Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-12 / 208. (3539.) szám
XfTI. éri. 208. (3539) szám • Szerda * 1934 szeptember 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* ^ Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzlöVeUSzlcÓi 6S rUSZUlSzkÖi fTlClPlJarság ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • . • . ° Prága II., Panská uiice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11 • ft Egyes szám ára 1.20 K2f vasárnap 2.— KI. SŰRGÖNYCIM HIRLRP. P R fi H fi, Pszichotechnika: a boldoguláshoz vezető ut (tn. p.) A ma kezdődő prágai pszichotechnikai kongresszusnak mindenképpen gyakorlati és ezért elsőrangúan fontos feladata van: arra törekszik, hogy szinte automatizált biztonsággal állapítsa meg az egyén értelmi képességeit és az igy leszűrt eredmény alapján állítsa be az egyént a társadalom gépezetébe. Eddig nagy tendszertelenség uralkodott a pályaválasztás, az elhelyezkedés és a teljesítmények javítása terén 'és miiinéi nagyobb szerep jutott a protekciónak, annál jobbár élhetett a pártfogolt képzelt, vagy dilettaintiikus hajlamainak. így érthető, hogy csak ritka esetekbe® sikerűit az igazi nagy teljesítmény és <68 is rendszerint nem azon a poszton, amelyike a protekció állította a szerencsésnek mondott és irigyelt egyént. A tudomány ennek a rendszertelenségnek véget akar vetni és meg akarja szüntetni egyrészt a pártfogolás szükségességét, másrészt azt, hogy az a nagyszámú ember, aki 'képességeit félreismerve helytelenül helyezkedett el, rövid ádő leforgása és úgynevezett csalódások után elkedvetlenedik és teljességgel hasznavehetetlenné válik, Á rendszertelenségnek nagyobb negatív előjelű jelentősége azonban az, hogy olyan energiafecsérlésire vezetett, amelyet nehezen és az állam meg a társadalom szempontjából csak igen költségesen lehetett kivédeni, (Már östwald, az energetikai momizmus képviselője Irta minden cikke elején híressé vált mondását: „Vergeude keine Enargie, ver- werte síé!" Amiilyen tulegyszerünek látszik e mondat lényege, hogy ne pazaroljunk energiát, hanem értékesítsük, annyira fontos és alapvető éppen a modem lélektan számára, amely gyakorlati akar lenini. Rengeteg energia fecsérlőd'ik el oly módon, hogy a fiatalság nincs tisztában önmagával és eddig nem voít tudományos értékmérője a szellemi és lelki képességeknek. A pszichotechnika ezeket a képességeket analizálja és igy az ember ki1 választás elve döntő szerepet kap a harmonikus élet biztosiitásának valószínű meghatározásában. A harmónia, mint az emherki válasatási elv alapja, a gyakorlati életben valóban csak a képességek szigorú meghatározása révén érhető el és ha a pszichotechnika feladatának magaslatán van, akkor lélektani módszerrel távol fogja tartami a festőnek kívánkozó ifjút a festészettől, ha tehet ségte lernség, vagy csak a hétköznapi dilettáns tehetség nyilatkozik meg nála, de viszont kategorizálás és a képességek 'különválasztása által el fogja érni, hogy ugvaoaz a fiatalember, aki mint festő bdhéraségbe süllyedt és soha sem alkotott volna, egy kereskedelmi üzemben minit reklámfőnök igen szép eredményeket mutathat fel. A válság, vagy az, amit ezzel a névvel illetünk és ami talán sokkal mélyebben fekvő valami, mint válság a mai „krízis" értelmében, szorosan összefügg a lélektani problémákkal, amelyek egyik legfontosabbika az értelmi erők felismerése, izolálása, kifejlesztése és pl ászár ozás a. Budapesten például most októberben egy pedagógiai-lélektani továbbképző tanfolyam nyílik meg a középiskolai tanárok számára és ezen a lélektani tanfolyamon a pszichotechnikáinak jut a legfontosabb feladat. Szinte érthetetlen, miért pazarolt az emberiség minden ökonomikus elv tekintetbevétele ellenére éppen a szellemi és a lelki erők torén oly hosszú ideig és miért jut csak most gazdaságai egyttttmükődésben^látja B u d a p e 81, szeptember 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Esti Kurír Genfbe kiküldött tudósítójának jelentése szerint Eckhardt Tibor, Magyarország jelenlegi genfi delegátusa, a Havas-iroda munkatársának nyilatkozott Magyarországról és a külpolitikai helyzetről. — A római megállapodások keretében mi készek vagyunk megvédeni Ausztria függetlenségét, — mondotta egyebek között Eckhardt, — de ezeken nem is igen tudnánk tulmenni. Különben sem igen hisszük, hogy azt kívánnák tőlünk, hogy mi is résztvegyünk egy olyan deklarációban, amely a szomszédos állam függetlenségének garantálását célozza. Ha mégis feftzólit nának erre, először meg kellene néz niink, kitől kapjuk ezt a javaslatot. Mindenesetre úgy látom, hogy egy deklaráció, akármilyen ünnepélyes legyen is, néni volna elegendő Ausztria belső nyugalmának garantálására. A bécsi ReichS90tt fémadia Bethlent az @Fa$z*?rancla közeledéstől irt cikke miatt Becs, szeptember 11. Bethlen István volt magyar miniszter elnök ismeretes vezércikke a Pesti Napló szombati számában a bécsi sajtóban is élénk visszhangra talált. A RcicbS- post mai száma rendkívül feltűnést keltő vezércikkben támadja Bethlen István grófot szombati cikke miatt, amelyben a volt magyar miniszterelnök az olasz-francia politikai közeledés kérdésével foglalkozott. A lap rendkívüli hevesen támadja, Bethlen személyét s kiemeli, hogy Ausztriában nagyon csodálkoznak azon, hogy egy szomszédos országban ilyen hangot ütnek meg épen ma, amikor tulajdonképpen meg kellene kezdődnie Európa konszolidációs munkájának. A lap nem tudja megérteni, miért volt szüíkség Bethlen megnyilatikozásánagyobb jelen,tőségre a pszichológia amaz ága, amely Herbart óta már igém fontos része az elméleti filozófiának. Gyakonlatra csak most kerül sor. A prágai pszichotechnikai kongresszus egyenes folytatása a nagy filozófiai kongresszusnak és mindkettő azt bizonyítja, hogy az élvont elveket csak most kezdik tudományosan és szélesebb bázison alkalmazni az életre. A modern pszichotechnika nagy különbséget tesz egyrészt az egyén értelmi képességednek megvizsgálása, másrészt a teljesítmény megvizsgálása közt. I>r. Boda István például, aki a „Magyar Pszich dlógiai Társaságot" Ranischburg professzorral együtt hozta létre, állást foglal az úgynevezett „tiszta elvű" ér- j telim leégi vizsgálat mellett, azaz elsősorban a képességeket akarja elkülöníteni, vizsgálni és i lerögzíteni és csak annak megtörténte után j foglalkozik a teljesítmény lehetőségeivel. A Ennek elérésére sokkal hathatósabb eszközökre volna szükség. Például azoknak az országoknak közös gazdasági szervezetére, amelyek, mint Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia, meglehetősen hasonló viszonyok között vannak. Azok, akik arról álmodoznak, hogy ezekkel az országokkal szélesebb konföderációban Romániát és Jugoszláviát is össze lehet fogni, megfeledkeznek arról, hogy a Balkán-országok életfeltételei igen különbözőek. A magyar mezőgazda soha sem volna hajlandó azt az árat elfogadni, mint a jugoszláv és a román. Mégis, ha különböző fokozatok után egy osztrák-ma- gyar-csehszlovák kombináció megvalósulna, ez a csoport később kétségtelenül létrehozhatna megáll? podásokaí Jug<w..«vkV;á: és Romániával is. fEz az egyetlen elgondolás, amelyet alkalmasnak látok arra, hogy az Anschluss kiküszöbölésével Ausztriát a normális élet medrébe vezesse. ra. amelyet tulajdonképpen nem is intézett megfelelő helyre. Nem Róma felé kellett volna kifejtenie nézeteit — írja a Reichspost, — hanem ellenkezőleg Berlin felé. Emikor ma Európa legnagyobb veszélyének, a francia- olasz ellentéitncik kiküszöbölése van megvalósulás előtt, ajkkor Magyarország nem fordulhat Olaszország ellen, hanem Németország ellen kellene fordítania harci kürtjét, mert a német birodalom ma szét akarja rombolni Európa békéjét, x cikk rendkívül csodálkozik azon, hogy Bethlen nem tudja, hogy ma, amikor a Magyarország felé eddig éppen annyira ellenséges Jugoszlávia felől barátságosabb szelek fújnak, akkor nem lett volna szabad nyíltan állást foglalni, hanem várni kellene. teljesítmény természetes [folyománya a jól ki- analizált és helyes élveik szerint plasziirozott képességeknek és ezért helyez a pszichotechnika nagy súlyt a tiszta elvű vizsgálatra, amely nem engedi magát befolyásolt atni egyéni érzéstől, homályos vágyaktól és uoszta'lgiás kilengésekből. Még jobbam automatizálódik-e ezáltal az életünk és szerencsésebbekké, vagy szerencsétlenebbekké tesz-e majd'minket egy tökéletes pszichotechnika? Madács fa'lauszterreud- szerére fog e kérdésnél mindenki gondolná és mégsámcs igy, mert a pszichotechnika me- chanikuieságra, azaz aura való törekvése, hogy a lehető legnagyobb valószínűséget érje el eredményeiben, nem von a tkotok atik Platóra és Miclhel angolóra. Lutherre és a rajongó Adómba, akiket Madách ebben a színben felléptet, hanem a gyakorlati élet szürke munkásaira, kiket boldogabbá tehet az eddigi fokA cikk végiil megállapítja, hogy csakis a fran- cja olasz megegyezéssel lehet Európa békéjét uj alapokra fektetni. Bethlen a magyar választójogról és a Kisebbségek anyagi megsegítéséről Budapest, szeptember 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A „8 Órai Újság" mai számában Bethlen újból nyilatkozik, ez alkalommal a választójogról és a kisebbségi kérdésről. A választójogról a volt miniszterelnök egyebek’között a következőket mondotta: — Gömbös miniszterelnök nyilatkozata bizonyítja, hogy a kormány a választójog reformjának kérdésében még nem döntött. A miniszterelnök nyilatkozatának elvi részét helyeslém, mert valóban világnézeti kérdés a választójog kérdése. Gömbösnek ebben a világnézeti kérdésben megnyilvánult álláspontja födi az én álláspontomat. A magyar közvélemény számára pedig azt mondom, hogy Magyarország ma a biztonságnak, nyugalomnak és zavartalan munkának szigetp és az uj választójognak olyannak kell lennie, hogy ezt az állapotot továbbra is fenntartsa és biztosítsa. Csak ez a szellem teszi lehetővé azt a küzdelmet. amelyet kifelé kell folytatnunk, s amely még igen hosszú ideig fog tartani. Nyilatkozata másik részében a kisebbségek helyzetére utalt és a kisebbségek kultúrájának anyagi megsegítését tartja szükségesnek. nál ez az uj tudomány, mert tanácséra ott foglalják el majd posztjukat, ahová a képességeik eleve rendelik őket, és remélhető a nagy csalódások elkerülése, ha a. tudomány bonc- kése idejekorán működésbe lép. Annyi bizonyos, mondja a pszichotechnika, hogy ember- válogatással és képességek gazdaságos elhelyezésével a kultúrát sokkal értelmesebben lehetne megszervezni, miint aöiogyam az eddig er©pazarlással történt Ezt eeyéibkénI Széchenyi István hangoztatta, aki rá-mu látott arra, hogy az egyéni egoizmus természetes szerepének milyen elsőrendű jelentőség juthatna a társad alomba n, ha irányítása kellő tudományos felkészültséggel történne. Az egyén maga is tökéletességre törekszik és ez a törekvés mutatja az utal. ame'v a biológiáié' egvonósén az etikához vezet. Ezt az utal pedig a pszichotechnika világítja be.
