Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-19 / 214. (3545.) szám

% M. éri. Ü4. (B54§) szóm • |Mfia • 1934 szeptember 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki, • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Kgyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ru&zinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulioel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Ili. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. ® «• SŰRGÖNYCIM HIRLHP, PRflHfl, Kommunista pálfordulás Kárpátalija, szeptember 18. Szeptember második felébe léptünk, más esztendőkben ilyenkor javában folynak a bel­politikai tárgyalások s a parlament hozzá­kezd az őszi munkáihoz. Az -idén valahogy nem akar elmúlni a politikai ulborkaidény. Úgy látszik, a konmámytlötolbség nyolc nyikorgó kerékkel bíró szekere nem tud elmozdulni ar­ról a nyugalmas helyiről, ahol a nyár elején pilieuni hagyták. Még nem látni tisztán, mily irányban indulnak meg a politikai küzdél- mek, de az első fontos erőeltolódás jeleit már észreveheti a figyelmes szemlélő- Az ősz első belpolitikai szenzációja a kommunista párt várható páHfordmlása és hirtelen letörése lesz. A kommunista párt, amely eddig milliós káderével mindig az ország második-harma­dik pártja volt és az ellenzék soraiban a leg- harciasabb, legforradalmibb tényezőként szerepelt, a nyár folyamán elvesztette eddigi hivatását. A nyár folyamán ugyanis kiesett Moszkva kegyéből, amelynek eddig engedel­mes eszköze volt. Moszkva a keleti paktum tervében kiegyezett Gsehszlovákiával s igy nincs téfbbé szüksége a csehszlovákiai kom­munista pártra. Ma a hivatalos Moszkvát kö­zelebbi érdek fűzi a csehszlovák kormány po­litikájának sikeréhez, mint a csehszlovák kommunista párthoz. Gondoljunk csak arra, hogy Li'tvinov népbiztosnak a népszövetség­be való útját elsősorban Benes külügyminisz­ter egyengette. Az orosz-csehszlovák kiegye­zésnek és a keleti paktumban való udvarias együttműködésnek ára van s Moszkva ennek fejében szívesen leimond a csehszlovákiai kommunista pártról. Nem érdeke többé, hogy a keleti paktum szorgalmazójának, Cseh Szlo­vákiának belső erőit kommunista sejtek de- sbruálják, ellenkezőleg érdeke éppen az, hogy a keleti paktum csehszlovák partnere kivül- belül mennél konszolidáltabb hatalom legyen. Moszkva ugyanígy járt el más esetekben is: külpolitikai céljaiért feláldozta a más orszá­gokban lévő kommunista szekciókat. A de jure elismerésért minden esetben mérsékelte az illető országokban a kommunista propagan­dát. A keleti paktum aláíróinál azonban már szinte szövetségi érdekek késztetik arra, hogy egyenesen leintse, a minimálisra csökkentse a kommunisták defetista munkáját. Különösen kiáltó ez a le intés Csehszlovákia esetében. A nyár folyamán, mint ismeretes, az orosz repülőhadak főparancsnoka egész ve­zérkarával három óriási repülőgépen meglá­togatta Prágát. A fogadásnál kimos szenzáció történt. MieOőtt a csehszlovák haderő repre­zentánsai üdvözölhették volna, programon kí­vül előugrott Mikuilicek kommunista szená­tor és a csehszlovákiai kommunisták nevében forradalmár köszöntéssel és vörös zászlócská­val fogadta a vörös repülőket. Mikulicek ala­pos hidegzuhanyt kapott. A vörös élvtársak egyszerűen nem vettek tudomást róla. Hogy ez a mellőzés mennyire őszinte és teljes volt, mutatja az, hogy az orosz kommunista párt hivatalos lapja a prágai fogadtatásról dicsérő hangon Írva egyetlenegy szóival sem említette meg Mikuflioeket­Világos ezek után, hogy Moszkva anyagilag sem fogja többé támogatni az -itteni kommu­nista pártot. Sőt nagyon valószínű, hogy poli­tikai ku nzusvál toztatást fog rá parancsolni. A parinak ugyan tovább is hirdetnie kel] eddigi túlzó ellenzéki jelszavait, de a kulisszák mö­gött csendes, a külpolitikáiban pedig nyílt tá­G enf, szeptember 18. Tegnapi számunk­ban jelentettük, hogy a népszövetség politi­kai bizottsága hétfő délutáni ülésén döntött Szovjetoroszország fölvétele ügyében. A föl­vétel ellenzőinek szónoka Motta svájci dele­gátus volt, aki főleg arra hivatkozott, hogy Szovjetoroszország nem demokratikus állam, már pedig Svájc ellenzi az antidemokratikus államok meghívását. Arra hivatkozott, hogy Moszkvában egy évvel ezelőtt a hivatalos la­pok még rablóbandának nevezték a nép- szövetséget s igy rendikivül különös, hogy ma ez a „rablóbanda44 meghívja tagjai közé a szovjetet. Utalt Oroszország vallásellenes po­litikáján is és kijelentette, hogy Svájc Orosz­ország fölvétele ellen szavaz. Motta beszédé­re Barthou válaszolt, aki a felvételt helyeslő hatalmak érveit tolmácsolta. Kijelentette, hogy a 160 milliós népet nem lehet kirekesz- teni a világpolitikából. Ezután Benes, mint a tanács elnöke, részletesen fölvázolta azokat az okokat, amelyek miatt a népszövetség meghívta a szovjetet. Megállapította azt is, hogy Csehszlovákia és Szovjetoroszország ér­dekei mindenben azonosak. A szavazásnál 88 állam igennel, 8 állam nemmel szavazott, 7 pedig tartózkodott a sza­vazástól. Nemmel Svájc, Portugália és Hollan­dia szavazott, a szavazástól tartózkodott, Ar­gentína, Belgium, Luxemburg, Kuba, Nicara­gua, Peru és Venezuela, a szavazásnál pedig nem jelent meg Finnország, Panama, Para­guay és Sziám. A bevonulás és a sebészed G e n f. szeptember 18. A népszövetség plénuma kedden délután hat órakor ünnepé­lyes ülést tartott, amelyen Litvinov bevonult a gyülekezetbe. Az orosz delegátus kedden a déli órákban Genfbe érkezett és lakást bérelt az egyik előkelő szállóban. Az orosz népbiz­tos a népszövetség késő délutáni összejöve­mogatója lesz a prágai kormánypolitikának. Magasabb érdekből. Mert hiszen Moszkva kül­politikája ma éppen úgy francia viz-eken ha­lad, miint a csehszlovák kormányé Moszkva szempontjából tehát kerékkötőre sennrni szük­ség, az i ttetoi kom műm ista párt irányvonala ezentúl párhuzamosan kell, hogy haladjon a csehszlovák érdekkel. Ez a gyakorlatiban annyit jelent, hogy a kommunisták utasításá­ra együtt munkálkodás i alapot fognak keresni a kormányban lévő szociáldemokrata pártok­kal. Ez a nyárom már meg is történt. A kom­munisták közös frontot ajánlottak föl a fasisz­ták és a cseh nemzeti liga ellen A szocialis­ták természetesen elutasították az együttmű­ködést, mert a veszedelmes elemekkel való közösködés helyett inkább kivárják a Moszkvá­tól cserbenhagyott kommunista pár! előrelát­ható gyors Széthullását s igy olcsóbban szip­panthatják föl a dezorléniáit kommumislapiárt csalódott munkás híveit. A komi műm isták az első visszautasitás ellenére e napokban is telén elmondta szüzbeszédét, amelyet a dele­gátusok nagy érdeklődéssel vártak. A dél­utáni ülés iránt óriási érdeklődés mutatkozott LITVINOV Genfben. A város külső képe ugyanolyan, mint 1926-ban volt Németország fölvételénél. Az ülésterem erkélyein sok száz érdeklődő szorongott s külön erre a célra sok újságíró érkezett a népszövetség városába. Litvinov — tanácselnök? Berlin, szeptember 18. A német lapok genfi tudósítói szerint Litvinov orosz kül­ügyi népbiztost 1935. januárjától májusig a tanács elnökévé választják meg. A német lapok leplezetlen aggodalommal kommentál­ják ezt a várható eseményt s megállapítják, hogy a tanácselnök befolyása rendkívül nagy a tárgyalásokra, már csak azért is, mert bár­mikor összehívhatja a tanácsot és azt tűzheti a tárgyalások napirendjére, amit akar. Litvi­nov ilyen körülmények között januártól má­im egismételték a közös frontra való ajánlatu­kat: a német Hen le in-mozgalom ellem szeret­nének a szocialistákkal együttdolgozni. A kom mu n istapárt irányváltozása termé­szetesen nem fog menni belső súrlódások nél­kül. Moszkva föl tétlen kiszolgálói igyekezni fognak simán átsiklani a csendes kormánylá- niooatás vágányaira, viszont azok a kommu­nisták, akik eszmei hívei Lenin tanainak, azok a hivatalos pálfordulás ellenére is meg­próbálják a régi harci taktika továbbfolytatá­sát. A megalkuvó szárny egész biztosan össze fog tűzni a radikális szárnnyal s nincs kizár­va. hogy szakadás lesz a dologból s a mérsé­keltek végeredményben lep aktáinak majd a szociáldemokratákkal. Bizonyos, hogy a meg­alkuvók nem fogják siettetni ezt a szakadást, hanem igyekeznek a radikális szárny; harciás 'buzgalmát mérsékelni, illetve a kisebbségi pártok cl Ion fordítani. Kisebbségi ellenzéki pártjaink szempontjából tehát a kommunista pállfordulásu'ak kettős jelentősége lesz. Egy­jusig minden távolkeleti és európai konflik­tusba beavatkozhat. Egészen bizonyos, hogy elnöksége alatt szóvá teszi a mandzsuriai in­cidenseket és külön tanácsülést hiv össze el­intézésükre. Az a körülmény, hogy Japán nem a népszövetség tagja, nem tarthatja visz- sza a beavatkozástól, ami viszont súlyos diplomáciai konfliktusokhoz vezethet. A né­met lapok szerint az oroszok főcélja éppen ez volt, hogy szóvátegyék Genfben a keleti dolgokat. Német szempontból rendkívül aggasztó, hogy Litvinov valószínűleg a Saar- népszavazás ideje alatt is a tanács elnöke lesz és igy tőle függnek a saarvidéki intézkedé­sek, valamint m ott esetleg keletkezett inci­densek eMntézéseá. Albánia elismeri a szovjetet Róma, szeptember 18. A római orosz nagykövet és a római albán követ kicserélték azokat a diplomáciai okiratokat, amelyek alapján Albánia elismeri Szovjetoroszországot. A francia vezérkari főnök Prágában Prága, szeptember 18. Gamelin tábornok, a francia hadsereg vezérkari főnöke tegnap délután érkezett Prágában s ma délelőtt meg­koszorúzta az ismeretlen katona sírját. Ma délután Gamelin tábornok a francia köztár­sasági elnök megbízásából a csehszlovák had­sereg több tisztjének kitüntetéseket adott át. Este Bradáes nemzetvédelmi miniszter vacso­rát ad a francia vendég tiszteletére. Gamelin vezérkari főnök holnap délelőtt megtekinti Pilzent, majd onnan közvetlenül Cseh Bud- weisba utazik a nagy hadgyakorlatra. .részt az, hogy a pálfordulás végre ki fogja nyitni a kommunista jelszavakkal elvakitott kisebbségi szavazók szemét s a kommunista párt kisebbségi hívei tömegesen szót fognak széliedni. Ez annál gyorsabban fog bekövet­kezni, mennél inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a kommunista páni hivatalos vezetői a csehszlovák politikát kímélik és kizárólag az ellenzéki és kisebbségi pártok ellen összpon­tosítják mállasztó agitációjukat A kommu­nista pállforduiást követő kiábrándulás követ­keztéiben kisebbségi pántja infora igen köny- nyü, de ugyanakkor nagyon hálás szerep vár. Könnyű, mert nem lesz nehéz leálcázniok a „magasabb" moszkvai érdekeket szolgáló kommunistáik ál ellenzék isiégét, de hálás, mert a magyar munkásság és a magyar falu olyan rétegeit kapcsolhatják be könnyű ©zenél a kisebbségi nemzetit..est építő munkáiéiba, ame­lyek az internacionalizmus meddő lakiján hosszú időin át úgyszólván teljesen elsikkad­tak a magyarság számára. A NAGY PILLANAT IjUirlno'v beTonmllt sa népszövetségbe ünnepi hangulat Genfben • Az orosz delegátus tanácselnöksége alatt intézik el a Saar-kérdést és a mandzsuriai incidenseket? ■ ■ Aggodalom Németországban

Next

/
Thumbnails
Contents