Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-09 / 180. (3511.) szám

3 1934 augusztus 9, c»iitörtök. t>kx<mMag^arhirkííi» Kilenc puccsista rendőr a katonai biróság előtt A rendőrök szerepe a julius 25.-i bécsi puccsban B é c s augusztus 8. A gyorsított Katonata­nács előtt ma kezdődött meg annak a kilenc nemzeti szocialista rendőrnek felelősségrevoná- sa, akik a julius 25-i puccsban resztvettek. Az ügyész a kilenc rendőrt azzal vádolja, hogy résztvettek a kancellári palota ostromában, amelynek során meggyilkolták a kancellárt és elfogták Fey minisztert és Karwinsky állam­titkárt, valamint a kancellári hivatal valameny- nyi tisztviselőjét. Az ügyészi vádirat hangoz­tatja, hogy a puccs célja polgárháború kirob­bantása volt s ezért hazaárulás vádját emelik a vádlottak ellen. A vádlottak között van egy kerületi felügye­lő, két rendőrőrmester és hat közrendőr. A vád­lottak közül kettő nőtlen és hét nős. Az egyik vádlottat a rendőrök ellen emelt hazaárulási vádon kívül még azzal is vádolják, hogy az, egyik titkosrendőrt erőszakkal megakadályozta abban, hogy kötelességét teljesítse. A vádlot­tak a következők: Emil Schrott kerületi fel­ügyelő, Franz Leeb és Ludwig Maitzen rendőr­őrmesterek, Franz Fröhlich, Leopold Steiner, Franz PangerL, Josef Hackel, Johann Dobak és Erich Wohlrath közrendőrök. A tárgyalás elején az ügyész ismerteti a vád­iratot és előadja a julius 25-i puccs már ismert lefolyását. Ez a puccs — mondja az ügyész — már egy év óta előkészületben volt. Már akkor tervbevették, hogy elfogják a kormányt és erő­szakkal kényszerítik arra, hogy hivatalát adja át nemzeti szocialista érzelmű politikusoknak. A most lefolytatott puccsot három héttel ez­Tér és ólai előtt vették tervbe és azóta szervezték. Meg­adott jelre kellett a nemzeti szocialista puccsba beavatott rendőröknek jelentkezniük, még pe­dig szolgálati egyenruhájukban. Szolgálati fegyvereiket azonban elvették és ugyanolyan Steier-pisztolyokkal szerelték fel őket, mint amilyenekkel a puccs többi résztvevői voltak felfegyverezve. A puccs tervezői szerint a Siebenstern-uccai tornacsarnokból való kivonu­lás alkalmával minden teherautóban egy rend­őrnek kellett helyetfoglalni s az utolsó autó­ban kizárólag rendőrök ültek. Erre azért volt szükség, mert azt a látszatot akarták kelteni, mint hogyha sürgős rendőri akció végrehajtá­sáról lenne szó. A tárgyalás előreláthatólag két napig fog tartani. Illan olaiisáDoru a iáfliataron ? Japán és Oroszország között éles konfliktus támadt a sachaüni petroleumforrások miatt - A szovjet merész sakkhuzása Japán ellen London, augusztus 8. Az olaj, amely a modern kor legtöbb háborús konfliktusának tuíajdonképeni rugója volt, ismét kritikus hely­zetet teremtett a Távolkelet két nagyhatalma között. Tokiói lapjelentések szerint a szovjetkor­mány a japán petTÓleiimtársaságna-k azt az ajánlatát, hogy a szovjettel kötött olajszerző­dést, amely 1936 végén lejár, újabb tizenöt­évre hosszabbítsa meg, elutasította. A petroleumtársaság a Sachalin-sziget olaj­kutjait bérelte az orosz kormánytól és a japán nagyipar szempontjából rendkívüli fontosságuk volt ezeknek a petróleumkutak- nak. Japán saját olajkutjai ugyanis nagyon szegények, s legkevésbé sem állnak arányban az egyre szédületesebb tempóban fejlődő japán nagyipar követelményeivel. Nincs még egy ország a világon, amely az utóbbi két évtized alatt az indusztrializálódás utján olyan rohamlépésekben fejlődött volna, mint Japán. Ez az egyik magyarázata például a japán imperializmus erőszakosságának is. Japán nem tudja a saját forrásaiból fedezni pet- róleumszükségleteit, és mány 1926-ban egy japán társaságnak bérlőé adta tiz évre az északii szigetiészben levő olaj­mezőket, ez a társaság, — mint Japánnak majdnem minden olyan vállalata, amely a nagyipari termeléssel valamilyen kapcsolat­ban áll, — szorosan együtt dolgozik a kormánnyal és egy admirális vezetése alatt áll. A sacha- lini olajtermésnek legnagyobb részét ugyanis a japán hadiflotta használja fel. Annak ellenére, hogy súlyos éghajlati és ta­lajú ehézségekkel kel megküizdeniök, a ja­pánok a sziget déli részén elterülő olajmezők termőképességét, noha csak az év négy hó­napjában lehet a kutakat megközeliteni, lé­nyegesen felfokozták. A két utolsó évben ezekből a forrásokból évi 250 és 300 ezer tonna petróleumot nyertek. Ezenkívül is megvásároltak a japánok az orosz kormánytól minden olajat,, ami a szige­ten terem és amit maga az orosz kormány nem tud felhasználni. A japánok remélik, hogy technikai eszközeik tökéletesitése révén rövidesen sikerül Saehaün szigetének olajfonrásaiból évi egymillió tonna petróleumot kitermelni, ami pedig annyit jelentene, hogy Japán tel­jesen függetleníteni tudja magát az ameri­kai olajforrás októl Ez tudniillik döntő lépést jelent a háború fe­lé, mert hiszen köztudomású dolog, hogy ja­pán messzemenő katonai céljait egyelőre azért nem tudlja megválóéit ami, mert nem rendelkezik a bosszaíbíb hadviseléshez szük­séges nyersanyagokkal. Ennek a nagyszabású tervnek megvalósításához azonban feltétlenül szüksége van a japán kormánynak ahhoz, hogy a saohalini termelést még néhány évig semmi ne zavarja, — és ebből a szempontbői az északsachalini források sokkal fontosab­bak, mint a sziget déli, tehát japán részén lévőik. Ebben a helyzetben Japán semmiszin alatt sem mondhat le arról, hogy a szovjettel a szerződést minden körülmények között meg­újítsa. Természetesen ezt agyon jól tudja a moszkvai kormány is. hiszen azért játszotta ki ebben a kritikus pillanatban, amikor már a legimérv- adók körök is egész nyíltan beszélnek a ikiiszö- bönáilló távolkelleti háborúról — ezt a kártyát. Ha az oroszok mégis belemennek a szerződés meghosszabbításába, egészen bizonyos, hogy igen súlyos feltételiekéit szabnak, — ha pedig nem, akikor egy okkal ismét több, hogy Japán dűlőre vigye az oroszokkal szemben azt az úgy­nevezett „presztízskérdést44, hogy „ki az ur a Távol keleten ?“ Az angol lapok véleménye szerint nem le­hetetlen, hogy Sachalin szigete miatt döntő összeütközésre kerül sor a két távolkeleti nagyhatalom között. Ha e.z bekövetkezik, akkor Európa ismét szem­tanúja lesz annak, hogyan válik az ofliaj vérré. A közvetlen közéli 'időben játszódott le ugyan­is példátlan vérontással két oéajlháíboru. Az egyik Délamerikában — e még mindig nincs befejezve — Paraguay és Bolívia között, a má­sik pedig Jemen és Hedzsasz között? Mohamedán és kínai csapatok érkeztek Kasgarba Sírnia, augusztus 8. Kuntsenham tábornok vezeté­se alatt négyszáz kínai és kétezer mohamedán ka­tona, — akiknek négyrét;ze törökökből regrutá- lódtk — bevonult Kasgarba. Kasgar megszállása lényegesen megkönnyítette az angol konzulátus helyzetét, mert a kasgari helyzet a tungan felke­lők leverése óta rendkívül kritikus volt. A szétszórt tfungan felkelőcsapatok rablóbandákká alakultak át és az egész környéket veszélyeztetik. Többhe- lyütt összeütközésre került sor. Más oldalról ka­tonai csapatok érkeztek Agsába és Masalbashiba- ugyanekkor Kasgarba legközelebbi időn belül több katonai repülőgép megérkezését várják. Valószínű­nek tartják, hogy a kínaiakat szovjetorosz részről támogatják. A tárgyalásokban, amelyek a tumgan csapatok leverése után megkezdődtek!, követitőként résztvesz a szovjetorosz konzul is. Egyelőre a hely­set nyugodtnak látszik, ámbár egyes jelek amellett szólnak, hogy Kuntsenhan tábornok és a mohame­dánok vezetője között nézeteltérések vonnak, ame­lyek újabb kilengéseikre vezethetnek. Újabb borzalmas hőhullám Amerikában C s i k á g ó, augusztus 8. Az Egyesült Álla­mok délnyugati és középnyugati területein teg­nap óta ujahh hőhullám terül szét Ujmexikó és Jowa államokban 50—60 fok Celsius hősé­get mértek árnyékban. Az idei hőség Ameriká­ban igen ,sok emberáldozattal járt és több mint egymilliárd dollár anyagi kárt okozott, Külö­nösen a veteményekben és az állatállományban szenvedett károk óriásiak. a szükséglet kétharmadát külföldről, még pedig Amerikából és Holland-Indiából szer­zi be. A heyzet különösen kínos azért, mert a világ­piacon lassan Japán lesz Amerika legveszélye­sebb versenytársa; nyílt titok, hogy a két nagyhatalom már évek óta farkasszemet néz egymással a Csendes-óceán fölött 6 a világ legnagyobb tengeri háborújának ki­törését eddig csak Anglia óvatos maga­tartása és egészen Roosevelt uralomra jutá­sáig a Wall-streetnek az oroszoktól való ide­genkedése akadályozta meg. De ma már egyrészt az amerikaiak kibékültek a szovjettel, 6Őt Wladivosztokban titkos flotta­bázist is kaptak az oroszoktól, másrészt Anglia is ideges a japánok egyre növekvő tengeri és légi hadereje miatt. Ebben a túlzás nélkül pus­kaporosnak nevezhető atmoszférában joggal nyugtalanítja, a japánokat a túlzott függőség, amire az amerikai petróleum kényszeríti őket Amerikával szemben. Japán olajforrásainak termőképességét már nem lehet fokozni, Koreában nincs olaj, Formosában egészen jelentéktelen az olaj- termelés, Mandzsúria olajban gazdag me­zőit, — eltekintve a fusuni kutaktól, ame­lyekből évi ötvenezer tonna petróleumot termelnek ki, — eddig nem sikerült kellő mértékben kiaknázni. Ilyen körülmények között a sachalini olajter­melés évről-évre nagyobb jelentőségre tesz szeri. A sziget északi része, amely a ports- mouthi békeszerződésekben Oroszországé maradi, sokkal gazdagabb olajban, mint a déli rész, amely a japánoké. Az orosz kor­hindenburg temetése Hitler birodalmi vezér a tannenbergi mezőn a gyáizbeizédet tartja

Next

/
Thumbnails
Contents