Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-16 / 212. (3543.) szám

9 1934 szeptember 16, vasárnap.-ümEK-^ VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáiiába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozso­nyi kiadóhivatala, Lörinckapn-ucca 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meg­hosszabbítását is vállaljuk. A többi államok­ba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em. végzi el. STRÓFÁK A férfi azt mondta a nőnek: — „Isten veled, a mi szerelmünk már: mult“! Uj kalapját előbb gonddal letette A nő és aztán — azonnal elájult! 4* A költő' tiz pengőt kért. De a bankár Nem is fogadta a zsenit, a mártírt — S mikor szobrára gyűjtöttek, a bankár Ezer pengőt aláirt! 4* Feri és Magda mindig együtt úsztak, Senki sem csodálkozott már azon, Feriről már megállapították: Ezt nem viszi el szárazon! 4* Valaki küldött egy szép ifjú leánynak Ékes virággal teli kosarat S megkérte a kezét ... de akkor már a Virág elhullt s a — kosár megmaradt! 4* A welszi herceg fehér frakkba ment el Egy bálba. Nézték, suttogták: — „Remek!“ John Smith is fehér frakkba megy egy bálba — S nem adtak néki belépőjegyet! FARKAS IMRE. — Kinevezték a budapesti Kúria uj elnökét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: J uh ász Andor, a Kúria 'elnökének nyugalomiba- rvonul’ása folytán megüresedett elnöki állásra Oevald István eddigi másodelnököt, másodel­nökké pedig FinJkey Ferenc volt koronaügyész- helyertfest nevezték ki. f— HÜnKa András ÉrseKujvárott. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az érsekujivári szlovák tár­sadalom a szlovák néppárt kezdeményezésére a közeljövőiben ünnepséget rendez Hlinka András 70-ik születésnap járnak megünneplésére. Az ün- . népségén a hírek szerint Hlinka András szemé­lyesen is meg fog jelem?!. — Elhelyezték az érsekujvári katonai város- parancsnoKoL Érsekujvári tudósitónk jelenti: Honiedh Károly ezredest, az érsekujvári hely­őrség parancsnokát — mint értesülünk — tá­bornokká nevezték ki s Prágába helyezik át. — Halálozás Juhász László putnoki retf. es­peres életének 62. évéiben Putinókon elhunyt. A megboldogult éveken át volt lelkipásztora a hanvai ref. egyházközségnek, a békeévek­ben a megye politikai életében is élénk szere­pet játszott és egy Ízben függetlenségi prog­rammal képviselőjelöltnek is fellépett. Te­metés© a 'gyász és részvét impozáns megnyil­vánulása mellett ment végbe Putnokon. El­huny tát nején és gyermekein kívül kiterjedt előkelő rokonság gyászolja. — Összehívták a képviselőház műszaki bi­zottságának választmányát. A képvisel oh áz mű­szaki-forgalmi bizottságának választmányai szep­tember 18-án, kedden 10 órakor ülést tart, ame­lyen a motoros járómüvek forgalmáról szóló korín ányjav asláto t tárgyalja. ~ Orvosi hir. .Ifj. MUDr. Aich Nándor meg­kezdte orvosi működését, rendel Bratislava, Kollár-tér (Búzapiac) 9.1.em., % 2—143, gyógy- alapoik és magánpénztárak részére is. Telefon 591. . xx „Pidonc< minden fájdalmat megszüntet. Gyógyszertárakban kapható; ára 1 korona. — KaToliKus nap Rozsnyón. Tudósítónk je­lenti: A Katolikus Akció rozsnyói vezetősége szeptember 16-án nagyarányú és hatalmas tö­megeket megmozgató programmal országos ka­tolikus napot rendez. A katolikus napon reg­gel búcsú járást rendeznek a Kálvária-hegy templomához, délelőtt nagygyűlések lesznek a szabad ég alatt, nagynevű szónokok beszé­deivel. xx Mme. Alexandra D. Jiirss a nyári szü­net után pozsonyi kozmetikai főintézetének (Goethe u. 15. Tel. 56) vezetését szombaton, szeptember 22-én veszi át. xx Már 100 év előtt is azt ajánlotta a javas­asszony; Ha vesebaja van, igyon „Salvator“ forrásvizet. (1) — Lóverseny Érsekújvárod. Érsekujvári tudó­sítónk jelenti: Az Érsekujvári Lovagló-Egylet vasárnap, szeptember 16-án délután fél 3 órai kez­dettel lóversenyt rendez a Berek melletti katonai gyakorlótéren. A versenyen tisztek, altisztek, pol­gári lovasok és gazdák számára vannak kiírva (vensenyszámiok. Tizennégy év alatt 3 és fél millióval fizette túl a biztosításait Pozsony városi Egy kérdés, amelyet megint Sevettek a napirendről Pozsony, szeptember 15. Pozsony város hét­fői közgyűlésének napirendjére ki volt tűzve a város egyik súlyosan deficites üzletének rendezése, amit a városatyák többsége évek óta hiába követel. A város biztosításairól van szó, amelyek után Pozsony évi fél millió ko­ronás dijat fizet, ez pedig elég nyomós tétel ahoz, hogy a súlyosan eladósodott város kö­zönsége érdeklődjék aziránt, hogyan és mire fizeti ki a város sorsát intéző tanács ezt a nagy összeget? A kényes kérdést azonban egészen meglepe­tésszerűen megint levették a napirendről. Pedig megérdemli, hogy napirenden tart­suk... Az ügy aktáiból kiderül, hogy 1920- ban egészen eredeti módon kötötte le a város valamennyi biztosítását az Első Magyar Bizto­sitó jogutódjánál, az Első Szlováknál. A nagy­szabású biztosítási üzlet megkötésének körül­ményeit csak évek múltán kezdték firtatni, amikor sok részletkérdés során a város­atyáknak az is feltűnt, hogy miért fizet a vá­ros összehasonlíthatatlanul nagyobb dijat biztosításai után most, mint azelőtt. A biztosításokra kifizetett évi félmillió koro­na ugyanis túlságosan magas tétel volt az általánosan szokásos díjszabáshoz és a város költségvetési kereteihez viszonyítva. A városi tanácsban felszólították Okánik pol­gármestert, hogy adjon felvilágosítást a biz­tosítási ügyről — ekkor derült ki, hogy az illetékes tisztviselő több száz aktával együtt aláíratta ezt a súlyos kötelezettseg­gel járó kötvényt is a polgármesterrel, aki nem is sejtette, mit ir alá. Ezután arcizom rándulás nélkül fizettek a biz­tosítónak évi félmillió koronás dijat s csak évek múltán, amikor valakinek eszébe jutott, hogy az összeg tulmagas, vették észre, hogy a polgármester elé csúsztatott akta a város­nak súlyos millióiba került. A tisztviselőt azonnal felfüggesztették, az üzletet azonban nem lehetett visszacsinálni és egészen 1930- ig fizetni kellett a magas díjtételt. Pedig már ekkor leszögezték, hogy pontosan ötvenszázalékkal fizeti túl biztosításait a vá­ros és negyedmillióra becsülték a díjtöbbletet. Amikor lejártak a biztosítási szerződések, érdekes fordulat következett be. Arra nem gondoltak, hogy a város megtakarítsa a ne­gyedmillió koronát. Minthogy a városi tanács­ban egy másik biztosítási intézet igazgatója is helyet foglal — tehát könnyű kitalálni, hogy a biztosítási üzlet tovább mily irányt vett. A kérdést nem akarták véglegesen rendezni, te­hát évről-évre provizóriummal meghosszabbítják az üzletet, amelyen most már két biztositó intézet, az Első Szlovák és a Merkúr, osz­toznak. A Merkúr igazgatója Pozsony parlamentjének egyik legismertebb alakja, hangos erkölcsbiró, a munkásság egyik szél­sőségesen radikális képviselője, akiről beszédei után alig hinné a gyanútlan polgár, hogy a tanács zöldasztalánál milyen kitartóan képviseli vállalatának érdekeit. Az üzletet tehát ismét a régi keretek között kötötték meg. S így a város, noha a közgyű­lésen elvi határozatban állapították meg, hogy a biztosítás túlságosan drága — tovább fizeti a félmilliós prémiát. Pedig igen egészséges tervet is dolgoztak ki a város részére, amely­nek az volt a lényege, hogy Pozsony létesített volna egy úgynevezett altruista alapon mű­ködő városi biztositó intézetet, hasonlóan a Prágában működő intézethez és hasonlóan a városi takarékhoz, amelynek valóban altruisz- tikus működése sok esetben keresztezi a ban­kok és takarékpénztárak üzleti érdekeit, de vi­tathatatlan, hogy a város közönségének érde­keit szolgálja. Érthető, hogy a biztositó inté­zetek kivétel nélkül irtóztak ennek a városi biztositó intézetnek felállításától, mert üzleti érdekeiket látták veszélyben forogni. Az egyik városi tanácsos adatokkal mutatta ki, hogy például a prágai városi biztositó azokat a biz­tosításokat, amelyeket Pozsony város félmil­liós évi dijjal fizet, pontosan ötvenszázalékkal olcsóbban kötötte le. Ez a kalkuláció kimu­tatta azt is, hogy Pozsony tizennégy év alatt három és fél mil­lió koronával fizette túl biztosításait. Úgy látszott, hogy végre döntésre kerül a sor, s a súlyos anyagi helyzetben lévő város 1 nem hajlandó tovább negyed millió ráfizetést eszközölni a biztosításoknál, amikor közbelé­pett dr. Krno Pozsony polgármestere és egy közbevető indítványt tett. Az indítvány nem az volt, hogy a város ne fizesse tovább túl a biztosítási tarifát, hanem az, hogy aki ezt a túlságosan magas díjtételt meg akarja kapni, az adjon kölcsön a városnak kilenc millió koronát. Az Első Szlovák megbízottja kijelentette, hogy az ö intézete hajlandó megszerezni a pénzt. Az intézet azonban kerülő utat válasz­tott ennek lebonyolítására. Pozsony valameny- nyi biztosítóintézetéhez fordult és felaján­lotta, hogy a zsíros városi biztosításon meg­osztozik velük, ha hajlandóik összeadni a ki­lenc milliós kölcsönt. Pozsony harminckét biz­tosítója közül azonban harminc azt válaszolta, hogy köszöni, de nem kér ebből az üzletből. Erre az Első Szlovák megtette a városnak a maga elfogadhatatlan kölcsönajánlatát, amely szerint felajánlja a kilenc milliót, de nem egy ösz- szegben, hanem három év alatt különböző részletekben, de ezért hat százalékot és költ­ségeket számit fel, a kölcsönt tizenöt évre adja és azután az egész összeg egyszerre esedékes. Ezt az 'ajánlatot nem lehet elfogadni, tehát a provizóriumot még egy évre meghosszabbí­tották a tulfizetett díjtétel mellett — a kér­(PARANÁ) Argentínába, Oruguayba és UTAZZON A LEGNAGYOBB ÉS LEGGYORSABB ANGOL MOTOROS ALCANTARA és ASTÜRIAS uajókkai. Minden tnrormációvaJ ingyen szolgál: ■ ROVA& MAIL ILIÜE i M,, \#á«lawské ssámSsii 72/8. a dést pedig egy héttel a közgyűlés előtt sürgő­sen levették a napirendről. Budapest, szeptember 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A törvényszék ma két heti fogházra Ítélte Meskó Zoltán or­szággyűlési képviselőt a nyilaskeresztesek egyik vezérét felekezet elleni izgatás miatt. Mesko lapjában, a „Nemzet Szava“ cimü lap­ban nemrégiben vezércikk jelent meg, amely­nek tartalma az ügyészség vádirata szerint al­kalmas volt arra, hogy a keresztényeket a zsidók elien izgassa. Meskó kijelentette, hogy a cikket ugyan nem ő irta, de mint felelős szerkesztő vállalja érte a felelősséget. Mesko _Zoltán az Ítélet ellen felebbezeít, Valutaüzérkedés miatt letartóztatták Budapest két leggazdagabb állatkereskedöjét Budapest, szeptember 15. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti rendőrség a valutaügyészség utasítására valu­taüzérkedés miatt letartóztatta Magyarország legnagyobb áilatexportvállalatának két tulaj­donosát, Arnstein Miksát és Arnstein Sándort. Az őrizetbeveít állatexporíőrök milliós va­gyonnal rendelkeznek, s most azzal vádolják őket, hogy cégük 16 ezer darab vágómarhát szállított Olaszországba s az értük kapott 5 millió lírát nem szolgáltatták be a Nemzeti Bankhoz. Az őrizetbevétel a magyar főváros kereskedelmi köreiben óriási szenzáció erejével hatott. Kassa, szeptember 15. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A napokban meg­írta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Kassa vá­ros jövő évi költségvetés© elkészült s azt a város tanácsa már le is tárgyalta, úgyhogy legközelebb már a közgyűlés elé kerül. Most módunk van a költségvetés számrenge­tegéből néhány érdekes tételt ismertetni. Kassa város jövő évi költségvetési elő­irányzata a kiadási oldalon 48.538.000 ko­ronát tüntet fel. Tavaly a város szükséglete 46 millió’, két év­vel ezelőtt pedig 51 millió korona ivóit. A jövő esztendőben tehát 2 millió koronával emel­kednek a város kiadásai, ami azonban nem érinti a költségvetési egyensúlyt, mert ugyan­akkor a bevételek is emelkednek. A költségvetés a jövő esztendőre 44,388.009 koronás bevételt irányoz elő. (Tavaly 41,867.000 korona volt, két évvel ez­előtt 46,340.000 korona.) A bevétel két és fél millió koronával nagyobb, mint tavaly volt s ebből csak a közmüvekre és a városi erdő­hivatalra másfél millió koronás bevételi emelkedés esik. A költségvetési hiány a jövő esztendőben 4,150.000 koronát fog kitenni, szemben a tavalyi 4,752.000 és a két év előtti 4,990.000 koronás hiánnyal. Kassa városa jövő esztendőben több na­gyobb építkezést is tervez. 350.000 korona van a költségvetési tételek között a Pesti-uti árvaház építésére, 100.000 korona a gázgyár melletti vasbetonhid első szakaszának felépítésére, 200.000 korona az uj vágóhíd építkezéseire és 100.000 ko­rona a kassai dóm javítási munkálataira. Az egyéb középitkezések költségeit a város kölcsönök utján akarja fedezni. így az északi elemi iskola felépítésére 3 és fél millió koronát, a ravatalozó felépítésére 100.000 koronát, a kolumbárium építésére 50.000 koronát, a nyilvános illemhelyek épitésére 130.000 koronát, az utak és uccák aszfaltozására és javítási munkálataira 2 millió koronát vesznek lel. A rendkívüli költségvetésben 186.000 kor. szerepel a munkanélküliek élelmezési ak­ciójára, 90.000 korona a munkanélküliek tűzifával való megsegítésére és 100.000 ko­rona városszabályozási célokra. Ezenkívül kisebb-nagyobb összegek szere­pelnek különböző sport- és kulturegyesüle- tek támogatására, valamint 20.000 korona a jövő évi kassai erdőgazdasági kiállítás cél­jaira. Amennyiben az országos hivatal Kassa vá­ros költségvetését idejében jóváhagyja, úgy a város a jövő esztendőt már az uj költség- vetés kereteiben fogja megkezdeni, ami ti­zenöt év óta eddig még nem történt meg. Feletaet elleni izgatás miatt elítélté!! isii !t ' 48 is fii inilllé l§r@ia Kassa varas üti ifi kültségvetésa

Next

/
Thumbnails
Contents