Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-11 / 207. (3538.) szám
1934 szeptember 11, kedd. tWKM—————B—■ 7 CHS5I Kolerajárvány a román hadseregben ffMk&t, ídá vétható w f f 'rV’ylfwr vwvr ^ W • ■ >1 IHP V • Az egész országban nyugodt, szép és meleg időjárás uralkodik. Nyugat felől depressziós légáramlat nyomul a kontinens felé. — Időprognózis: Nyugatról esőrehajló, hűvösebb, Szloven- szkón még szép és meleg. — Matousek volt miniszter uccai balesetnél két helyen lábát törte. Dr. Matousek volt ke- reskedelmüg-yi miniszter szombat este a prágai Rieger parton a Mánes kávéház közelében az úttesten akart átmenni az egyik gyalogjáróról a másikra. Közben egy személyautó elkapta s a földre rántotta. Matousek olyan szerencsétlenül esett, hogy jobb lábszárcsomtja két helyen eltörött. A közeli cseh sebészeti klinikára szállították s kórházi kezelésben tartották. A gázoló autót Macek nevű weinbergi magánzó vezette, Kocsivezetői igazolványát elvették s megindították ellene az eljárást. — Tanári áthelyezés. Losoncról jelentik: Az iskolaügyd miniszter Havas Vilmos és Rose-n- tk aJl Vilmos tanárokat a losonci gimnáziumtól a rimaszombati reálgimnáziumhoz helyezte át. _ A legfelső bíróság helybenhagyta a ké mkedésért elitéit pályini lelkész büntetését. Brünnből jelentik: A ibrünni legfelsőbb bíróság ma délelőtt tárgyalta Margiicz István pályini lelkész semmiségi panaszát. Mangiczot Magyarország javá-ra való kémkedés miatt a múlt évben letartóztatták és idén őt évi börtönbüntetésre ítélték. A kassai felsőbíróság ezt az ítéletet hat évi börtönre emelte fel. A legfelsőbb bíróság ma tárgyalta az ügyet s helybenhagyta a kassai felsőbíróság Ítéletét. — A kórház tolvaja. Érsekújvár] tudósítónk jelenti: Traub Salamon 39 éves deáki illetőségű mázolósegéd augusztus közepén fölvétette magát az itteni kórházba. Hamarosan felgyógyult és ekkor engedélyt kért a kórház igazgatójától, hogy mázoló] munkák elvégzése ellenében továbbra is a kórháziban maradhasson. Az igazgató teljesítette a kérést, míg azután myoJc-tiz napi munka után különböző hiányokat jelentettek a gondnokságnál. Kiderült, hogy a kegyelembe nyerem élő Traub meglopta a betegeket, sőt a ruhatárat is feltörte, ruhákat lopott el és azokat a városban eladta. Traubot, aki mindent tagad, letartóztatták. , Prága, szeptember 10. A „Vecerni Öeské Slovo" jelenti: A román hadseregben kolera pusztít. A Constanzában állomásozó első és második román repülőezredben tömeges koleramegbetegedések történtek. Ezideig hat katona halt meg, harminc pedig kórházban fekszik, közülük tizenegynek az állapota válságos. A két repülőezredben hírek terjedtek el, melyek szerint a kutat, amelyből a szükséges vizet kapták a katonák, ismeretlen egyének megfertőzték. Noha hivatalosan ezt a föltevést nőm erősiTokaj, szeptember 10. Vasárnapra virradó éjszaka a tokaji szöllöhegy alján az elmúlt napok esőzései következtében borzalmas földcsuszamlás történt. A nagymennyiségű le- omló földtömeg betemette Kerekszeghy Altették meg, nyomozást indítottak a kút állítólagos megmérgezői ellen. A járványról szóló hirt hivatalosan is megerősítették. IJjabb jelentések szerint a halottak száma nyolcra emelkedett. A hatóságok szigorú intézkedéseket tettek a járvány tovaterjedésének megakadályozására. Mamaia Fekete ten- ger-melléki fürdővárost, ahol az első megbetegedések előfordultak, csendőrkordonnal elzárták. A hatóság kérésére repülőgépeken nagymennyiségű szérumot szállítottak a városba és be fogják oltani az egész lakosságot. Máig öt vennél több koleragyanus beteget szállítottak kórházba. bért szöHőbirtokos házát. A birtokos feleségét inár csak holtan tudták kihúzni a romok alól, Kerekszeghy Albertét életveszélyes sérülésekkel ásták ki a romok alól, három gyermeküknek csodálatosképpen semmi bajuk nem esett. és a besztercebányai bíróság fogházába száüii* ■tották. Hat hatottja van a spanyolországi sztrájknak Madrid, szeptember 10. A madridi buszon* négyórás általános sztrájk véres zavargásokká fajult. A rendőrség és a tüntetők között komoly összeütközésre került sor, melynek során hat munkás meghalt és tizennyolc megsebesült. f-------o-------Mi ss Finnország — Európa szépségkirálynője Hastings, szeptember 10. A nemzetközi szépségkirálynő-versenyt ebben az esztendőben Hastingsban rendezték meg. Az „Európa szépségkirály nő je“ címet az idén „miss Finnország" nyerte el. A győztes szőke, magas é* karcsú leány, nemrég töltötte be huszadik életévét.-------o------— Sztrájkolnak a belga bányászok. Brüsz- szelbői jelentik: A belga bányászok szövetsége elhatározta, hogy hétfőn általános sztrájkot kezd. A sztrájkot a munkabérek leszállítása miatt folytatják. xx A jód nválkaoldó hatása kiválóan érvényre jut a Ci'gélka jód-brómos gyógyvíz használatánál. Csökönyös légcsőim rútnál intenzív köptető hatást fejt ki, a sűrű nyálkát eifoJyósitja s így kiürítését előmozdítja. Megrendelhető: C igeik a forrás vállalatnál, Bar- dejov. — Ismeretlen áldozat, ismeretlen gyilkos. Brünnből jelentik: Brünn egyik külvárosában a hétfőre virradó éjszakán egy ismeretlen embert találtak sebesülten, eszméletlenül. Az ismeretlen férfi, akit több szúrás ért, még kórházba szállítása előtt meghalt. A meggyilkoltnál semimi olyan iratot nem találtak, amiből megállapíthatták volna személy- azonosságát. Valutaüzérkedés miatt letartóztattak egy tornaijai terménykereskedőt T o r n a 1 j a, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A besztercebányai pénzügyi hatóság utasítására az itteni pénzügyőrök a napokban házkutatást tartottak Freireich Dezső terménykereskedőnél. A házkutatás során nagyabb mennyiségű külföldi valutát, főleg pengőt és dollárt találtaik. J A hatóság régóta valutaüzérkedéesel gyanu- I sitotta a terménykereskedőt, egy Ízben már I tartottak is házkutatást nála, de akkor ered- í mény nélkül. A most megtalált terhelő bizo- ' nyiiékok alapján Freireich Dezsőt letartóztatták Tokajon a földcsuszamlás eltemetett egy házat, — nos súlyosan megsebesült, felesége szörnyethalt SZTOHÁZ-KórAV-KabTURA wbiii —mü—agnaw.iit inig Száz énnel ezelőtt született Kassán Doby Jenő, az első nagystílű, modern magyar rézmetsző Kassa, szeptember 8. E héten múlt száz esztendeje annak, hogy a magyar rézmetsző grafika első nagy mestere, Doby Jenő, aki a múlt század második felében a magyar grafikusok egész nemzedékének volt a nevelőije, megszületett. Doby Jenő centennáriuma egyetemes magyar kulturünnep, de speciális szlovenszkói jelentősége is van. Nemcsak azért, mert Doby Kassán született, Kassán töltötte gyermekkorát és művésszé érésének első éveit is, hanem főleg azért, mert művészetének gyökere kassai talajba ágyazódott. A Hernád völgyének tájképi szépségei s a történelmi emlékekben, mabeccsel bíró épületekben annyira bővelkedő város ihlette meg az ifjú Doby lelkét és éppen legkiválóbb alkotásai kassai tárgynak. Kassai tárgyú elsősorban egyik legkiválóbb rézmetszete, a Szent Mihály kápolna, amelyet Parisban metszett és kassai tárgyú impresszionista izii alkotásainak legkiválóbb, maradandó értékű darabja, a „Holdas éj Aboson“. A miszlókai paraszt- asszonyok cimü metszete a Kassa tövében fekvő falu néprajzi motívumainak művészi megörökítése. Doby akkor élt, amidőn a grafika virágkorában volt. A grafikai művészetek a múlt század első három negyedében aránylag nagyobb szerepet játszottak kuluturális életünkben, mint most. A folyóiratok és könyvek képanyaga rézmetszetekből, kőrajzokból és fametszetekből állott. Ma már a fényképezés és a segélyével előállított reprodukciók ki- szőri tolták a nyomtatott művészet termékeit, az önálló ni ül apóknak pedig alig van vásárló közönsége. Doby Jenő akkor lépett fel művészetével. amikor általános szükségletet elégített ki. Nagy szorgalommal, kiváló művészi tehetséggel és elsőrendű pedagógiai képességekkel alkotta müveit és nevelt fel több rézmetsző generációt, úgyhogy ő volt az első nagystílű modern rézmetszőnk s réz- karcolónk s ő tanította e művészeteket hosszú ideig egyedül Magyarországon. DOBY VÁNDORÉVEI Dolby Jenő 1884 szeptember 4-én született Kassán. Atyja Doby Lipót kassai kereskedő, édesanyja Henszlimann Karolina, a nagy Hanszlmann Imrének húga. Nagybátyja óriási hatással volt egész életére, művészetének fejlődésére. A kis gyermek kedvvel rajzoigatott és Henszlmann felismerte 'benne a tehetséget. Metszetgyiijterűényének egyes lapjai mintául kerülnek a kis gyerek kezébe, aki tökéletes készséggel rajzol. Már hét éves korában lemásolja Dürernek a holdsarlón ülő Madonnáját. A család 1836-ban átköltözött Pestre és a gyermek itt végzi tanulmányait. Az ág. ev. gimnázium növendéke volt 1849-ig. Ekkor nagybátyja tanácsára három évig Fuchstihaler Lajosnál tanul, aki akkor Henszlimann „Kassa ónémet stylü templomai" cimü müvéhez készítette az illusztrációkat. Hamarosan Böhm Farkas festő tanítványa lett, akit Rómába is elkísér. Nappal a képtárakban másolja a műremeket, esténként az aktrajzolásban és a kosztümifestészetben gyakorolja magát. — 1854-ben elhagyja Rómát és Firenzén meg Bécsen keresztül visszatér szülővárosába. Itt tölt] 1854 nyarát és főleg arcképfestéssel foglalkozik. Nagybátyja azonban Parisban él politikai számkivetésben és magához hívja. 1854 októberében megy Doby Jenő Parisba, ahol résztvesz Henszlmann müépitészeti tanulmányaiban s valósággal munkatársa nagybátyjának. De jobban kedveli a vésőnél az ecsetet és alig távozik Henszlmann Párisiből, újból a festészetre, adja „magát és Gleyre Károly műtermét látogatja. Szűkös anyagi viszonyai miatt azonban nem sokáig maradihat Párisban. Hazatér és felváltva Kassán, meg Pesten tartózkodik. 1857—1860 között kizárólag csak az ecsettel dolgozik. Néhány akvarell és tizenöt olaj maradt utána. Ezekből láthatjuk, hogy jelesen kezelte az ecsetet is. Olaszországban készült akvarell- jein tarkaruhás parasztok szerepelnek és ezek a képei éppen festői felfogásukkal hatottak. Élénk színekkel, könnyű ecsettel készült, hangsúlyozott dolgok ezek. Más felfogásuak olajfestményei, melyek szeretettel, gonddal készültek s feltűnően sikerült rajtuk a fény és árnyék fokozatainak éreztetése, mint „A művész otthona Kassán" cimü festményén. Látszik, hogy Rembrandtól sokat tanult. A színeket már ekkor másodrangu tényezőknek tekintette s befejezett müvei főleg plasztikájuk finomságával hatnak. A MESTERÉVEK 1860 táján szerelmes lesz, házasodni akar és ezért hivatást keres. Mindinkább lemond arról, hogy mint festő alapozza meg jövőjét s a grafikának szenteli minden idejét. 1862- ben újra Párisban van és Soudaim Sándor híres műtermében közel egy évig gyakorolja magát az architektúrái rézmetszésiben. Itt készíti a Szent Mihály .kápolnát ábrázoló rézmetszetét. Ezután főleg Henszlmann, Rómer Flóris, a Magyar Tudományos Akadémia s a bécsi műemlékvédő .bizottság számára dolgozott. 1867- ben házasodott meg és feleségével, Megay Erzsébettel negyven éven át élt boldog házasságban. 1868-ban a bécsi főkamarási hivatal megbízza En- gerth Ede „A zentai csata" cimü képének rézbemetszésével s a mű elkészítésére öt évet tűz ki évenkénti 800 forint ösztön- dijjial. Többször megfordult Bécsben és így megismerkedett Jacoby Lajossal, a bécsi képző- művészeti akadémia rézmetsző tanárjával, akinek biztatására 1869-ben családjával Becsbe költözött fel. Jacoby műtermében készült egyéb munkáin kívül „A zentai csata", amelyhez hasonló feladatot magyar grafikus addig még nem oldott meg. Ez a főalkotása. 1868- ban a bécsi világkiállításon a magyar művészeti kiállítás, valamint a műkedvelők osztályának fe 1 ü gye lő j e képp en szerepel s aranykoronás érdemkereszttel tüntetik ki. A kiállításon három metszete megkapja a „fül* Kunst" érmet. 1873-ban Tegethotff arcképének rézíbemetszése fejében Crenneville gróf főkamarás utján újabb ösztöndíjat kapott. A hetvenes évek közepén a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából rézbe metszette Széchenyi István arcképét. 1883-ban Laudon tábornok arcképének rézibemetszésére kapott megbízást és újabb ösztöndíjat. A MAGYAR IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁBAN Tizennégy évet tölt Becsben, amikor jelentős fordulat következik életében. Trefort miniszter 1888-ban meghívja az .iparművészeti iskola rézmetsző osztályának vezetésére. Ettől kezdve munkásságának javarésze a nevelésben merül ki. Egész gárdáját képezi ki alaposan, lelkiismeretesen a jobbnál jobb magyar grafikusoknak. 1894-ben Antwerpenben Sámson és Delilá- ja és Amdrássy Gyula arcképe első osztályú érmet kap, 1895-hen Párisban kitüntetik s az 1896. évi millenáris kiállításon kollekciója megkapja a nagy érmet. Munkás és korszakot jelölő élete 1907 jnlius elsején ér véget kedvelt nyaralóhelyén, Porto-Rében. DOBY METSZETEI Száztizenöt metszet maradt utána. Korának igazi szülötte volt s a kor naturalizmusa tükröződik művészetén. A modern dekadens tendenciák távol álltak tőle. Technikája gondos és fejlett. Vonalrendszere nem egységes és szigorú. A vonalak közé pontokat is vegyit. A karcolást és metszést vegyesen alkalmazza s ez adja meg müveinek a festői jelleget. Megadja minden formának a maga kerekségét s aztán finom tónusokkal foglalja egységbe. Vonalai kis hullámokat írnak le s nem haladnak át egy lendülettel nagy részleteken. A formákat szabatos és határozott ábrázolásuk dacára senn rajzolja körül élesen. Figyelmünket inkább belső szerkezetükre, fejlődésük kiinduló pontjára vezeti vissza. A tónusok kultusza, az ábrázolás minden részét egybefüzö összhang keresése volt arra, hogy az impresszionizmushoz vezesse. Legsikerültebb müve e nemben a „Holdas éj Aboson". A kivilágított ablaku házban, a bokrok sűrűjében, a hold előtt vonuló felhők tömegében mindenütt érezhető a
