Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-22 / 190. (3521.) szám
1964 augnSítus 22, s»»rdA. A keleti Locarno sorsdöntő napjai Lengyelországtól függ az orosz-francia szövetség sorsa Oroszország csak akkor lép be a népszövetségbe, ha Lengyelország csatlakozik a keleti Locarnöhoz • ■ Megindult a diplomáciai harc Lengyelország kegyeiért Genf, augusztus 21. Tegnap Genf ben ismeretessé vált a szovjet kormány nemhivatalos jellegű nyilatkozata, amelyben Moszkva kijelenti hajlandóságát a népszövetségbe való belépésre, de elhatározását a keleti Locarno megkötésétől teszi függővé. A francia kormány épen ezért fokozott nyomást gyakorol Lengyelországra, hogy a renitens keleti szövetségest rábírja a keleti Locarno megkötésére. Szovjetoroszország nyilatkozata után — amelyben Moszkva minden félreértést kizárva leszögezi, hogy belép a népszövetségbe, ha létrejön a keleti Locarno, azaz magáévá teszi az európai francia politikát, ha Keleteurópa jelenlegi status quoját garantálják a hatalmak, — a keleteurópai politika uj fázisba lépett. Megkezdődött a döntő harc Lengyelország és Fra: ciaország között. A francia politika sikere Lengyelország magatartásától függ. A franciák mindent elkövetnek, hogy a lengyeleket megPrága, augusztus 21. Lapunk hasábjain részletesen beszámol tűnik arainak idején azokról az elemi csapásokról, amelyek a múlt évben különösen a Tisza áradásával, ezidén a katasztrofális szárazság következtéiben, majd juldius 22-én a Nagyszőlősön és vidékén bekövetkezett jégveréssel szinte mérhet etetlen károkat okoztak Kárpátalján, .különösen a síkvidéki földműveseknek, illetve a szőlőtermelőiknek. Az áradások tavaly helyenként félméter magas kavicsréteggel borították be a termőföldek százhektárjait s az idei juüiius 22-i jégverés a n agysző Hősi és vidéki szőlőtermelőiknek nemcsak idei termését, hanem ültetvényeit is teljesen tönkretette, sőt a termőföld elihordása, lemosása után a gyönyörű ültetvények helyén ma kopár sziklák maradtak. Nyilvánvaló, hogy az egzisztenciák ilyen nagymértékű pusztulásánál az államnak is nemcsak kötelessége, hanem érdeke is, hogy adóalanyait ismét talpraállisa. Az állami segélyakciók mai állásáról kívánt beszerezni hiteles tájékoztatást dr. Korláth Endre, a ru- szinsakói magyarság szenátora s evégett tegnap felkereste a belügyi és földművelésügyi minisztériumok illetékes osztályait. Eljárása eredményéről dr. Korláth szenátor munkatársunknak a kővetkezőkben számolt be: A tiszaujlaki hontalanok — A belügyminisztérium hatáskörébe csak a nemföldmüves károsultak segélyezése és támogatása taTtoziik. A belügyminisztérium vezette Tiszaujlak felépítésének akcióját. E segélyakció során házépítési segélyben nem részesültek a kétes állampolgárságú, a hontalan személyek és a kimondott idegen állampolgárok. Kérdésemre a belügyminisztériumiban azt a választ kaptam, hogy azok a tiszaujlaki károsultak, akik a tavalyi árviz óta ma már igazolni tudják csehszlovák állampolgárságukat, kérhetnek ma is építkezési segélyt, ezek a kérelmek azonban egyé nenként bírálatnak el. A tiszaujlaki segélyakció már befejezést nyert » újabb nagyobbszahásu akció indítására nem lehet gondolni, az egyéni segélynyújtás azonban lehetséges < nyerjék és hajlandók keleti paktumíervir bizonyos tekintetben revideálni, csakhogy Varsó iie találhasson kifogást benne. Számos előkelő francia diplomata tartózkodik Varsóban és a francia szellem ragyogtatni akarja minden rábeszélőtehetségét, hogy a lengyeleket megnyerje a nagy akcióhoz. Elsősorban arról akarják lebeszélni a varsói kormányt, hogy Lengyelország az orosz belépéskor állandó tanácstagságot kérjen, mert ebbe a szovjet soha sem volna hajlandó beleegyezni. A francia akció állítólag rendkívül intenzív Varsóban. Páris figyelmezteti a lengyeleket, hogy a merev ma gatartásukkal veszélyeztetik a békét és olyan helyzetet teremtenek, mint Brazília teremtett 1926-ban a népszövetségben, amikor az állandó tanácstagság kérésével csaknem elgáncsolta Németország belépését. Lengyelország magatartása egyelőre bizonytalan. Vannak rétegek, amelyek a francia orosz A Tisza tavalyi áradásaivá! Tiszaujlakom kívül nemföldmüves lakosoknak okozott károk ügyéiben újabb akcióknak ugyancsak nincs helye, mert a segélyezés már lezáratott. 200 eer korona kárra 1200 korona segély — A földművelésügyi minisztérium illetékes osztályán megáll api tót tara, hogy a földművelésügyi minisztériumnak hivatalosan ma sincs tudomása a Tisza tavalyi áradásaival okozott károk nagyságáról. A földművelésügyi minisztériumhoz mindössze az ungvári országos hivatalnak a szenátusi interpellációmra készített jelentése érkezett be, ez a jelentés azonban nem tartalmazza a károk becslését s csak a kormány segélyakcióját méltatja. Hogy miiképpen, arra lesz alkalmam visszatérni, ha az interpellációmra adandó válasz hivatalosan is kezemben lesz. Addig mindössze any- nyit, hogy például Tiszakeresztur mintegy 200 ezer koronát meghaladó árvízkárjának enyhítésére három gazda ezerkétszáz koronát kapott. Bár felhívtam az illetékes tényezők figyelmét arra, hogy a tavalyi árvízkárokért nagymértékben és elsősorban a földművelésügyi minisztérium tehető közvetlenül is felelőssé a rendkívüli terjedelmű fakitermelések és tarvágások engedélyezése miatt, amelyek egész járásokat elkarsztositotfak. — nyílt választ kaptam, hogy valami rendkívüli segély engedélyezéséről a mai viszonyok között szó sem lehet. Részletes felsorolást kaptam, hogy milyen segélyeket engedélyezett a kormány a ruszinsz- kói károsultak részére, ideértve a legújabban engedélyezett 100 millióból Rusz taszkéra eső mintegy 3 és félmillió koronát is. Ezen kívül a földművelésügyi minisztérium szeptember végén a rendes költségvetés terhére még hárommilliót fog szétosztani a régy ország in6égse- géty-alapjainak s ebbői juttatnak majd valamit Ruszinszkónak is. Úgy látom, hogy a minisztérium a segélyösszegeknek a károsultak között való szétosztására befolyást nem gyakorol s ezt teljesen az országos szervekre, elsősorban az országos hivatalokra bízza. politika mellett foglalnak állást, más rétegek viszont féltik Lengyelországot a franciaorosz szövetségtől, amelynek égisze alatt a lengyel barátság értéke eltörpülhetne a francia fővárosban. Állítólag a német propaganda mindent elkövet, hogy a franciák akcióját elgáncsolja. Németország messzemenő Ígéreteket tesz gazdasági és politikai téren Lengyelországnak, ismételten garantálja a korridor érintetlenségét, szabad kezet biztosit Varsónak a balti államokban, valamint megígéri, hogy nem gördít akadályokat Lengyelország keleti vagy déli gazdasági expanziója elé. A Lengyeiországért folyó diplomáciai harc a közeli hetekben bizonyára eldől. Nem lehetetlen, hogy a népszövetség szeptemberi ülésszakának megnyitásakor a kulisszák mögött tisztázva lesz a helyzet s kitűnik, vájjon sor kerül e a keleti Locarno megkötésére és Oroszország belépésére, vagy sem. Hogy az egész államiban kiosztandó háromimIlii óból mennyi jut Ruszinszkónak, az attól függ. hogy az ungvári országos hivatal milyen alaposan indokolja a kánbecslésekkel az igénylést. — Nagyjában ugyanezt mondatta az Illetékes előadó a nagyszőllösi juláus 22-i jégverésokozta károk ^ügyében Í6. Rendkívüli segély a talaj rekultiválásának A Právo Lidu vasárnapi számában Litera Vencel ,.A szárazságsujtotta gazdák segélyeinek igazságtalan elosztása*1 focim és ..A helyi járási segélybizottságok túlnyomóan agrárok“ — ,,AgTár szövetkezetek osztják a segélyeket4* alcímek alatt a következőket írja: — A közvélemény élénk részvéttel figyelte a vidéki lakosságot sújtó elemi csapásokról szóló híreket. A katasztrófái is szárazság megrendítette mezőgazdaságunkat, amely az egyes vidékeken óriási károkat szenvedett. Egyes községekben a termés teljesen megsemmisült. Ez a katasztrófa különösen a kisgazdákat sújtotta. akik teljesen és kizárólag földecskéjük hozadékára vannak utalva. A legtöbb kisgazda régebbi évekből eredő beruházások folytán pénzügyileg tu! van terhei ive s ma, már kamatfizetési kötelezettségének sem tud eleget tenni. Ma, az elemi károk folytán, nyomoruk csak megnövekszik, különösen ha állatállományuk megtartása érdekében valami kis takarmány- neműt akarnak beszerezni. De erre sincs pénz. Ezek a kisgazdacsaládok az államtól várnak segítséget. A kormány a megfeKő összegeket engedélyezte e a mezőgazdasági tanácsok is folyósítottak már segélyeket. — A károk összeírása az úgynevezett helyi bizottságok együttműködésével történt. Ezeket, a bizottságokat az egyes községek számára a járási hivatalok névezték ki. A bizottság tagjaiul csaknem kizárólag ag-. rárpártiakat neveztek ki s e bizottságok munkája nem volt mindenütt korrekt, hanem bizony pártoskodónak bizonyult. Óva intettük az illetékeseket, de hiába, meri Vér-, bőr- és idegbajosok igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregteleniti a gyomorbélcsatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Az orvosi tudomány legjelesebb képviselői már régóta hangoztatják, hogy a Ferenc J ó z s e f viz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. céljára nem remélhető, csak annyi, amennyit az országos hivatal tud juttatni az elemi kársegélyalapból. A földművelésügyi mmisztérium nézete szerint az egész állam területére engedélyezett 100 millió koronámyi segély is rendkívüli segély sez összeg felemelése az állampénztár mai helyzetében alig remélhető, mert ez összeg előteremtése is nagy gond. Az idei elemi csapásokkal okozott károkat, különösen a szárazságokozta károkat mintegy 3 milliárd koronára becsülik megközelítőleg. Ezzel szemben segélyezés céljaira mintegy 110 milliót teremtenek elő, de ennek egy negyedrészét csak a jövő évi tavaszi vetőmagakcióra folyósítják. Tavaszi buta helyett eszi — Szóvátettem végül azt az ismert panaszt is, hogy e tavasszal számos község gazdái a hivatalos vetőmagakció során tavaszi búzavetőmag helyett őszibuza vetőmagot kaptak s mert a tavasszal elvetett őszibuza termést nem hozott, ezért a hivatalos tényezők feleinek, illetve az állam köteles kártalanítani az érdekelteket. A földművelésügyi minisztérium álláspontja az, hogy az ilyen módon megkárosított gazdák — amennyiben a magot eladó céggel, a ruszin- szkói szövetkezeti központtal — nem tudnak békésen kiegyezni, úgy peres utón lesznek kénytelenek érvényesíteni igényeiket. Arra a megjegyzésemre, hogy hivatalos-akció okozta a károkat, azt a választ kaptam, hogy a vetőmagot eladó cég és a vevő között tisztára magánjogi viszony áll fönn tej^zte be információit dr. Korláth. a járási hivatalok az 1927. évben az úgynevezett úri koalíció által alkotott törvény szerint igazodtak. Ezt a törvényt módosítani keik ha az akarjuk, hogy a kisgazdák igazságos követeléseinek megfeleljen, nevezetesen, hogy a bizottságokban a kisgazdáknak megfelelő számú hely jusson. A helyi bizottságok indítványait a járási bizottságok hagyják jóvá. ame'yek összetétele megint olyan, mint a helyi bizottságoké. — Ma már arról kapunk jelentéseket, hogy a vetőmag- s a takarmánysegélyt igazságtalanul! osztják és hogy az egész üzletet gazdasági szövetkezetekre bízzák, hogy a „segélyt kimondottan pártsegély legyen. A járási hivatalok az engedélyezett segélyek kimutatásait közvetlenül az agrárszövetkezeteknek küldik meg s ezek hívják fel közvetlenül a segélyezett gazdát, hogy a segélyét a szövetkezetnél vegye át. Ez az eljárás helytelen s azt- tanúsítja, hogy az elemi csapásokkal sújtottak segélyezési akcióját igazságtalanul hajtják végre s kifejezetten pártoskodva — fejezi be észrevételeit a Právo Lidu. — Sztrájkol a munkácsi épitőmunkások egy- része. Munkácsról jelentik: A munkácsi lovassági laktanyát építő negyven munkás a múlt héten bérharcot kezdett. Az épitőmunkásókhoz csatlakozott a téglagyári munkások egy csoportja is. Tegnap az ipari szakiskola építésénél dolgozó munkások is sztrájkba léptek. A sztrájkolok magasabb béreket követelnek. A munkaadók és a munkások között folyamatban levő tárgyálásoikat a városi tanács 'közvetíti. Az elemi károkkal sújtott kárpátaljai gazdák nem remélhetnek több segélyt, mint amennyit az országos alapból kaphatnak Milyen felvilágosításokat kapott a belügyi és fóldmflveiésügyi minisztériumban a károsultak érdekében interveniáló Korláth Endre szenátor! „A szárazság által sújtott gazdák segé yenek igazságtalan e osztása"
