Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-12 / 208. (3539.) szám
2 1934 szeptember 12, szonda. A katolikus blokk ára: a Micura-párt likvidálása A cseh néppárt morva szárnya semmi szín alatt nem hajlandó elejteni Micura szervezeteit ■ A cseh és szlovák néppárt közeledési kísérlete a sajtó tükrében Prága, szeptember 11. Hlinka képviselőnek a eseh néppárt leitomiseheli ünnepségein való részvétele erősen foglalkoztatja a cseh és a szlovák sajtót is. A Slovák egyebek között a következőket Írja: Leitomischel megmutatta, hogy a cseh és szlovák katolikusok .politikai együttműködésének gondolata nemcsak egyes csehek kigondolása, hanem a cseh katolikus kollektivum gyümölcse s ezért erre a gondolatra a politikában építeni lehet. — Szlovenszkón az első pillanatra e gondolatnak látszólag nincs gyökere, de megszilárdul, — ha megtisztul, ha másként fogalmazzák meg és ha hozzáférhetőbbé teszik. Másként valósítható meg, ha a gondolatba jelentős szlovenszkói kívánságokat, vágyakat helyeznek, egy darab szlovák lelkesedést. Ezen kívül a cseh és szlovák katolikusok együttműködése nem tekinthető célnak, hanem csak eszköznek. A cseh és szlovák katolikusok együttműködésének gondolata Szlovenszkón ugyanis csak az esetben ver gyökeret, ha a Szlovenszkó autonómiáért folytatott küzdelemben segítséget és támaszt biztosit. — Hlinka Leitomischelben ezt ezekkel a szavakkal fejezte ki: ..Az autonómia a kiegyezés és megegyezés feltétele. Együtt akarunk menni, de kiki a saját földjén önállóan, a csehek Csehországban, mi pedig Szlovenszkón/" A Lidové Noviny a Slovák cikkéhez azt jegyzi meg, hogy Szlovenszkón is feltűnt, hogy Srámek miniszter a leitomiseheli ünnepségeken nem vett részt. Hogy elmaradásának kell-e politikai jelentőséget tulajdonítani, avagy az csak véletlen volt, az csak a jövőben tűnik ki. A Poledni List a leitomiseheli eseményeket a következőkkel kommentálja: — A cseh néppártiak leitomiseheli kongresszusa nyilván a megértés, vagy pedig a cseh és a szlovák katolikus párt blokkjáért való manifesztáció volt. De nyomban kitűnt, hogy ez a dolog tulajdonképen még nagyon távoli jövő kérdése. Srámek brünni szócsöve, a Den, már vasárnap elsütötte az ágyat a li- dákok iée a ludákok blokkja ellen. Azt hangsúlyozta, hogy a cseh néppárt szlovenszkói osztályát, az úgynevezett mi cs lírásokat, nem likvidálják. Senki sem rendelheti el ezeknek az embereknek, akik olyan politikát akarnak, amilyet a csehszlovák néppárt Szlovenszkón folytat, hogy „Sidor rabulisztikus politikájának rendeljék alá magukat". Ezzel szemben Hlinka Leitomischelben nagyon is érthetően — nyilván polemikusán — megmondta, hogy a micsurások felszámolása a megegyezés föltétele. A cseh néppárt morva szárnyának eltérő nézete, ami a Hlinkáékhoz való viszonyt illeti, Srámek miniszter személyes megnemjelenéséiben és dr. Drobny üdvözlő szavaiban jutott kifejezésre. A Hlinkával való együttműködést természetesén nem vethette el, akit az egész gyülekezet annyira ünnepelt, de azért a teljes egységről beszélt, egy Berlin, szeptember 11. Hivatalos német jelentés szerint a német kormány hosszabb vizsgálat után állást foglalt a tervezett keleti paktum kérdéséihez. A németek mindaddig nem tartják lehetőnek, hogy csatlakozzanak a keleti paktumhoz hasonló szerződésekhez, amig a fegyverkezés terén nem egyenrangúak a nyugati hatalmakkal. A paktum adott esetekben a kölcsönös fegyveres megsegítést is kilátásba helyezi s a német kommentár utal aiTa, hogy ilyen kötelezettséget lehetetlen elvállalni. A paktum ezenkívül külön garantálni akarja Franciaország és Szovjctoroszország határait s a németek ezt a külön garanciát nem látják politikai szükségszerűségnek. — Németország a béke biztosítását más utón kinéppártról, a „Sumaivától egészen a Tátráig" egységes vezetés alatt. ■— Ez a valóságban azt jelenti, hogy nem a micsuráéknak kellene likvidálniok, hanem a szlovák néppártnak! Ennek a megnyilatkozásnak a jelentőségét, valamint Srámek elmaradásának jelentőségét jól fogta fel dr. Dürek, akinek beszéde nemcsak sajnálkozás volt a miniszter elmaradása miatt, hanem annak erős kihangsulyozása is, hogy a katolikus ügy kárositójának tekintik azt, aki teljesíthetetlen föltételekkel hátráltatná a katolikus blokk létrejöttét. — A „Poledni List" azzal a megállapítással fejezi be cikkét, hogy Lietomischel csak megerősítette azt az ismert tényt, hogy a eseh katolikusok a Hlinkáékkal őszintén akarják a blokkot, a morva néppártiak azonban nem. A cseh és szlovák néppártiak köze- lebbhozására irányuló kísérletek tehát eddig nem vezettek eredményre, ellenben a cseh és morva néppártiak között az ellentéteket megnövelték. vánja elérni. A berlini kormány szerint a legalkalmasabb a kétoldali szerződések megkötése. Paris, szeptember 11. A francia lapokat nem leple meg Németország elutasító válasza a keleti paktumhoz. A birodalom a mai határokat nem akarja kollektíván elismerni és biztosítani. A párisi újságok azt hangoztatják, hogy a béke igazi megszilárdítására törekvő hatalmakat nem riasztja vissza a negatív német álláspont és folytatják a béke megorgani- zálására irányuló munkájukat. Az Echo de Paris szerint Franciaország, Szovjetorosz- ország, a kisantant, a balkán blokk és a balti államok, esetleg Olaszország és Lengyelország bevonásával elég erősek a béke megőrzésére. Németország nem csatlakozik H jy*S ^ ^ ^ Parist nem lepte meg a német álláspont SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA FÖLDEREGYÉflN?I (42) Az uj kasszatündérrel csak Károly nem voll megelégedve. — Nem megy igy kérem, semmi! Animálni kell a vendégeket! — Hogyan? — Odaülni közéjük. Velük koccintgatni. Esetleg táncolni is velük egy kicsit. Megfricskázni őket! — Én, oda, idegen emberek közé? Mit gondol? — Már pedig ez kell. Különben becsukhatjuk a boltot! Pedig Jucinak még az is förtelmes volt, ha egy-egy becsi péti vendég odakönyökölt a pultra s borgőzös lehelettel mondotta neki a szépeket. Megírta Janinak az esetet egészen. Véletlenül feleletet is kapott rá. — Hogy Pincsi elment: sajnálom is, nem is. Jobb lett volna helyette mást fogadni. De az ás igaz, hogy arra megbízható nöszeinély kell, ami pedig ritka madár. Ami az animirozást illeti: jegyezd meg Jucikám, mindent lehet, de csak okkal-móddal! A levél többi része csupa álmodozás volt. Nagyon szép leveleket tudott írni Jani, ha akart. Juci megcsókolta minden sorát, de okosabb nem lett tőle. Hát, igen. Odament az asztalokhoz. Ha nagyon kérték: lé is ült. Még azt is megtanulta Károlytól. hogy kell véletlenül feldön- teni a pezsgősüveget úgy, hogy a vendég észre ne vegye. És eltűnni idejében, ha a szépei levés vaskosadba kezdett válni. Pedig nehezen ment ^ dolog. Sok gondnak, aggodalomnak kellett elbújni az üzleti mosolygás mögé. Az öregektől is rossz híreket kapott. Java hordásban elrekvirálták az igavonóikat, amiket méregdrágán veti Sugár. Futott fűhöz, fához, de utoljára eszébe jutott Berger Móni. — Kérem, kérem! Szót sem érdemel! Szívesen ott hagyom őket, van elég tartalékom. De egy feltétéi alatt! — Mi az? — A cégnek pénz kell. A drótkötélpályákra ráfizettünk. — Hogy-hogy? — Kettőt kifizettek simán. Szerencsénk volt; mikorra elkészültek s üzembe kellett volna állítani őket, telitalálatot kapott mind a kettő. De a harmadikkal baj van. Nem akar megindulni sehogy sem. És olyan ostoba helyen van, hogy az olaszok nem tudják belőni. — De hóimét vegyek én pénzt? Ha volna, nem jönnék magához kunyorálni! — Ki beszél pénzről? Egy kis, százezer koronás fedezeti váltót zsirál a tekintetes ur és rendben vau minden. Puszta formalitás. Ha nem kell a marha: el visszük és slussz. Hát, ha muszáj, megtelte Sugár ezt a formalitást. Fő dolog, hogy be legyen hordva a termés. Lili. A TALIZMÁN. A kávéház egyik sarokasztalánál két komolyam! ur szokolt sakkozni minden esté. Juci ismerte őket látásból: törvényszéki biró mind a kettő. Egyik este soká tartott a parti. Kerülgette egymást a táblán maradt négy figura órákig, de csak nem akart egyik király sem a sarokba szorulni. Már az éjjeli vendégek — többnyire tisztek — dalolgatíak cigányszóval. Juci biztatta őket, ahogy az üzlet megkívánta. — Matt! — Biz ez csak patt, kedves barátom! — Pardon, nem ezt húztam. Tévedés! — Bizony ezt húztad! Vesztettél! — Persze, ilyen lármában nem lehet odafigyelni. És ez az asszony is okosabban tenné, ha a harctéren szenvedő urára gondolna, mint hogy itt ihog-vihog, flörtöl! — Bizony, ez disznóság! Elég hangosan beszéltek. Juci minden szót hallott. Kedive lett volna felelni rá, de lenyelte. A tiszti asztal körül ma nem ült csupa idegen. Csömör ezredes ült az asztalfőn, akinek szénfekete bajuszát a háború szépen meg- fehéritette. Csendes, öreg ur lett az egykori fess gavallérból. Nem is bírta sokáig az éjje- lezést. Annak az uzsoki golyónak a nyoma, olt a bal lüdőszárnyában, még az ellen is protestált, hogy régi jó szokása szerint eléne kelje a nótáját: Maros vize folyik csendesen.. Müller kapitány mellén a vaskoronarend rsillogotl. Schrattner, a kis német kadét, Juci egykori leniszparInere büszkén viselte a főhadnagyi páros csillagot. Ezzel a gyerekkel csoda történt: A háborúban megtanult magyarul. De úgy, hogy anyanyelvét is sűrűn tarkázta a mindent kifejező izé szócskával. Aki hallotta, akár magyarul, akár németül beszélni, megesküdött volna rá, hogy legalább is karosai, vagy bari gyökeres. Meg is bátorodott erősen, még a csárdást is úgy rezgette, ahogy kell. A cigány-dirigáláshoz is értett s ivott, mint a szivárvány. Mintha ő volna a kefekötő, nem az öreg Lindenmayer táti. — Gyerejde, te füstös! Húzz egy szép, szerelcmiválió-nólát a szépasszony fCilibe! De úgy húzd ám, hogy még a mennybéli széniek nek is megessék a szivük, rajtad! A cigány már ludta könyv nélkül. Mit húzElismerő népszövetségi jelentés Magyarország helyzetéről Genf? szeptember 11. A népszövetség tit. kórsága ma közzétette a pénzügyi bizottságnak Magyarországról való helyzetjelentéséi A jelentés örömmel állapítja meg, hogy a múlt esztendőben tapasztalt javulás ezidén is továbbfolytatódott. Az elmúlt évi 88 millió pengős deficit ebben az évben 38 millióra csökkent s a folyó költségvetési év első hónapjai ugyanilyen javulást mutatnak. A külkereskedelem is fejlődésnek indult, de ez jórészt a k]iringegyezményeknek köszönhető, ami csak kisegítő eszközként alkalmazható.-------o------Naj man volt miniszter uj napilapot indit Prágában Prága, szeptember 11. Belpolitikai kérdésekben mindig jól informált forrásból értesülünk arról, hogy szeptember 20-án, tehát tíz nap múlva Prágában uj napilap indul. Az nj iapailapi'tás mögött ez alkalommal Najman cseh iparospárti képviselő, volt miniszter áll, aki az indítandó lap kiadóhivatali főnökével az ösz- szee részletkérdést abbáziai nyaralása során tárgyalta meg. Najman a múlt hét végén érkezett vissza Prágába. Az uj lap címe Praísiky Kurír lesz s három változatban jelenik meg olyképpen, hogy a cimfejlécet változtatni fogják Moravsky Kurírra és Sioveneky Kurírra. Újabb incidensek Keletázsiában Moszkva, szeptember 11. Az orosz hivatalos jelentés szerint a japánok tovább folytatják törvényellenes akcióikat a keletkinai vasút mentén. Szeptember 4^én Ugunor állomáson megszállották az állomásfőnök hivatalát és a vasúti alkalmazottak lakásait. A japánok több asszonyt megkinoztak. Szeptember 6-án Mandzsúria állomáson letartóztatták az állo- másfőnököt és több hivatalnokot, akiket csak a szovjetkonzul erélyes tiltakozására helyeztek szabadlábra. # Az ipolysági római katolikus Legényegylet vasárnap délután tartotta évű rendes közgyűlését. Dr. Horváth István reálgimnáziuma tanár, az egye, süléit elnöke nagy beszédben ismertette az egye- | pillét fejlődő működését, beszámolt, a kulturális | munkáról és hangsúlyozta a-z egyre növekvő egyesület demokratikus és keresztény erkölcsű céljait. Ezután a titkári, pénz tárnoki és könyvtárosi jelentés következett, majd a közgyűlés lelkes hangulatban véget ért. hatna mást Jucinak, mint azt, hogy: Fekete szem éjszakája... Juci elnevette magát. — Na hallja, maga se tud egyebet? Én nem tudom, miért nézik a szememet mindig feketének, mikor zöld! — Ződ, ződ! De mikor ollan ződ nótát csak egyet tudok, azt hogy: Zöldre van a, zöldre van a Rácsos kapum föstve ... A cigány már húzta is. A gyerek felugrott, elkezdte rezgetni a csárdást. Mosolyogva ille- gette magát Juci előtt. Hivogatóan. — Nem, nem láncolok. Köszönöm! Nem is illenék, hogy ugráljak, mikor az én szegény uram, valami sötét fedezékben — jaj. nem is jó rágondolni! Müller kapitány megértőén bólintott. — Bizony, úgy vau. Üljön ide mellém, Jucika. Úgyis sok mondanivalóm van magának. Cigarettára gyújtott. Aztán elkezdte. — Mikor ott kin! járok, sokat gondolok magára. Nézze csak, a maga ibolyacsokra most is megvan, bepréselve a tárcámba. — Ugyan, miért nem dobta el! — Ez az én talizmánom. Én őrzöm a virágot, az meg engem. Mások vaspáncéll próbálnak, de nem sokat használ Sokszor rosszabb, mintha nem volna. De az én virágom eltéríti a golyót, mert szerető szívvel adták, • — A szó egy kicsit kétértelmű. —- Nincs annak, csak egv értelme. Ha kétértelmű volna.: nem használna. Így a li - rí, viszonzott szeretet erejével hat. Nem is sebesültem megf még egyszer sem. 'Folytatjuk.)