Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-28 / 195. (3526.) szám
195. (3526) szám • Kedd * 1934 augusztus 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több. fgyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. •• TELEFON; 30311 0 • sürgönycím hírlap prahh. Misős él a Szlovéniáéi magyarság! Óriási Saa^nép gyűlés Koblettzhen (sp) Prága, .augusztus 27. A P. M. H. vasárnapi számában ismertettük! az 1930-as népszámlálás feldolgozott adatai alapján a szlovenszkói magyarság foigialiko'zás szerinti megoszlását. Szomorú kép tárad már e hevenyészett összeálilitásiból a szemünk elé: szegények vagyunk, mint a templom egere. A kimutatás körülbelül 530.000 emberre vonatkozik s ebből a számból 450.000-re pontosabb adataik ismerete nélkül bátran rámondhatjuk, hogy többé-kevésbé a nincstelenek osztályakor tartozik, mert a foglalkozása -eféle: kisgazda, napszámos, munkás, kisalkalunazotí, vagy kisiparos. Szegénységünk valódi képe csak akkor domborodhat teljes mértékben a szemünk elé, ha a mgayarság foglalko'zásd megoszlását ösz- szehasonlitjuk más népeik vagy kisebbségek ugyanilyen adataival s az arányszámokból leolvassuk azt, ami előnyünkre vagy hátrányunkra szolgál. E nehéz és bonyolult statisztikai munkát e helyen nem végezhetjük el, ámbár az 1930-as népszámlálás csehszlovák, osztrák és magyar évkönyveiből némi körültekintéssel megvalósítható. Reméljük, hogy a közeljövőben akad majd valaki, aki elvégzi s fáradozásai alapján pontos képet kapunk magyarságunk erejéről és értékéről 6 arról, hogy más nemzetekkel szemben mennyiben van előnyös vagy •hátrányos helyzetben. Alapjában véve megnyugtató, hogy az ősz? szeáliitás szerint rendkívül sok a független miagyar Szlovénokon. Ilyen elsősorban az 53.143 kisgazda, a gazdaságaikban segédkező 48.236 családtag, továbbá a bérlők, a mezőgazdasági hivatalnokok és alkalmazottak tömege, azaz nem dolgozó' családtagjaikkal együtt körülbe- iüil 220.000 ember, aki szemben áll a 150.000 mezőigazdaság napszámossal, zsellérre;!. Az önálló ipari üzemek tulajdonosainak, azaz a kisiparosoknak száma családtagjaikkal! együtt a kimutatás szerint körülbelül 35.000, mig a munkásoké és alkalmazottaké 62.000. A kereskedelem és a pénzügy terén működő magyarok felét, tehát körülbelül 18.000-et, szintén olyan önálló pályán működőknek kell tekinteni, akiket nem. fenyegethet közvetlenül és a foglalkozástól. meghatározott asszimilációs veszély. Ezeket nevezhetjük „függetleneknek11. A félmillióiban tehát csaknem négyszázezer „független41 van. Önmaga látja el magát és nem közvetlen függvénye az államnak. E kedvezőnek 'látszó képet azonban nyomban módosítja az, ha tekintetbe vesszük, mily siralmas helyzetben. é! ma a kisgazda és a kisiparos, vagy akár a rnagánhivatalinok és a szabad pályán működő ember. Ha kisgazdáink és kisiparosaink. mondjuk dán, holland vagy skandináv érteleimben vett „független14 kisgazdák stib. volnának, ha az anyagi jólét erősítené portáikon a nemzeti öntudatot, akkor valóban megnyugtató volna a kép. A szegénység függővé telheti a lég függetlenebb foglalkozásokba® lévőket is s ezért egyik első teendőnk: gazdaságilag megerősíteni gazdáinkat, iparosainkat, jólétre törekedni. nehogy a gazdasági kiszolgáltatottság korrumpálni tudja őket. Az adatok egyébként ismét megerősítik a xégi bizonyosságot, hogy a szlovenszkói magyarság elsősorban agrárnép. De vigyázni kell, 'hogy az önálló gazdák re. süllyedjenek zsélilér- sorba, mert a lef előszállás nemcsak az &■ egyéni bánatuk, hanem a nemzeté is, mert az anyagi önállóság és függetlenség feladása gyengíti nemzeti ellen álló erejüket és hozzájárulhat a nemzeti káderek boimlaszfásához. Ugyanez áll hatványé-, zott mértékben a kisiparosságra, amely a váHitler bejelenti, hogy békét kot a katolikusokkal Négyszázezer saarvidéki nemzett szotiaüsta hallgatta a kancellárt • döhheis a felekezeti hélérő. - - EilenUintetés Suizhachban Schacht szenzációs beszéde a német behozatal korlátozásáról Köln, augusztus 27. A német birodalom kormánya a vasárnapi napot a saarvidéki propagandának szentelte. Délelőtt Kölnben megnyitották a Saar-vidóki kiállítást Hitler Adolf jelenlétébe®- Az ünnepi beszédet Gébbel® propagandaminiszter mondotta, aki lándzsát tört a katolikusokkal való kibékülés mellett. Kijelentette, hogy a német kormánynak esze-ágában sincs azt a mozgalmat támogatni, mit a katolikus egyház „uj pogány »ág"-nak nevezett. Ezután élesen kikelt a saarvidéki szocialista ellenpropaganda ellen, amely az elhunyt Hindenburg köztársasági elnök emlékét is meggyálázta. Délután Ehrenbreitstein erődjében, Köblenz közelében, ott ahol a ílosel és a Rajna egybe-: folyik, óriási népgyülés volt, amelyen részt sok rokonszenvének megnyerését. A harmadik birodalom soha sem üldözte a keresztény egyházakat, s aki ezt állítja, rosszakaratuan uszít. Ellenkezőleg, az uj német uralom üldözi: az istentelenséget és a kűlturbolsevizmust és egy vonalon küzd az egyházakkal. Biztosította a saarvidékieket arról, hogyha a terület visszatér Németországihoz, megbocsátják mindenkinek ellenzékiségét és nem büntetik meg a szociáldemokratákat, vagy a kórnmu- vbdákat. Az amnesztiának ez a bejelentése 'izonyára nagy hatást fog gyakorolni a Saar- vidék lakosságára. A Saar-vidék 800.000 lakóját a visszatérés után a német kormány nem fogja pártembereknek tekinteni. — mondotta Hitler — hanem német testvéreknek, akiket örömmel ölel keblére az anyaország. a Saar-vidéket végleg leválassza a birodalom testéről. A délelőtti katolikus és protestáns istentiszteleten a jelenlévők hiiségesküt tettek. Mint ismeretes, a Saar-vidék kormánybiztosa julins végéig Papén volt, aki csak akkor vált meg állásától, amikor Hitler bécsi követté nevezte ki. Papén a Saar-vidékeii tartózkodik, ottani birtokán és részt kellett volna vennie a koblenzi összejövetelen, sőt beszédet kellett volna mondania. Papén az utolsó pillanatban lemondott és távolmaradását régi betegségének kiujulásával indokolta. Ellen .mondó becslései: a maiié «n:sk stim ról veitek a Saar-vidékről érkezett nemzeti szó-í cialisták. A hivatalos német sajtóiroda 46Ö.0C0 emberre becsüli a jelenvoltakat. A rendezés j alaptónusa itt is a katolikusokkal való kibékülés volt. A délelőtti tábori misén a ka-; tolikus pap megáldotta Hitler Adolfot. Az! ünnepre 180 kiilönvonat és 30 hatalmas rajnai ' hajó hozta a látogatókat. Hitlert ez alkalom-; mai üdvözöltek először a „valamennyi német vezérének" elmével. , A kancellár beszédét azzal kezdte, hogy mig a tavalyi Saar-ünnepen csak néhány tízezer ember jelent meg, ma már százezrek hallgatják szavait. Vázolta politikájának eredményéit, amelyek szerinte jelentősek. Aki az eredmények ellenére hátulról megtámadja! a kormányzatot, rosszakaratú ember és meg kell bünteti. Az augusztus 19-i választásról beszélve a kancellár megállapította, hogy a tizenkét apostol között is volt egy áruló, nem csoda tehát, ha a birodalomban is akadt né-! hány százalék, amely nem-mel szavazott. { Hitler beszédének leglényegesebb része az I volt, ahol megkisérelte a saarvidéki katoliku-! A beszéd végén Hitler ismét rendkívül i szívélyes és barátságos hangon nyilatkozott Franciaországról. Véleménye szerint a saar- • vidéki probléma elintézése után a két nagy hatalom között egyetlen vitás pont sem marad . és a franciák és a németek közös erővel hoz-' ráláthatnak az európai béke és az európai iáiét kiépítéséhez. A beszéd a béke nagy íipotheózisával ért véget. Papén t"n’ető távolmaradása Hitler előtt Bürökéi, az uj saarvidéki német kormánybiztos beszélt és megállapította, hogy aki a csatlakozás ellen szavaz, a német ügy árulója. A franciák most nem a Francia- országhoz való csatlakozásra akarják rábírni j a Saar-vidék népét, hanem arra, hogy a mai i status quo mellett foglaljon állást és később, j egy második népszavazáson határozza el a bi- ^ rodalomhoz való visszatérést, akkor, . ami- j kor a Hitler-rezisim nem létezik többé". — Biirckel szerint ez csak képmutatás s Franciaország valójában időt akar nyerni, hogy A koblenzi ünneppel egyidejűleg Sulzbach- ban a Saar-vidéken ellentüntolé® volt, amelyet a baloldali pártok rendeztek. A francia lapok a Koblénzben megjelentek számát 150.000-re becsülik, mig Sulzbachban 70.000 ember jelent meg. Nagy különbség azonban az, hogy mig a nemzeti szocialistákat ingyen .szállították Koblenzibe, a sulzbachiak saját költségükön utaztak. A hivatalos német sajtóiroda, mint már mondottuk, e francia beállítással szemben 400.000-re becsüli a koblenzi tüntetőket, mig a sulzbachi antifasisztákat csak 20.000-re. Paris sxkeotb us marad Pári®, augusztus 27. A francia lapok Hitler vasárnapi beszédjéről megállapítják, hogy annak hangja nyugodt és mérsékelt volt. A Journal szerint Hitler békeszeretete a külföldnek van szánva. A lapok nem igen hisznek a korosokban ■ függetlenségéinek elvesztése után rnéginkáíbb veszedelmes helyzetibe kerül nemzeti szempontból, mint a- kisgazda. Ki kellene mutatni az 1920-as és az 1930-as adatok összehasonlításával, hogy tényleg veszedelim'es-e, terjed-e a magyarság között a független pályák elvesztéséinek betegsége vagy sem. Fölöttébb értékes munkát végezne kisebbeégpoilitikai téren, aki e munkát elvégezné. • Az első pillantásra feltűnő. az is, hogy a szabad pályákon működők közül kevesen vallják magukat magyaroknak. 676 önálló vállalkozó, 692 magyar orvos és fogtechnikus rendkívül kevésnek látszik. A magyar középosztálynak másutt alig vannak lehetőségei, csak a szabad pályákon, ha bizonyos mértékig a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a magánhivatali foglalkozásokat is ide számítjuk. A többségi nemzeteknél a középosztálynak 30—40 százalékáról az állam és az államhoz közelálló üzemek gondoskodhatnak (katonaság, vasút, közoktatásügy, belügy, pénzügy, nagybankok, posta stb.). Az adatok szerint a közszolgálatok 15.000 magyarnak adnak kenyeret, a 6zabad pályák csak 7000-nek. Nagyobb lendülettel és több szívóssággal kell a szabad pályákra ösztönözni a fiatalságot, mert ott a legfüggetlenebb ,a kenyér s a leg- nyugodtabban maradhat magyarnak a magyar. A szabad pályáknál is ki kellene mutatni, hogy csökken-e, vagy növekszik-e a magyarok száma. — Egyáltalán, a statisztika adatait kezünkbe véve egyre világosabban látjuk, mekkora jelentősége volna kisebbségpo.itikai szempontból, ha részletesen, megfelelő összehasonlításokkal, a vagyoni állapot teljes kimutatásával, összeállíthatnék a magyarság szlovenszkói kataszterét s így láthatnék a hibákat, az előnyöket, láthatnók azt, hogy hol kell közbelépni és segíteni. A görög bölcs mondotta: mindenekelőtt ismerd meg önmagádat. Mi még nem ismerjük önmagunkat. A hivatalos adatok csak vékony útmutatást adnak a kataszter összeállításának további munkájára, amit sajátmagunknak kell elvégeznünk.
