Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-22 / 190. (3521.) szám
2 <pRa«3frMA ________ 10 34 augusztus 22, szerda. A középiskolai érettségi bizonyítványok honosításának uj rendje Prága, augusztus 21. Az iskolaügyi mimiszt/ériium hivatalos közlönyének tegnapi száma tartalmazza a minisztérium 110.241—1924. számú rendek tét a középiskolai nosztrifikációs 010110%! vizsgákról. A terjedelmes reanckletböl a következő közérdekű intézkedéseket közöljük: Az 1918. október 3S-a előtt a volt osztrák- magyar monarchia bármely középiskoláján szerzett érettségi bizonyítvány érvényes nosztritfikáció nélkül. Az említett dátumon túl a csehszlovák köztársaságon kívül levő középiskolán szerzett érettségi bizonyítványokat az iskolaügyi minisztérium csak kivételes és külön figyelmet érdemlő esetekben ismeri eh Szabályként csak oly külföldi középiskolán szerzett érettségi bizonyítvány nosz- trifikálható, mely iskola a csehszlovákiai középiskolákhoz hasonlóan van szervezve. Az abihu- ricnsnek feltétlenül igazolnia 'kell a külföldi tanulmányait. (valamennyi osztálybizonyitváuy beterjesztésével). Aki külföldön szerzett érettségi bizonyítványát mosztrifikálni akarja, kiegészítő vizsgának köteles magát alávetni á csehszlovák nyelvből s a honi ismeretekből (csehszlovák földrajz és történelem), ezen kívül ásókból a tantárgyakból is,' amelyekből csak mint nemkötelező tantárgyakból kapott osztályzatot. A vizsga terjedelmét az iskolaügyi minisztérium állapét ja meg. A noeztri- fikációs vizsgálat külön e célra rendelt bizottság előtt teendő le. A vizsgákat évenkiint kétszer, októberben és januáriban tartják. A vizsgabizottságokat az országos iskolatanácsok, illetve az iskolaügyi referátusok mellett szervezik meg. A nosztrifikációs vizsgára való bocsátást a vizsgabizottság elnökénél — referátumon — beadott s az iskolaügyi minisztériumhoz címzett kérvényben kell kérni éspedig junáus végéig az októberi és október végéig a januári vizsgatermáinushoz. A kérvényhez csatolandó az eredeti érettségi bizony it vány. valamennyi osztálybizonyitvány, születési anyakönyvi kivonat, állampolgársági tanúsítvány, egy hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítván y, fényképes személyazonossági igazolvány (személyazonossági rendőrségi bizonylat, útlevél stb.), rövid életrajz, amelyben különösen az fejtendő ki, hogy a kérelmező miért folytatta tanulmányait a külföldön é6 amaz irodalmi olvasmányok jegyzéke, amiket a jelölt a pótvizsga tárgyául szolgáló nyelvek irodalmi müveiből tényleg elolvasott. A nosztrifikációs érettségi vizsga dija, ameny- nyiben csak a csehszlovák nyelvből s honi ismeretekből kell a vizsgát letenni, annyi, mint a normális belföldi érettségi vizsgák dija. Minden további tantárgy vizsgájáért 50 korona pótdij fizetendő. A vizsga szóbeli és Írásbeli. Az írásbeli vizsga mindig egy hónappal előzi meg a szóbeli vizsgát. írásbeli vizsga csak a nyelvekből és leiró mértaniból teendő normális érettségi vizsgák száA harmadik birodalom követi a görög példát A méregpohár bevonul a német büntetőjogba? A „legenyhébb" halálbüntetés ■ Drákói tzigor a tervezett uj német büntető- kódexben ■ A bíró az elítéltet hivatalosan „becstelenné" nyilváníthatja B e r 1 i n, augusztus 21. A német igazságügy- minisztérium egy most megjelent füzetében ismerteti a német birodalom uj büntető jogát, amely gyökeresen át akarja szervezni az Európában ma szokásos büntetőjog rendszerét. Az uj rendszer általában megszigorítja a büntetéseket. A német büntető törvénykönyv élén továbbra is a halálbüntetés fog állni, de az uj törvényt kidolgozó bizottság eltekintett a halál- büntetés diferenciálásának problémájától. A katonai büntetőjog halálbüntetése továbbra is az agyomlövés marad, inig a polgári jog kitart az eddig szokásos lefejezés mellett. Ugyanakkor azonban a bizottság foglalkozott azzal a problémával is, vájjon nem volna-e helyes, ha az elítéltek bizonyos kategóriáját méreggel ölnék meg. Ez volna az uj német büntetőjog szerint a halálbüntetés legenyhébb formája: az elitéltnek méreggel telt poharat nyújtanak át és lehetővé tennék, hogy önmaga végezzen életével. A méreg összetétele garantálná az abszolút fájdalommentes és észrevétlen háláit. A katonai jogban a méregpoharat a revolver hemára előirt terjed,'elemben. A szóbeli vizsga egy tantárgytól félóránál hosszabb ideig nem tarthat. Ha a jelölt megfelelt, úgy iratait a vizsgálati jegyzőkönyvivei az iákolaügyi minisztériumkor?; terjesztik fel, amely az érettségi bizonyítványt oly^rtelmü záradékkal látja el, hogy a ‘bizonyít- vány tulajdonosa a megtartott uoisztnifiikációs vizsgán megfelelt s így bizonyítványa a belföldi (gimnáziumot, reáliskolán stb.) középiskolán szerzett bizonyítvánnyal egyenértékűnek ismertetik el.! Visszautasítás esetén, ha a jelölt nem felelt meg, | a nosztráifikációs vizsga szabályként a legközelebbi nosztrifikációs vizsgálati határidőben ismételhető meg. Ha a jelölt igen nagy tudatlanságot árult el, 'Úgy egy évre is visszavethető. A nosztri- fikáciÓ6 vizsga csak kétszer ismételhető. MM—W—BB——C—W Ti nfflll fSggMBBM lyettesitené, amelyet a junius 30-i elitéltekhez hasonlóan az áldozat markába nyomnának, hogy öngyilkosságot kövessen el vele. Természetesen ezeket az „enyhítéseket" nem adnák meg valamennyi elitéltnek. Jellemző, hogy az uj büntetőjog nem fogja ismerni többé a várfogságot, amely eddig a német büntetőjog legenyhébb büntetése volt és hasonlított a magyar államfógházhoz. Az úgynevezett „meggyőződése® bűnözők" kategóriáját, amelyet eddig a legtöbb államban külön elbánásban részesítettek, a tervezett nemzeti szocialista büntetőtörvényköny v nem ismeri többé. A fogház- és fegyházbüntetések jellegét megváltoztatják. A kisebb bűnösöket továbbra is fogházbüntetéssel sújtanák s a fogházbüntetések legmagasabb határát két, esetleg három évre emelnék föl. A fegyház- és börtönbüntetéseknél az eddiginél nagyobb diferen- ciálódás következik be. A tervezett törvény lehetőséget ad a bírónak, hogy a büntetés természete szerint különböző raffinált megszigorításokat rendeljen el. A rövid szabadságvesztéseket is különböző kategóriákba osztják és többféle szigorítással fűszerezik. A szabadság- vesztések közé illesztik a kényszermunkát. A botbüntetés bevezetésétől a bizottság eltekintett. Az eljövendő büntetőjogban az úgynevezett becsületbüntetések nagy szerepet játszanak. A fegyház és a börtön közötti különbség éppen abban fog állni, hogy a fegyházbüntetésnél az elitéit elveszti polgári becsű let jogait, a börtönnél nem. Az uj jog a rendkívül súlyos büntetéseknél azt is lehtővé teszi, hogy az elitéit élete végéig elveszítse becsületét és soha többé visz- sza ne nyerhesse jogi pozícióját A bíróság tehát hivatalosan becstelenné nyilváníthat egy egyént. ■iiimimiímviini M—B——M—■ A pénzbüntetések terén az uj jog elsősorban a teljes vagyonelkobzást teszi leheővé különösen politikai természetű bűncselekményeknél. Egyébként azonban a pénzügyi büntetéseknél takarékosabban jár el, mint az eddigi jogrendszer teszi. A népszavazás után Berlin, augusztus 21. A vasárnapi választások utórezgései egyelőre nem múltak el. A központilag irányított sajtó természetesen nagy győzelemként ünnepli az eredményt és az ellenzék megnövekedésére különböző okokat és kifogásokat talál. Egyes lapok nyíltan mtgfenyegetik a monarchisiákat, a katolikusokat és a kommunistákat, hogy szabottázsukat a nemzeti szocialista kormány szigorúan megbünteti. A nemzeti szocialista sajtóiroda ma közli Hitlernek a választások utáni kiáltványát. A nemzeti szocializmus vezére megállapítja, hogy 15. évi küzdelem után sikerült az egész országot birtokba venni és a birodalomban ma a vezetés a legnagyobb várostól a legkisebb faluig kizárólag nemzeti szocialista kézben van. Hitler biztosítja a német népet, hogy hatalmával élni fog tudni és a birodalmat úgy felvirágoztatja, hogy az ellenzék utolsó tiz százaléka is meghódol. A választások utáni éjjel összeült minisztertanács máris megbeszélte az újonnan megkezdődő nagyarányú akciót és elhatározta keresztülvitelét. Nemzeti szocialista alapossággal és gyorsasággal megvalósítják a hatalmas terveket. Az állami hatalomért folytatott küzdelem befejeződött és most a nép felvirágoztatásának küzdelme következik be. SZENT KONSTANCIA kápolnája FÖLDES GYÖRGY R E G É N Y E (24) — Biz az szép lövés volt. Kapásból, ugrás közben. Azóta járta az a moudás a csallóközi vadászok közt: Röptiben lövi, mint Sugár Pali a szarvast. A sürü saggyásban nem bírt a kopó elől másképp menekülni, hát átugrott egy magas bokrot. Ahogy kiemelkedett a süniből, igazán olyan volt. mintha ivalami óriási madár kelt volna föl. Úgy is, kaptam rá a puskát, mint a kelő fácánra. Hát, miért ne találnám el a muszkát? De hiszen arra még sor kerülhet. Ha a fiatalja el... fárad, akkor mi kerülünk sorra. — Már csak azt ne! Mi lenne a te öreg, a te zsémbes, vén feleségeddel? Ne beszélj, csacsi kám — tette hozzá súgva — Juditot hűsítőd vele. A fiatalasszony azonban nem figyelt a szavakra. Gondolatai sem voltak, csak egy, szavakban ki nem fejezhető érzés töltötte el. Nyugtalanság. — aggodalom — mindezek a kifejezések csak kajaznak hozzá. Mikor anyja tekintetét megérezte, azt hitte, felelnie kell. — Igen — mondta határozottan. — Mit mondasz? , — Azaz hogy, — talán mégsem. A két öreg el nevette magát. — .Tunikánk becsipett az egy csöpp bortól! Szedelődzködtek s elmentek. XXIX. IZGALOM. JucJil egyedül maradt gondolataival. Nem tudott megnyugodni sehogy sem.. Az éjszaka sem hozott pihenőt, sem áímot. Palika is szakadatlanul nyügösködött. Nagy kínnal megvirradt vasárnap reggelre. Judit összetörve, fogvacogva küldött az auyjáért. Mikor ez megjött, rémülettől tágra nyitott szemmel nézett leánya dúlt arcára. Judit odabujt hozzá, mint egy agyonijesztett, beteg kis gyerek. — Anya, anya — Jani — Janikám! — nyöszörögte összefüggéstelenül. — Szegény, jó öregem, ma már megint nem én főzöm meg neked a vasárnapi töltött káposztát! — sóhajtotta Sugárné. Lefektette Jucit. Mikor jéghideg kezét megfogta, eszébe jutott a kislucséi univerzális orvosság. A tegnapi borból jó, cukros, fahéjas borlevest főzött s belediktálta amúgy forrón. Ettől aztán melege lett. De milyen melege! Sugár is megjött. Ketten ültek a beteg ágyánál, úgy mint valamikor, amikor még Juci elfért a kis, fehér gyerekágyacskában. Szinte jól esett mind a kettőjüknek. Délfelé Juci állapota rosszabbodott. Heves szivdobogág gyötörte — sírva könyörgött anyjának. •— Meg kell tudnom, mi van Janival! Anyám, kérdezd meg, tudd meg! Mondd meg! Mondjátok meg! — Pali, nem hallod? Menj, te vagy a férfi,' te vagy az okos. Szaladj! Klára talán tud módot rá. írj, sürgönyözz, telefonálj! — adta tovább Sugárné. Délután kettőkor Juci felsikoltott: — Most! — Jaj! Ne! A következő pillanatban élettelenül, ájultál) feküdt. Sugárné dörzsölte ecettel, olajjal mig magához tért. Sugár megjött. — Nos? — Semmi. Nem tud senki semmit. A Vöröskereszthez elküldtem a kérdőlapot. Egyebet nem tehetünk. Itt van az orvos is. Ezt nem mondtad ugyan, de én elhoztam. XXX. HIÓBHIR. Judit betegsége nem tartott soká. De a nyugtalanság megmaradt. Most már ő kereste fel Malvint a tartalékkórházban. Sokan mentek oda. — Jesszus, Juci, mi történt veled? — kiáltotta Malvin kezeit, összecsapva. — Talán csak nem? Te is? Juci értetlenül nézett rá. Malvin arca is sápadt volt, szeme karikás. Szenimelláthatóan megfogyott. < — Malvin, kérlek, azt szeretném tudni, nem jöttek-e hetvenhatos sebesültek? — De jöttek az éjjel. — Janiról nem szóltak? — Nem. Igaz, hogy nem is kérdeztem őket. Egy fiatal, nagyon feketehaju tüzérzászlós jött be a kórházba. Jobb kezén átvérzett kötés, Jókedvűen köszönt ép balkezével. — Jó reggelt, sveszterke! Mi njság odabent? Norn volt semmi baj? — Dehogy nem, maga haszontalan gyerek ! — Dühöngött az öreg? — De mennyire! De hol is járt maga egész éjjel ? — Ne kérdezze, mert mindjárt megmondom. Pedig az nem való női füleknek! — Meglátja, baj lesz belőle! — Majd eligazítja a pléhgalléros koma! — De ha egy jó flegmónét szerez, azt már bajosan! — Rossz pénz nem vész el! — Csak siessen, feküdjék az ágyába, vágjon ártatlan pofit a vizitnél. Az öreg nem tud semmit a kimaradásáról. A zászlós bement, fütyörészve s Malvin megint Juditihox fordult. — Ez a mi kórházunk enfant terrible-jé. Oly súlyos sebe van, de azért minden este kiszökik, reggelig mulat s csak azért jön be, hogy nappal kialudja magát. A kötözésnél olyan cifrákat mond az orvosoknak, hogy majd megszakadnak nevettükben. — Jó, jó, de én Janiról szeretnék hallani valamit. — Menj be. A kórház tele van hetvenhato- sokkal. — Nem merek egyedül. — Csacsi vagy. Hát menjünk együtt. Bementek az egyik betegszobába. Nem kellett soká keresni. Az össze-vissza kötözött, sápadtancu sebesültek közt találtak hetveu- hatost, mindjárt a második ágyban. — Nem tud valamit Nagy János tartalékos hadnagyról? — Nem. Hányadik század? — Negyedik. — Hát persze. Mert én a nyolcadikból való vagyok. Kapitány nr Kő a parancsnokom. De ott vau egy a negyediktől. Az a! Az a legény sápadtan, mozdulatlanul feküdt. Ha az ember a fájdalomnak egy-egy a pofin torát, önkéntelen fejmozdulatát nem látta volna rajta, azt hihette volna, hogy halott. Malvin ismételte kérdését. — Jelentem — meldige horzam — hadnagy ur Nagy — elesett — a poliohnai szélmalomnál — nyögte ki kínosan. Judit arca elfehéredett. Megkapaszkodott az ágy szélébe, hogy el me essék. — Esett ám az ángyod térde! — Marha az apád! — harsogott a besiető, felkötött karú tüzérzászlös s odaugrott Jucihoz, aki már veszedelmesen ingadozott. — Ne higyjen ennek a vízilónak! Barom az ilyen, ha hétszer hasbalövik is! Ott voltam mellette, mikor meglőtték. Az igaz, hogy elesett, még bukfencezett is, de föl is kelt rögtön. Ez a majom is akkor kapott a hasába egy pilulát. Attól beszél ilyen zöldeket. — Én csak elesni láttam— nyöszörgőt l a sebesült.
