Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-03 / 175. (3506.) szám

10&4 a/ngnsgftgji 3, péntek. így hal meg egy angol gentleman ... Anyagi romlásba és a halálba vitte a volt angol milliomost a magyar gróf angol felesége iránti olthatatlan szerelme Életét az imádott asszonynak áldozta, halálában is az asszonyt szolgálta •.. Rées, augusztus 2. Egy angol származású dúsgazdag ember egész életre kiható sze­relmi tragédiája, amelynek szálai Magyar- országra is elágaztak, áll a bécsi társaság ér­deklődésének középpontjában. Húsz évvel ezelőtt egy londoni fiatalember érkezett — életében először — Bécsbe. Ha­talmas vagyon állt mögötte ég igy a fiatalem­bernek, akit Hermaun de Neefnek hívtak, minden lehetősége megvolt, hogy életét széppé tegye az akkor még virágzó és vidám osztrák fővárosban. A sors nem igy akarta. A szállodában, amelyben megszállt, meg­ismerkedett egy honfitársnőjével, egy ra­gyogó szépségű, tüzesszemü fiatal leánnyal. Az ismeretségből hamarosan flört lett, a fia­talok együtt jártak színházba és kirándulá­sokra. A fiatalember halálosan beleszeretett szép partnernőjébe, de a leány — Ethel Ni- cholson — nem viszonozta érzelmeit. Ethel egy magyar huszárőrnagyba, a daliás Orssich grófba szeretett bele és hosszas belső küzdelem után közölte a fiatal angol milliomossal, hogy eljegyezte magát a ma­gyar gróffal. De Neef szétzúzott szívvel tért vissza Lon­donba, de ott sem bírta ki sokáig. Legalább az imádott nő közelében akart élni, ezért visszatért Ausztriába, megszerezte az osztrák állampolgárságot és mivel nem akarta tétle­nül tölteni napjait, beállott tisztnek az osz­trák hadseregbe. Orssich gróf közben feleségül vette a szép Etbel Nicholsont, a házaspár Magyarországra költözött és a reménytelen szerelmes nem- hallott többé semmit imádottjáról. Kitört a háború és de Neef gondolkodás nélkül jelent­kezett szolgálattélelre és Ausztria oldalán harcolt. Az összeomlás után úgy érezte, hogy nincs többé mit keresnie Ausztriában és visszatért eredeti hazájába, Angliába. Gondolkodási idő és csekkek 1932 májusában de Neef Svájcban tartóz­kodik és váratlanul találkozik régi szerelme­sével, Orssich gróf volt feleségével, aki köz­ben elvált férjétől. Az asszony immár elmúlt negyven éves, két felnőtt fia van, de a szerelmes férfi számára úgy tűnik, mintha tegnap látta volna utól- jára. Érzelmei újra felviharzanak és megkéri feleségül az asszonyt, akinek képe végigkísérte egész életén. A grófné negyedévi gondolkodási időt kér. Ekkor kezdődik a férfi tragédiája, aki elva­kult szerelmében se nem látott, se nem hallott. A grófné, aki nagy lábon élt Becsben, csak­hamar közli kitartó udvarlójával, hogy anyagi zavarokba került és sürgősen szüksége van háromezerötszáz sillingre. De Neef szó nélkül kiállítja a csekket. Két hónap telt el és az asszony — ahelyett, hogy visszafizette volna adósságát, újabb kölcsönt kér. De Neef, aki már vőlegénynek tekinti magát, szemrebbenés nélkül tölt ki újabb és újabb csekkeket. A második alkalommal már 12.000 svájci frankról van szó. Ethel elmondja a férfi megnyugtatására, hogy Londonban egy dúsgazdag nagybácsija él, aki végső esetben ki fogja segíteni. Csak­hamar újabb összeget, ezúttal nyolcezer svájci frankot kér és kap imádójától. Elutazott . . . Egy szép napon a grófné váratlanul eluta­zott Bécsből. Csak egy levelet hagyott hátra de Neef számára, amelyben közli, hogy (sür­gősen Londonba kellett utaznia, ahol fiai gazdag amerikai hölgyekkel jegyezték cl ma­gukat. Csakhamar visszaérkezett Bécsbe és — újabb kölcsönt kért a szerelmes férfitől. De Neef, akinek ekkor már nem állt kész­pénz rendelkezésére, jelzálogkölcsönt vett fel bécsi házára, hogy kifizethesse az asz- szonynak a kért ötezer sillinget. Orssich grófné rövidesen újból Londonba utazik és újból pénzre van szüksége. Újabb j pénzkérések az angol fővárosból s de Neef hamarosan több mint 43.000 sillinget küld az asszony után. Kínos felfe dezés De Neef még mindig bízik, annál is in­kább, mert Ethel két angol csekket adott át neki tartozásának fedezetéül. A férfi maga is Londonba utazik szerelmese után és mi­kor ott be akarja váltani a csekkeket, kide­rül, hogy azokra nincs semmi fedezet. A gazdag londoni nagybácsiról kitudódik, hogy teljesen va­gyontalan, a két fiú gazdag menyasszonyai nem lelhetők föl. A fiatalabbik fiú által aláirt kötelezvényről kiderül, hogy hamisítvány, mert a grófné irta alá fia nevét. De Neef teljesen megren­dül az egymást követő leleplezések hatása alatt. Az egykori milliomos kénytelen aranyórá­ját elzálogosítani, hogy visszatérhessen Bécsbe. Az asszony már ekkor Bécsben van és mikor a férfi végleg le akar számolni vele, ciniku­san vágja a szemébe; — Gentleman létedre öngyilkosságot kel­lett volna elkövetned! A feljelentés Ez már túlsók volt de Neef szivének is. Súlyos idegösszeomlást kapott, de össze­szedte magát és büntető feljelentést tett az asszony ellen. Százötvenezer sillinget követelt vissza és SzmHÁzKönWKobTURA. ■ ■ n BgHgggggig"^— Kassai művészek őszi a kassai múzeumban irta: Gömöry János Kassa, augusztus 2. A kisebbségi magyar kultúráiét borús ege alatt csend honol. Különösen itt, a keleti részeken Csak az a vigasztaló, hogy kulim él etünk pangásá­nak oka nem kuIturszegénys égünk. Hiszen ha jól körülnézünk, örvendező szívvel kell megállapíta­nunk, hogy Kassa ma is egészséges talaja a kultú­rának és hogy ez a város ma sem szűkölködik kivá­ló kultúrán unk ásókban. Ezt bizonyítja a kassai művészek értékes tábo­ra is. De milyen elszomorító, lehangoló, ha tudjuk, hogy ezek a művészek teljesen magukra hagyatva folytatják a lét kemény harcát. Annyival felerne- lőb'b, ha látjuk, hogy micsoda életenergiával, mű­vészetüknek micsoda imádatával tartják meg nívó­jukat, sőt törnek előre művészi alkotásaikkal. Min­dennek fényes bizoyitéka lesz az a kiállítás, ame­lyet a kassai múzeumban rendeznek a kassai mű­vészek az ősz folyamán. Nem üres, hivalgó beszéd az, ha Kassáról, mini kulturvárosról beszélünk. Ennek a városnak száza­dokra visszamenő, gazdag kulturális múltja van. A képzőművészet terén is. Festők, szobrászok, építé­szek éltek itt, akiknek művészi alkotásai Kassa polgárainak müvészetszeretetéről beszélnek. Maga Kassa város járt elől mindenkor a művészet párto lásában. Ég ha nem megyünk vissza a múlt időkbe, amikor a polgároknak áldozatkészsége művészi al­kotásokkal, templomokkal, köz- és magánépületek kel, szobrokkal, képekkel, stb. tette Kassát a mai Szlovén szó egyik legszebb városává, — elég, ha csak az utolsó ötven-batvan esztendő alatt hozott áldozatokra mutatunk reá. ­Nem csoda tehát, ha ez a kultunmiliő, a polgárok­nak, a városi képviselőtestületnek művésze tszere- tete és áldozatkészsége sok kiváló művészt csábított Kassára, akik aztán itteni működésükkel, kiváló al­kotásaikkal Kassát a képzőművészetek egyik elis­mert gócpontjává tették. Kassának, mint kulHírközpontnak jelentősége az állainifordulat után még inkább növekedett. Egy város, melynek lakossága tizenöt év alatt csaknem megkétszereződött, régi kulturális jelle­gében is változáson esik át. A cseh és szlovák kultúra még csak ezután bontakozik ki a maga mi­voltában, támaszkodva arra a 30.000 vagy ennél is több uj kassai lakosra, amelyik szintén százados múltra visszatekinthető kultúrának hordozója Előreláthatóan a ruszin nép is részt fog kérni az ország o nagy kulturközpoutjának életéből. A né­metekről nem is szólván, akik maroknyi számuk da­cára Kassán máris élénk kultnréletet élnek és újab­ban a Deutsche Kultur Verband is élénk tévé kenységet, fojt ki. A magukat már zsidó nemzetisé güuck valló zsidók, ha jövő generációjukban a ma gyár kultúrával szakítanak, szintén igyekeznek majd nemzeti kultúrát teremteni. Mind e sokféle, nemzeti alapon álló ikulturtörekvésnek kedvező ta­lajul kínálkozik ez az ősi város. Nagyon okos, a demokratikus szellemnek megfelelő kultúrpolitikát kell tehát inaugurálni azoknak, akik a város kulturális ügyeit intézik. A sok irányú kul- turtörekvés békés együttműködésének lehetővé té­tele ném közönséges feladatot rá a város vezetőire. A fenyegető káosz ezen a téren okvetlenül bekövet­kezik, ha ezt a feladatot balkezes intézkédésekkel fogják megoldani. Nekünk, itt élő magyaroknak, pedig elsősorban meg kell értenünk, hogy az itt élő különböző nem­zetiségek kulturális versenyében meglévő és érté­kes kultúránk fenmaradáeának egyik titka, ha mi is azon vagyunk, hogy a különböző kulturális törek­vések egymással összeütközésbe ne jöjjnek, hanem békés egyetértésben fejtsék ki áldásos tevékenysé­güket. Ée ha sikerülne ily békés atmoszférát meg­teremtenünk, úgy Kassa sokszínű kulturális életé­vel a virágzás magas fokára emelkedhetne. Jól esik ezért megállapítanunk, hogy a kassai múzeum igazgatósága e békés egyetértés jegyében munkálkodik, amikor a múzeumnak kiállítási cé­lokra kiválóan alkalmas helyiségeit szives készség­gel bocsátotta magyar művészeink rendelkezésére. Ezekben a helyiségekben minden művészi alkotás a maga igazi értéke szerint érvényesülhet. Nincs is most már semmi akadálya annak, hogy ez a ki­állítás sikerüljön. Erinek a kiállításnak érdekesfégét fokozza az, hogy művészeink különböző művészi irányoknak a képviselői és alkotásaik egymástól elkülönítve kü- lön-külön csoportban lesznek kiállítva. Egyénisé­gük ezáltal teljesen érvényesül, annyival is inkább, mert amelyik festőművész konzervatív, annak fest­ményei ugyanilyen miliőben fognak érvényesülni, Oravecz lnne földmüvés művész falusi miliőt kap, a modern művész pedig modern keretet. A kiállí­tás intériörjét, ezt az individuális jellegű csoporto- sitást szakavatott művész, Midiiéi Ferenc végzi el. A kiállításban eddig résztvesznek: .Jaszusch An­tal, Kieselbadh Géza, Halász Hradil Elemér, Ja- kóby Gyula, Féld Lajos, Oravecz Imre képzőművé­szek. Kü'cz Jolán keramikus, Balassa Jánosné, Karohnyák Klári. Tehát összesen kilencen és mind­annyian kassaiak. Neveik nem ismeretlenek, mert müveikkel más országos jellegű kiállításokon is ta­lálkoztunk. Közülük több országos hírnévnek ör­vend. A kassai művészek kiállításáról kell, hogy az egész magyar társadalom tudomást vegyen. Szív­ből kívánjuk, hogy anyagi és erkölcsi siker kísér­je vállalkozásukat. csalás címén kérte eljárás megindítását Az első bírósági tárgyaláson a grófné cinikus nyíltsággal jelenti ki, hogy szerelmi ügyről van szó és tudvalévőén gyakran megtörténik, hogy a férfi egész vagyonát feláldozza a nőért, akit szeret. A vizsgálat kideríti, hogy a grófné fényűző életet élt és erre fordította a kicsalt összegeket. Négy kutya, bárom ko- morna kiséri állandóan utazásaiban és ezen­kívül rengeteg pénzt emésztett fel fiainak amerikai utazása is. Gentleman-módra.., A második bírósági tárgyalásra a becsa­pott férfi helyett távirat érkezik. A táviratból kiderül, hogy de Neef veronállal megmérgezte magát és az öngyilkosság sikerült. A negyvenöt éves férfi nem tudta kiheverni a rengeteg csalódást. Előkelő gondolkodás- módja győzedelmeskedett és de Neef utolsó tettében is szót fogadott az asszonynak, akit szeretett. Még halála után is engedelmes rabszolga maradt: végrendeletében Orssich gróínét teszi meg általános örökö­sévé és kijelenti, hogy a neki adott össze­geket ajándéknak tekinti. Csak egyetlen feltétele van a végrendelet­nek: az asszony az angol gentleman hűséges komornyikjának, az egyetlen embernek, aki végig kitartott mellette, 10.000 sillinget köte­les kifizetni az örökségből. Az ügy ezzel még nem ért véget, meri az ■eljárás, a végrendelet intézkedései ellenére, tovább folyik az asszony ellen. Kérdés, hogy a 1.)íróság miként fog ítélkezni, de az teljesen valószinü, hogy a még mindig szép Orssich grófnét felmentés esetén is ki fogják utasí­tani Ausztria területéről. Társadalmi Élet # A perényi ifjúsági egyesület jólsikerült ün­nepséget rendezett a Katolikus Akció propagálása jegyében. Az érdekes és nívós műsort az ifjúsági egyesület énekkara Beethoven „Isten dicsősége11 cimü dalművével nyitotta meg Molnár Zoltán ig.- tanitó vezénylete mellett. Mély hatású bevezetőt mondott Hoozmann V. Ágoston plébános. Majd pedig Böőtr György hittud. hallgató tartott előadást „Perény hivatása a Katolikus Akcióban" cím­mel. Józsa László hittuid. hallgató „A tengerentúli missziókról" beszélt. Végül pedig Bakó Zoltán hittud. hallgató a sajtó ügyéről beszélt. A műsort énekszám és szavalat tarkította. Zár ószót H ocz- rnann V. Ágoston mondott, akinek egyúttal érde­me az ünnepség sikere is. (*) Ismét Iván Sándor és Földes Dezső kap­ták meg a szinikoncessziót. Pozsonyból jelen­tik; Az iskolaügyi minisztérium most hozott döntést a két szlovenszikői magyar színi ke­rület koncesszió-ügyében. A nyugati kerület koncesszióját ismét Földes Dezső, a kassai körzetét pedig Iván Sándor kapta meg. Vál­tozás csak annyiban történt, hogy Iván Sán­dortól elvették Losoncot és azt Földes kerü­letéhez csatolták. Előzőén ismét voltak anké­tok, amelyben a pozsonyi szi mg ártoló élesen Földes ellen foglalt áldást és azt kívánta, hogy egyesítsék a két kerületet s a koncessziót ad­ják az egyesületnek ki, mint ez a német szín­házzal is van. A minisztérium azonban ezt a kívánságot — mint a fentebbiekből látható — nem vette figyelembe. (*) „Wilde Oszkár pöre.“ Parisban érdekes újdonság próbáit kezdték meg. Maurice Ros- tand, a nagy költő fia, akit különös passziói­ról is jól ismer a francia közönség, „Wilde Oszkár pőre11 címen színjátékot irt, az angol költő emlékezetes bűnügyéről. Harry Baur személyesíti meg a költőt az uj ^zlndarab- U (•) Körösi Csoma-emlékfábla Csomakőrősön. Sepsiszéutgyürgyből írják: Csomakőrös községben hétfőn leplezték le nagy ünnepséggel Körösi Csorna Sándor, a nagy kutató és nyelvtudós emlék­tábláját. Az emlékbeszédet Sándor József magyarpárti szenátor ée Debréci Sándor, a Miiko- Kollegi'iim tanára tartották. A leleplezési ünnep­ség után emlékbizottság alakult, amelynek az lesz a kötelessége, hogy nagyobb emlékmű felállítását ( készítse elő, továbbá, hogy a magyar ifjúsággal megismertesse Körösi Csorna Sándort (*) Ünnepi játékok Heidelbergbem. Au­gusztus 15-én kezdődnek Heidelbergbem az ümnépi játékok a Gölz von Benlidh ingen ciniü Goetbe-dajrábbal. A következő napon a Szeut- iyáuéiji álom, majd Suli üde írnek Ráuibee cimü drámája kerül számme.

Next

/
Thumbnails
Contents