Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-03 / 175. (3506.) szám
10&4 a/ngnsgftgji 3, péntek. így hal meg egy angol gentleman ... Anyagi romlásba és a halálba vitte a volt angol milliomost a magyar gróf angol felesége iránti olthatatlan szerelme Életét az imádott asszonynak áldozta, halálában is az asszonyt szolgálta •.. Rées, augusztus 2. Egy angol származású dúsgazdag ember egész életre kiható szerelmi tragédiája, amelynek szálai Magyar- országra is elágaztak, áll a bécsi társaság érdeklődésének középpontjában. Húsz évvel ezelőtt egy londoni fiatalember érkezett — életében először — Bécsbe. Hatalmas vagyon állt mögötte ég igy a fiatalembernek, akit Hermaun de Neefnek hívtak, minden lehetősége megvolt, hogy életét széppé tegye az akkor még virágzó és vidám osztrák fővárosban. A sors nem igy akarta. A szállodában, amelyben megszállt, megismerkedett egy honfitársnőjével, egy ragyogó szépségű, tüzesszemü fiatal leánnyal. Az ismeretségből hamarosan flört lett, a fiatalok együtt jártak színházba és kirándulásokra. A fiatalember halálosan beleszeretett szép partnernőjébe, de a leány — Ethel Ni- cholson — nem viszonozta érzelmeit. Ethel egy magyar huszárőrnagyba, a daliás Orssich grófba szeretett bele és hosszas belső küzdelem után közölte a fiatal angol milliomossal, hogy eljegyezte magát a magyar gróffal. De Neef szétzúzott szívvel tért vissza Londonba, de ott sem bírta ki sokáig. Legalább az imádott nő közelében akart élni, ezért visszatért Ausztriába, megszerezte az osztrák állampolgárságot és mivel nem akarta tétlenül tölteni napjait, beállott tisztnek az osztrák hadseregbe. Orssich gróf közben feleségül vette a szép Etbel Nicholsont, a házaspár Magyarországra költözött és a reménytelen szerelmes nem- hallott többé semmit imádottjáról. Kitört a háború és de Neef gondolkodás nélkül jelentkezett szolgálattélelre és Ausztria oldalán harcolt. Az összeomlás után úgy érezte, hogy nincs többé mit keresnie Ausztriában és visszatért eredeti hazájába, Angliába. Gondolkodási idő és csekkek 1932 májusában de Neef Svájcban tartózkodik és váratlanul találkozik régi szerelmesével, Orssich gróf volt feleségével, aki közben elvált férjétől. Az asszony immár elmúlt negyven éves, két felnőtt fia van, de a szerelmes férfi számára úgy tűnik, mintha tegnap látta volna utól- jára. Érzelmei újra felviharzanak és megkéri feleségül az asszonyt, akinek képe végigkísérte egész életén. A grófné negyedévi gondolkodási időt kér. Ekkor kezdődik a férfi tragédiája, aki elvakult szerelmében se nem látott, se nem hallott. A grófné, aki nagy lábon élt Becsben, csakhamar közli kitartó udvarlójával, hogy anyagi zavarokba került és sürgősen szüksége van háromezerötszáz sillingre. De Neef szó nélkül kiállítja a csekket. Két hónap telt el és az asszony — ahelyett, hogy visszafizette volna adósságát, újabb kölcsönt kér. De Neef, aki már vőlegénynek tekinti magát, szemrebbenés nélkül tölt ki újabb és újabb csekkeket. A második alkalommal már 12.000 svájci frankról van szó. Ethel elmondja a férfi megnyugtatására, hogy Londonban egy dúsgazdag nagybácsija él, aki végső esetben ki fogja segíteni. Csakhamar újabb összeget, ezúttal nyolcezer svájci frankot kér és kap imádójától. Elutazott . . . Egy szép napon a grófné váratlanul elutazott Bécsből. Csak egy levelet hagyott hátra de Neef számára, amelyben közli, hogy (sürgősen Londonba kellett utaznia, ahol fiai gazdag amerikai hölgyekkel jegyezték cl magukat. Csakhamar visszaérkezett Bécsbe és — újabb kölcsönt kért a szerelmes férfitől. De Neef, akinek ekkor már nem állt készpénz rendelkezésére, jelzálogkölcsönt vett fel bécsi házára, hogy kifizethesse az asz- szonynak a kért ötezer sillinget. Orssich grófné rövidesen újból Londonba utazik és újból pénzre van szüksége. Újabb j pénzkérések az angol fővárosból s de Neef hamarosan több mint 43.000 sillinget küld az asszony után. Kínos felfe dezés De Neef még mindig bízik, annál is inkább, mert Ethel két angol csekket adott át neki tartozásának fedezetéül. A férfi maga is Londonba utazik szerelmese után és mikor ott be akarja váltani a csekkeket, kiderül, hogy azokra nincs semmi fedezet. A gazdag londoni nagybácsiról kitudódik, hogy teljesen vagyontalan, a két fiú gazdag menyasszonyai nem lelhetők föl. A fiatalabbik fiú által aláirt kötelezvényről kiderül, hogy hamisítvány, mert a grófné irta alá fia nevét. De Neef teljesen megrendül az egymást követő leleplezések hatása alatt. Az egykori milliomos kénytelen aranyóráját elzálogosítani, hogy visszatérhessen Bécsbe. Az asszony már ekkor Bécsben van és mikor a férfi végleg le akar számolni vele, cinikusan vágja a szemébe; — Gentleman létedre öngyilkosságot kellett volna elkövetned! A feljelentés Ez már túlsók volt de Neef szivének is. Súlyos idegösszeomlást kapott, de összeszedte magát és büntető feljelentést tett az asszony ellen. Százötvenezer sillinget követelt vissza és SzmHÁzKönWKobTURA. ■ ■ n BgHgggggig"^— Kassai művészek őszi a kassai múzeumban irta: Gömöry János Kassa, augusztus 2. A kisebbségi magyar kultúráiét borús ege alatt csend honol. Különösen itt, a keleti részeken Csak az a vigasztaló, hogy kulim él etünk pangásának oka nem kuIturszegénys égünk. Hiszen ha jól körülnézünk, örvendező szívvel kell megállapítanunk, hogy Kassa ma is egészséges talaja a kultúrának és hogy ez a város ma sem szűkölködik kiváló kultúrán unk ásókban. Ezt bizonyítja a kassai művészek értékes tábora is. De milyen elszomorító, lehangoló, ha tudjuk, hogy ezek a művészek teljesen magukra hagyatva folytatják a lét kemény harcát. Annyival felerne- lőb'b, ha látjuk, hogy micsoda életenergiával, művészetüknek micsoda imádatával tartják meg nívójukat, sőt törnek előre művészi alkotásaikkal. Mindennek fényes bizoyitéka lesz az a kiállítás, amelyet a kassai múzeumban rendeznek a kassai művészek az ősz folyamán. Nem üres, hivalgó beszéd az, ha Kassáról, mini kulturvárosról beszélünk. Ennek a városnak századokra visszamenő, gazdag kulturális múltja van. A képzőművészet terén is. Festők, szobrászok, építészek éltek itt, akiknek művészi alkotásai Kassa polgárainak müvészetszeretetéről beszélnek. Maga Kassa város járt elől mindenkor a művészet párto lásában. Ég ha nem megyünk vissza a múlt időkbe, amikor a polgároknak áldozatkészsége művészi alkotásokkal, templomokkal, köz- és magánépületek kel, szobrokkal, képekkel, stb. tette Kassát a mai Szlovén szó egyik legszebb városává, — elég, ha csak az utolsó ötven-batvan esztendő alatt hozott áldozatokra mutatunk reá. Nem csoda tehát, ha ez a kultunmiliő, a polgároknak, a városi képviselőtestületnek művésze tszere- tete és áldozatkészsége sok kiváló művészt csábított Kassára, akik aztán itteni működésükkel, kiváló alkotásaikkal Kassát a képzőművészetek egyik elismert gócpontjává tették. Kassának, mint kulHírközpontnak jelentősége az állainifordulat után még inkább növekedett. Egy város, melynek lakossága tizenöt év alatt csaknem megkétszereződött, régi kulturális jellegében is változáson esik át. A cseh és szlovák kultúra még csak ezután bontakozik ki a maga mivoltában, támaszkodva arra a 30.000 vagy ennél is több uj kassai lakosra, amelyik szintén százados múltra visszatekinthető kultúrának hordozója Előreláthatóan a ruszin nép is részt fog kérni az ország o nagy kulturközpoutjának életéből. A németekről nem is szólván, akik maroknyi számuk dacára Kassán máris élénk kultnréletet élnek és újabban a Deutsche Kultur Verband is élénk tévé kenységet, fojt ki. A magukat már zsidó nemzetisé güuck valló zsidók, ha jövő generációjukban a ma gyár kultúrával szakítanak, szintén igyekeznek majd nemzeti kultúrát teremteni. Mind e sokféle, nemzeti alapon álló ikulturtörekvésnek kedvező talajul kínálkozik ez az ősi város. Nagyon okos, a demokratikus szellemnek megfelelő kultúrpolitikát kell tehát inaugurálni azoknak, akik a város kulturális ügyeit intézik. A sok irányú kul- turtörekvés békés együttműködésének lehetővé tétele ném közönséges feladatot rá a város vezetőire. A fenyegető káosz ezen a téren okvetlenül bekövetkezik, ha ezt a feladatot balkezes intézkédésekkel fogják megoldani. Nekünk, itt élő magyaroknak, pedig elsősorban meg kell értenünk, hogy az itt élő különböző nemzetiségek kulturális versenyében meglévő és értékes kultúránk fenmaradáeának egyik titka, ha mi is azon vagyunk, hogy a különböző kulturális törekvések egymással összeütközésbe ne jöjjnek, hanem békés egyetértésben fejtsék ki áldásos tevékenységüket. Ée ha sikerülne ily békés atmoszférát megteremtenünk, úgy Kassa sokszínű kulturális életével a virágzás magas fokára emelkedhetne. Jól esik ezért megállapítanunk, hogy a kassai múzeum igazgatósága e békés egyetértés jegyében munkálkodik, amikor a múzeumnak kiállítási célokra kiválóan alkalmas helyiségeit szives készséggel bocsátotta magyar művészeink rendelkezésére. Ezekben a helyiségekben minden művészi alkotás a maga igazi értéke szerint érvényesülhet. Nincs is most már semmi akadálya annak, hogy ez a kiállítás sikerüljön. Erinek a kiállításnak érdekesfégét fokozza az, hogy művészeink különböző művészi irányoknak a képviselői és alkotásaik egymástól elkülönítve kü- lön-külön csoportban lesznek kiállítva. Egyéniségük ezáltal teljesen érvényesül, annyival is inkább, mert amelyik festőművész konzervatív, annak festményei ugyanilyen miliőben fognak érvényesülni, Oravecz lnne földmüvés művész falusi miliőt kap, a modern művész pedig modern keretet. A kiállítás intériörjét, ezt az individuális jellegű csoporto- sitást szakavatott művész, Midiiéi Ferenc végzi el. A kiállításban eddig résztvesznek: .Jaszusch Antal, Kieselbadh Géza, Halász Hradil Elemér, Ja- kóby Gyula, Féld Lajos, Oravecz Imre képzőművészek. Kü'cz Jolán keramikus, Balassa Jánosné, Karohnyák Klári. Tehát összesen kilencen és mindannyian kassaiak. Neveik nem ismeretlenek, mert müveikkel más országos jellegű kiállításokon is találkoztunk. Közülük több országos hírnévnek örvend. A kassai művészek kiállításáról kell, hogy az egész magyar társadalom tudomást vegyen. Szívből kívánjuk, hogy anyagi és erkölcsi siker kísérje vállalkozásukat. csalás címén kérte eljárás megindítását Az első bírósági tárgyaláson a grófné cinikus nyíltsággal jelenti ki, hogy szerelmi ügyről van szó és tudvalévőén gyakran megtörténik, hogy a férfi egész vagyonát feláldozza a nőért, akit szeret. A vizsgálat kideríti, hogy a grófné fényűző életet élt és erre fordította a kicsalt összegeket. Négy kutya, bárom ko- morna kiséri állandóan utazásaiban és ezenkívül rengeteg pénzt emésztett fel fiainak amerikai utazása is. Gentleman-módra.., A második bírósági tárgyalásra a becsapott férfi helyett távirat érkezik. A táviratból kiderül, hogy de Neef veronállal megmérgezte magát és az öngyilkosság sikerült. A negyvenöt éves férfi nem tudta kiheverni a rengeteg csalódást. Előkelő gondolkodás- módja győzedelmeskedett és de Neef utolsó tettében is szót fogadott az asszonynak, akit szeretett. Még halála után is engedelmes rabszolga maradt: végrendeletében Orssich gróínét teszi meg általános örökösévé és kijelenti, hogy a neki adott összegeket ajándéknak tekinti. Csak egyetlen feltétele van a végrendeletnek: az asszony az angol gentleman hűséges komornyikjának, az egyetlen embernek, aki végig kitartott mellette, 10.000 sillinget köteles kifizetni az örökségből. Az ügy ezzel még nem ért véget, meri az ■eljárás, a végrendelet intézkedései ellenére, tovább folyik az asszony ellen. Kérdés, hogy a 1.)íróság miként fog ítélkezni, de az teljesen valószinü, hogy a még mindig szép Orssich grófnét felmentés esetén is ki fogják utasítani Ausztria területéről. Társadalmi Élet # A perényi ifjúsági egyesület jólsikerült ünnepséget rendezett a Katolikus Akció propagálása jegyében. Az érdekes és nívós műsort az ifjúsági egyesület énekkara Beethoven „Isten dicsősége11 cimü dalművével nyitotta meg Molnár Zoltán ig.- tanitó vezénylete mellett. Mély hatású bevezetőt mondott Hoozmann V. Ágoston plébános. Majd pedig Böőtr György hittud. hallgató tartott előadást „Perény hivatása a Katolikus Akcióban" címmel. Józsa László hittuid. hallgató „A tengerentúli missziókról" beszélt. Végül pedig Bakó Zoltán hittud. hallgató a sajtó ügyéről beszélt. A műsort énekszám és szavalat tarkította. Zár ószót H ocz- rnann V. Ágoston mondott, akinek egyúttal érdeme az ünnepség sikere is. (*) Ismét Iván Sándor és Földes Dezső kapták meg a szinikoncessziót. Pozsonyból jelentik; Az iskolaügyi minisztérium most hozott döntést a két szlovenszikői magyar színi kerület koncesszió-ügyében. A nyugati kerület koncesszióját ismét Földes Dezső, a kassai körzetét pedig Iván Sándor kapta meg. Változás csak annyiban történt, hogy Iván Sándortól elvették Losoncot és azt Földes kerületéhez csatolták. Előzőén ismét voltak ankétok, amelyben a pozsonyi szi mg ártoló élesen Földes ellen foglalt áldást és azt kívánta, hogy egyesítsék a két kerületet s a koncessziót adják az egyesületnek ki, mint ez a német színházzal is van. A minisztérium azonban ezt a kívánságot — mint a fentebbiekből látható — nem vette figyelembe. (*) „Wilde Oszkár pöre.“ Parisban érdekes újdonság próbáit kezdték meg. Maurice Ros- tand, a nagy költő fia, akit különös passzióiról is jól ismer a francia közönség, „Wilde Oszkár pőre11 címen színjátékot irt, az angol költő emlékezetes bűnügyéről. Harry Baur személyesíti meg a költőt az uj ^zlndarab- U (•) Körösi Csoma-emlékfábla Csomakőrősön. Sepsiszéutgyürgyből írják: Csomakőrös községben hétfőn leplezték le nagy ünnepséggel Körösi Csorna Sándor, a nagy kutató és nyelvtudós emléktábláját. Az emlékbeszédet Sándor József magyarpárti szenátor ée Debréci Sándor, a Miiko- Kollegi'iim tanára tartották. A leleplezési ünnepség után emlékbizottság alakult, amelynek az lesz a kötelessége, hogy nagyobb emlékmű felállítását ( készítse elő, továbbá, hogy a magyar ifjúsággal megismertesse Körösi Csorna Sándort (*) Ünnepi játékok Heidelbergbem. Augusztus 15-én kezdődnek Heidelbergbem az ümnépi játékok a Gölz von Benlidh ingen ciniü Goetbe-dajrábbal. A következő napon a Szeut- iyáuéiji álom, majd Suli üde írnek Ráuibee cimü drámája kerül számme.
