá'rok, főtisztviselők és hivatalra pályázók adták a játékokat, melyek mai értékben 200 000—10,000.000 korona költségbe kerültek. A városi tömegeknek nagyrészt nem volt foglalkozása. A munkanélküli ■segély, melyet természetben osztottak ki, jelentett© a panem-et, az ingyenes előadások a circensest. De mar Caesar óta napilapja van a városnak, az Acta D túrnia. Szerkesztősége volt, melynek élén a főszerkesztő, a procurator ab ActiS állott. Ebben a lapban minden érdekes hir megjelent. Természetesen voltak irodalmi klubok is, a mai kávéházi írói asztalok ősei. Akkor a könyvkereskedésekben gyűltek ösz- sze az irók, vagy a kollégiumok, irói Céhek helyiségeiben. Voltak irodalmi szalonok, mint Augustus, Maecenas, Asiniius Polio szalómja. Ebibe az irói körbe tartozott Horatius is. Ver- giliuseal együtt benső barátja a császárnak. Antik kor modern embere — Ebben a millioben élt Horatius. Amikor tehát költészetét vizsgáljuk, nem szabad elfelejtenünk, hogy minden izében modern ember volt, kit mindenek felett az élet érdekelt. De filozófus is volt kitűnő általános műveltséggel s antik irodalmi felfogás szerint épen azért volt nagy költő, mert tökéletesen tudta használni a görög formákat. A latin irodalomnak ez volt a hellenisztikus korszaka. Horatius maga figyelmeztet Ars Poeticájában, hojgy a költők édjel-nappal a görög minviaesést alkotva. Isteni táj ez, hol Hadrianus osátorár is gyönyörű villát építtetett. Itt éli visszavonultam a profán világtól, teljesen egyszerűen. — Miilyen lehetett, a magánélete annak al költőnek, aki különösen ódáiban a legfönsé* gesebfo gondolatokat szólaltatja meg? Az ódák névén nehéz Horatius leikéihez férkőzni, ez az ő hivatalos költészete, csupa páfhosz, magasztosság, fenség, az ember csak ritkán jut szóhoz bennük. Szatírái és levelei mutatják meg az embert. Ezekből látjuk, hogy az az ember, aki a dúsgazdag kegyelmes unnak, Maecenasnak barátja, akinek szabad bejárása van a császárt udvarba, aki szabadon válogathatott volna a nagyvilági szórakozásokban, leginkább magányában szeret időzni. Főzelék, hagyma és kolbász az eledele. Irtózott a nagyvilági tár- sasélettől, az asztali luxustól, az 50 000 és 250.000 koronás lakomáiktól. A nők sem túlságosan érdekelték. Néhány szerelmes verse inkább csak görög versek utánzása. Nem volt Adonis. Alacsony, kövér, kopasz ember volt. Maga írja le igy magát. Augustus is tréfálkozik egyik levelében Zömök kis termetével). De ebben a torz testben nagyszerű lélek lobogott, melynek fénye évezredekre lángol. modern metropolis tákon tanuljanak. Az eredeti latin nemzeti irodalom már jó kétszáz éve megszűnt, a görög létt az ideál és épen a® a nagyszerű Horatius költészetében, hogy a hellenizmusnak ebbem a korszakában ró mai nemzeti tártál óimmal tölti meg költészetét. — Augustusinak, a nagy bókecsászárnak szelleme Horatiust és Vergiliust is áthatotta.- Augustus a régi római erkölcsöt akarta visz- szaállitami a polgárháborúk zűrzavarai után és Horatius ebben a törekvésében volt egyik legfőbb munkatársa. Talán utoljára szólal meg az ő költészetében a régi római hazafi- ság érces hangja, amely azután a Krisztus utáni IV. századig elhallgat, hogy akkor a keresztény Prudentiusban szólaljon meg újra, de — persze — keresztény értelemben. — Ember volt. Filozófus, költő és hazafi. Háborúk után élt és irt, hasonló korban, mint a mai és épen azért talán soha annyira aktuális, mint épen ma. II j, Bolyky János: Bányász barátom Porba együtt hemperegtünk, a homokóránk rég pereg, két kezébe aláfolynak millióéves porszemek. Talán arany, talán gyémánt, álmaiból egy-egy darab, — markába, ha összieszoml, csákány izzadt nyele marad. Arcán csurran bús verejték, barázdát von a szén korom, esztendői elömlenek a fekete őshomokon. A „Magyar Család“ a legfiatalabb és legolcsóbb havi társadalmi, irodalmi és közművelődési folyóirat karácsonyi számában vezető helyen Mécs László versét közli a szerző arcképével. Karácsonyi tárgyú, pompás novellával szerepel Tamás Mihály „Karácsonyi fények** címmel. Ugyancsak karácsonyi novella Farkas István „Játékvonat*1 cimü karácsonyi története. Gyulai Jenő reáilgimnáziumd tanár a serdülő gyermekek neveléséről irt tanulságos pedagógiai cikket. Egri Viktor keleti mesével,, Gérecz Lajos „A magyar családról*4 irt kedves tárcával szerepel. Dr. Lukiniöh Frigyes, a Turáni Társaság titkára liv-dalokat fordított, Erdőházi Hugó pompás verssel mutatkozik be a lap olvasóinak. Gazdag egészségápolási, háztartási és kozmetikai rovatában haszoné dolgokat tárgyal. Kuiturkrónikája a magyar városok és községek kultúrájával foglalkozik, megemlékezik a pozsonyi magyar tanszékről, a magyar tankönyvekről, a községi könyvtárakról 6tb. A lap karácsonyi száma gazdag jutalmakkal egybekötött pályázatot hirdet a középiskolás fiatalok számára. Könyv- és lapszemléjében úgyszólván minden uj könyvet vagy folyóiratot ismertet. Nagy keresztrejtvénye a magyar irodalom, művészet és történelem ápolására szolgál. A lapot Farkas István iró szerkeszti. Az albumalaku, 20 nagy oldaléin megjelenő folyóirat évi előfieztési ára 12 számra 20 korona.. A szerkesztőség és kiadó- hivatal (Ipolyság, Újváros 2) készséggel küld mutatványszámot.
