Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-22 / 190. (3521.) szám

2 <pRa«3frMA ________ 10 34 augusztus 22, szerda. A középiskolai érettségi bizonyítványok honosításának uj rendje Prága, augusztus 21. Az iskolaügyi mimiszt/ériium hivatalos közlönyének tegnapi száma tartalmazza a minisztérium 110.241—1924. számú rendek tét a középiskolai nosztrifikációs 010110%! vizsgákról. A terjedelmes reanckletböl a következő közérdekű intézkedéseket közöljük: Az 1918. október 3S-a előtt a volt osztrák- magyar monarchia bármely középiskoláján szer­zett érettségi bizonyítvány érvényes nosztritfikáció nélkül. Az említett dátumon túl a csehszlovák köztársaságon kívül levő középiskolán szerzett érettségi bizonyítványokat az iskolaügyi minisz­térium csak kivételes és külön figyelmet érdemlő esetekben ismeri eh Szabályként csak oly külföldi középiskolán szerzett érettségi bizonyítvány nosz- trifikálható, mely iskola a csehszlovákiai közép­iskolákhoz hasonlóan van szervezve. Az abihu- ricnsnek feltétlenül igazolnia 'kell a külföldi tanul­mányait. (valamennyi osztálybizonyitváuy beter­jesztésével). Aki külföldön szerzett érettségi bizo­nyítványát mosztrifikálni akarja, kiegészítő vizs­gának köteles magát alávetni á csehszlovák nyelv­ből s a honi ismeretekből (csehszlovák földrajz és történelem), ezen kívül ásókból a tantárgyakból is,' amelyekből csak mint nemkötelező tantárgyak­ból kapott osztályzatot. A vizsga terjedelmét az iskolaügyi minisztérium állapét ja meg. A noeztri- fikációs vizsgálat külön e célra rendelt bizott­ság előtt teendő le. A vizsgákat évenkiint kétszer, októberben és januáriban tartják. A vizsgabizott­ságokat az országos iskolatanácsok, illetve az isko­laügyi referátusok mellett szervezik meg. A nosztrifikációs vizsgára való bocsátást a vizs­gabizottság elnökénél — referátumon — beadott s az iskolaügyi minisztériumhoz címzett kérvény­ben kell kérni éspedig junáus végéig az októberi és október végéig a januári vizsgatermáinushoz. A kérvényhez csatolandó az eredeti érettségi bizo­ny it vány. valamennyi osztálybizonyitvány, szüle­tési anyakönyvi kivonat, állampolgársági tanúsít­vány, egy hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyít­ván y, fényképes személyazonossági igazolvány (személyazonossági rendőrségi bizonylat, útlevél stb.), rövid életrajz, amelyben különösen az fej­tendő ki, hogy a kérelmező miért folytatta tanul­mányait a külföldön é6 amaz irodalmi olvasmányok jegyzéke, amiket a jelölt a pótvizsga tárgyául szol­gáló nyelvek irodalmi müveiből tényleg elolvasott. A nosztrifikációs érettségi vizsga dija, ameny- nyiben csak a csehszlovák nyelvből s honi isme­retekből kell a vizsgát letenni, annyi, mint a nor­mális belföldi érettségi vizsgák dija. Minden to­vábbi tantárgy vizsgájáért 50 korona pótdij fize­tendő. A vizsga szóbeli és Írásbeli. Az írásbeli vizsga mindig egy hónappal előzi meg a szóbeli vizsgát. írásbeli vizsga csak a nyelvekből és leiró mértaniból teendő normális érettségi vizsgák szá­A harmadik birodalom követi a görög példát A méregpohár bevonul a német büntetőjogba? A „legenyhébb" halálbüntetés ■ Drákói tzigor a tervezett uj német büntető- kódexben ■ A bíró az elítéltet hivatalosan „becstelenné" nyilváníthatja B e r 1 i n, augusztus 21. A német igazságügy- minisztérium egy most megjelent füzetében is­merteti a német birodalom uj büntető jogát, amely gyökeresen át akarja szervezni az Euró­pában ma szokásos büntetőjog rendszerét. Az uj rendszer általában megszigorítja a bünteté­seket. A német büntető törvénykönyv élén to­vábbra is a halálbüntetés fog állni, de az uj tör­vényt kidolgozó bizottság eltekintett a halál- büntetés diferenciálásának problémájától. A ka­tonai büntetőjog halálbüntetése továbbra is az agyomlövés marad, inig a polgári jog kitart az eddig szokásos lefejezés mellett. Ugyanakkor azonban a bizottság foglalkozott azzal a prob­lémával is, vájjon nem volna-e helyes, ha az el­ítéltek bizonyos kategóriáját méreggel ölnék meg. Ez volna az uj német büntetőjog szerint a halálbüntetés legenyhébb formája: az elitélt­nek méreggel telt poharat nyújtanak át és le­hetővé tennék, hogy önmaga végezzen életé­vel. A méreg összetétele garantálná az abszo­lút fájdalommentes és észrevétlen háláit. A ka­tonai jogban a méregpoharat a revolver he­mára előirt terjed,'elemben. A szóbeli vizsga egy tantárgytól félóránál hosszabb ideig nem tarthat. Ha a jelölt megfelelt, úgy iratait a vizsgálati jegyzőkönyvivei az iákolaügyi minisztériumkor?; terjesztik fel, amely az érettségi bizonyítványt oly^rtelmü záradékkal látja el, hogy a ‘bizonyít- vány tulajdonosa a megtartott uoisztnifiikációs vizsgán megfelelt s így bizonyítványa a belföldi (gimnáziumot, reáliskolán stb.) középiskolán szer­zett bizonyítvánnyal egyenértékűnek ismertetik el.! Visszautasítás esetén, ha a jelölt nem felelt meg, | a nosztráifikációs vizsga szabályként a legköze­lebbi nosztrifikációs vizsgálati határidőben ismé­telhető meg. Ha a jelölt igen nagy tudatlanságot árult el, 'Úgy egy évre is visszavethető. A nosztri- fikáciÓ6 vizsga csak kétszer ismételhető. MM—W—BB——C—W Ti nfflll fSggMBBM lyettesitené, amelyet a junius 30-i elitéltekhez hasonlóan az áldozat markába nyomnának, hogy öngyilkosságot kövessen el vele. Termé­szetesen ezeket az „enyhítéseket" nem adnák meg valamennyi elitéltnek. Jellemző, hogy az uj büntetőjog nem fogja ismerni többé a várfogságot, amely eddig a né­met büntetőjog legenyhébb büntetése volt és hasonlított a magyar államfógházhoz. Az úgy­nevezett „meggyőződése® bűnözők" kategóriá­ját, amelyet eddig a legtöbb államban külön elbánásban részesítettek, a tervezett nemzeti szocialista büntetőtörvényköny v nem ismeri többé. A fogház- és fegyházbüntetések jelle­gét megváltoztatják. A kisebb bűnösöket to­vábbra is fogházbüntetéssel sújtanák s a fog­házbüntetések legmagasabb határát két, eset­leg három évre emelnék föl. A fegyház- és bör­tönbüntetéseknél az eddiginél nagyobb diferen- ciálódás következik be. A tervezett törvény lehetőséget ad a bírónak, hogy a büntetés ter­mészete szerint különböző raffinált megszigo­rításokat rendeljen el. A rövid szabadságvesz­téseket is különböző kategóriákba osztják és többféle szigorítással fűszerezik. A szabadság- vesztések közé illesztik a kényszermunkát. A botbüntetés bevezetésétől a bizottság eltekin­tett. Az eljövendő büntetőjogban az úgynevezett becsületbüntetések nagy szerepet játszanak. A fegyház és a börtön közötti különbség éppen abban fog állni, hogy a fegyházbüntetésnél az elitéit elveszti polgári becsű let jogait, a börtön­nél nem. Az uj jog a rendkívül súlyos bünteté­seknél azt is lehtővé teszi, hogy az elitéit élete végéig elveszítse becsületét és soha többé visz- sza ne nyerhesse jogi pozícióját A bíróság te­hát hivatalosan becstelenné nyilváníthat egy egyént. ■iiimimiímviini M—B——M—■ A pénzbüntetések terén az uj jog elsősorban a teljes vagyonelkobzást teszi leheővé különö­sen politikai természetű bűncselekményeknél. Egyébként azonban a pénzügyi büntetéseknél takarékosabban jár el, mint az eddigi jogrend­szer teszi. A népszavazás után Berlin, augusztus 21. A vasárnapi vá­lasztások utórezgései egyelőre nem múltak el. A központilag irányított sajtó természete­sen nagy győzelemként ünnepli az ered­ményt és az ellenzék megnövekedésére kü­lönböző okokat és kifogásokat talál. Egyes lapok nyíltan mtgfenyegetik a monarchisiá­kat, a katolikusokat és a kommunistákat, hogy szabottázsukat a nemzeti szocialista kormány szigorúan megbünteti. A nemzeti szocialista sajtóiroda ma közli Hitlernek a választások utáni kiáltványát. A nemzeti szocializmus vezére megállapítja, hogy 15. évi küzdelem után sikerült az egész országot birtokba venni és a birodalomban ma a vezetés a legnagyobb várostól a leg­kisebb faluig kizárólag nemzeti szocialista kézben van. Hitler biztosítja a német népet, hogy hatalmával élni fog tudni és a birodal­mat úgy felvirágoztatja, hogy az ellenzék utolsó tiz százaléka is meghódol. A választá­sok utáni éjjel összeült minisztertanács már­is megbeszélte az újonnan megkezdődő nagyarányú akciót és elhatározta keresztül­vitelét. Nemzeti szocialista alapossággal és gyorsasággal megvalósítják a hatalmas terve­ket. Az állami hatalomért folytatott küzdelem befejeződött és most a nép felvirágoztatásá­nak küzdelme következik be. SZENT KONSTANCIA kápolnája FÖLDES GYÖRGY R E G É N Y E (24) — Biz az szép lövés volt. Kapásból, ugrás közben. Azóta járta az a moudás a csallóközi vadászok közt: Röptiben lövi, mint Sugár Pali a szarvast. A sürü saggyásban nem bírt a kopó elől másképp menekülni, hát átugrott egy magas bokrot. Ahogy kiemelkedett a sü­niből, igazán olyan volt. mintha ivalami óriási madár kelt volna föl. Úgy is, kaptam rá a pus­kát, mint a kelő fácánra. Hát, miért ne talál­nám el a muszkát? De hiszen arra még sor kerülhet. Ha a fiatalja el... fárad, akkor mi kerülünk sorra. — Már csak azt ne! Mi lenne a te öreg, a te zsémbes, vén feleségeddel? Ne beszélj, csa­csi kám — tette hozzá súgva — Juditot hűsí­tőd vele. A fiatalasszony azonban nem figyelt a sza­vakra. Gondolatai sem voltak, csak egy, sza­vakban ki nem fejezhető érzés töltötte el. Nyugtalanság. — aggodalom — mindezek a kifejezések csak kajaznak hozzá. Mikor anyja tekintetét megérezte, azt hitte, felelnie kell. — Igen — mondta határozottan. — Mit mondasz? , — Azaz hogy, — talán mégsem. A két öreg el nevette magát. — .Tunikánk becsipett az egy csöpp bortól! Szedelődzködtek s elmentek. XXIX. IZGALOM. JucJil egyedül maradt gondolataival. Nem tudott megnyugodni sehogy sem.. Az éjszaka sem hozott pihenőt, sem áímot. Palika is sza­kadatlanul nyügösködött. Nagy kínnal meg­virradt vasárnap reggelre. Judit összetörve, fogvacogva küldött az auyjáért. Mikor ez megjött, rémülettől tágra nyitott szemmel nézett leánya dúlt arcára. Judit odabujt hozzá, mint egy agyonijesz­tett, beteg kis gyerek. — Anya, anya — Jani — Janikám! — nyö­szörögte összefüggéstelenül. — Szegény, jó öregem, ma már megint nem én főzöm meg neked a vasárnapi töltött káposztát! — sóhajtotta Sugárné. Lefektette Jucit. Mikor jéghideg kezét megfogta, eszébe jutott a kislucséi univerzális orvosság. A teg­napi borból jó, cukros, fahéjas borlevest fő­zött s belediktálta amúgy forrón. Ettől aztán melege lett. De milyen melege! Sugár is megjött. Ketten ültek a beteg ágyánál, úgy mint valamikor, amikor még Juci elfért a kis, fehér gyerekágyacskában. Szinte jól esett mind a kettőjüknek. Délfelé Juci állapota rosszabbodott. Heves szivdobogág gyötörte — sírva könyörgött any­jának. •— Meg kell tudnom, mi van Janival! Anyám, kérdezd meg, tudd meg! Mondd meg! Mondjátok meg! — Pali, nem hallod? Menj, te vagy a férfi,' te vagy az okos. Szaladj! Klára talán tud mó­dot rá. írj, sürgönyözz, telefonálj! — adta to­vább Sugárné. Délután kettőkor Juci felsikoltott: — Most! — Jaj! Ne! A következő pillanatban élettelenül, ájul­tál) feküdt. Sugárné dörzsölte ecettel, olajjal mig magához tért. Sugár megjött. — Nos? — Semmi. Nem tud senki semmit. A Vö­röskereszthez elküldtem a kérdőlapot. Egye­bet nem tehetünk. Itt van az orvos is. Ezt nem mondtad ugyan, de én elhoztam. XXX. HIÓBHIR. Judit betegsége nem tartott soká. De a nyugtalanság megmaradt. Most már ő kereste fel Malvint a tartalékkórházban. Sokan men­tek oda. — Jesszus, Juci, mi történt veled? — kiál­totta Malvin kezeit, összecsapva. — Talán csak nem? Te is? Juci értetlenül nézett rá. Malvin arca is sá­padt volt, szeme karikás. Szenimelláthatóan megfogyott. < — Malvin, kérlek, azt szeretném tudni, nem jöttek-e hetvenhatos sebesültek? — De jöttek az éjjel. — Janiról nem szóltak? — Nem. Igaz, hogy nem is kérdeztem őket. Egy fiatal, nagyon feketehaju tüzérzászlós jött be a kórházba. Jobb kezén átvérzett kö­tés, Jókedvűen köszönt ép balkezével. — Jó reggelt, sveszterke! Mi njság oda­bent? Norn volt semmi baj? — Dehogy nem, maga haszontalan gye­rek ! — Dühöngött az öreg? — De mennyire! De hol is járt maga egész éjjel ? — Ne kérdezze, mert mindjárt megmon­dom. Pedig az nem való női füleknek! — Meglátja, baj lesz belőle! — Majd eligazítja a pléhgalléros koma! — De ha egy jó flegmónét szerez, azt már bajosan! — Rossz pénz nem vész el! — Csak siessen, feküdjék az ágyába, vág­jon ártatlan pofit a vizitnél. Az öreg nem tud semmit a kimaradásáról. A zászlós bement, fütyörészve s Malvin megint Juditihox fordult. — Ez a mi kórházunk enfant terrible-jé. Oly súlyos sebe van, de azért minden este kiszökik, reggelig mulat s csak azért jön be, hogy nappal kialudja magát. A kötözésnél olyan cifrákat mond az orvosoknak, hogy majd megszakadnak nevettükben. — Jó, jó, de én Janiról szeretnék hallani valamit. — Menj be. A kórház tele van hetvenhato- sokkal. — Nem merek egyedül. — Csacsi vagy. Hát menjünk együtt. Bementek az egyik betegszobába. Nem kel­lett soká keresni. Az össze-vissza kötözött, sápadtancu sebesültek közt találtak hetveu- hatost, mindjárt a második ágyban. — Nem tud valamit Nagy János tartalékos hadnagyról? — Nem. Hányadik század? — Negyedik. — Hát persze. Mert én a nyolcadikból való vagyok. Kapitány nr Kő a parancsnokom. De ott vau egy a negyediktől. Az a! Az a legény sápadtan, mozdulatlanul fe­küdt. Ha az ember a fájdalomnak egy-egy a pofin torát, önkéntelen fejmozdulatát nem látta volna rajta, azt hihette volna, hogy halott. Malvin ismételte kérdését. — Jelentem — meldige horzam — hadnagy ur Nagy — elesett — a poliohnai szélmalom­nál — nyögte ki kínosan. Judit arca elfehéredett. Megkapaszkodott az ágy szélébe, hogy el me essék. — Esett ám az ángyod térde! — Marha az apád! — harsogott a besiető, felkötött karú tüzérzászlös s odaugrott Jucihoz, aki már ve­szedelmesen ingadozott. — Ne higyjen ennek a vízilónak! Barom az ilyen, ha hétszer hasbalövik is! Ott voltam mellette, mikor meglőtték. Az igaz, hogy el­esett, még bukfencezett is, de föl is kelt rög­tön. Ez a majom is akkor kapott a hasába egy pilulát. Attól beszél ilyen zöldeket. — Én csak elesni láttam— nyöszörgőt l a sebesült.

Next

/
Thumbnails
Contents